Ugrás a tartalomhoz

História 1995-04

Glatz Ferenc , Engel Pál , Fügedi Erik , Ormos Mária , Niederhauser Emil , Kovács Éva , Mann Miklós , Burucs Kornélia , Szakács Sándor , Romány Pál , Kozma Antal , Borus József , Nagy Domokos Imre

História

9. fejezet -

A nõk oktatása, 1822–1900

BURUCS Kornélia

A nők oktatása, 1822–1900

1822 A budai Várban megalakul az első nyilvános leánynevelő intézet.

1856. szeptember 26. A helytartótanács 26524 számú intézkedése alapján Pesten megkezdi működését az első tanítónőképző intézet.

1868. december 7. Az 1868: XXXVIII. népiskolai törvény, a mindenkire egyforma népiskola mellett, szabályozza a felsőbb népiskolai oktatást, eltérő képzési időt (fiúknak 3 év, leányoknak 2 év) és részben eltérő tantervet rendelve a két nemnek. A törvényhozók gondoskodni kívántak a felső nép- és a polgári iskolákban levő leányosztályok számára tanerők képzéséről. Tanítónő-képezdék felállítását írták elő, ahol a szigorú felvételi vizsgán átesett jelöltek (a fiúknak elég volt az érettségi bizonyítvány, s csak ennek hiányában kellett felvételizniük) 3 évig tanultak, majd ugyancsak szigorú záróvizsga után kaphatták meg tanítónői oklevelüket.

1874. január 22. Budapesten, a mai Kálvin téren megkezdi működését a Pest-budai Nőiparegylet által alapított Nőipar-tanoda, mely a hagyományosan női hivatás körébe eső ipari tevékenységre (fehérnemű és női ruhavarrás, könyvkötészet, kesztyű varrás, művirágkészítés, kézimunkázás) készített fel.

1883. május 27. A középiskolákról és azok tanárainak képesítéséről szóló 1883: XXX. tc. 60–70. §-ai szabályozzák a tanárok, tanító(nő)k minősítését. A négyéves egyetem vagy más felsőbb iskolai tanfolyam elvégzését követően egyéves gyakorlat következett, s csak ezután kísérelhette meg a jelölt a képesítővizsga letételét.

1891. március 15. A vallás- és közoktatásügyi miniszter 59258/1890. számú rendeletében szabályozza a női kereskedelmi tanfolyamok szervezetét. A 8 hónapos tanfolyam a nőket alacsonyabb adminisztratív feladatok ellátására képesítette, lehetővé téve, hogy kisegítő családtagként vagy alkalmazott kereskedelmi tanoncként elhelyezkedjenek.

1891. május 5. A kisdedóvásról szóló 1891: XV. tc. kisdedóvó(nő)k képzése, képesítése és alkalmazása tárgyában intézkedett. A kétéves képzésben a külön oktatandó leányok 14, a fiúk 16 éves koruktól vehettek részt; az elméleti tantárgyakat az intézetek mellett működő kisdedóvókban folytatott gyakorlat egészítette ki. A képzést képesítő vizsga zárta.

1893. március 24. Az állami tisztviselők, altisztek és szolgák illetményeiről szóló 1893: IV. tc. a zenetanító(nő)t, a tanítóképző intézeti tanítót a XI. fizetési osztályba sorolja, az irodatiszttel, irodasegédtiszttel, írnokkal, tollnokkal és házfelügyelővel együtt.

1895. november 18. Wlassics Gyula kultuszminiszter királyi leiratot eszközöl ki, amely szerint az egyetemek orvosi, bölcsészeti és gyógyszerészeti tanfolyamaira nők is felvehetők. (Az eredeti miniszteri rendelettervezet valamennyi világi kart és a műegyetemet is megnyitotta volna a nők előtt.) A miniszter intézkedett arról, hogy a leányok, egyenlőre mint magántanulók, a fiúgimnáziumokban érettségi vizsgát tehessenek.

1900 Dr. Steinberg Sarolta az első nő, aki magyar egyetemen diplomát szerez.