Ugrás a tartalomhoz

História 1995-04

Glatz Ferenc , Engel Pál , Fügedi Erik , Ormos Mária , Niederhauser Emil , Kovács Éva , Mann Miklós , Burucs Kornélia , Szakács Sándor , Romány Pál , Kozma Antal , Borus József , Nagy Domokos Imre

História

8. fejezet -

Nõk az egyetemen

ÉVFORDULÓ

MANN Miklós

Nők az egyetemen

Wlassics Gyula minisztersége

Éppen száz évvel ezelőtt engedélyezte a magyar kultuszminiszter első ízben a nők egyetemi tanulmányait. Wlassics Gyula – visszaemlékezése szerint – „a konzervatív körök akadékoskodása” ellenére, Ausztriát is megelőzve, intézkedésével 1895-ben megnyitotta a nők előtt az egyetem bölcsészeti és orvosi karait.

Jogászból politikus

Wlassics Gyula Zalaegerszegen született 1852. március 17-én. Gazdag Zala megyei birtokos család gyermeke; édesapja törvényszéki elnök volt. A piarista gimnáziumba járt, egyetemi tanulmányokat Budapesten és Bécsben folytatott. Jogi tanulmányai mellett sokat olvasott; jól beszélt németül, angolul, olaszul, franciául és többször vett részt nyugat-európai tanulmányutakon. Szabadelvű gondolkodásának kialakulásában nagy szerepe volt annak a szellemi hatásnak is, amely fiatal korában Csengery Antal házában, baráti körében érte. Csengery leányát, Etelkát, később feleségül vette.

Ügyvédi oklevelének megszerzése után hamarosan az igazságügy-minisztériumban vállalt hivatalt. Több éven keresztül volt segédfogalmazó, s csak ezután nevezték ki előbb a komáromi, majd a budapesti törvényszékhez al-ügyésznek. Közben nagy elismerést arató büntetőjogi műveket írt, s szépszámú értekezése jelent meg hazai és külföldi szakfolyóiratokban. Alügyészből hamarosan miniszteri titkárrá, rövid idő múlva pedig budapesti főügyésszé léptették elő. A jogászkarriert magyarázza, hogy neve ekkor már igen ismertté vált a szakmában, különösen a büntetőtörvénykönyv előkészítő munkálataiban kifejtett tevékenysége alapján. Kiemelkedő munkája „A bűnkísérlet és a bevégzett bűncselekmény. A tettesség és részesség” c. nagy terjedelmű műve, amelyet az Akadémia Sztrokay-díjjal jutalmazott. Tudományos munkássága méltánylásául 1886-ban levelező, 1892-ben rendes tagjává választotta az Akadémia. Törvényszerkesztői és büntetőjogi szakirodalmi működésének elismeréseként 1891-ben Szilágyi Dezső utódaként a budapesti tudományegyetem büntetőjogi tanszékére rendes tanárnak nevezték ki.

A jogászi karrier csúcsán, a politikai pálya felé kanyarodva, Wlassics Gyula 1892-ben szabadelvű programmal bekerült a képviselőházba; nagy energiával vett részt az igazságügyi és közigazgatási bizottságok munkájában. 1894-ben feltűnést keltő beszédében a polgári házasság bevezetése mellett foglalt állást. Az 1895-ben megalakuló Bánffy-kormány megkapta a kultusztárcát, s azt megtartotta a Széll-kabinetben (1899–1903), sőt tagja maradt Khuen-Héderváry kormányának is.

Iskolafejlesztés

Wlassics Gyula közel kilenc évig tartó miniszteri működése alatt nagyszabású iskolafejlesztési program végrehajtására került sor, s ebben az időszakban zajlottak le a millenniumi ünnepségek. A korszak mérlege: közel 1100 új népiskola, több mint 2500 új tanítóval. Az iskolák létesítésénél Wlassics tervszerűen járt el: elsősorban a nemzetiségek lakta vidékeken igyekezett az állami népiskolák építésével elősegíteni a kormány kultúrpolitikai céljait, de bőven állíttatott fel népiskolákat olyan magyar lakosságú területeken is, ahol a községek önerőből nem voltak erre képesek. Az iskolaépítési akció mellett Wlassics a népoktatás érdekeit szolgálta a történelmi és földrajzi szemléltető képek gyártatásával, a tantárgyak keretében a művészeti nevelés kibontakoztatásával, az állami népiskolák egy részében az ingyenes oktatás biztosításával. Megszervezte a gazdasági ismétlő iskolákat: a tanítók gazdasági szakismereteit már a képzőkben fejlesztették. Népiskolai politikájával összefüggésben ifjúsági egyesületeket, ifjúsági iskolai könyvtárakat létesített.

Sokat tett a szakiskolák fejlesztése érdekében. Egyik legjelentősebb lépése – a Monarchia külpolitikájára érzékenyen reagálva –‚ hogy az addigi keleti kereskedelmi tanfolyamból létrehozta 1899-ben a Keleti Kereskedelmi Akadémiát. Művelt, különösen a Balkán és Kelet felé orientálódó kereskedőket, diplomatákat kívánt képezni az ország számára.

Ugyancsak száz éve, Wlassics minisztersége idején, nyílt meg Budapesten a tanárjelöltek számára az első magyar kultuszminiszter nevét viselő internátus, az Eötvös-kollégium, amely a későbbiekben a magyar szellemi életben oly fontos szerepet töltött be. A középiskolai oktatás sikere érdekében módosíttatta a gimnáziumi és reáliskolai tanterveket, utasításokat: az új tantervek enyhítették a diákok túlterhelését, de tekintettel voltak a magyarosítás szempontjaira is, tehát kidomborították a nemzeti jellegű tárgyak fontosságát. A tanárképzés javítása, az oktatás sikere érdekében külföldi ösztöndíjakat biztosított, tanári kézikönyvek és új tankönyvek írására adott megbízást. Különös figyelemben részesítette a testi nevelést: felhívására a városok kötelesek voltak játszóterekről gondoskodni.

A felsőoktatás terén is számos újítás keletkezett a Wlassics-korszakban. Bevezettette az adjunktusi intézményt; bőséges anyagi keretet biztosított a szemináriumi rendszer fejlesztéséhez. A kezdő orvosok számára kötelezővé tette az egyéves kórházi gyakorlatot. A műszaki doktorátus bevezetésével több nyugat-európai országot megelőzött. A nők egyetemi tanulmányainak engedélyezésével összefüggésben nyílhatott meg Budapesten az első nyolcosztályos nyilvános leánygimnázium. A millennium kapcsán nagyobb lendülettel folytathatta az egyetemi építkezéseket: ekkor épült ki a budapesti és kolozsvári egyetemi klinikák új tömbje, megkezdődhettek a műegyetem lágymányosi épületeinek építési munkálatai.

Wlassics vásároltatta meg Konkoly Thege Miklós ógyallai csillagvizsgáló intézetét, s ezáltal magyar állami obszervatóriumot létesíthetett. A Szépművészeti Múzeum, az Iparművészeti Múzeum és a Zeneakadémia részére új épületek építtetését kezdeményezte. A művészeti intézményeket sok értékes és drága alkotással gyarapíttatta. Nagybánya után Szolnokon is elősegítette művésztelep kialakítását. Törvénykezésileg újjászervezte a nyomdatermékek köteles példányainak beszolgáltatását: ezáltal is gondoskodott a könyvtárak állományának gyarapításáról. Megalakította a múzeumok és könyvtárak országos főfelügyelőségét. A közművelődés fejlesztése érdekében múzeumokban, képtárakban tudományos és művészeti előadásokat rendeztetett; esti festészeti szabadiskolát is létesített; a felnőttnevelés, a szabadoktatás kiszélesítésére törekedett.

Egyházpolitika

Egyházpolitikai kérdésekkel főleg minisztersége első esztendeiben foglalkozott sokat: törvények megalkotásában, azok parlamenti elfogadtatásában a jogászprofesszor miniszter kitűnő érveléssel, ragyogó szónoklatokkal védte meg a szabadelvű álláspontot. Ésszerűsítette a minisztériumi ügykezelést, lehetővé tette a gyorsabb oktatásigazgatási ügyintézést. Jelentős érdeme, hogy nagy céljai megvalósítása érdekében sikerült elérnie a kultusztárca költségvetésének radikális felemelését. Áttekintve Wlassics Gyula miniszteri tevékenységét, úgy tűnik, hogy Eötvös József és Trefort Ágoston mellett Wlassics is a nagy egyéniségek közé tartozott a dualista korszak kultuszminisztereinek sorában. Polgári jellegű reformokat kezdeményezett; az oktatásügy mellett – a nagy elődökhöz hasonlóan – érdeklődése átfogta tárcája egész területét. Műveltsége, ötletgazdagsága, kultúrigénye alapján a jelentős 19. századi miniszterek közé sorolhatjuk.

Sokoldalú tudós

A Khuen-Héderváry kormány lemondása után Wlassics visszatért az egyetemre: 1903 és 1906 között ismét a büntetőjog professzoraként működött. 1906 tavaszán azonban életének új, fontos szakasza kezdődött el, midőn kinevezték a Közigazgatási Bíróság elnökévé. A Közigazgatási Bíróság felállítása 1896-ban a polgári jellegű, liberális vívmányok közé tartozott. A Bíróság jelentőségét bizonyítja, hogy elnöke hivatalból tagja lett a főrendiháznak; első elnöke Wekerle Sándor volt, aki a dualista rendszer idején háromszor volt miniszterelnök. Utóda Wlassics Gyula lett, aki e méltóságot egészen 1932 végéig töltötte be, amikor 80 éves korában nyugalomba vonult.

Wlassics Gyula politikai tevékenysége mellett számtalan kisebb-nagyobb jogtudományi munkát írt. Kiemelkedő volt a Közigazgatási Bírósággal összefüggő szakirodalmi tevékenysége. Emellett több jogtörténeti, történeti vonatkozású művet publikált. A század elején két kötetben sajtó alá rendezte Deák Ferenc munkáit; később megírta Deák életrajzát, s halála ötvenedik évfordulója alkalmából a Történelmi Társulat ülésén Wlassics tartott emlékbeszédet.

Wlassics Gyula, a politikus és tudós, igen jelentős szerepet töltött be kultúrpolitikusként is. A századforduló éveiben Eötvös Loránd mellett az Akadémia másodelnöki tisztét töltötte be. Két évtizeden keresztül állt a Múzeumok és Könyvtárak Országos Szövetségének élén. A Horthy-korszak kulturális életének kitűnőségei a Magyar Corvin-lánc és a Magyar Corvin-koszorú tulajdonosai voltak. E rangos testület is Wlassics Gyulát választotta első elnökévé.

*

Wlassics Gyula 1937. március 30-án Budapesten hunyt el. Emlékének megörökítésére Hóman Bálint kultuszminiszter jutalomdíjat alapított. Megérdemli, hogy az utókor megemlékezzen működéséről, hiszen egyformán kiváló volt tanárnak, tudósnak, politikusnak, törvényhozónak, bírónak és kultúrpolitikusnak.