Ugrás a tartalomhoz

História 1995-04

Glatz Ferenc , Engel Pál , Fügedi Erik , Ormos Mária , Niederhauser Emil , Kovács Éva , Mann Miklós , Burucs Kornélia , Szakács Sándor , Romány Pál , Kozma Antal , Borus József , Nagy Domokos Imre

História

3. fejezet -

A Hunyadi-párt

A Hunyadi-párt

II. Albert halála után a főrendek III. Ulászló lengyel királyt szerették volna a magyar trónon látni. Az özvegy királyné és utószülött csecsemő fia, V. László szintén aspirált a trónra. Az ő kezükben volt a királyi várak és városok többsége. Albert rokonsága, Habsburg III. Frigyes is beavatkozott a küzdelembe, nála volt a Szentkorona. 1442-ben meghalt Erzsébet királyné, s fiának gyámja III. Frigyes lett. Ebben az időszakban indult meg Hunyadi János szörényi bán felfelé ívelő karrierje. Ő a kezdetektől Ulászló oldalára állt, s ez hatalmas birtokokat juttatott kezére. Az Erzsébet-, ill. Ulászló-párti nagyurak mellett az 1440-es években indult meg a köznemesség mozgalma politikai erejének növelése érdekében. Lelkesedésük középpontjában Hunyadi János, a közülük kiemelkedett törökverő hős állt. Rájuk, azaz a köznemesség változó csoportjaira támaszkodott Hunyadi a bárók ellenében. Ulászló 1444. évi halála után úgy kormányozta az országot familiárisai és magánhadserege segítségével, mint egy hatalmas birtokot. Magánvagyona, befolyási övezete a királyét is meghaladta.

Görög–latin unió

A görögkeleti egyház 1054-ben különült el a katolikus vagy nyugati egyháztól. A görög- keletiek ugyanis nem ismerték el az első hét egyetemes zsinaton elfogadott dogmákat (pl. a Szentléleknek az Atyán kívül a Fiútól való származtatását, a szeplőtelen fogantatást, a Mária-tiszteletet stb.). Egyházkormányzati téren pedig tagadták a pápa főségét. Különbségeik a liturgikus és az egyházi nyelv használata (a görögkeletiek anyanyelvüket használták) terén is megmutatkoztak. Már a középkor idején kísérletek indultak a két egyház egyesítésére, ún. uniójára. A pápák igyekeztek kihasználni a keleti egyház vezetőjének számító Bizánc nehézségeit. A Latin Császárság bukása után, 1274-ben volt erre az első próbálkozás (lyoni unió). Ezt követte a török előretörésének hatására 1439-ben a firenzei unió. Egyik sem járt tartós sikerrel. Bizánc eleste (1453) után annak vallási szerepét Moszkva vette át. Majd az ellenreformáció idején, a jezsuiták segítségével hozzák létre a 17. században a görög szertartású katolikus, ún. uniós vagy egyesült egyházat.