Ugrás a tartalomhoz

História 1995-01

Glatz Ferenc , Engel Pál , Szakály Ferenc , Niederhauser Emil , Palotás Emil , Bíró László , Tóth István György , Demény Lajos , Erényi Tibor , Sipos Levente , Tomsics Emõke , dr. Vezényi Pál , özv. Kovács Ákosné , Tilkovszky Lóránt

História

5. fejezet -

Szarajevó leírása Evlia Cselebitõl (1660)

Szarajevó (Boszna-Szaraj) leírása Evlia Cselebitől (1660)

Az alábbiakban Evila Cselebi (1611–1684 k.) leírásában mutatjuk be Bosznia manapság rommá lőtt, gyönyörű fekvésű fővárosának 17. századi képét. Evlia Cselebi (felvett név, jelentése: „Istenfélő” és „írni-olvasni tudó, művelt ember”) a legismertebb útleírók közé tartozik. Jelentőségét elsősorban az adja, hogy olyan tartományok beosztásáról, városairól és belviszonyairól tájékoztat, amelyben a legújabb korig nemigen fordultak meg keresztény utazók, s mások sem gyakran vállalkoztak leírásukra. (Mivel a keresztény követségek csak a legritkább esetben távolodtak el a Duna vonalától, csupán Evlia műve alapján ismerjük Magyarország megszállt területeinek javarészét is.) 1640 és 1670 között lebonyolított utazásai során – hadseregek tagjaként, magánmegbízottként stb. – megfordult a több millió négyzetkilométeres Török Birodalom valamennyi szegletében, sőt azon kívül eljutott a mai Ukrajnába (vagyis: a kozákok közé), Perzsiába és Szudánba; a kutatások jelen állása szerint azonban állítólagos nyugat-európai útibeszámolóját írott források alapján konstruálta, valójában még Bécsben sem járt. Boszniát különösen jól ismerte, hiszen ott többször megfordult.

Szarajevó leírásában – amelyben megtartottuk a szerb kiadás egyes megjegyzéseit – csupán az szorul külön magyarázatra, hogy a „dzsámi” címszó alatt összevonva adja a nagyobb templomok („dzsámik”) és a kisebb („mecsetek”) számát (147), de külön tárgyalja azokat. Megjegyzendő még, hogy a „medresze” rendszerint dzsámik mellett működő közép-, sőt felsőszintű iskolát jelent.

SZ. F.

Szarajevó épületei: E hegyekkel és völgyekkel szabdalt magas fekvésű város területén északon, északkeleten és nyugaton, enyhe lejtésű dombokon, a Miljacka folyó jobb és bal partján, konyhakertek és gyümölcsösök között, csoportokba rendezve, köröskörül sorakoznak a város szép és kellemes, földszintes és emeletes, kéménnyel ellátott házai. Többségüket cserép fedi, de vannak köztük zsindelyes házak is. Minden háznak van ásott kútja. Ez a nagyszerű város egy nagy vilájet székhelye, amelyet Szulejmán szultán törvénye szerint háromlófarkas vezírnek adnak. […]

Lakosok: A városi elöljáró deftere szerint a városnak négyszáz negyede van [Szarajevónek valójában kb. 100 mahalléje = negyede volt]. Ebből tíz negyedben laknak szerbek, bolgárok és vlachok, akik a rájákhoz tartoznak. [Cselebi nem említi a katolikus bosnyákokat és ragúzai kereskedőket, akik az ún. Frenklukban, vagy Latinlukban laktak.] A zsidóknak szintén van két negyedük. Görögök, örmények és frankok [európaiak] ha vannak is, nincs saját negyedük, mert ők csak átutazóban járnak erre.

A vezír és az elöljárók palotái: Szarajevóban tizenhétezer földszintes és emeletes ház van tartós, szilárd anyagból építve. Jó állapotban vannak... A legimpozánsabbak a pasa palotái...

Dzsámik: Százhetvenhét mihrábbal [imafülke] ellátott mecset van. Hetvenhétben mondják el a pénteki imát. Első a Fátih-szultán dzsámi a várban. Lenn, a városban szép a Ferhád-pasa dzsámi, amely ólomlemezekkel van fedve. A város közepén áll, az Óratorony mellett, Huszref bég dzsámija... Ez a dzsámi éjjel-nappal tele van látogatóval, mert a legforgalmasabb helyen található. Ez egy régi mecset, kőből épült minarettel, s ólomlemezekkel borított kupolák fedik. Alapítója Szulejmán korának egyik katonai parancsnoka volt, és a háborúkban szerzett kincsekből építtette; a dzsámi megboldogult alapítójának szellemiségét árasztja magából.

Medreszék: Szarajevóban sok tanár és Korán-magyarázó van. Az összes medresze közül a legszebb Gázi Huszref bég medreszéje...

Mecsetek: Szarajevóban száz mecset van.

Korán-olvasó ház [iskola]: Nyolc helyen tanítják a dicső Korán szó szerinti betanulását és olvasását a hét arab dialektusban, de kevés háfiz [olyan, aki betéve tudja a Koránt] van.

Török elemi iskolák: száznyolcvan elemi iskola van a városban. [Valójában legfeljebb száz lehetett.]

Derviskolostorok: Szarajevóban negyvenhét derviskolostor van. A Mevlevi dervisek kolostora a Miljacka partján a paradicsomkerthez hasonló, gyönyörű helyen áll […]

Közkutak: A városban száztíz közkút van, melyekből állandóan folyik az egészséges víz.

Közfürdők: Öt vonzó közfürdő van. A Szultán-fürdő épülete a legvilágosabb és a legszebb. Az úri házakban még ezen felül hatszázhatvan fürdőszoba van, mert minden házban van kemence, ezért az elöljárók és nagyurak házaiban pompás fürdőszobák épültek. Én is, szegény ember, sokszor élvezettel fürödtem sok úri fürdőszobában.

Karavánszerájok és hánok: Három helyen van vendégszerető házhoz hasonló karaván- szeráj. Itt ingyen szállnak meg az utazók.

A bazár: A bazárban ezernyolcvan üzlet áll, mint a szépség mintaképe. Maga a bazár nagyon vonzó, és terv szerint épült. A bazár minden egyes különálló része fedett, akárcsak Aleppóban és Brusszában, csak ezek nem tartós anyaggal, hanem fagerendákkal fedettek. A fő utcák tiszták és ki vannak kövezve […] Nagyon olcsón lehet itt vásárolni mindenféle árut Indiából, Arábiából, Perzsiából, Lengyelországból, Csehországból. Minthogy Ragúza és Velence csak két–három konak [mérföld] távolságra van, ezért Zárán, Sebenicón és Spalatón át két nap alatt gyors lovakkal határtalan mennyiségű különböző áru, drága posztó és finom szövet érkezik […]

Szerbből fordította: Sokcsevits Dénes