Ugrás a tartalomhoz

História 1995-01

Glatz Ferenc , Engel Pál , Szakály Ferenc , Niederhauser Emil , Palotás Emil , Bíró László , Tóth István György , Demény Lajos , Erényi Tibor , Sipos Levente , Tomsics Emõke , dr. Vezényi Pál , özv. Kovács Ákosné , Tilkovszky Lóránt

História

3. fejezet -

Bíborbanszületett Konstantin (905-959)

KOVÁCS Éva

Bíborbanszületett Konstantin (905–959)

Bizánci császár, nevének jelentése: „a bíborteremben született”, vagyis akkor, amikor atyja már a trónon ült. Atyja, Bölcs Leó császár halála után (912) rövid ideig nagybátyja kerül a trónra, majd a kiskorú Konstantin mellett régenstanács irányítja a birodalom ügyeit. 25 évig apósa, Romanosz Lekapinosz a hatalom birtokosa, Konstantin csak névleges uralkodó. 945-től válik egyeduralkodóvá, VII. Konstantin néven. A sokat betegeskedő császár már fiatal éveiben is érdeklődött az irodalom és a tudományos művek iránt. Ez trónra lépése után kiteljesedett. Tudósokat gyűjtve maga köré külpolitikai, diplomáciai, közigazgatási, orvosi, mezőgazdasági kézikönyvek, anyaggyűjtések összeállítását indította meg. Ezek közé tartozik a 950 körül fia (Romanosz) számára készített „A Birodalom kormányzása” c. műve. Ebben megpróbálta felkészíteni jövendő utódját a birodalmi külpolitika alapkérdéseire: a birodalom közelében élő népekkel folytatott diplomáciai kapcsolatokra, bánásmódra. Az utókor számára ez a „diplomáciai kézikönyv” becses történeti forrássá válik, hiszen adatokat tartalmaz a korai magyar, orosz, besenyő, kazár, délszláv, örmény, grúz történelemre vonatkozóan.

A Birodalom kormányzása (részlet)

A szerbekről és a földről, melyen most laknak

Tudnivaló, hogy a szerbek a kereszteletlen szerbektől származnak, akiket fehéreknek is neveznek, s akik Turkián túl azon a helyen laknak, melyet ők Boíki-nak neveznek, s ahol szomszédos velük Frankország, úgyszintén a fehérnek is nevezett kereszteletlen Nagy Horvátország is; tehát eredetileg ezek a szerbek is ott laktak. (...) A „szerbek” a rómaiak nyelvén „szolgák”-at jelent. (...) Ezt a nevet azért kapták a szerbek, mivel a rómaiak császárának szolgái lettek. (...) A megkeresztelt Szerbiában levő lakott városok: Desztiníkon, Tzernabuszkéi, Mejürétusz, Dreszneík, Leszník, Szalinesz, és Bószona területén Kátera és Desznik.

A horvátokról és a földről, melyen most laknak

A horvátok, akik most Dalmáciában laknak, a kereszteletlen s a fehéreknek is nevezett horvátoktól származnak, akik Turkíán túl, Frankországhoz közel laknak és a kereszteletlen szerb szlávokkal határosak. A „horvátok” a szlávok nyelvén annyit jelent, mint „sok földet birtokolók”. Ezek a horvátok menekültekként jöttek Herákliosz császárhoz, még mielőtt a szerbek ehhez a Herákliosz császárhoz menekültek volna, abban az időben, amikor az avarok kiűzték onnan a rómaiakat, akiket Diokleciánusz császár Rómából vitt és telepített oda...