Ugrás a tartalomhoz

História 1994-056

Glatz Ferenc , Szász Zoltán , Varga J. János , Suppan, Arnold , Bastl, Beatrix , Winkelbauer, Thomas , Vörös Károly , Nagy Ildikó , Haselsteiner, Horst , Heindl, Waltraud , Somogyi Éva , Hajdu Tibor , Fischer, Heinz , Jalsovszky Katalin , John, Michael , Lichtblau, Albert , Zimmermann, Susan , Csáky Móritz , Frisnyák Zsuzsa , Hanák Péter , Kaser, Karl , Erényi Tibor , Diószegi István , Nemeskürty István , Nagy Zsuzsa, L. , Urban, Otto , Havranek, Jan , Urban, Otto , Havranek, Jan , Párizs Ágnes

História

3. fejezet -

Az elsõ világháború elõzményei, 1894-1914. Kronológia

Az első világháború előzményei, 1894–1914

1894

Francia–orosz katonai egyezmény cári ratifikálása: a kettősszövetség létrejötte. – II. Miklós trónra lép Oroszországban.

1895

A Kaiser Wilhelm-csatorna megnyitása Kielben. A német hadihajók gyors átcsoportosítását teszi lehetővé a Keleti- és az Északi-tenger között.

1896

II. Vilmos császár a birodalom 25 éves fennállása alkalmából Németországot „világhatalomnak” nyilvánítja.

1897

Alfred von Tirpitz államtitkár bejelenti egy német hadiflotta kiépítését.

1898

T. Delcassé francia külügyminiszter megállapodást köt Angliával. – II. Vilmos Damaszkuszban a 300 milliónyi muszlim világ erkölcsi védnökének mondja magát

1899

Németország szigeteket vásárol a spanyoloktól a Csendes-óceánon. – A Deutsche Bank megkapja a Konstantinápoly–Bagdad vasút építési koncesszióját.

1901

Az angol–német szövetségkötési kísérletek végleges meghiúsulása. Következménye: Anglia a következő években sorra megállapodik más hatalmakkal (Japán, Franciaország, Oroszország).

1902

Az olasz–francia titkos szerződés aláaknázza a német–osztrák-magyar–olasz hármasszövetséget. Kimondja, hogy Marokkó francia, Líbia olasz érdekszférába tartozik.

1903

Obrenovics Sándor szerb uralkodót összeesküvő tisztek megölik. Utódja: Karagyorgyevics Péter aktív Balkán-politikát folytat; a nagyszerb állam megteremtésének célja miatt elromlik a Monarchia és Szerbia közti viszony. Szerbia külpolitikai orientációja megváltozik: Franciaország felé közeledik.

1904–5

Orosz–japán háború Korea és Mandzsúria birtoklásáért. Japán győzelemmel végződik. – Az angol–francia szövetség (Entente Cordiale) megkötése feloldja a két ország gyarmati vitáit, egyben leszűkíti Németország nemzetközi mozgásterét.

1905

Alfred von Schlieffen német vezérkari főnök kidolgozza a meggyengült Oroszország és Franciaország elleni kétfrontos háború terveit, erőre kap a „preventív háború” eszméje. – „Dreadnought-ugrás”. Anglia új hadihajó-építési programja felgyorsítja a fegyverkezési versenyt.

1906

Conrad von Hötzendorf osztrák–magyar vezérkari főnök preventív háborút sürget Szerbia ellen. A Monarchia és Szerbia között egy szerb hadimegrendelés (Skoda-ágyúk) elmaradása miatt vámháború („sertésháború”) tör ki. A szerb agrártermékek elől lezárják a birodalom határait.

1907

Angol–orosz megegyezéssel létrejön a francia–orosz–angol hármas antant: Bár nem formális szövetség, a valóságban bekeríti Németországot. – A hágai nemzetközi békekonferencián nem sikerül leszerelési megállapodást kötni; a 46 ország megállapodik a hadviselés általános szabályairól, melyeket azután az egyes országok is törvénybe iktatnak.

1908

Az alkotmányosságot bevezető ifjútörök forradalom Törökországban. Elvben a szultáni birodalom részét képező Boszniát visszaintegrálná Törökországba. A helyzetet kihasználva Ausztria–Magyarország annektálja az 1878 óta általa igazgatott Bosznia–Hercegovinát. Az „annexiós krízis” a háború szélére sodorja a Monarchiát és Szerbiát. – Németország nyomást gyakorol Oroszországra, hogy ez utóbbi tartsa vissza Szerbiát a Monarchia elleni fellépéstől. A válság 1909 tavaszán ér véget. – A bolgár függetlenség és királyság (cárság) kikiáltása.

1911

Marokkó francia katonai megszállása. Erre válaszul a német Panther nevű hadihajó Agadirba érkezik „a német érdek védelmében” (ún. Párduc-ugrás). Angol nyomásra Németország – nagy presztízsveszteséggel felérő szerény kárpótlás ellenében – beletörődik a marokkói francia uralomba. – Háború Olaszország és Törökország között Tripolisz birtokáért, mely olasz győzelemmel végződik.

1912

Franciaországban bevezetik a hároméves katonai szolgálatot. – A német–angol flottaegyezmény megkötése kudarcba fullad, mert Anglia nem hajlandó vállalni, hogy európai szárazföldi háború esetén semleges maradjon, a németek pedig nem akarták mérsékelni hadihajó-építési programjukat. – Francia–angol tengerészeti egyezmény. – A Balkán-szövetségbe tömörült Görögország, Bulgária, Szerbia és Montenegro, háborút visel Törökország ellen. Cél: az európai oszmán területek megszerzése. Az ún. 1. Balkán-háború török vereséggel végződik. Az 1913. évi londoni békében az oszmán birodalom elveszíti szinte minden európai birtokát, létrehozzák a független Albániát is.

1913

A 2. Balkán-háborúban korábbi szövetségesei: Szerbia, Görögország majd Románia, valamint Törökország legyőzik Bulgáriát, melynek területét a bukaresti békében megcsonkítják. Bulgária kudarca az Osztrák–Magyar Monarchiának jelentős presztízsveszteséget okoz. Szerbia a háborúból megerősödve, újabb területi gyarapodásokkal kerül ki. – Az előző évben létrehozott Albánia területére benyomulnak a szerb csapatok. Emiatt súlyos osztrák–magyar–szerb feszültség tör ki. – Oroszország tiltakozik a Törökországba küldött német katonai misszió, ill. Otto Liman von Sanders német tábornok törökországi működése miatt.

1914

A Kaiser Wilhelm-csatorna átépítése befejeződik, most már a legnagyobb hadihajók is átkelhetnek rajta.