Ugrás a tartalomhoz

História 1992-056

Borsányi László , Burucs Kornélia , Burucs Kornélia , Kalmár János , Székely György , Niederhauser Emil , Hegyi Klára , Ecsedy Csaba , Wojtilla Gyula , Jamadzsi Maszanori , Glatz Ferenc , Vörös Károly , Maróti Egon , Maróti György , Riklin, Alois , Juhari Zsuzsa , Pach Zsigmond Pál , Németh György , Tóth István György , Zinner Tibor , Hajdu Tibor , Hanák Péter

História

4. fejezet -

Amerika felfedezésének krónikája 1492–1803

BURUCS Kornélia

Amerika felfedezésének krónikája

Amerika felfedezése a köztudatban egy évszámhoz kötődik, pedig valójában 300 évig tartó folyamat volt. Az „Újvilág” megismerésének legfontosabb adatait tartalmazza az alábbi krónika. (A szerk.)

1492. október 12. A genovai Kolumbusz többhetes viszontagságos tengeri út után partra szállt a Bahama-szigetcsoport egyik szigetén (Guanahanin), melyet San Salvadornak nevezett el. Első útja alkalmával felfedezte még Kuba keleti és Hispaniola (Haiti) északi partvonalait.

1493–1496 Kolumbusz második útja. Hajóján kalandorokkal, vállalkozókkal, európai növényekkel és állatokkal. A conquisztádorok elérik Jamaica és Kuba déli partvonalát, és véres harcok közepette meghódítják Hispaniolát; déli partján megalapítják Santo Domingo városát.

1494 VI. Sándor pápai közbenjárására a spanyolok és a portugálok a tordesillasi szerződésben kettéosztották a földgömböt a Zöld-fok és Haiti között vonható délkör mentén. Ettől keletre a portugálok, nyugatra a spanyolok terjeszkedhettek.

1497 New-Foundland és Labrador környékén Észak-Amerika földjére lép az angol szolgálatban álló Giovanni Cabotto.

1498–1500 Kolumbusz harmadik útja során Trinidad érintésével eljut az Orinoco folyó deltájáig. Az indiánoktól hallott El Dorado aranylelőhelyeit azonban nem találta meg, s a Karib-tengeren át visszatért Hispaniolára.

1499 A spanyol Ojeda expedícióval a Karib-tenger déli partjait és a Paraguana-félsziget nyugatra eső öblét, az indián cölöpházak miatt Velence után Venezuelai-öbölnek nevezte el. Kíséretében volt a firenzei Amerigo Vespucci, aki 1507-ben megjelent Négy utazás című könyvében „Újvilágnak” nevezi a felfedezett földrészt. Amerigo után 1507-től Amerikának kezdik nevezni az új kontinenst. Eleinte csak Dél-Amerikát, majd 1538-tól Észak-Amerikát is e névvel illetik.

1499–1500 A spanyol Vicente Yanez Pinzón felfedezi az Amazonas torkolatát és Tobago szigetét. Bastidas pedig először hajózta végig Venezuela északi partját, és Panamából tér vissza az Antillákra.

1500 A portugál P. A. Cabral kikötött Dél-Amerika északkeleti partján. A következő évtizedekben lezajlott Brazília meghódítása, ahol a portugálok rendezkedtek be.

1501 A kegyvesztett Kolumbusz helyett Nicolas Ovandót nevezik ki a felfedezett földek kormányzójává. Ekkor kezdődött a szigetek benépesítése.

1502–1504 Kolumbusz negyedik útja alkalmával Közép-Amerika partjaira jutott, s találkozott a maya indiánokkal. Bejárja a Karib-tenger délnyugati részét. Az ő nyomdokain indultak el utódai a déli szubkontinens partjainak felkutatására. (Kolumbusz azonban végig azt hitte, hogy India keleti partjait fedezte fel.)

1503 Sevillában felállítják a Casa de Contratación intézményét, mely gazdasági, igazságszolgáltatási és tudományos téren kapott irányító jogot. Itt dolgozták fel az expedíciók jelentéseit, készítették a hajóutak tervét, a térképeket.

1508–1511 A spanyolok Hispaniolan, Kubán, Jamaicán, Puerto Ricon gyarmatokat hoznak létre. Az őslakosság nagy részét kiirtják. (Jelentős pusztítást végeznek az európaiak által behurcolt vírusok, betegségek is.)

1509–1515 Pinson és Diaz de Solis eljutnak a La Plata torkolatához.

1512 A spanyolországi Burgos városában tartott tanácskozáson az indiánok, a conquisztádorok és a spanyol állam viszonyát tárgyalják. Eszerint a spanyol király a pápai ajándék folytán rendelkezik az Újvilág „alacsonyabb rendű lényei” felett. (1513-ban létesítették az első püspökséget.)

1513 Puerto Rico kormányzója, Juan Ponce de León eljutott Florida partjaira. – Vasco Nunez Balboa a Panama-földszoros vidékének felfedezése során átkelt a szárazföldön és először pillantja meg a Csendes-óceánt, melyet Déli-tengernek nevez.

1514 A spanyolok Kuba nyugati részén megalapítják az „Újvilág kulcsát”, Havannát.

1517 Hernández de Córdoba felfedezi a Yucatán-félszigetet.

1518 Juan Grijalva – aranyleletek után kutatva – eljut Mexikóba.

1519–1520 A portugál Fernando Magellán végighajózza Dél-Amerika keleti partvidékeit, s a róla elnevezett szoroson átkelve felfedezi Patagóniát és a Tűzföldet, majd kijutott a Csendes-óceánra.

1521–1527 Hernán Cortés öldöklő harcokban leigázza Közép-Mexicót és Dél-Mexicó nagy részét. Más spanyol expedíciók pedig elfoglalták Nicaraguát és Costa Rica partvidékét.

1526 A spanyolok elrendelték, hogy a conquisztádorok mellett papoknak is kell lenniük az expedíciókban. Jelszó: a pogányok megtérítése, templomaik lerombolása.

1529–1532 Francisco Pizarro főkapitány a spanyol királytól kapott megbízás alapján véres háborúkkal meghódítja az inkák földjét, Perut. 1535-ben megalapítják az új fővárost: Limát. A gazdag perui (és részben a mexicói) ezüst új fejezetet nyitott a spanyol gyarmatosítás történetében.

1531 Diego de Ordás az Amazonas és az Orinoco vízrendszerét deríti fel. Az ekkor felfedezett Guyana azonban sokáig nem érdekelte a spanyolokat.

1531–1540 Több spanyol expedíció indul a Cordillerák láncolatán túlra, melynek során ismeretessé lett a Kaliforniai-öböl és környéke.

1533 A spanyolok eljutnak a chibcha indiánok lakta kolumbiai területekre, ahol megalapítják Cartagena városát. Az e területen talált rengeteg aranytárgy hatására a spanyolok lázas aranymosásba kezdenek.

1535 Pedro de Mendoza, „Aranyország” (El Dorado) után kutatva, argentin területekre jut. 1536-ban megalapítja Buenos Airest. Arany és ezüst híján, s az ellenséges indiánoktól körülvéve a spanyolok azonban hamar elhagyják a partvidéket és a várost, melynek újraalapítására 1580-ban kerül sor.

1535–1537 Almagró két évig tartó útja az Andokon át Közép-Chilébe. Chile rendszeres meghódítása Pedro de Valdivia nevéhez fűződik, aki megalapította Santiago (1541), Concepción (1550) és Valdivia (1552) városokat. Az indián őslakossággal azonban évszázadokig tartó háborúskodás kezdődött, innen az „indiai Flandria” elnevezés.

1538 Gonzalo Jiménez Quesada megalapítja Új-Granadát, melynek székhelye Bogota lett.

1540–42 Coronado eljut Arizona és New Mexico területére.

1545 A bolíviai Porco ezüst bánya közelében felfedezték a Cerro Ricót (Gazdag Hegy), s 1546-ban megalapítják a Birodalmi Város (V. Károly) címmel kitüntetett Potosí városát. A város fénykorában 150– 200 ezer lakosával a világ egyik legnépesebb városa volt.

1500–1550-es évek Az indiánok heves ellenállását leküzdve a spanyolok birtokba vették Venezuelát, s sorra alapítják a városokat. 1567-ben létrehozzák Caracast.

1563 A perui Huancavelicában feltárják a rendkívül gazdag higanybányákat, ami lehetővé tette az ezüst helybeli kivonását. Ez volt az alapja az Európát hosszú időre elárasztó „ezüstesőnek”.

16. század közepe Lezárult a spanyol hódítás nagy fejezete. Kiépült a gyarmati közigazgatás rendje, az egyházi hálózat, kialakultak a monokulturális területek, ahol zömében néger (és indián) rabszolgákkal dolgoztattak.

1580-as évektől A fel-feltünedező angol és francia kalózok, csempészek elleni védekezésül a karibi-térségben, Mexikóban, a déli szubkontinensen (Tierra Fermen), Chilében spanyol erődítményrendszerek épülnek. (Az angolok a németalföldi háborúban lekötött spanyolok szorult helyzetét használták ki. Az angolok előtt megnyíltak a Kanári-szigetek, az Antillák és Dél-Amerika partvidékei; megtelepedtek Brit Guyanában, Jamaicában, a Kis-Antillákon, H. Gilbert megszerzi New Foundlandot. A franciák Haitit, Martinique-t és Francia Guyanát foglalták el. A hollandok több kis szigetet és Holland Guyanát gyarmatosították.)

1595 A spanyol kincstár szerződést köt portugál kereskedőkkel évi 4250 néger szállítására. (A mennyiséget később 38 250-re emelték.) Adatok szerint – a csempészetet nem számítva – 1500–1799 között több mint egymillió rabszolgát hurcoltak be Afrikából.

1607 John Smith Virginiában megalakítja az első angol gyarmatot.

1608 Quebecben megalakítják az első francia gyarmatot.

1614 A hollandok megalapítják Új-Amszterdamot, a későbbi New Yorkot.

1615–1670-es évek Francia terjeszkedés a Nagy-tavak vidékén, a Mississippi mentén.

1630–1635 New England és a Connecticut folyó mentén angol gyarmatok keletkeznek.

1642 Montreal francia gyarmat.

1682 Illinois és Ohio francia gyarmat.

1697 A ryswicki békében Spanyolország átengedi Haitit Franciaországnak.

1713 Az utrechti béke egyik pontja kimondja: a négerek Spanyol-Amerikába szállítása 30 éven át angol monopólium.

1718 New Orleans francia gyarmat létrejötte.

1720-as évek–1792 Angol utazók (Bering, Cook, Gray, Vancouver) eljutnak Észak-Amerika nyugati partjaira.

1762–1764 Havanna angol megszállás alá kerül. Ezt követően az angol áruk hegemóniája teljes lett Latin-Amerikában.

1763 A hétéves háborút lezáró párizsi békében Franciaország lemond Kanadáról Anglia javára.

1778 Cook eljut a Bering-szorosba.

1763 Az Amerikai Egyesült Államok megalakulása.

1769–1791 A spanyolok – jóllehet figyelmük középpontjában Dél-Amerika állt – Észak-Amerikában is több nagyvárost alapítanak: San Diego (1769), Monterey (1770), San Francisco (1776), Los Angeles (1791).

1797 Trinidad angol gyarmat lett.

1799–1803 Humboldt és Bonpland utazásaik során feltárják Venezuela keleti részét, az Orinoco és a Rio Negro folyók környékét Kolumbia, Ecuador és Peru belső részeit.

1800-as évektől Az amerikaiak látnak hozzá kontinensük felfedezéséhez.