Ugrás a tartalomhoz

História 1990-056

Glatz Ferenc , Sipos Péter , Stemlerné Balog Ilona , Demeter Zsuzsanna , Pál Csaba , Soldos László , Romsics Ignác , Vígh Károly , Nagy Zsuzsa, L. , Szûcs László , Dömötörfi Tibor , Vargyai Gyula , Dombrády Loránd , Vida István , Haraszti Éva , Romsics Ignác , Horváth Zsolt , Hajdu Tibor , Vida István , Gyõriványi Sándor , Kosáry Domokos , Egyed Ákos , Petõ Iván , Barcza József , Kapitánffy István , Engel Pál , Fejtõ Ferenc , Glatz Ferenc , Borhi László , Deák István

História

17. fejezet -

Amit tanítottak róla. Horthy a tankönyvekben

HORVÁTH Zsolt

Amit tanítottak róla

Horthy a tankönyvekben

Gimnázium, 1945.: „A területi gyarapodás ára volt, hogy Magyarországnak a német fegyverkezés és háborús gazdálkodás szolgálatába kellett állnia. Végül is be kellett lépni a háborúba a Szovjetunió ellen. Az uralkodó osztály németellenes része nem volt elég erős, hogy eltérítse Horthy Miklóst ettől a végzetes lépéstől. Magyarország a németbarátok túlsúlya miatt háborúba lépett.”

Általános iskola, 1949.: „A kormányzóválasztás […] a tiszti különítmények, Horthy fegyveres alakulatainak a segítségével történt. Így került a kormányzói székbe Horthy Miklós, akinek nevéhez és személyéhez fűződik a magyar történelem egyik leggyászosabb és legszégyenteljesebb korszaka.”

„Horthyék békét ígértek a magyar népnek, földet a parasztoknak, munkát a városi és falusi dolgozóknak, megélhetést a kisembereknek, állást az értelmiségnek és nyugalmat az egész országnak. De mi lett az ígéretekből?

1920 januárjában nyújtották át az első világháború győztes imperialista hatalmai a békefeltételeket. A feltételek rendkívül súlyosak voltak. Még súlyosabbak, mint azok a követelések, melyeket a Tanácsköztársaság annak idején visszautasított. Ennek ellenére Horthyék a békefeltételeket elfogadták és 1920. június 4-én alá is írták. […] Horthyéknak nem fájt az ország sorsa, ők csak egyet akartak: visszaszerezni és biztosítani kiváltságaikat – még hazaárulás útján is.”

„Nem tudott eredményt felmutatni az ellenforradalom a földkérdés terén sem: Horthyék addig, amíg féltek a parasztságtól, vagy a parasztságra szükségük volt, mindent megígértek, még a földosztást is. Az ellenforradalom győzelme után azonban más hangon kezdtek beszélni. Már nem féltek a parasztoktól, hiszen a parasztság legerősebb szövetségesét, a munkásságot leverték, és a parasztság maga sem volt egységes.”

„Alig telt el két év, és máris kiderült, hogy az ellenforradalmi rendszer csődbe vitte Magyarországot. Az ellenforradalmi rendszer így már 1921-ben válságba került, és az a veszély fenyegette, hogy elsöpri helyéről a magyar nép élni akarása. Horthyék kétségbeesetten keresték a kivezető utat. Olyan segítség után néztek, amely megmentheti őket a bukástól. A segítséget meg is találták, de a magyar nép számára nem sok jó származott belőle. Idegen – amerikai, holland, de főleg angol – nagytőkések segítségével Horthyéknak sikerült uralmukat megtartaniuk. A külföldi bankárok azért siettek a kormány segítségére, mert attól féltek, hogy Horthyék bukása után ismét forradalomra kerülhet sor Magyarországon.”

„A fasiszta Németországban a magyar ellenforradalmi rendszer megtalálta új gazdáját. Horthyék nem voltak kényesek gazdáik megválasztásában. Mindig a mindenkori nemzetközi reakció szolgálatában álltak. […] A fasizmus németországi győzelme a Horthy-rendszert újból megszilárdította.”

„A magyar ellenforradalmi rendszernek kapóra jött a fasiszta Németországnak háborúra való készülődése. Ugyanúgy, mint a német fasisztáknak, a magyar ellenforradalom urainak sem maradt más kivezető útjuk, mint a háború. És a háború annál inkább kellett nekik, minél inkább fenyegetett újból a válság. A válság jelei pedig már mutatkoztak 1937–38-ban.[ …] A Horthy-rendszer újból megrendült, és az országban már nem volt sok hitele. Elveszett tekintélyét »nagy tettel« kellett tehát helyreállítani. Így kezdődött meg 1938-ban az ún. »országgyarapítás«, amikor is Magyarország Hitler-Németország révén visszakapta a trianoni békében elvesztett területeinek egy részét.”

„1944 márciusában Horthyt Hitlerhez rendelték. A magyar vezető államférfiak és Horthy maga is tisztában voltak a meghívás jellegével. A kormány tudta, hogy a németek előkészületeket tettek Magyarország megszállására. A kormány ennek ellenére semmiféle intézkedést nem tett a német támadás megakadályozására és a katonaságot továbbra is a keleti határ felé irányította.”

„Horthyék nem akarták a békét teljes szívvel és nem is tettek a háborúból való kilépésre megfelelő intézkedéseket. Az lett az eredmény, hogy a fasiszta Németország utolsó tartalékai, a nyilasok kerítették kezükbe a hatalmat, és ezzel az ország végzete beteljesedett.”

Középiskola, 1950.: „Kikből álltak Horthy ellenforradalmi bandái? A régi monarchia alatt szolgált aktív tisztekből, a társadalom lezüllött, aljas söpredékéből. Sokan a kilátásba helyezett kedvezmények és nagy zsold reményében, pusztán kenyérkereset céljából toboroztatták be magukat. Ezeknek a csapatoknak volt vezetője Horthy Miklós. Ki volt, honnan jött? Horthy 37 éven keresztül az osztrák tiszt életét élte a monarchia tengerészeténél. Esztendőkön keresztül Ferencz[!] József szárnysegéde volt. A dolgozó magyar néptől, annak problémáitól teljesen idegen környezetben élte le életét. 1919-ben, mikor megjelent Szegeden, az ellenforradalmi kormány tagjainak feltűnt, hogy csak törve beszél magyarul. Amikor a Szegedet megszállva tartó francia ellenforradalmi csapatok parancsnoka Horthy múltja iránt érdeklődött, hívei minden fejtörés ellenére egyetlen esetet sem tudtak felhozni életéből, mely valamely magyar üggyel kapcsolatos lett volna. Horthyban az angol, amerikai és francia imperialisták megbíztak, hiszen népellenességéről, kommunista-ellenességéről szegedi működése során is meggyőződhettek. Horthy, aki az imperialisták védelme alatt és hozzájárulásukkal szervezte az ellenforradalmi magyar csapatokat, teljes mértékben együttműködött a balkáni antant haderővel. Horthy csapatai közös főparancsnokság alatt álltak az antant balkáni hadsereggel. A Tanácsköztársaság elleni támadási terv kidolgozásánál Horthy tevékenyen részt vett, sőt kiszolgáltatta a honvédő háborút folytató Vörös Hadsereg megszerzett haditerveit az antant főparancsnokságának, vagyis ami ezzel ebben az időben egyenlő volt, az ellenforradalmi román parancsnokságnak. Az antant támadással teljes összhangban indultak meg Horthy csapatai is júniusban.”

„Több ezer ember legyilkolása, bebörtönzése a dunántúli Horthy-bevonulás emléke. Miután a román csapatok kivonultak Budapestről november 14-én, Horthy és csapatai november 16-án bevonultak Budapestre. A Duna partján »tetemre hívja a bűnös fővárost« és tudtára adja azt, aminek híre már régen eljutott, hogy martalócai »büntetni is tudnak«.”

„Horthy és köre, mint 25 éven keresztül általában, a legnagyobb bizalmatlansággal viseltetett a dolgozó nép iránt, nem mert az ellenállási mozgalom szerveire, melynek motorja az illegális Kommunista Párt volt, az antifasiszta néptömegekre közvetlenül, minden fenntartás nélkül támaszkodni.”

„Horthy és hívei maguk nevelték, táplálták éveken keresztül a nyilas söpredéket. Ha voltak is köztük bizonyos ellentétek, ennél jóval több volt az érdekazonosság. Horthyék a magyar reakció végső tartalékának tekintették Szálasi bandáját a dolgozó nép, a kommunizmus elleni harcukban.”

Általános iskola, 1960.: „A békeszerződést a magyar uralkodó osztály kormánya 1920-ban aláírta Trianonban, mert mindenáron biztosítani akarta saját uralmát. Horthyék árulták el és támadták hátba a Vörös Hadsereget, amely védte az ország határait. Ők hívták be az intervenciós csapatokat a Tanácsköztársaság honvédő harca ellen. Trianonért mégis a szomszéd népeket okolták, és huszonöt éven keresztül uszítottak ellenünk.”

„A kormány 1939-ben csatlakozott a kommunistaellenes paktumhoz s a háborút előkészítő háromhatalmi egyezményhez. Ezzel Horthyék kötelezték magukat arra, hogy részt vesznek a Szovjetunió elleni háborúban. Az uralkodó osztály a területi növekedésért, saját uralmának megtartásáért maradék függetlenségünket, népünk életét tette kockára.”

„Amikor 1944 október elején a szovjet hadsereg átlépte a magyar határt, Horthyék fegyverszünetet kértek a szovjet kormánytól. Azonban 1944. október 15-én Horthy hiába jelentette be a rádión keresztül a fegyverszünetet, előkészítés hiányában nem állott rendelkezésére fegyveres erő, hogy a fegyverszünetet keresztülvihesse. A németek meghiúsították a fegyverszünetet, Horthy pedig még aznap átadta a hatalmat Szálasi Ferencnek, a fasiszta nyilaskeresztes párt vezetőjének. Szálasit és fasiszta bandáit tehát Horthy szabadította rá a magyar népre.”

Gimnázium, 1962.: „Horthy Miklós, előbb Ferenc József szárnysegédje, majd a monarchia admirálisa, az 1918. évi cattarói matrózfelkelés egyik vérbefojtója, még a tanácsköztársaság [!] idején kezdte meg ellenforradalmi különítményei szervezését. A garázda tisztekből álló ún. Nemzeti Hadsereg, melybe csak a legnagyobb nehézségek árán sikerült – zömmel módos gazdák fiaiból – néhány ezer főnyi legénységet szervezni, borzalmas terrort valósított meg a Dunántúlon.”

„Horthy, a régi hitszegő beleegyezett, hogy néhány hónappal az örök barátsági szerződés megkötése után, orvul hátba támadja Jugoszláviát.”

„Horthyék a Szovjetunió győzelmei idején megkísérelték, hogy felvegyék a kapcsolatot a nyugatiakkal, sőt a szovjet csapatok közeledésére még fegyverszünetre is gondoltak. Jobban féltek azonban a magyar néptől, a munkásoktól és parasztoktól, mint hogy felfegyverezték volna őket a németek ellen. Horthy így Szálasi szálláscsinálójává vált.”

Általános iskola, 1966.: „[…] Szegeden Horthy Miklós ellentengernagy – a franciák segítségével – az egykori Monarchia tisztjeiből, kulákokból, börtönökből szabadult ellenforradalmárokból ún. »nemzeti hadsereget« szervezett, amelynek a valóságos nemzeti érdekekhez semmi köze nem volt. […] 3-4 hónap alatt több mint ötezer ember esett áldozatul a fehérterrornak, s körülbelül 70 ezren kerültek büntetőtáborokba és börtönökbe. Ilyen előzmények után ült össze az ellenforradalmárok nemzetgyűlése 1920. március 1-jén, hogy Horthyt kormányzóvá válassza. Az országházat törvénysértő módon katonai kordon vette körül. Az Országház folyosóin is tisztek sétáltak. A nemzetgyűlés ezek után Horthyt »egyhangúlag« Magyarország kormányzójává választotta.”

„Az egymást követő kormányok ezután még szorosabb németbarát külpolitikát folytattak. Ennek jutalmaként – a nyugati imperialisták jóváhagyásával – Hitlerék az első bécsi döntés értelmében engedélyezték Horthyéknak, hogy 1938 őszén elfoglalhassák Szlovákia déli területeit. (Horthy így a magyar nép előtt országgyarapító szerepben tetszeleghetett.)”

„A frontokon elszenvedett súlyos vereségek nyilvánvalóvá tették, hogy a németek elvesztik a háborút. Ezért Horthy kísérletet tett arra, hogy az uralkodó rendszert átmentse a háború utáni időkre. 1944. október 15-én a rádión keresztül bejelentette, hogy fegyverszünetet kért a szovjet hadvezetőségtől. Mivel azonban sem a dolgozó tömegeket, sem a hadsereget nem mozgósította a németek elleni szembefordulásra, próbálkozása eleve kudarcra volt ítélve. A németek arra kényszerítették Horthyt, hogy adja át a hatalmat a nyilasok vezetőjének, Szálasinak és a nyilaskeresztes pártnak.”

Gimnázium, 1970.: „[…] Horthy Miklós […] szűk látókörű és a dolgozó osztályokkal szemben a radikális módszereket egyedüli eszköznek tekintő dzsentri származású katonatiszt volt. Magyarul törve beszélt, mert fiatal korától kezdve részben a császári haditengerészetnél, részben az udvarban Ferenc József szárnysegédeként szolgált. Nevét hírhedtté tette a hadiflotta legénységével szemben tanúsított kíméletlen magatartásával. Nem véletlen tehát, hogy ezt a munkásokkal és az agrárproletárokkal szemben irgalmatlan nyers tisztet emelte a fegyveres hatalom az ellenforradalom vezérévé.”

Gimnázium, 1977.: „Hitler […] elhatározta Magyarország megszállását és a kormány »megbízható«, németbarát kezekbe juttatását. Horthyt Németországba hívta, és közölte vele döntését: 1944. március 19-én, kb. 10 hadosztállyal, megszállja Magyarországot. Horthy némi vita után beleegyezett a megszállásba és helyén maradt. Ezzel a magatartásával biztosította a magyar állami intézmények zökkenőmentes működését a hitleristák érdekében.”

„.1944 nyarán folytatódott a szövetségesek előretörése és a tengely széthullása. Románia, Finnország és Bulgária szembefordulása Hitlerrel megérlelte Horthyban is a »kiugrás« gondolatát. Leállíttatta a budapesti zsidóság deportálását. Lemondatta Sztójayt […], és bizalmas hívét, Lakatos Géza vezérezredest nevezte ki miniszterelnökké. Az új kormány célja az ellenforradalmi rendszer átmentése volt a háború utáni időkre. […] Horthy azonban nem tett komoly előkészületeket. […] Titokban tárgyalásokat folytatott ugyan a Magyar Front képviselőivel […], de nem mert a Magyar Front mögött felsorakozó – ekkor már szervezett – bázisra támaszkodni, mert félt a munkásság kezébe fegyvert adni. Ezért nem adott határozott parancsot a »kiugrás« végrehajtására. Sőt, cserbenhagyta azokat a híveit is, akik a megbeszélések értelmében készek voltak a cselekvésre. Így lehetővé vált, hogy Hitler utolsó magyarországi tartalékai, Szálasi nyilasai jussanak hatalomra.”

Gimnázium, 1982.: „Horthy Miklós ezerholdas középnemesi családból származott. Pályafutását a Monarchia haditengerészeténél kezdte. Ferenc József szárnysegédje, majd az első világháborúban altengernagy és a hadiflotta utolsó parancsnoka volt. Ő fojtotta vérbe a cattarói matrózfelkelést 1918. februárban, 1919-ben a szegedi kormány hadügyminisztere és a nemzeti hadsereg főparancsnoka lett. A magyar politikai életbe történt bekapcsolódásakor újra kellett tanulnia magyarul, mert a hosszú K.u.K. […] szolgálat alatt anyanyelvét szinte elfelejtette. Horthy ugyan kezdetben a szélsőjobboldali középrétegek képviselője volt, de hamarosan ki tudta fejezni a nagybirtok és a nagytőke érdekeit is. A hatalmi eliten belül a mérleg nyelvének szerepét töltötte be az egész korszakon keresztül, s hazai tekintélye mellett élvezte az angol politikai körök szimpátiáját.”

„Horthy […] csak szeptember végén látta be, hogy […] nem az angolszászokkal, hanem a Szovjetunióval kell tárgyalnia. Elzárkózott a baloldallal való együttműködés gondolatától. […] Az országot váratlanul érte Horthy október 15-én a rádióban beolvasott fegyverszünetet kérő proklamációja. A kormányzó […] nem a németeket, hanem saját lehetséges szövetségeseit lepte meg e kellően elő nem készített lépésével. […] Október 16-án Horthy kemény német nyomásra visszavonta a proklamációt, s utólag kinevezte miniszterelnöknek a németek által már hatalomra segített Szálasi Ferencet. Ő maga lemondott, s erős német őrizet alatt elhagyta az országot. A Horthy-rendszer összeomlott.”

Általános iskola, 1984.: „Horthy Miklós 1909–1914 között Ferenc József szárnysegédje volt. A háború idején hajóparancsnok. Igazi karrierje 1918-ban kezdődött, amikor a haditengerészet főparancsnokává nevezték ki. A Szegeden gyülekező ellenforradalmár tisztek élére gróf Károlyi Gyula és Gömbös Gyula százados hívták meg, akkor a politikában még járatlan Horthy Miklóst. Horthy szemléletében ötvöződött a »prolik« iránt érzett gyűlölet az antiszemitizmussal és a sovinizmussal. Elutasított minden demokratikus gondolatot, ellenzett minden reformot.”

„1920 januárjában a terror légkörében bonyolították le a parlamenti választásokat. A nemzetgyűlés március 1-jén a »nemzeti hadsereg« által megszállt Országház épületében Horthy Miklóst kormányzói címmel ideiglenes államfővé választotta.”

„1920-tól minden közhivatal címében és vezetőinek rangjában megjelent a »magyar királyi« jelző, hangsúlyozva, hogy az ország államformája változatlanul a királyság. Horthy Miklós kormányzó volt a »legfelsőbb hadúr«, egyre nagyobb hatalma volt a hadseregben, a bel- és külpolitikában egyaránt. Egyetlen törvényjavaslat sem kerülhetett előzetes hozzájárulása nélkül tárgyalásra a parlamentben, feloszlathatta az országgyűlést, de őt nem lehetett felelősségre vonni.”

„A fasizmus előretörése Németországban, Ausztriában és Európa-szerte a magyar kormányok politikájára sem volt hatástalan. A szélsőjobboldali nyílt és titkos szervezkedések felerősödtek. A kormányzó jogkörének kiszélesítésével […] a magyar országgyűlés elvesztette azt a jogát, hogy Horthyt felelősségre vonja. A törvény utódajánlási jogot is biztosított a kormányzónak. A magyar politika egyre inkább német szolgálatba állítása a fasizálódás felé tolta az országot. 1938-ban a német csapatok Ausztriába való bevonulásakor a magyar kormány elsőként fejezte ki szerencsekívánatait Németországnak.”

„Az első bécsi döntés megerősítette a horthysta magyar rendszert. A revízió korábbi céljait, a történelmi Magyarország helyreállítását a diadalmámoros ünnepségeket rendező kormány nem vette le a napirendről.”

„ 1944 márciusában Hitler Németországba hívta tanácskozásra Horthy Miklós kormányzót, s március 18-án közölte vele, hogy a következő napon a német csapatok megszállják Magyarországot. A magyar államfő – vonakodás után – tudomásul vette Hitler közlését. Ily módon a német haderő minden ellenállás nélkül vonult be az országba.”

„Horthy Miklós nem tett a fegyverszünet megvalósítására hatékony előkészületeket. Csak bizalmasait, legszűkebb környezetét avatta be terveibe […]. Október 15-én a Rádióban felolvasták a kormányzó kiáltványát, amely bejelentette a fegyverszünetet. […] Az események irányítása a kora délutáni órákban kicsúszott Horthy és hívei kezéből. A hadseregen belül a vezetést a vezérkar németbarát tisztjei vették át. A németek megszállták a főváros kulcsfontosságú pontjait. A Nyilaskeresztes Párt mozgósította fegyveres osztagait. Horthy október 16-án lemondott kormányzói tisztéről, és kinevezte miniszterelnökké a Nyilaskeresztes Párt vezetőjét, Szálasi Ferencet.”