Ugrás a tartalomhoz

História 1988-06

Glatz Ferenc , Izsák Lajos , Molnár János , Gergely Jenõ , Vida István , Antall József , Göncz Árpád , Vörös Vince , Glatz Ferenc , Kajári Erzsébet , Stefány Judit , Sipos Péter , Jeszenszky Géza , Erényi Tibor , Bartha Antal , Esti Béla

História

4. fejezet -

A Magyar Függetlenségi Párt programja, 1947

Pártprogramok

Néhány évvel korábban

A Magyar Függetlenségi Párt programja 1947

[...] A Magyar Függetlenségi Párt programjának alapja Kossuth Lajos száz év távlatán át hangzó üzenete: „Állami függetlenség a hazának, s önkormányzat faj-, nyelv- és valláskülönbség nélkül a szabad népnek a független hazában. Ez az irány, lényege pedig három szó: Függetlenség, szabad élet, önkormányzat!”

Végső célkitűzésünk: a tiszta demokrácia

A Magyar Függetlenségi Párt nemzeti és polgári alapon áll, az evangéliumon alapuló szocializmus s az egyéni szabadság elvét hirdeti. Világnézeti párt vagyunk, amely szemben a marxi materializmussal és kollektivizmussal az egyénnek, az emberi léleknek, az erkölcsnek s a szabad egyéni alkotó erőnek a felsőbbrendűségét vallja. [...]

A Magyar Függetlenségi Párt – híven világnézeti elveihez és a kossuthi tanításokhoz – az osztálykülönbség nélküli polgári életformát tudja és vallja a magyar élet alapjának. [...] Meg kívánjuk adni a polgári életformát, a polgári szellemi és anyagi javaknak a megszerzését, a polgári jómódot mindenki számára, s hirdetjük a polgári életfokon való anyagi és társadalmi kiegyenlítődésnek a szükségességét.[...]

Alapvető közjogi célkitűzésünk az önkormányzati, törvényhatósági és községi választások mielőbbi kiírása s a nemzet nagy, sorsdöntő kérdéseiben a népszavazás (referendum) demokratikus rendszerének bevezetése. [...]

Politikai és társadalmi célkitűzéseink egyik legfontosabb törekvése a társadalmi béke megteremtése. Szeretetet hirdetünk gyűlölet helyett, s véget kívánunk vetni az ország elpártosításának s nem a tehetségen, lelkiismeretességen, szakértelmen, hanem a pártigazolványokon alapuló pártdiktatúrának. [...]

Követeljük a teljes sajtószabadságot, amely a nemzet szabadságának elemi feltétele. [...]

A nagy gyorsasággal megvalósított földreformnak egyes szakaszait abban a szellemben kívánjuk módosítani, hogy a föld valóban annak tulajdonában maradjon, aki azt meg is műveli, s a kisbirtokok alsó határát ott kívánjuk megállapítani, hogy az tulajdonosa számára valóban biztos megélhetést is nyújtson. [...]

A magántulajdon elvét képviselve szembehelyezkedünk a további államosításokkal. Követeljük az eddigi államosítások eredményének felülvizsgálatát, egyrészt abból a szempontból, hogy a deficites gazdálkodás ne rójon újabb súlyos terheket az adófizetők vállára, másrészt abból a szempontból, hogy az államosított üzemek ne szolgálhassák egyes pártok érdekeit.

Nemcsak jelszavakkal, hanem tettekkel kívánunk fellépni a korrupció ellen, amely rákfenéjévé válhat minden társadalomnak, így demokráciánknak is. [...]

Határozottan leszögezzük, hogy hazánkat be kívánjuk kapcsolni a világ politikai és gazdasági vérkeringésébe. [...] Szükségesnek tartjuk az ország újjáépítésének meggyorsítása érdekében minden olyan külföldi támogatás vagy kölcsön igénybevételét, amelyek nemzetünk függetlenségét nem csorbítják. [...]

Követeljük a munkavállalás teljes szabadságát, a mezőgazdasági érdekképviseleti törvény megalkotását s a politikamentes szakszervezetek kiépítését. [...]

Követeljük a vallás szabad gyakorlásának teljes biztosítását. [...]

Követeljük, hogy az államhatalom az anyagi alap biztosításával adja meg a lehetőséget az egyházak politikamentes működésének, mert demokratikus nevelésügyi politikánk erkölcsi fundamentumát továbbra is a kötelező vallási oktatásban látjuk. [...]

Eddigi külpolitikai vonalvezetésünk abba a sajátos zsákutcába jutott, hogy nemzetünk sem a Szovjetunió, sem az angolszász demokráciák részéről nem élvezi a teljes bizalmat. A magyar külpolitika útja csak a nagyhatalmak megbékélésének elvére épülhet fel, mert tudatában vagyunk annak, hogy minden más irányzat csak a nemzet végső katasztrófáját eredményezi. A magyar külpolitikát csak nyílt és határozott eszközökkel és teljes őszinteséggel szabad irányítani. A Szovjetunió felé őszinte kívánságunk, hogy nagy szomszédunk bizalmát a magyar nép polgári elveket valló óriási többsége is kiérdemelje.

Mi Magyarországon a Kossuth dunai konföderációjában látjuk azt a megvalósítható programot, mellyel nemcsak országunk belső, hanem a szomszédainkkal való békés fejlődés is biztosítható. [...]

(Ellenzék, 1947. augusztus 30.)

Mit akar a Demokrata Néppárt? 1947

A Demokrata Néppárt mint világnézeti párt arra vállalkozik, hogy a legszélesebb rétegek előtt megismertesse az államnak azt a helyes fogalmát, amelyet a tudomány és a közvélemény röviden keresztény állameszmének szokott nevezni. [...]

A keresztény állameszme lényegében nem egyéb, mint a testből és lélekből álló ember földi tökéletesedését szolgáló államnak eszménye. [...] A keresztény állameszme legalapvetőbben azt a felfogást nyomatékolja, hogy az állam legvégső hivatása az emberi személyek földi tökéletesedésének előmozdítása, amelyet elsősorban a közjó megvalósítása által köteles munkálni. A közjó [...], amelynek megvalósítása az állam kötelessége, nem egyéb, mint a társadalom egységének, igazságos renden alapuló békéjének és az emberek, valamint a család, a nép, a nemzet, a társadalom fejlődési lehetőségeinek biztosítása. [...]

A Néppárt világnézeti párt, de nem egyházi és nem felekezeti párt. Nem vagyunk egyházi párt, sem abban az értelemben, mintha akár titokban akár nyíltan valamelyik keresztény hitvallás papjai szabnák meg politikai programunkat és magatartásunkat, sem abban az értelemben, mintha mi az egyház nevében és tekintélyével akarnánk híveket toborozni s így közéleti tevékenységünkbe a lelki hatalmat be akarnók vonni. Az egyház szent hivatása magasan a napi politika síkja felett áll. [...]

A gyakorlati politikában ellenzéki álláspontot foglalunk el. [...] A köztársaság hű polgárai vagyunk, s a népi önkormányzat mellett teszünk hitet, a kormánnyal szemben azonban ellenzéki álláspontra helyezkedünk [...], mert úgy látjuk, hogy a kormánynak sok cselekedete nem felel meg a keresztény állameszme legalapvetőbb követelményeinek, s a kormány sok mindent nem tett meg, jóllehet megtehette volna, egy olyan szociális és demokratikus rend kiépítése érdekében, amely az állampolgárok békés igényeit kielégítheti. [...]

Külpolitikánk célja a külső világgal békességben élő, független magyar állam. [...] A nagyhatalmak vitáiba való beavatkozástól józanul tartózkodnunk kell, és arra kell törekednünk, hogy legfőbb céljainkkal a népek egyetemes béke-erőfeszítéseibe és a nagyhatalmak harmonikus érdekeibe kapcsolódjunk be. [...]

Földrajzi helyzetünk parancsolóan arra utasít, hogy állami és nemzeti függetlenségünk érdekében minden tőlünk telhetőt megtegyünk, hogy leghatalmasabb tőszomszédunkkal, a Szovjetunióval való viszonyunkat a kölcsönös bizalom és a kölcsönös érdekek szilárd alapjára helyezzük. A Brit Birodalommal és az észak-amerikai Egyesült Államokkal nyomós érdekünk a kölcsönös érdekek tiszteletben tartásán nyugvó jó viszony fenntartása. [...]

Ugyancsak földrajzi helyzetünk követeli meg, hogy jó viszonyban éljünk többi szomszédainkkal is. [...]

Politikai eszményképünk a szabadság és egyenlőség elvű demokrácia, amely a népi önkormányzatokban valósul meg, és a parlamentáris demokratikus kormányformában csúcsosodik ki. [...]

Demokrácián nem azt értjük, hogy a régi osztályuralmat egy másik osztályuralom, a régi születési és vagyoni arisztokrácia előjogait a párturalom vagy osztályuralom előjogai váltsák fel. [...] Az igazi demokrácia nem a tegnapi hatalmasokat akarja utolérni, hanem az egész népet akarja felemelni. [...]

A valódi népi önkormányzatot jelentő demokrácia fogalmával a rendeleti kormányzás kiterjedt rendszerét nem tudjuk összeegyeztetni, ezért szükségesnek tartjuk a parlament foglalkoztatását és a rendeleti kormányzásnak arra a legszűkebb időre és legszűkebb területre való korlátozását, amelyet a közjó parancsoló szükségessége határol körül. [...]

A vallásszabadság elvét valljuk, mert a hit nem kényszer dolga, hanem a személyes lelkiismeret szabad döntése alá tartozik. [...]

Semmiféle olyan kezdeményezéshez nem járulhatunk hozzá, amely az egyházak közművelődési szerepének körét szűkíteni akarná. Az egyházak iskolajogának csorbítatlanságán és a hitoktatási jog tiszteletben tartásán őrködni fogunk. [...]

A világgazdaság most kialakuló új rendjében Magyarország gazdasági életformája ne az erkölcsi szempontból is elvetendő szabadversenyes monopolkapitalizmus legyen, hanem az evangélium szellemében tökéletesített szocializmus. [...]

Az új gazdasági rendben meg kell szűnnie minden kizsákmányolásnak és hatalmaskodásnak, hogy valóban osztálymentes társadalmi egységben olvadjon össze az egész dolgozó magyarság. [...]

(Dr. Barankovics István: Keresztény demokrácia. Mit akar a Demokrata Néppart. Bp. 1947.)