Ugrás a tartalomhoz

História 1987-056

Engel Pál , Mályusz Elemér , Kosáry Domokos , Sipos Péter , Horváth Zsolt , Szabó Róbert , Pótó János , Polikarpov, V. , Szamszonov, Alexander Mihajlovics , Béres Katalin , Sipos András , Örvös Lajos , Polónyi Péter , Szabó Miklós , Glatz Ferenc , Kovács Éva , Stefány Judit , Takács Péter , Petõ Iván , Burucs Kornélia , Menyhárt Lajos , Vida István , Benda Kálmán , Sas Péter , Siklós András , Hidas Péter , Bölöny József

História

26. fejezet -

Román címer – magyar kéztõl, 1921

KÖZÖS DOLGAINKRÓL

SAS Péter

Román címer – magyar kéztől, 1921

A párizsi békerendszer következtében Románia területe jelentősen megnőtt. Ez a területgyarapodás hozta magával a román államcímer megújításának igényét. Az új címert I. Ferdinánd román király személyes megbízására Köpeczi Sebestyén József magyar heraldikus tervezte 1921-ben.

Köpeczi Sebestyén József 1878-ban született Erdélyben, Széken. Fiatal korában festőművésznek készült, Budapesten, Párizsban és Münchenben tanult. Pályájának erről a szakaszáról tanúskodik a kolozsvári Ferencrendiek templomában lévő Szent Imre-kép. Később művészettörténész, címerszakértő lett. Festő-heraldikusi pályája a Magyar Nemzeti Múzeumban teljesedett ki. 1916–1919 között az Országos Levéltár megbízott címerfestője volt. Az I. világháború végén hadnagyi rangban hadfestőként szolgált a Székely Hadosztályban. Ezért Brassóba internálták, majd szabadulása után – előneve miatt – a Háromszék megyei Köpecre irányították. Itt alapított családot, feleségül véve Gyenge Ilonát. Két fiuk, András és Albert a II. világháborúban esett el.

Köpecen a gazdálkodás mellett művészi munkát is végzett: a helybeli református templomot díszítette a hamvaiból újraéledő főnixet ábrázoló faliképpel. Műemlékvédelemmel is foglalkozott: 1937-ben ő vezette a vargyasi Dániel-kastély restaurálási munkálatait, 1946-ban a széki templom, 1956-ban a kolozsvári Szent Mihály templom helyreállítását segítette szakmai tanácsaival.

Címertani tanulmányai mellett a tízes években Sándor Imrével együtt szerkesztette a Genealógiai füzeteket. Jelentős szakírói tevékenysége. Fontosabb tanulmányai: Néhány középkori címeres emlék Segesváron. (Művészeti Szalon, 1928. 6–7. sz. 10–12.); A brassói Fekete templom Mátyás-kori címerei. Cluj-Kolozsvár, 1927. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 8. sz.); A Becse-Gergely nemzetség, az Apafi és a bethleni gróf Bethlen család címere. (Erdélyi Irodalmi Szemle, 1928. 1–4. sz. 69–83. és Erdélyi Tudományos Füzetek, 13. sz.); A középkori nyugati műveltség legkeletibb határai. Cluj-Kolozsvár, 1929. (Erdélyi Tudományos Füzetek, 19. sz.). Utolsó tanulmánya a „Kelemen Lajos emlékkönyv”-ben (Bukarest, 1957) jelent meg, A gelencei mennyezet- és karzatfestmények címmel.

Az 1921. évi megbízásához visszatérve, így számol be erről Jakubovich Emil paleográfusnak 1921 decemberében írt levelében: „A nyár elején az ekeszarvától felhivatott a király Bukarestbe, hogy készítsem el az ország címerét – a Sors így kívánta, elkészítettem, s júl. 6-án ő felségénél voltam villásreggelin Sinaiában; a mű sikerült, legfelsőbb elismerésben részesültem a királytól, királynőtől és trónörököstől s sok ilyen szép megbízásban részesültem – most, hogy beállott a tél, dolgozom rajtuk. Bukarestbe egy királyi heraldikai és genealógiai társaságot akarnak alapítani ő felsége védnöksége alatt, s én kaptam a megbízást, hogy az alapszabály tervezetet elkészítsem… Az államcímer egy példányát mellékelem. Mindenesetre szerényebb, mint a cseh–szlovák, melyik a kettős kereszttel jelzi a »foglalt« részeket.”

Az új címer nem két, hanem három egymásra helyezett pajzsból áll. (Kibővült „a Hohenzollern-címerrel, mint szívpajzzsal.) A középpajzson szereplő 3. címerkép – Bánát a Szörényi Bánsággal – kibővült egy új motívummal, mely Traianus hídját jelképezi a Dunán. Az eredetileg 4. címerképben szereplő Dobrudzsa betolt ékként a 3. és 4. címerkép, közé került. Helyébe, tehát a 4. címerképként bekerül egy teljesen új motívum, Erdély régi címerképe (a székelyeket nappal és holddal, a magyarokat kiterjesztett szárnyú sassal és a szászokat a hét bástyával, kulcsos városokkal, jelképező motívuma).

Ebből is látszik: szakmájának, a heraldika tudományának elsőrendű szakembere volt. Csak így fordulhatott elő, hogy az új román állam éppen rá, egy erdélyi magyar emberre bízta az államcímer megalkotását.