Ugrás a tartalomhoz

História 1986-056

Menyhárt Lajos , Pók Attila , Sipos Péter , Dérer Miklós , Urbán Aladár , Demeter Zsuzsanna , Berend T. Iván , Schindele Miklós , Pótó János , Burucs Kornélia , Stefány Judit , Glatz Ferenc , Bíró Friderika , Eperjesi László , Zinner Tibor , Petõ Iván , Sipos Péter , Zseliczky Béla , Szûts Ildikó , Béres Katalin , Tóth Pál Péter , Kapronczay Károly , Komjáthy Miklós , Hajdu Tibor , Balogh Sándor , Spira György

História

8. fejezet -

Hazai események, 1958–1968. Kronológia

KRÓNIKA

Hazai események, 1958–1968

1958

január 24. Átadják a Széchenyi-hegyi (Budapest) televíziós nagyadót.

január 27. Kádár János miniszterelnök beszámolója az országgyűlésben: ,,…államunk igazságszolgáltató szervei követték azt az országgyűlés által megerősített elvet és fő irányvonalat, amely világosan meghatározta, hogy meg kell bocsátani a megtévedteknek, de ugyanakkor a törvény teljes szigorával kell lesújtani a bűnösökre. Ennek az elvnek megfelelően igazságszolgáltató szerveink nem indítottak eljárást az ellenforradalmi felkelés egyes eseményeivel kapcsolatban az egyszerű résztvevők ellen, de felelősségre vonták azokat, akik felbujtók, kezdeményezők, vezetők, szervezők voltak, továbbá azokat, akik az események menetében gyilkosságokat vagy más súlyos bűncselekményt követtek el.”

február 26. A közlekedés- és postaügyi miniszter 1/1958. K.P.M. számú rendelete értelmében a „televízió műsorvevő berendezés üzemben tartásának engedélyezésére irányuló kérelmet a jelen rendelet hatálybalépésétől számított 8 napon belül a kérelmező lakóhelye szerint illetékes levélkézbesítő postahivatalhoz kell benyújtani”.

március 15. A KISZés a Hazafias Népfront rendezésében sorra kerülő ünnepségen elhangzó beszéd arra szólít fel, hogy „Híven 1848 szelleméhez, együtt emeljük magasra és vigyük új győzelemre a háromszínű magyar nemzeti zászlót, és a munkásnemzetköziség ötágú csillagos vörös lobogóját.”

március 29. Közzéteszik az 1014/1958.számú kormányhatározatot a gyakorlati foglalkozás nevű tantárgy bevezetésétől azáltalános iskolákban és gimnáziumokban.

április 15. A kormány 2/1958. számú rendelete a magánszemélyek gépkocsihasználatáról. E szerint magánszemély használt személygépkocsit vásárlási engedély nélkül, új autót pedig csak a Csepel Motorkerékpár- és Kerékpár Nagykereskedelmi Vállalattól, illetőleg az Autó- és Alkatrészkereskedelmi Vállalattól (AUTÓKER), a közlekedés- és postaügyi miniszter által megállapított kereten belül vehet. Új gépkocsi vásárlásához a munkahely szerint illetékes minisztérium (országos hatáskörű szerv, érdekképviseleti szerv) által kiadott vásárlási engedély, valamint érvényes hatósági erkölcsi bizonyítvány kell. 1959 áprilisában e rendelet úgy módosul, hogy a jogosítvánnyal vagy hatósági erkölcsi bizonyítvánnyal rendelkezők használt, illetve – előjegyzés alapján – új autót szabadon vásárolhatnak.

április 18. Kállai Gyula felszólalása az országgyűlésben: „A népfront nem lehet csak a pártonkívüliek mozgalma. A népfrontmozgalom olyan, a párt irányításával dolgozó harci szervezet, amelynek munkájában a párttagok és a párton kívüli hazafiak egyaránt részt vesznek.

április 27. A Gazdasági Bizottság határozata alapján a bányászatban és egyes egészségre ártalmas munkahelyen a heti munkaidőt 36–42 órára kell csökkenteni.

május 5. Kállai Gyula felszólalása az MSZMP KB Politikai Akadémiáján: „A meglevő kisárutermelés és az ezzel szükségképpen újra és újra feléledő kispolgári ideológia a kulturális életben a giccs és a kevésbé igényes alkotások iránti keresletben mutatkozik. A kispolgári ízlés azután hat a munkásosztály elmaradott rétegeire is.”

május 18. Győr-Sopron megyei KISZ-fiatalok kezdeményezésére országos mozgalom indul a Hanság lecsapolására.

június 17. Az igazságügy-miniszter közleménye a Nagy Imre és társai ellen folytatott büntető eljárásról és a halálos ítéletek végrehajtásáról. A Legfelsőbb Bíróság Népbírósági Tanácsa Nagy Imrét, Gimes Miklóst, Maléter Pált és Szilágyi Józsefet halálra, Donáth Ferencet 12 évi, Tildy Zoltánt 6 évi, Kopácsi Sándort életfogytiglani, Jánosi Ferencet 8 évi, Vásárhelyi Miklóst 5 évi börtönre ítélte. Az első három halálos ítéletet június 16-án, a negyediket már márciusban végrehajtották.

július 22. Az MSZMP PB határozata a vallásos világnézet elleni eszmei harcról, a vallásos tömegek közötti felvilágosító és nevelő munka feladatairól. Részlet a határozatból: „Nem szabad összekeverni a vallás mint világnézet elleni harc eszközeit, módszereit a klerikális reakció elleni harc módszereivel: Amíg a vallásos világnézet leküzdésében a felvilágosító és nevelő munka eszközeit alkalmazzuk, addig a klerikális reakció ellen a politikai és adminisztratív harc minden eszközét igénybe vesszük.”

augusztus 25. Megjelenik az MSZMP művelődéspolitikai irányelveit tartalmazó dokumentum. Részlet a dokumentumból: „A kulturális forradalom célja: … b) Az egész művelődésügyet, valamennyi művészetet, az összes kulturális intézményeket annak a harcnak a szolgálatába állítani, amelyet a munkásosztály a szocializmus ügyéért folytat… A gazdasági és politikai életben vereséget szenvedett burzsoázia jelentős részben a kulturális frontra összpontosítja erőit… s innen indít támadásokat a kibontakozó szocialista rend ellen… Az eszmei-politikai harcnak a művelődés területén is a megerősödött jobboldali nézetek: a revizionizmus, a polgári és kispolgári törekvések ellen kell elsősorban irányulnia. Az ellenséges eszmei-politikai irányzatok közül ma a nacionalizmus, a »harmadikutas« felfogás, egyes művészeti ágakban a burzsoá objektivizmus, a »politikamentes« álhumanizmus és a formalizmus a legélőbbek és a legveszedelmesebbek.”

szeptember 3. A pénzügyminiszter és a belkereskedelmi miniszter együttes rendelete az áruvásárlási kölcsönről. Kölcsönt azok a bérből és fizetésből élő dolgozók kaphatnak, akik legalább egy éve ugyanazon a munkahelyen dolgoznak, és kölcsönkérelmüket munkáltatójuk támogatja. Kölcsönt -a vételár legalább 20–40%-ának előzetes lefizetése mellett – általában 1000 Ft-nál magasabb árú cikkek beszerzésére nyújtanak.

szeptember 25. A Népszabadság közli, hogy a kormány rendkívüli államsegélyben részesítette a római katolikus, a református és az evangélikus egyházat.

október 15. Kádár János beszéde az angyalföldi választási nagygyűlésen: „A városi kisiparosok vagy a kispolgárok más rétegei még sok évig nyugodtan dolgozhatnak, tevékenykedhetnek. Nem akarunk olyan hibába esni, hogy mondjuk a fogpiszkálót vagy a libatollból készült kenőtollat a nagyipar állítsa elő… A kisiparnak, a kisiparosoknak és a másfajta kispolgároknak megvan a maguk sajátos feladata, azt még sok-sok évig nyugodtan végezhetik.”

november 9. Országszerte felolvassák a templomokban a római katolikus püspöki kar pásztorlevelét, a református egyház zsinati tanácsának üzenetét és az evangélikus egyház presbitériumának felhívását, melyben felszólítják a hívőket, hogy a választásokon szavazzanak a Hazafias Népfront jelöltjeire.

november 16. Megtartják az országgyűlési és tanácsi választásokat. A szavazásra jogosultak 98,4%-a szavazott. Az érvényes szavazatok 99,6%-a a Hazafias Népfront jelöltjeire esett.

december 5–7. Az MSZMP KB ülésén határozatot hoznak a kollektivizálás meggyorsításáról. A határozat a korábbi intézkedéseket csak taktikának minősíti, mivel az akkori körülmények között a párt nem vethette fel a kollektivizálás kérdését. Elmarasztalja a korábbi habozást, ingadozást. A határozat félezer tapasztalt káder falura küldéséről, párttitkárrá, tsz-elnökké, tanácselnökké választásáról intézkedik.

Év vége. A tsz-ek (tszcs-k) száma az 1953. június végihez viszonyítva 67 %-ra, földterületük nagysága 59, a tagok száma 45 %-ra apadt. A megművelhető földterületnek mindössze 10%-a tartozik a tsz-ekhez, tszcsk-hez. De 1958–59 telén 343 ezer parasztember belépésével a tsz-földek aránya országosan 10%-ról 34%-ra nő.

1959

január 1. Érvénybe lép a 3. nyugdíjtörvény, melyet a hatvanas évek során többször kiegészítenek és módosítanak. Ennek alapján meghatározott feltételek (legalább 10 éves munkaviszony igazolása stb.) mellett a munkaviszonyban állók sajátjogú és kiegészítő, a hozzátartozók pedig származékos nyugdíjat kapnak. A korhatár nőknél 55, férfiaknál 60 év (tsz-tagoknál 60, illetve 65 év).

február 27. A Budapesti Hungária Vegyiművekben felavatják az ország első szintetikus műanyaggyártó üzemét. Nyergesújfaluban (Komárom m.) műszálüzem kezdi meg működését.

március 21. Az országgyűlés az 1959. II. törvényben megörökíti a Magyar Tanácsköztársaság emlékét. Münnich Ferenc, a törvényjavaslatot benyújtó beszédében minden korábbi elemzésnél alaposabban szólt a Tanácsköztársaság létrejöttének körülményeiről, jelentőségéről, de a hibákról és negatívumokról is beszélt. A szónok az Őszirózsás forradalmat – mely a KMP megalakulásához és működéséhez kedvező lehetőséget nyújtott – nem említette. A hatvanas években rendezett ünnepségeken a Tanácsköztársaság értékelését az aktuálpolitika elvárásai befolyásolták. 1961-től – a moszkvai nyilatkozat szellemét követve – a hatalom vértelen megszerzésének és a szocializmus békés úton történő megvalósításának lehetőségét hangsúlyozták. 1964-től pedig – a gazdasági problémák előtérbe kerülésével – egyre inkább a Tanácsköztársaság gazdasági szervező szerepét emelték ki.

március 25. Budapesten üzembe helyezik a tudományos kutatásokat szolgáló csillebérci atomreaktort.

április 12. A kormány 19/1959. számú rendelete társadalmi tanulmányi ösztöndíj létesítéséről. A rendelet elsősorban a „munkás- és dolgozó paraszt származású” fiatalok felsőfokú és középiskolai továbbtanulásának a feltételeit kívánja javítani, s ezzel arányszámukat növelni. Ösztöndíjat tanácsok, állami vállalatok és gazdaságok, gépállomások, tsz-ek, társadalmi szervezetek adományozhatnak. Az évente 10 hónapig folyósított ösztöndíj összege: felsőoktatási intézményeknél 400–550 Ft/hó, középiskoláknál 200–300 Ft/hó. (1959-ben a foglalkoztatottak havi átlagbére az állami szektorban 1540 Ft.)

június 2. Az Elnöki Tanács törvényerejű rendelete az Állami Egyházügyi Hivatal felállításáról. Feladata: az egyházakkal és vallásfelekezetekkel kötött egyezmények és megállapodások végrehajtása; a lelkiismereti szabadsággal és a vallás szabad gyakorlásának biztosításával összefüggő kérdések intézése stb. Elnöke: Olt Károly.

június 18. „…a gépesítés egyben a férjek háztartási munkába való bevonásának is legvonzóbb és legtapintatosabb módja” – írja a Nők Lapja.

június Kállai Gyula cikke a Kommunyisztban, az SZKP elméleti folyóiratában: „Tömegeinkre – különösen á falusi dolgozók tudatára – igen nagy befolyást gyakorolnak a különböző vallásos ideológiák, különösen a katolicizmus. Sajnos az utóbbi öt-hat évben – az állam és az egyházak szükségszerű együttműködésének opportunista felfogása miatt – a vallás elleni eszmei harc lényegében szünetelt. A vallásos világnézet megerősítette hadállásait, s ezzel együtt járt az egyházak politikai szerepének a megnövekedése is. Az egyházak, különösen a római katolikus egyház magatartása az ellenforradalom napjaiban ismételten rávilágított arra, hogy az egyházakban megbúvó klerikális reakció ma a szocializmusnak egyetlen legális ellenfele, amely az elmaradottabb tömegek vallásos hiedelmére támaszkodva komolyan akadályozhatja a szocializmus építését.” Ugyanebben a cikkben tudományos és művészeti életünkről írva kifejtette: „Lukács György elméleti és politikai tevékenységét mindig az jellemezte, hogy nem érvényesítette következetesen a proletár osztályálláspontot, a kommunista pártosságot, a legfontosabb kérdésekben polgári-kispolgári álláspontra helyezkedett.”

július 18. A munkaügyi miniszter 9/1959. számú rendelete értelmében „Debrecen, Miskolcés Szeged megyei jogú városokban, valamint Békéscsaba, Kecskemét, Nagykanizsa, Nyíregyháza, Szolnok és Szombathely városokban – a vezető állások kivételével – valamennyi munkakörre kötelező a munkaközvetítés”.

július folyamán. A Május 1. Ruhagyárban megnyílik az ország első, félkész ételeket árusító kísérleti üzlete. 1960 elejétől pedig már a Rákóczi úti félkész ételek boltjában is vásárolhattak a háziasszonyok.

augusztus. Először tartanak nyári engedményes vásárt.

Téli és nyári vásárok forgalma

Forgalom engedményes áron millió forint

Forgalom a megfelelő hónap forgalmának %-ában

  

Téli(febr.)

Nyári (aug.).

össz.

téli

nyári

1959

-

19

19

-

1,7

1960

77

40

117

6,5

3,4

1963

292

327

619

24

24,7

szeptember 25. Kállai Gyula beszéde az újjászervezett Írószövetség első közgyűlésén „Ha olyan írók, mint Illyés Gyula meg Benjamin László, nem értik vagy nem akarják megérteni a kort, amelyben élnek s amelyet régebben értettek, ez csak az ő emberi és írói tragédiájuk.”

november 30. A Központi Bizottság beszámolója – Kádár János előterjesztésében – az MSZMPVII. kongresszusán: „Az életszínvonal emelését szolgálja, hogy az ötéves tervben jelentősen növekszik a tartós fogyasztási cikkek termelése is. Az 1961–1965-ös években részben a saját termelésből, részben behozatal útján az igénylő lakosság rendelkezésére kell bocsátani 460 ezer darab mosógépet, 150 ezer darab villamos hűtőszekrényt, 300 ezer darab motorkerékpárt, továbbá 39 ezer darab személygépkocsit.”

december 4. Kádár János zárszava az MSZMP VII. kongresszusán: ,,…őrült vagy gazember az, aki az egész ifjúságot egy fazékba dobja és azt mondja, hogy mind ellenforradalmárok voltak, most meg huligánok. Mindenki tudja, hogy kik dolgoznak a mi brigádjainkban. A termelésben nagyszerűen dolgoznak a fiatalok százezrei, és helyálltak a Hanságban és más társadalmi önkéntes munkákban is… Természetesen van köztük, aki nem ilyen.”

december 19. Magyarország, Csehszlovákia és a Szovjetunió Moszkvában megállapodást kötnek közös kőolajvezeték építéséről.

év vége. 1959-1960 telén 380 ezer parasztember belépésével a tsz-földek aránya 56%-ra emelkedik.

1960

január 5. A Nők Lapja levelezési rovatából: „Kozmetikust szeretnének – legalább egyet, de inkább kettőt – a püspökladányi lányok, asszonyok. Debrecenbe kell utazniuk, ha kozmetikai kezelést akarnak. Ez is a fejlődéshez tartozna, ma már falun is igényesek a nők – írja Rácz Dánielné püspökladányi tsz-tag.”

január 10. Közzéteszik az 1002/1960. számú kormányhatározatot a 15 éves lakásépítési tervről, mely 1 millió lakás építését irányozza elő, 600 ezret állami, 400 ezret magán kivitelezésben. (Az 1961–1975 között felépült 1047 ezer lakásból 354 ezer [133,8%] készült állami, 693 ezer [66,2%] pedig magán kivitelezésben.)

február 14. Közzéteszik a 6/1960. számú kormányrendeletet a termelőszövetkezeti tagok öregségi és munkaképtelenségi járadékáról. Ebben a speciális nyugdíjformában azon idős, munkaképtelen tsz-tagok részesülnek, akik koruknál stb. fogva már nem tudják megszerezni a nyugdíjjogosultsághoz szükséges időt. Az öregségi és munkaképtelenségi járadék összege havi 260 Ft. (Az „öregkor” kezdete férfiaknál 70, nőknél 65 év.)

június 29. Az MSZMP KB határozata az építő és építőanyag-ipar, a vegyipar fejlesztéséről és a vidéki ipartelepítési programról. A vegyipar átlagosnál gyorsabbra előirányzott növekedését a határozat a ,mezőgazdaság kollektivizálásának következményeivel (műtrágya és növényvédőszer iránti szükséglet), a műanyag és műszáltermelés fokozásának szükségességével, valamint a gyógyszer-, gumiabroncs-, szintetikus mosószer, lakk- és festékgyártás korszerűsítésével indokolja.

szeptember 1. Magyarország és Csehszlovákia között megszűnik a vízumkényszer.

október 8. A mosógépek terjedéséről ír egy hetilap. „Nincs még mosógép minden házban a Vas megyei Kemenesalján, de a mosás nehéz terhétől itt is szabadulni szeretnének az asszonyok. A Haladás Termelőszövetkezet úgy segít asszonytagjain, hogy 6 mosógépet vásárolt nemrégen, s azokat bárki használhatja. Nap mint nap úton vannak a gépek, szívesen használják az asszonyok, mert ígytöbb idejük jut – amire eddig nem sok jutott – pihenésre és szórakozásra.”

Ezer lakosra jutó háztartási gépek állománya

Megnevezés

1958

1960

1963

1965

1968

porszívó

4,7

10,7

26,5

45,1

74,4

padlókefélő

21,0

45,2

84,4

114,3

151,5

hűtőszekrény

1,4

3,8

11,9

25,1

61,5

október 29. A Képes újság beszámol arról, hogy „Gyula 39 boltját 3 hónapja kísérletképpen új kereskedelmi formákra alakították át. Önkiszolgáló és önkiválasztó neonfényes üzletek sorakoznak egymás mellett… Boldog a vevő, mert feleannyi idő alatt vásárolhatja meg, ami kell, és az eladó is, hiszen az áru kínálja és eladja önmagát, s csupán a tanácstalan vagy határozatlan vásárlóval kell foglalkoznia.” Az új kiszolgálási formában működő boltok már 1958-ban megjelentek (200 üzlet átalakítása), de a nagyarányú fejlesztés 1959 elején indult meg állami és szövetkezeti támogatással. 1961 végén az önkiszolgáló üzletek száma meghaladta a 3100-at. 1962 után azonban a fejlődés lelassult, évente kb. 400 üzletet alakítottak át. Gyakran cikkeztek arról is, hogy a túlzott bizalmatlanság miatt („mindent a szemnek, semmit a kéznek”) még az új formában működő boltokban is sok helyen visszatértek a kiszolgálásra. 1963 végére a bolthálózat kb. 13%-a volt önkiszolgáló.

november 7. Budapesten megjelenik a „hernyóbusz”,azaz a csuklós busz.

november 19. Hirdetés az újpesti Bútorgyár Varia-bútorairól, melyek ,kis lakások méreteihez alkalmazható, kellemes, világos színű és igen jó minőségű darabok… a választék igen bőséges: 16 féle készül az új bútortípusból.”

december 20. A 9/1960. számú egészségügyi miniszteri rendelet kötelezővé teszi a lakosság évenkénti tüdőszűrését.

Hazai események, 1958–1968. Kronológia

TBC gondozó intézetek száma

száma

Nyilvántartott betegek száma

1960

187

137 043

1963

194

125 556

1965

193

111 629

1968

190

94 717

december 31. A pénzügyminiszter 15/1960. számú rendelete értelmében az új családi ház építésére a jóváhagyott költségvetés végösszegének 75%-áig – de Budapesten és a megyei jogú városokban maximum 80 ezer, egyéb városokban és a kijelölt községekben 70 ezer, másutt 50 ezer Ft-ig – adható OTP-kölcsön.

1961

január 1. Ez évtől az Állami Biztosító az év első újszülöttjének 20 000 Ft-os életbiztosítási kötvényt ajándékoz.

január 5. A földművelésügyi minisztérium közlése szerint az ország szántóterületének 82%-án szocialista nagyüzemek gazdálkodnak.

január 14. Egy hetilap beszámol arról, hogy Palócföld híres szobrásza, a Kossuth-díjas Szabó István Hibridkukorica című szobrát faragja.

január 21. „Karácsondon ritka vendég a gólya – írja egy, a születésszám csökkenése miatt aggodó hetilap. – Több fiatalasszony – bár sem anyagi, sem egészségügyi ok nem indokolja – megszakíttatta terhességét. Ésszel élünk – mondták, akiket megkérdeztünk. S talán kényelmükre, nyugalmukra, szórakozásukra gondoltak.” Hasonló hangú cikkek tömege figyelmeztetett a születések számának gyors csökkenésére, s az – 1956 óta ismét engedélyezett – abortuszok számának növekedésére.

Szülészeti események

Összes zületés

Művi vetélés

1960

148 418

162 160

1963

133 986

173 835

1965

134 525

130 369

1968

155 966

201096

március 2. Káprázatos fejlődés előtt a Dunakanyar című cikk a napisajtóban: „Hazánk idegenforgalmának tervezése ugrásszerűen fejlődik. A múlt évi heti négy cikk helyett az idén már heti kilenc derűlátó cikk jelenik meg napilapjainkban arról, hogy mi minden várja nálunk az idegent mindenütt, de leginkább a Dunakanyarban, Az Optimizmust Kiszerelő Vállalat fiókjaiban a következő nagyszabású tervek hevernek: Leányfalu: A strandépítés tervei ugyan csak a húszéves tervben szerepelnek, de már 1961-ben elhelyeznek téglákat egyes, a fürdőzők által sűrűn látogatott partrészeken, a vízbemenés komfortjának növelésére. Ugyanott nagyobb számú szegbeverés is várható fűzfákba, ruhaakasztóul. Visegrád: Özvegy Franzl Frigyesné, fizetővendég-szolgálatra berendezett rekamiéjának teljes rugózatát kicserélik, két kispárnát áthúznak. A hajóállomás mellékhelyiségének 25-ös égőjét 40-esre cserélik ki. Nagymaros: Mischmasch Viktor nyugalmazott hajóskapitány bérladikja vízmerőkanalat kap a csónakázni vágyók kényelmének kiszolgálására. A főtéren ulti-inspekció. Kripp Lipót csősz állandóan rendelkezésre áll harmadiknak. Saját kártya. Állandó repülőjárat Budapest és Bécs között a Duna-kanyar fölött! A Dunában állandó hidegvíz-szolgáltatás! Állandó légvonat! Eredeti kakasébresztés, eredeti trágyaillat, éjjelenként Göncölszekér! Fűre lépni szabad, kihajolni nem veszélyes, a dohányzás sehol sem tilos. Csodálatos lesz!”

március 10. Az 5/1961. számú pénzügyminiszteri rendelet 5000 és 10 000 Ft-os, hat, illetve három havonta sorsolandó gépkocsi-nyereménybetétek vásárlását engedélyezi. Az első sorsolásra 1961 augusztusában kerül sor.

április 8. A sajtó beszámol arról, hogy dr. Somos András akadémikus, a Kertészeti és Szőlészeti Főiskola igazgatója és munkatársai külföldi tapasztalatok alapján többéves kísérletezéssel létrehozták a fóliasátrat.

április 12. Gagarin űrrepülése. A világűr meghódítása „órák alatt új dalok írására ihletett több magyar zeneszerzőt. A Rádió lépést tartott az eseményekkel: két napon belül 5 »űrdalt« rögzített hangfelvételre.”

április 15. Hasznos tanács a sajtóban: „Aki televíziót akar vásárolni, mindig érdeklődjön előre a postánál, hogy lakóhelyén melyik típusú készülék a legalkalmasabb az adás vételére. Ugyanis mindig a helyi viszonyoktól függ, hogy a kapható gépek közül melyiken fogható a legtisztábban a műsor.”

A lakosság részére végzettipari szolgáltatások-volumene (index 1961 = 100)

Megnevezés

1963

1965

1968

mérték után készített ruhák

92,2

105,5

100,7

mérték után készített lábbelik

98,8

89,7

73,0

elektromos háztartási gépek javítása

114,8

130,8

164,4

elektroakusztikai gépek javítása

183,6

264,7

344,2

textilruházati javítás

93,9

95,1

114,5

lábbeli javítás

94,4

95,3

83,3

mosás, kelmefestés, vegytisztítás

126,2

145,4

185,7

fodrász

110,5

111,9

125,7

gépkocsijavítás

172,9

184,5

324,5

május 9. A Gazdasági Bizottság 2/1961. számú határozata és az ez alapján készült 20/1961. és 21/1961. Országos Tervhivatal számú utasítása a lakossági szükségletek kielégítésére öt éves helyi iparpolitikai tervek készítését rendeli el. Az elkészült tervek főleg a javító, személyi és háztartási (mosás, vegytisztítás, fodrász, takarítás) szolgáltató tevékenységre terjednek ki.

június 20. Az MSZMP PB határozata a cigánylakosság helyzetének javításával kapcsolatos egyes feladatokról. „A probléma megoldása iránt a társadalmi érdeklődés növekszik. Az utóbbi években a tanácsi végrehajtó bizottságok tanulmányozták és megtárgyalták a területükön élő cigánylakosság helyzetét, foglalkoztak átnevelésük lehetőségeivel, terveket készítettek, amelyek számos konstruktív javaslatot és intézkedést tartalmaznak. Ugyanakkor – esetenként – helytelen, erőszakos intézkedések is előfordulnak (például Veszprém megyében.)”

szeptember 13. Az Elnöki Tanács kinevezi Kádár Jánost a Minisztertanács elnökévé. Ezzel együtt a kormány összetétele is jelentősen módosul.

október 7. Az 1019/ 1961. számú kormányhatározat a nemzetközi helyzetre hivatkozva „jóváhagyja, hogy a honvédelmi miniszter az 1960. évi IV. (honvédelmi) törvény 24. § (1) bekezdése alapján ez év őszén 2. szolgálati évüket letöltő sorállományú katonákat a Magyar Néphadsereg kötelékében ideiglenesen visszatartsa”. (Az intézkedés a berlini válság következménye.)

október 12. Kádár János beszéde az új oktatási törvény (1961: III. törvény) vitájában: „Tavaly, egy belső tanácskozásunkon beszélgettünk arról, hogy a gyermekőrsöket miről nevezzék el: Egy-két amolyan nagyon osztályharcos ember azt javasolta, hogy Marxról, meg talán Lassalle-ról, meg Engelsről kell az őrsöket elnevezni. A gyerekek valamivel jobban szerették volna, ha nyusziról, mókusról meg virágokról nevezhetnék el őrseiket. Mi a gyerekek mellett álltunk ebben a harcban, és inkább vállaltuk megint azt, hogy liberalizmussal meg revizionizmussal vádoljanak bennünket.” Ugyanebben a beszédében Kádár a következőket mondta: „Nagy lakásproblémákkal küszködünk, a második világháborúban csupán Budapesten 27 000 lakás semmisült meg teljesen. Hogyan tudnánk mi élni és gazdálkodni, ha az a 27 000 lakás megmarad !”

december 1. Kádár János beszéde a csepeli nagygyűlésen: „Vannak persze, akik most okoskodnak. Egyesek így: íme, Sztálin koporsóját kivitték a mauzóleumból – tehát új szezon következik a jobboldal számára. Olyasmit is hallottam, hogy rehabilitálni kellene azokat, akik nálunk Sztálin szobrát ledöntötték. Elnézést kérek, hogy most erről beszélek, de ez igen fontos dolog. Én a következőket mondom: ha ez a szobor ma is ott állna, akkor most hoznánk egy határozatot, hogy decemberben vagy januárban el kell távolítani. Akik viszont a Sztálin-szobrot nálunk ledöntötték, nem azért tették, mert Sztálinnak hibái voltak, hanem azért, mert nem szerették a kommunizmust. Őket tehát sohasem rehabilitáljuk.”

december 10. A kormány leszállítja a kávé, tea, cukorka, déligyümölcs, fűszerfélék és néhány iparcikk árát, fölemelik a dohányáruk és a sör árát.

december 15–16. Az országgyűlés elfogadja az új büntető törvénykönyvet, törvényt hoz a mezőgazdasági rendeltetésű földek védelméről, az erdőkről és vadgazdálkodásról.

december 21. A külügyminisztérium közleménye arról, hogy Magyarország visszahívja albániai nagykövetét, s egyben nem tartja kívánatosnak az albán nagykövet magyarországi tartózkodását.

az év folyamán. befejeződik a hajdúszoboszlói gázmező feltárása és termelésbe állítása.

19621962

január 10. A művelődésügyi miniszter rendelete a névadással, a házasságkötéssel és a családi jubileumokkal összefüggő ünnepélyek társadalmi megszervezéséről.

január 13. A 10 ezer lakosú nagyközség, Kistelek kozmetikusa mondja: „Az asszonyok az ajtón kilépve letörlik a rúzst, mert hetivásár van, sok az ismerős és megszólják az embert a kozmetikázásért. Sötétedés után jönnek és a kozmetikus lelkére kötik, hogy – »meg ne tudja senki, hogy itt voltam«.”

Háztartási gázfogyasztók száma (ezer)

1960

1963

1965

1968

Vezetékes gázzal ellátott háztartások:

földgáz

8,6

13,1

22,1

74,7

városigáz

293,1

346,6

376,0

391,5

összesen

301,7

359,7

398,1

466,2

Palackos pébégázzal ellátott háztartások

128,8

223,2

284,0

1011,9

Gázzal ellátott háztartás összesen:

430,5

582,9

682,1

1478,1

március 3. A sajtó beszámol arról, hogy a rádió legnépszerűbb műsora továbbra is az 1960-ban indult Szabó család.

március 15. A Fehérvári úti szakszervezeti művelődési házban Balogh István, a KISZ KB titkára, a cselekvő forradalmiságról beszél. A beszéd kivonatát a Népszabadság A márciusi ifjak utódai a szocializmus győzeleméért harcolnak címmel közli.

március 15. Hatályba lép a 7/1962. számú egészségügyi miniszteri utasítás az öregek napköziotthonának szervezéséről. Eszerint a társadalmi erőforrásokból – s nem állami költségvetésből létesítendő szociális intézmények , a „családi gondozásban nem részesülő öregek és egyéb csökkent munkaképességű személyek nappali tartózkodását, étkezését és kulturális igényének kielégítését” fogják biztosítani.

március 29. Kádár János felszólalása a Központi Bizottság ülésén: „A Központi Bizottság decemberi ülésén ez a szektás politika abban a javaslatban jelentkezett, hogy a parasztság adóját a következő évre emeljük meg 700 millió Ft-tal. Dögei ki is mondta, hogy le kell szegényíteni ezeket a jómódra kapott parasztokat. Néha kulákokat mondott ugyan, de világos volt, hogy a középparasztokról van szó. Még elgondolni is borzasztó, mi történik, ha elfogadjuk ezt az álláspontot: egy csapásra elveszítettünk volna mindent, amit a párt politikája az előző másfél esztendőben megnyert.”

április 7. A legújabb amerikai táncról, a twistről ír a Képes Újság. „A twist áldozatai az ilyenfajta táncmulatságok után sokszor különböző ficamokkal, izomrándulásokkal fordulnak az orvoshoz. Már az is előfordult, hogy sebészi beavatkozásra volt szükség.”

április 29. Befejeződik a magyar és a szovjet energiarendszert összekötő Béke villamos-távvezeték és a hazánkat a Szovjetunióval Csehszlovákián keresztül összekötő Barátság kőolajvezeték magyarországi szakaszának építése.

május 1. Ez évtől a »Világ proletárjai egyesüljetek!« jelszó kerül a hivatalosan kiadott május 1-jei jelszavak élére. (1949–1957 között ez a jelszó nem szerepelt a hivatalos listán, 1958-tól 1960-ig az utolsó helyen állt, 1961-ben pedig második volt.)

május 6. A 14/1962. számú kormányrendelet korlátozza a lakosság Budapestre áramlását. Kimondja, hogy ingatlan vételét, illetve lakóház építését csak olyan személyeknek engedélyezik, akiknek legalább 5 éve Budapesten van az állandó lakhelyük, illetve ha 5 éve fővárosi székhelyű vállalattal, társadalmi szervezettel állnak munkaviszonyban.

június 16. Az Elnöki Tanács 13/1962. számú törvényerejű rendelete a tankötelezettségről.

június 23. Hirdetés a sajtóban: „Desodor, kellemesen illatosított izzadásgázló és szagtalanító krém, amelynek használata egész napon át a jólápoltság és üdeség érzetét kelti. Ízléses golyós műanyag flakonban kapható.”

június 28–29. Az MSZMP KB határozata a gépipar helyzetéről és további feladatairól, melyben kiemelt feladattá tette a híradástechnikai, a műszer- és szerszámgépipar fejlesztését.

július 21. Az Elnöki Tanács 18/1962. számú törvényerejű rendelete az alkoholisták kötelező elvonókezeléséről.

augusztus 20. Az ünnepi megemlékezésekben először jelenik meg a »szocialista nemzeti egység« fogalma. Ezzel együtt a propaganda által az augusztus 20-i ünnepségeken eddig megcélozott parasztság helyébe általánosságban a dolgozók lépnek.

szeptember 17. A Barátság kőolajvezetéken megérkezik Magyarországra a volgai kőolaj. A szovjet kőolaj átlagos ára 1966-ig tonnánként 20,1 rubel volt; 1967-ben, a KGST-n belüli általános árrendezés nyomán 15,2 rubelre csökkent.

szeptember 21. Megnyílik a Nyíregyházi Tanárképző Főiskola.

október 6. Az étkezés kapcsán a következő húszéves távlati tervet vázolja a Nők Lapja: „Addigra valószínűleg mindenkire kiterjed a hatórás munkaidő, ami egész más szokásokat és életbeosztást jelent majd mindenkinek. Nem lesz szükség a munkaidő alatti főétkezésre, a jelenlegi formájú ebédre, bővülnek a szolgáltatások, sok helyen lehet majd komplett reggelit enni, az önkiszolgáló éttermek – akár az üzemekben, akár a munkahelyek környékén lesznek – olcsó és gyors, könnyű fogásokat adnak majd napközben, s a családok nem este nyolckor, hanem ötkor vagy hatkor találkoznak a vacsoraasztal körül otthon vagy valamilyen étteremben, hiszen addigra ez a szolgáltatás is olcsóbb lesz majd, mint az otthon főzés.”

október 31. Kádár János beszéde a budapesti pártértekezleten: „Nem egy helyen felvetették az elvtársak, hogy nálunk az utóbbi években alig esik szó a kommunisták megbecsüléséről, folyton folyvást a pártonkívüliek megbecsüléséről beszélünk. Így van ez? Önkritikusan be kell vallani, hogy így… Nos, kommunista pártnak nem okozhat különös nehézséget, hogy szüntelenül, szakadatlanul dicsérje a kommunistákat. De mi a hatása ennek? Veszedelmes ez, mert ebből származott az a híres sztálini kifejezés, hogy a kommunisták különleges anyagból való emberek… Dicsérgessük mi csak a pártonkívülieket nyugodtan tovább és várjuk meg, amíg a kommunistákat a pártonkívüliek kezdik dicsérgetni.”

Felsőoktatási intézmények száma

Egyetem, főiskola

Tanítóképző, óvónőképző

Felsőfokú techn. és szakisk.

Összesen

Bp.

Vidék

1960/61

29

14

-

43

15

28

1963/64

30

13

46

89

28

61

1965/66

31

13

48

92

29

63

1968/69

31

13

45

89

29

60

november 2. Felavatják a Kab-hegyi (Veszprém m.) televízió adót.

november 15. A Moszkvában folyó magyar–szovjet gazdasági tárgyalásokon 1980-ig szóló egyezményt írnak alá a timföld- és alumíniumtermelési együttműködésről.

november 17. Átadják a forgalomnak a Budapest–Miskolc közötti villamosított vasútvonalat. 1960–1969 között a villamosított szakaszok hossza a teljes vasúti hálózat 4,7 %-áról 8,4%-ra nőtt. Ez a szint azonban mind a fejlett ipari országoktól, mind Jugoszláviától, Lengyelországtól még jelentősen elmaradt.

november 24. Kádár János vitazáró beszéde az MSZMP VIII.kongresszusán: „Szeretnék néhány szót szólni egy elég nagy zajt okozott jelszóról. Arról a jelszóról van szó, hogy aki nincs ellenünk, az velünk van. Az első és legfontosabb, amit itt a kongresszuson is le kell szögezni, hogy ez a megállapítás természetesen nem tudományos kérdés, hanem egyszerűen politikai megállapítás, ha úgy tetszik, agitációs jelszó, amely emberek viszonyára, nem pedig világnézetre vonatkozik. Az ideológiában ez a jelszó használhatatlan. Az ideológiában nem lehet válogatni ellenséges vagy nem élesen ellenséges között. Ellenséges minden elmélet, amely nem marxista-leninista, mert ezeket az ideológiákat nem lehet összekeverni, összebékíteni.” Ugyanebben a beszédben szólt a tanulók származás szerinti kategorizálásának megszüntetéséről: „Mi semmilyen tekintetben sem vagyunk hívei semmiféle osztálykiváltságnak. Nem is lenne ez egészséges, inkább tönkretenné a fiatal embereket, ha osztályhelyzetük miatt valamiféle olyan előjoguk alakulna ki, mint amilyen régen volt a »kékvérűeknek«, most meg lenne a »vörösvérűeknek«.”

november 24. Az MSZMP VIII. kongresszusának határozatából: „A termelés minden ágában biztosítjuk a legfejlettebb technika széles körű alkalmazását. Az ipari termelést [1960–1980 között] legalább ötszörösére emeljük… A mezőgazdasági termelést országunk kedvező adottságainak maximális kihasználásával húsz év alatt két-, két és félszeresére növeljük… a következő évtizedben elérjük, hogy minden önállá családnak lesz lakása… Létrejönnek a szellemi és fizikai munka, valamint a város és a falu közötti lényeges különbségek megszüntetésének feltételei.”

1963

január 1. Életbe lép az új KRESZ.

január közepe. Az 1961. évi Robin Hood sorozat óriási sikere után „Teli Vilmos legendás történetének folytatólagos bemutatását” kezdi meg a televízió.

január 26. A 2/1963. számú kormányrendelet az állami vállalatok átszervezéséről intézkedik. A nagyvállalatok mellett a határozat trösztök alapítását is lehetővé teszi. Az összevonások eredményeképp 1965-re az ipar koncentráltsága messze meghaladta a hasonló fejlettségű vagy fejlettebb országokét. 1965-ben a munkások 14,5%-a már 10 ezer, közel 35%-a 5 ezer munkásnál többet foglalkoztató üzemben dolgozott. Az átszervezések azonban a termelés és a termelékenység terén nem hoztak fordulatot.

február 10. Szolnokon felavatják az új közúti Tisza-hidat.

február 24. Országgyűlési és tanácstagi választások. A választásra jogosultak 97,2%-a szavazott, s a szavazók 98,9%-a népfront jelöltjeire.

március 16. Hirdetés a Képes újságban: „Expressz leves ízletes, expressz leves gyorsan tálalható, expressz leves olcsó. Főzzön ízletesen, gyorsan, olcsón, Expressz leves!” Levesport 1958 óta gyártanak Magyarországon. Fogyasztása a kezdeti 2,4 millió tasakról 1960-ra 13 millióra emelkedett.

március 20. Az első forgókemence begyújtásával Vácott megkezdi működését a Dunai Cement- és Mészmű.

március 22. Ez Elnök Tanács 6/1963. számú törvényerejű rendelete az általános közkegyelem gyakorlásáról. Kegyelmet kapnak a személyi kultusz éveiben a hatalommal visszaélő törvénysértők, az ellenforradalmi cselekményekben bűnösök és az elmúlt 6 évben államellenes bűncselekményt elkövetők.

április 2. Az MSZMP PB határozata a felsőoktatási intézmények felvételi rendszeréről és a tanulók származás szerinti kategorizálásának megszüntetéséről.

május 9–12. A magyar szakszervezetek XX. kongresszusa. Részlet Kádár János felszólalásából: „Még ellenségeink is észrevették, hogy ma Magyarország nem olyan, amilyen 1956 októberében volt. Folyik is »filozofálás« arról, mi az a magyar fejlődés, miképpen »liberalizálódtak« Magyarországon a viszonyok. Fantáziálnak arról is, hogy majd kimennek a szovjet csapatok, azután jönnek a »szabad választások«, és így tovább. Annak, hogy Magyarországon szovjet csapatok vannak, nincsenek belső társadalmi okai. Ha az imperialisták azt akarják, hogy a szovjet csapatok Magyarországról kimenjenek, valahonnan menjenek ki az amerikai csapatok is.” Ugyanebben a beszédben az „életszínvonal”-ról: „Nemrég találkoztam egy francia elvtársnővel. Azt hittem, hogy azéhhalál küszöbén áll, pedig nem, ő csak a Franciaországban divatos formát tartja. Mondtam, nézze csak a magyar nőket. Azt mondta, isten ments, hogy ő olyan legyen. Ahogy nálunk mondják, olyan »teltkarcsú«. Ez a népi demokratikus stílus.”

május 17. ABNV-n új tévékészülékeket – Carmen, Alba Regia, Kékes – mutatnak be. A választék bővülésével, a vételi lehetőségek javulásával a tv-előfizetők száma is emelkedik.

Televízió-előfizetők száma

Budapest

Városok

Községek

Összesen

1958

12 396

1 743

1 899

16 038

1960

63596

20 884

19 178

103 658

1963

190 909

152 946

127 522

471 377

1965

283788

272 176

275 219

831 182

1968

396374

437 472

563 635

1 397 481

július 2. Kádár János beszéde U Thant ENSZ-főtitkár csepeli látogatása alkalmából: „A főtitkár úrnak megmondtam azt is, hogy hányember szabadult ki az amnesztiával. Neki megmondhatjuk, de azt is megmondottam, hogy miért nem közöltük az újságban. Azért, mert nincs beszámolási kötelezettségünk senkivel szemben, egyetlen ország kormányával, semmiféle nemzetközi szervezettel szemben sem, mert a Magyar Népköztársaság szuverén ország.”

augusztus 15. Felavatják a 200 megawattos oroszlányi hőerőművet.

augusztus 20. Aporliget községnek (Szabolcs-Szatmár m.) az országos villamosenergia-hálózatba történt bekapcsolásával befejeződött a falvak villamosítása.

szeptember folyamán. A Trabant. (ára 44 000 Ft), Moszkvics (64 000 Ft), Wartburg (60 000 Ft) és Skoda (61 000 Ft) gépkocsikat OTP hitellevéllel is árusítják. Az óriási kereslet miatt azonban az igényeket nem tudják kielégíteni, ígyaz akció abbamarad.

szeptember 24. Megindul a MALÉV Európán kívüli első légijárata Kairóba.

október 24. Fock Jenő beszámolója az országgyűlésen : „A vállalatok összevonása nem öncél, nem mindenáron megvalósítandó feladat, csak akkor hajtandó végre, ha a változtatás gazdasági előnyökkel jár, ha megteremti a gazdaságosabb termelés feltételeit… Elmondhatjuk, hogy a vállalatok összevonása a minisztériumok szervezése alapján rendben, kapkodás nélkül valósult meg. Érvényesülnek a párt és a kormány irányelvei. Ez év első felében az öt ipari minisztérium területén több mint 410 vállalat összevonása történt meg, és a tervek szerint még mintegy száz vállalat átszervezésére kerül sor. 1963-ban az átszervezések az iparvállalatok csaknem 70%-át érintik.”

október 20. Az Elnöki Tanács 24. szám törvényerejű rendelete az igazságügy-miniszter felügyelete alá helyezi a büntetés-végrehajtást. A közügyektől, foglalkozástól való eltiltás, a kitiltás és kiutasítás továbbra is a belügyminiszter hatáskörébe tartozik.

november 14. Közzéteszik a kormányhatározatot a fővárosi földalatti gyorsvasút építésének folytatásáról. (Az ötvenes évek elején a munkálatok már megkezdődtek, de 1953 júliusa után a gazdasági nehézségekre hivatkozva az építést leállították.)

november 26. Bekapcsolják az országos energiahálózatba a százhalombattai (Pest m.) hőerőmű első gépegységét.

november 30. Budapesten átadják a forgalomnak az első gyalogos aluljárót az Astoriánál.

november 30. Szolnokon felavatják a Tiszamenti Vegyiművek. új, évi 120 ezer tonna teljesítőképességű kénsavgyárát és a 200 ezer tonna kapacitású szuperfoszfát üzemét.

az év folyamán átadják a felszabadulás óta épült első új kórházat. Korábban a meglevő intézményekben növelték az ágyszámot, illetve más célra épült létesítményeket alakítottak át egészségügyi célokra

az év folyamán kormányhatározat alapján a Posta megkezdi a vezetékes rádióhálózat leszerelését. Az 1950-től kiépített hálózat beszerelési és üzemben tartási költsége ugyanis jelentős terhet rótt az államra, a hálózat is felújításra szorult volna. A vezetékes rádió megszűnésével párhuzamosan a rádióvásárlások száma emelkedik.

Rádióelőfizetők száma (1000 fő)

Budapest

Város

Községek

Összesen

Ebből vezetékes rádió előfizető

1958

566

502

895

1963

264

1960

609

584

1031

2224

255

1963

633

637

1182

2452

243

1965

628

643

1213

2484

163

1968

631

664

1219

2514

26

1964

február 1. A Budapest–Záhony közötti vasútvonalon megkezdődik a dízelvontatás. A dízelesítési programot már az 1956–1960-ra tervezett ötéves terv egyik alapvető céljává tették, s az 1958–1960 közötti hároméves tervbe is központi feladatként került be. A megvalósítás azonban rendkívül lassan haladt. (A 4 tervezett motortípusból csak 1 felelt meg a követelményeknek.) Még 1967-ben is a dieselmozdonyok aránya a teljes mozdonyállomány mindössze 19%-át tette ki.

február 20–22. Az MSZMP KB határozata a gépállomások felszámolásáról, a helyettük gépjavítók szervezéséről. A gépállomások már 1961-től folyó lassú átszervezése ezzel felgyorsult: 1961–64 között 235-ről 143-ra, 1965-re hatvanháromra csökkent a számuk. A tsz-ek pedig 1961–65 között kb. 11 ezer gépállomási traktort, 4505cséplőgépet és 302 kombájnt vásároltak meg.

február 5. Megkezdődnek az iskolatelevízió kísérleti adásai.

február Nyers Rezsőcikke a Társadalmi Szemlében: „Mostani vizsgálódásunknál az alapelv azlehet, hogy a vállalati cselekvést közelebb hozzuk a népgazdasági érdekekhez, a központi tervben foglalt fő feladatokhoz… Az irány az legyen, hogy a vállalatoknak valamivel nagyobb önállóságot, manőverezési lehetőséget biztosítsunk a népgazdasági terv keretén belül, és ezzel együtt nagyobb felelősséget is. Az új nagyvállalatoknál, ahol a vállalati vezetőknek sokkal szélesebb gazdasági áttekintésük lesz, ez már inkább lehetséges.” Ugyanebben a cikkben az életszínvonalról: „Életszínvonal- és ellátási politikánkban az utóbbi években is – csakúgy, mint az ellenforradalom óta mindig – elvetettük és gyakorlatunkból is kiküszöböltük azt a helytelen sztálini tételt, amely szerint a szocializmusban állítólag törvényszerű lenne, hogy a szükségletek gyorsabban növekednek, mint a termelés.”

március 19. Kádár János felszólalása a Hazafias Népfront III. kongresszusán: „Közismert, hogy vannak emberek, akik szerint a diktatúra annyi, mint odacsapni. A diktatúra azonban nemcsak annyiból áll, hogy csapjunk oda. Mert az igazság az, hogy amikor ezeket a primitív jelszavakat hirdették, még oda sem tudtak csapni, ahova kellett volna, sőt az ellenkező oldalra csaptak oda ezzel a »csapjunk oda« jelszóval.”

Gépesítettség színvonala ( %)

1960

1965

1968

   

mg.

össz.

ág.

tsz.

mg.

össz.

ág.

tsz.

mg.

össz.

ág.

tsz.

gabonaaratás

42,6

97,4

53,3

78,9

99,2

83,1

91,7

100

97,3

cukorrépakiszedés

35,8

88,1

30,4

49,1.

89,7

46,5

65,7

89,8

63,5

burgonyakiszedés

12,2

83,7

27,3

17,7

89,4

34,4

22,7

96,1

52,

100 kat.h. vetésre jutó

gépi vetés (kh)

40

79

55

80

107

90

81

101

89

100 kat.h. szántóföldi

szálastakarmányra jutó

gépi kaszálás (kat. h.)

85

173

74

151

253

134

169

254

159

március 29. Fock Jenő cikke a Pravdában és a Népszabadságban: „Magyarországon az ellenforradalmat megelőző időkben a gazdasági mechanizmust sokan vitatták. A vita során egyesek jobboldali revizionista nézeteket hangoztattak és a tervgazdálkodás lényegét kívánták volna megváltoztatni. Mások, védve a tervgazdálkodást, dogmatikus álláspontra helyezkedtek, és a nyilvánvaló hibák kijavítása elől is mereven elzárkóztak. Pártunk az alkotó marxizmus-leninizmusnak megfelelő álláspontot képvisel: a gazdasági mechanizmust a konkrét helyezetnek megfelelően kell alakítani úgy, hogy az mindig a legjobban szolgálja a gazdaságpolitikát.”

május 20. Budapesten élelmiszert és egyéb cikkeket árusító automatákat állítanak fel.

június 27. A közzétett adatok szerint Magyarországon naponta 720 ezer köbméter szennyvíz kerül a folyókba tisztítás nélkül.

július 20. A magyar állampolgárok e naptól kezdve személyi igazolvány mellé kiállított betétlappal utazhatnak Lengyelországba.

augusztus 19. Átadják a budapesti Lipót Telefonközpont 8000 új állomását. A telefonhálózat azonban nem elégíti ki a növekvő igényeket. A 30-40 éves elavult rendserű (rotary) központokat fejleszteni már nem lehetett, az újak pedig nem kapcsolódtak a világszerte elterjedt távhívó (crossbar) rendszerhez.

szeptember 21. Megszűnik a vízumkényszer Magyarország és Bulgária között.

október 4. Fock Jenő cikke a Népszabadságban: ;,Fel kell figyelni a túlórák gyors növekedésére. Ez a jelenség is – a munkaerőhiány mellett – jórészt a munka helytelen szervezésével, az ütemes termelés hiányával függ össze… [A vállalatok] a dolgozókat és a költségeket nem kímélve, a minőségi előírásokat mellőzve, »hajrában« szerelik össze: termékeiket… Az év végi hajrá következménye, hogy az idén januárban, az előző év decemberéhez képest 83%-ra esett vissza az állami ipar termelése. A gépiparé ennél is jobban, 72%-ra.”

október 10–23. XVIII. nyári olimpia Tokióban. A magyar versenyzők 10 aranyérmet szereztek.

október 26. A Tiszai Vegyikombinát megkezdi a műtrágyagyártást.

Telefonellátottság

Bekapcsolt fő

állomások

száma

(ezer)

Budapest

Vidék

Összesen

1958

133

88

221

1960

144

99

243

1963

164

113

277

1965

184

120

304

1968

223

137

360

Hazai események, 1958–1968. Kronológia

Műtrágya-

felhasználás

(ezer tonna)

1 kat. hold

szántóra jutó

műtrágya (kg)

1960

748

141

1963

1264

248

1965

1454

286

1968

2290

561

november 21. Felavatják Budapesten az új Erzsébet hidat, melynek építését 1960-ban kezdték meg.

az év folyamán megalakul a gépkocsik árusításával foglalkozó MERKUR.

1965

február 11. Kádár János felszólalása az országgyűlésen: „A jobb életre törekvés, amíg összhangban van a társadalmi haladással, egészséges, azon túl azonban a társadalom érdekeit sértő önzéssé torzul. Napjainkban ez a káros önzés gyakran tapasztalható fiatal házasoknál, pedig bizonyos, hogy azok, akik most kényelmi okokból tehernek érzik a gyermeket, 20 év múlva keserves könnyeket ontanak majd, hogy az autó, a szórakozás, a kényelmesebb élet kedvéért lemondtak a legnagyobb örömről, a gyermekről.”

március 6. A Képes újság az alkoholizmus veszélyeire hívja fel a figyelmet és megállapítja, hogy „50 000 2 szoba összkomfortos lakás árát isszuk meg évente”.

Alkoholfogyasztás (fő/liter)

1960

1963

1965

1968

Bor

29,9

29,3

32,8

34,8

Sör

36,7

41,1

44,2

51,2

Égetett szeszesitalok

2,8

3,3

3,0

3,9

március vége–július közepe. Dunai árvíz. Az áradás mintegy 150 000 kat. holdat önt el. Az árvízvédelmi művekben, közlekedési vonalakban, épületekben és a mezőgazdaságban 225 millió forint kár keletkezik.

április 4. Törvénybe iktatják a „magyar nép felszabadítása történelmi jelentőségét”. Ettől kezdve csak öt évente ünnepelték katonai díszszemlével felszabadulásunk évfordulóját. Egyben ez évtől emlékeztek meg – a koalíciós időszak óta először – a Szovjetunió mellett a felszabadító harcokban részt vett angol és amerikai csapatokról is.

április 25. Interjú Nyers Rezsővel a Népszabadságban: „A most megindult átfogó reformmunkát a következők teszik szükségessé: „Népgazdaságunkban az extenzív fejlődés tartalékai csökkenőben vannak, elkerülhetetlen a gyors áttérés az intenzív fejlődésre. Hosszú ideig nagyobbrészt az eleven munka növelése volt, ma és a jövőben már a műszaki fejlesztés a nemzeti jövedelem gyarapításának fő módja. Változnia kell tehát a »gazdasági mércének« és az ösztönzésnek… A szocialista termelési viszonyok érvényre jutása a népgazdaság minden fő ágában lehetővé teszi a rugalmasabb irányítást. A szocializmus teljes felépítése pedig a gazdasági hatékonyság nagyfokú növelését igényli, ez viszont a gazdaságirányítással szemben nagyobb követelményeket támaszt.”

június 13. Közzéteszik a 7–9/1965 számú kormányrendeletet az alacsony nyugdíjak, a kétgyermekesek családi pótléka, a hadirokkantak és hadigondozott családtagok járadékának felemeléséről. A családi pótlék terén azonban eltérő marad a munkás és alkalmazotti réteg, valamint a tsz-tagság jogosultsága. Utóbbi csak 3, 10 éven aluli gyermek és meghatározott munkaegység teljesítése után kap családi pótlékot, míg a bérből és fizetésből élők 2, 16 éven aluli gyermek után jogosultak rá. 1966. február 1-én ismét felemelték a családi pótlékot és július 1-től a tsz-tagok is már 2, 14 éven aluli gyermek után kapták azt.

július. Nyers Rezső cikke a Társadalmi Szemlében: ,,…óvakodnunk kell attól, hogy szocialistagazdaságunkat a permanens reformok színterévé tegyük. A permanens reformok bizonytalanságot eredményeznek és megnehezítenék az áttekintést… A szocialista gazdaságnak hosszabb időre szóló stabilitásra van szüksége a gazdasági mechanizmust illetően ahhoz, hogy mi emberek, akik ebben a gazdaságban vezetünk, intézkedünk, cselekszünk, előre számolni tudjunk intézkedésünk eredményével… Nem aza hiba, hogy utasítások vannak, hogy a központi szerv utasíthatja a vállalatot. Szocialista gazdaságban ez nélkülözhetetlen. De mire, mikor és hogy utasítja – ez egyáltalán nem mindegy. Ha a vállalatot tevékenységének nagy részére utasítani akarom, akkor már központilag vezetem a gazdaságot, akkor a helyi öntevékenység, a felelősségvállalás csökken – s ma ez állapítható meg… Olyan ez a tervezési rendszer, mint egy kicserélendő motor: húz, csak nem olyan gyorsan, mint ahogy szeretnénk; ki akarjuk cserélni, de amíg nincs meg a másik, addig ezen kell motoroznunk.”.

szeptember 16. Az 1026/1965. számú kormányhatározat a Fővárosi Tanács VB elnöke mellett létrehozandó Budapesti Levegőtisztasági Bizottság felállításáról intézkedik.

október. Fock Jenő cikke a Társadalmi Szemlében: „Népgazdaságunk fejlesztésének meggyorsítására, elsősorban beruházási célokra – a nemzetközi pénzpiacon szokásos módon – hiteleket vettünk igénybe. Így vált lehetségessé, hogy az utóbbi években fogyasztásra és a felhalmozásra fordított összegek meghaladják az évenkénti nemzeti jövedelem összegét. A felvett hitelek segítségével épült termelőüzemek nagy mértékben elősegítik a hitelek visszafizetését. Eddigi fizetési kötelezettségeinknek mindenkor maradéktalanul eleget tettünk… A korábbi gazdasági gyakorlatból visszamaradóan, a jelenlegi politikát és gazdaságpolitikát nem eléggé értve, minisztériumi és vállalati szakembereink egy része gyakran óvatoskodva foglalt állást, ha tőkés gazdasági kapcsolataink bővítéséről van szó.Pedig a tőkés cégekkel való együttműködés sok szempontból kedvező számunkra. Egyebek mellett lehetővé teszi, hogy bizonyos termékekből az eddigit jelentősen meghaladó szérianagyságot gyártsunk, előlünk elzárt piacokra lépjünk be. Általában bővítsük piacainkat, modern gyártási eljárásokat és műszaki megoldásokat ismerjünk meg és vegyünk át, ipari és kereskedelmi kooperációt építsünk ki stb.

november 18. Nyers Rezső beszámolója a Központi Bizottság ülésén: „A piacnak a reformban tervezett felhasználása nemcsak annyiban különbözik a tőkés piaci viszonyoktól, hogy a spontaneitás helyett tervszerűen alkalmazzuk a piaci kategóriákat. Döntő különbség az is, hogy a mi rendszerünkben a munkaerő a jövőben sem lehet áru, s hogy a bővített újratermelésben, a beruházásokban nem a piaci viszonyok, hanem a tudatos, tervszerű állami irányításnak lesz majd döntő szerepe.”

november 28. Tiszaszederkényben (Borsod-Abaúj-Zemplén m.) felavatják a Tiszai Vegyikombinátot.

az év folyamán megkezdik a szénbányászat visszafejlesztését. Jóllehet már 1960–1965 között is több mint húsz bányát zártak be, de ezeket kizárólag a szénvagyon kimerülése miatt. 1966-ban a 3 kimerült bánya mellett 9, 1967-ben 12 gazdaságtalannak ítélt bányát számolnak fel. Az intézkedések hátterében a szénhidrogének fokozottabb felhasználásának terve áll.

1966

február 15. Megszűnik a vízumkényszer Magyarország és Jugoszlávia között.

tavasz. Először kerül sor a Forradalmi Ifjúsági Napok megrendezésére. A FIN-t március 15., március 21. és április 4. forradalmi hagyományainak összeötvözésére és együttes ápolására hívták életre.

május 25–27. Az MSZMP KB ülése megtárgyalja a gazdasági mechanizmus reformjának és a III. ötéves tervnek az irányelveit.

június 18. Felavatják a szovjet segítséggel létesített budapesti házgyárat. A lakásépítés 15 éves terve ugyanis döntően az ún. panelprogramra, a gyárszerű lakásépítés bevezetésére támaszkodott. Az, állami lakásépítésen belül a házgyári lakások aránya valóban nőtt. Az 1966. évi 13%-ró1 1970-re már 50%-ra emelkedett. Az új technológia azonban nem oldotta meg a „lakáskérdést”.

Házgyárak teljesítménye

Telephely

Üzembe helyezés éve

(lakás db/év)

Bp.–Óbuda

1965

1800

Bp.–Ferencváros

1967

1700

Miskolc

1968

4200

Győr

1968

4200

Dunakeszi

1970

4200

Debrecen

1971

2500

június 23. „Hallottunk egy viccet. Egy téesz apróhirdetés útján keresett mezőgazdászt. A hirdetésre hárman jelentkeztek: egy 25 éves, egy 40 éves és egy 50 éves szakember. Mindháromtól megkérdezték: mennyi kétszer kettő? A 25 éves azonnal rávágta: négy! A 40 éves papírt, ceruzát vett elő és kiszámította. Az 50 éves azt mondta: erre aludni kell egyet, majd holnap visszajön és megmondja. Mit gondolnak, melyiket vették fel a három közül? Egyiket sem, hanem egy negyediket: az elnök unokaöccsét.”

október 1. Megnyitja kapuit az új, ideiglenes Nemzeti Színház. „A jelek szerint – írják – jó néhány évig ez lesz az otthonuk, mert a Városligetben felépülő új színház részlettervezési munkálatai folynak csak. Ez idő szerint semmi bizonyosat nem lehet tudni.”

október 22-24. Amerikai vezető üzletemberek és gyárosok látogatása és tárgyalásai Budapesten.

november 11. Az országgyűlés elfogadja az új választójogi törvényt (1966: III. törvény), melynek legfontosabb újdonsága, hogy a korábbi lajstromos választókerületi rendszert egyéni választókerületek váltják fel.

november 28. Kádár János beszámolója az MSZMP IX. kongresszusán: „A Központi Bizottság 1966 májusában határozatot hozott a gazdasági mechanizmus átfogó reformjára. A reform célja erőforrásaink jobb kihasználása, a fejlődés ütemének, az életkörülmények javításának meggyorsítása. A reform lehetővé teszi, hogy a döntési jogkörök jelentős része a kormány és a minisztériumok hatásköréből a vállalatok és a tanácsok hatáskörébe kerüljön… A központi tervezésnek a jövőben is elsőrendű szerepe lesz. A központi tervben kell dönteni a fogyasztás és felhalmozás arányáról, a beruházások fő arányairól, a népgazdasági ágak műszaki fejlesztéséről, a fogyasztási struktúrabefolyásolásáról, a nemzetközi munkamegosztásban való részvételünk fejlődésének kérdéseiről, a termelőerők elhelyezésének változtatásairól és a legfontosabb szociális, kulturális és életszínvonalbeli tényezőkről. Az árutermelés és a piac mechanizmusától várjuk viszont, hogy egyes termékek termelése, kínálata rugalmasabban alkalmazkodjék a kereslethez, hogy a vállalatok igyekezzenek a legcélszerűbben felhasználni gazdasági, erőforrásaikat.” Ugyanebben a beszédben a kispolgáriasodásról: „Nálunk az utóbbi időben többen aggodalmuknak adtak kifejezést, hogy: egyrészt az életszínvonal emelkedése, másrészt különböző negatív hatások következtében csökken a forradalmi szellem és teret nyer az önző anyagiasság, társadalmunkat az »elpolgáriasodás« veszélye fenyegeti. A párt a szocialista tudat, közgondolkodás erősítése mellett sokszor szól az anyagi érdekeltségről, sőt a gazdasági mechanizmus reformja kapcsán még növelni is kívánja azt… Más kérdés a kispolgári gondolkodás, a haszonlesés, az önző anyagiasság szelleme. Ez idegen a szocializmustól, ez ellen megalkuvás nélküli, elvi harcot kell folytatni. Megint más kérdés a dolgozók anyagi érdekeltsége a szocializmus építésében, amely a szocialista eszmével és gyakorlattal teljes összhangban van, ezért erősíteni kívánjuk”

november 28–december 3. Fock Jenő felszólalása az MSZMP IX. kongresszusán: „Az anyag- és energiabázis fejlesztésében – mint világszerte, nálunk is – a gazdaságosabb szénhidrogének, a kőolaj és földgáz fokozott felhasználása nyomul előtérbe. Arra törekszünk, hogy arányuk fűtőanyag-felhasználásunkban 25 %-ról 37-38%-ra emelkedjék. Már most kell gondolnunk a távoli jövőre, és ezért időszerűvé vált, hogy az atomenergia felhasználásával is számoljunk. Az atomerőmű létesítéséhez a Szovjetuniótól kapunk műszaki és gazdasági segítséget.”

december 10. Svábbált rendeztekPilisszentivánon a község és a környező falvak lakossága számára.

december 28. Budapesten átadják a lágymányosi kenyérgyárat, mely naponta 4,5 vagon kenyeret süt.

1967

január 1. A 3/1967. számú kormányrendelettel bevezetik a gyermekgondozási segélyt, mely (1969. április 1-ig) a gyermek 2,5 éves koráig illeti meg a dolgozó anyát. A jogosultság feltétele: a szülést megelőző 1,5 éven belül 12 hónapos, teljes munkaidőben végzett munkaviszony. A GYES összege 600 Ft (tsz-tagoknál 500 Ft). Az 5/1969. számú kormányrendelet bővítette a GYES-re jogosultak körét, és a segélyezés időtartamát a gyermek 3 éves korának betöltéséig emelte fel. 1967-ben a kereső szülő nők 72%-a, 1968-ban 70%-a vette igénybe a gyest.

március 19. Országgyűlési képviselő- és tanácstag-választások. A szavazásra jogosultak 98,8 %-a voksolt, 99,7%-uk a népfront jelöltjeire.

március 23. A Népszabadság közli A kínai kulturális forradalom és a kispolgári kalandorság című cikket.

április–május. A tv-ben az Orion űrhajó fantasztikus filmsorozatot vetítik.

június 29. Kádár János felszólalása a KISZ VII. kongresszusán: „Sok sajátos kérdés és jelenség van, amivel foglalkoznia kell az ifjúsági szövetségnek. Vannak pl. egyes nyugati divatok, amelyek bizonyos mértékig nálunk is hatottak, más divatok pedig a hazai talajon is kitermelődtek. Ezek egyike a cinizmus és a közöny a közéleti kérdésekkel szemben. Nyugaton ez párosul a vadnyugati nadrágviselettel meg a hosszú hajjal, a borotválkozás elhagyásával, sőt a »legfejlettebb« szektákban még a fehérneműviselést és mosdást is elhagyják. Nálunk ez ebben a mértékben nincsen, de szórványosan felüti a fejét.: A vadnyugati nadrágokkal meg a hajviselettel, meg a szakállal nem akarok foglalkozni. De az öltözködésnek megvan a maga jelentősége, minden ember szeret jól kinézni… Azonkívül van a világon divat is, és azzal valamiféleképpen haladni kell. Persze ennek is megvannak a maga civilizált formái, és ehhez ragaszkodni kell. Ami itt fontos – mondja –, az az, hogy a párt, az ifjúsági szövetség nem divattervező cég, nem fodrászipari ktsz, és nem is kell ilyesmivel foglalkoznia. A pártnak, a KISZ-nek e kérdések társadalmi oldalával kell foglalkoznia.”

július 12. Az 10211/1967. számú kormányhatározat az ipari, építőipari ágazatokba tartozó vállalatok és szövetkezetek esetében – a középirányító szervek, a tervező vállalatok, a kutatóintézetek és a kereskedelmi bolthálózat kivételével – lehetőséget ad a munkaidő heti 44 órára való csökkentésére.

augusztus 10. Vicc a Ludas Matyiban: „Alulírott azzal a tiszteletteljes kérelemmel fordulok az illetékesekhez: ne büntessék meg az üzletvezetőket, ne rójanak ki rájuk 300 vagy 500 forintos pénzbüntetéseket, mert annak csak mi, egyszerű vevők látjuk a kárát. Az üzletvezetők mindig behozzák a réven, amit elvesztettek a vámon, vagyis mi fizetjük meg a büntetésüket. Sőt, legtöbbször többet kell fizetnünk, hogy az üzletvezetőnek valami haszna is legyen a vám-rév dologból.”

szeptember 27–29. Az országgyűlés ülésszaka elfogadja a Munka Törvénykönyvét, valamint a földjogi és termelőszövetkezeti törvényt.

december 31. A szocialista országokban egy db gépkocsi az alábbi lakosságszámra jutott: Szovjetunió 205,4 fő, NDK 21,0 fő, Csehszlovákia 31,0 fő, Jugoszlávia 82,3 fő, Lengyelország 116,4 fő, Románia 412,2 f8, Bulgária 228,3 fő, Magyarország 70,5 fő.

december 31. A magyar személyautó-állomány 1967. december 30-án 85%-ban szocialista, 15%-ban tőkés eredetű. Legtöbb a Trabant 28 821 (19,9%), Moszkvics 24 563 (17,7%), Skoda – 21 995 (15,2%), Wartburg 20 394 (14,1%). Magán személyautók száma: 1955: 2220, 1968: 140 974.

1968

január 1. Életbe lép az új fogyasztói árrendszer. A bejelentés szerint a fogyasztói árszínvonal összességében mintegy 1%-kal csökken.

április 4. Kállai Gyula, az MSZMP PB tagjának, az országgyűlés elnökének ünnepi tv-beszédéből: „Felszabadulásunk óta minden korábbi nemzeti ünnepünk – 1514, 1848, 1919 – értelmét és fényét nemcsak eredetét jelző történelmi eseményről, hanem 1945. április 4-től is kapja, amelynek segítségével eszméi és céljai megvalósultak.”

május eleje. Infecundin néven forgalomba kerül az első hazai gyártású hormonális fogamzásgátló tabletta. 1968-ban megindult az általános kereskedelmi forgalomban árusított ún. C-film gyártása is, melynek előállításával – a nagy teherbeesési arány miatt – 1970 elején leálltak.

Fontosabb fogamzásgátló szerek forgalma (ezer db)

Óvszer 4 500

7500

11 500

10 200

 

Pesszárium

4,4

32

42

44

Timidon tabletta

tabletta*

8,6

33

30

58

Timidon zselé

zselé

21,7

86

131

158

* doboz: 15 db

június 27. A Coca-Cola hazai megjelenéséről nyilatkozik Kelemen György, a Likőripari Vállalat vezérigazgatója. Az új ital „az új mechanizmus útján” került Magyarországra. Eddig csak vendéglátó helyeken lehetett kapni, de ez évtől a 10-12 millió palackból már a KÖZÉRT-nek is jut. Egyes vélemények szerint a cola „nem nagy szám”.

augusztus 20. A Népszabadság ünnepi vezércikkében megtörténik az államalapítás és a szocialista Magyarország, a hagyomány és a jelen összekapcsolása, a múlt felvállalása. „Mindazírják –, amikért a magyar nép ebben az évezredben küzdött, azt a szocialista Magyarország első alkotmánya iktatta törvénybe. Azóta évről évre ez kettős ünnepnap is.”

augusztus 21. A bolgár, a lengyel, a magyar, az NDK és a szovjet hadsereg egységei bevonulnak Csehszlovákiába,

október 21. „Fővárosunk levegője mind szennyezettebbé válik. Budapesten csak a gépjárműforgalom hatására 1 liter levegőben 120–180 ezer porszemcse kavarog… a városi autóbusz mögött 420–520 ezer, egy földgépet szállító Tátra vontató mögött 1–1,5 millió por- és koromszemese található 1 liter levegőben.”

október 24. Kádár János beszéde a budapesti Harisnyagyárban: „Megemlítek egy példát, ami társadalmunk erejét és szilárdságát mutatja. Az augusztus 21-ét követő napokra gondolok, amikor az ismert események történtek. Az események meglepték az embereket, annak ellenére, hogy tudták, vannak problémák Csehszlovákiában. Az első pillanatban az emberek előtt sok minden nem volt világos. Párttagságunk és a széles tömegek alapvető magatartása mégis az volt, hogy elfogadták, támogatták a párt és a kormány döntését.”

november 1. Életbe lép a népi ellenőrzésről szóló 1968: V. törvény. A népi ellenőrzés feladata, hogy segítséget nyújtson az állami és állampolgári fegyelem megszilárdításához, a társadalmi tulajdon védelméhez, erősítéséhez és fejlesztéséhez, a munka szervezettebbé és gazdaságosabbá tételéhez; küzdjön a korrupció, a felelőtlen, lélektelen ügyintézés, a pazarlás ellen, a visszaélések leleplezéséért, a hivatali beosztásukkal visszaélő személyek hatékony felelősségre vonásáért”.

Összeállította: Burucs Kornélia, Demeter Zsuzsanna, Pótó János, Stefány Judit, Szabó Róbert, P. Tomsics Emőke