Ugrás a tartalomhoz

História 1986-056

Menyhárt Lajos , Pók Attila , Sipos Péter , Dérer Miklós , Urbán Aladár , Demeter Zsuzsanna , Berend T. Iván , Schindele Miklós , Pótó János , Burucs Kornélia , Stefány Judit , Glatz Ferenc , Bíró Friderika , Eperjesi László , Zinner Tibor , Petõ Iván , Sipos Péter , Zseliczky Béla , Szûts Ildikó , Béres Katalin , Tóth Pál Péter , Kapronczay Károly , Komjáthy Miklós , Hajdu Tibor , Balogh Sándor , Spira György

História

3. fejezet -

Hruscsov Magyarországon. Képösszeállítás

SIPOS Péter

Hruscsov Magyarországon

Nyikita Szergejevics Hruscsov volt az első világjáró a szovjet vezetők sorában. J. V. Sztálin csupán 1912-ben, ifjú bolsevik korában tartózkodott rövid ideig Bécsben, majd 1943-ban Teheránban és 1945-ben Potsdamban találkozott Roosevelttel és Churchillel. Ezután egyáltalán nem mozdult ki a Szovjetunió területéről, sőt Moszkvát és közvetlen környékét is csak ritkán hagyta el.

Hruscsov szenvedélyesen hitt a személyes diplomácia eredményességében, és felismerte: ehhez mindenüvé utaznia kell… Az enyhülés előmozdításának egyik legfontosabb módját a tőkés országok vezetőivel való találkozásokban, közvetlen eszmecserékben látta. Vele kezdődött a csúcstalálkozók új korszaka. Sokat járt a harmadik világ országaiban, ezzel is jelezve, milyen fontosnak tekinti a szovjet külpolitika ezeket az államokat a nemzetközi politikai élet rendszerében. A legtöbb alkalommal persze Hruscsov a szocialista országokat látogatta meg. Többek között ily módon is demonstrálta az SZKP vezetője a Szovjetunió és a baráti országok kapcsolatainak megváltozott jellegét: nemcsak ezek fővárosaiból vezet az út Moszkvába, hanem onnan szükséges és érdemes ellátogatni Prágába, Szófiába, Berlinbe és más metropoliszokba – Budapestre is.

Hruscsov négy ízben járt Magyarországon: 1958 áprilisában, 1959 júniusában, 1959. november végén–december elején (az MSZMP VII. kongresszusa vendégeként), s a legtöbb időt 1964. március végén–április elején töltötte országunkban.

Látogatásai mindinkább növelték népszerűségét. Benne végre egy olyan legmagasabb rangú szovjet politikai vezetőt láttak az emberek, aki nem magasodott irdatlan méretű szoborként föléjük, hanem egyszerű volt és közvetlen, joviális és érdeklődő, akinek figyelmét az élet apró dolgai éppen úgy lekötötték, mint a nagypolitika kérdései. S mindez tőle természetes volt és magától értetődő. Néha talán kissé szertelenül is viselkedett, annyira nem törődött a méltósággal, a protokollal.

Mindenki kíváncsi volt rá, mert ő is kíváncsi volt mindenre. Ő volt az első szovjet vezető, aki a feleségével. Nyina Petrovnával utazott, akit gyakran fényképeztek gyermekei és unokái körében. Így alakult ki róla a pater familias kép; nem a „népek atyja” volt, hanem leányoké és fiúké, mint bármely más férfi.

Sok helyütt járt 1964-ben Magyarországon. Talán a legnagyobb és legkedvesebb meglepetés Bábolnán érte. Többször elvonult Hruscsov, Kádár János és a többi vendég előtt a pompás fehér paripákból álló világhírű ötösfogat. Már éppen búcsúzni készültek a látogatók, amikor Burgert Róbert igazgató így szólt Hruscsovhoz: „Legjobb hagyományaink kifejezője a bábolnai ötösfogat. Engedje meg, Hruscsov elvtárs, hogy dolgozóink szeretete jeléül megajándékozzuk vele… Kérjük, fogadja el!” Hát ki utasított volna vissza ilyen ajándékot? De éppen úgy örült Hruscsov egy szál virágnak, egy üveg bornak – nem az ajándékot látta, hanem a gesztusban kifejezésre jutó szeretetet, megbecsülést.

Hruscsov stílusa utánozhatatlan. Sok mindent csinált, amit csak tőle lehetett elfogadni, csak az ő egyéniségéhez illett. Viszont éppen ezért maradtak emlékezetesek tettei, közöttük magyarországi látogatásai.