Ugrás a tartalomhoz

História 1985-04

Kertész István , Benkõ Mihály , Szakály Ferenc , Kronstein Gábor , Rázsó Gyula , Sipos Péter , Krausz Tamás , Vida István , Kronstein Gábor , Nagy Zsuzsa, L. , Váczy Péter , Diószegi István , Spira György , Szántó Konrád , Scheiber Sándor , Schöner Alfréd , Makkai László , Komjathy Miklos

História

3. fejezet -

Lexikon. Khorezm

Khorezm

Kr. e. 3–2. évezred Közép-Ázsiában a halászó vadászó életmódot felváltja a félig nomád állattenyésztés.

Kr. e. 1. évezred közepe Fokozatosan kialakul a fejlett öntözéses földművelés és kertgazdálkodás. Erődített települések jönnek létre.

Kr. e. 8–6. század Közép-Ázsiában államok alakulnak: Khorezm (az Amu-Darja alsó szakasza mentén), Baktria (az Amu-Darja felső folyásánál és mellékfolyói vidékén).

Kr. e. 6. század Közép- és Kisázsia legerősebb hatalma, a perzsa birodalom, kiterjeszkedik mindkét államra. (A másik nagy hódító, Nagy Sándor, már nem éri el Khorezm területét [Kr. e. 329–328].)

Kr. e. 2–1. század Khorezm önállóvá válik.

Kr. u. 1–2. század folyamán Khorezm hol a kínai császárság, hol az indiai Kusán birodalom hűbérese.

2–6. század Khorezm első virágzása. A Kusán birodalom bukása után Khorezm független lesz. Elhárítja a Szasszanidák, majd a türk kaganátus hódítási törekvéseit.

7. század vége Közép-Ázsiában önálló, apró „fejedelemségek” egész sora alakul ki. Khorezm uralkodója (a khorezmsáh) országának belső anarchiáját arab segítséggel próbálja letörni.

712 Arab invázió vet véget Khorezm függetlenségének. Kutejba ibn Muszlim arab hadvezér elpusztította a régi, helyi kultúra hagyományait, helyébe az iszlám kultúrát helyezte.

9. század Az arab kalifátus széthullása után egy helyi tadzsik dinasztia – a Szamaidák – uralma idején Khorezm két részre oszlik: déli részén Káth központtal a helyi fejedelem uralkodott, északon továbbra is az arab emír kezében maradt a hatalom. A legnagyobb város, az átmenő kereskedelem centruma: Urgencs.

996 A két terület egységes feudális állammá alakul a khorezmsáh uralma alatt.

1043 Khorezm egy időre hűbéres fejedelemségként szeldzsuk török fennhatóság alá kerül, függetlenségét 1193-banvívja ki.

12. század vége A független Khorezm hódító háborúkat folytat. A birodalom eléri legnagyobb kiterjedését: nyugaton a mai Azerbajdzsán, északon a Szir-Darja és az Aral-tó határolja, keleten átnyúlik a Pamír vonulatain, magába foglalva. Afganisztánt és Iránt. Legnagyobb városai: Urgencs, Buhara, Szamarkand, Taskent, Kabul.

1119–1122 A virágzásnak a mongol hódítás vet véget.

14. század folyamán még egyszer rövid fejlődésnek indul, de 1388-ban Timur Lenk csapatai újra elfoglalják.