Ugrás a tartalomhoz

História 1985-03

Glatz Ferenc , Kállay István , Sarlós Béla , Deák István , Demeter Zsuzsanna , Juhari Zsuzsa , Bölöny József , Szentirmay László, ifj. , Pölöskei Ferenc , Németh G. Béla , Vörös Boldizsár , Reiser Gabriella , Szakály Ferenc , Diószegi István , Palovics Lajos , Ádám Magda , Tomsics Emõke, P. , Pótó János

História

7. fejezet -

Fõhercegek király nélkül

BÖLÖNY József

Főhercegek király nélkül

A főhercegi rangot 1453. január 6-án III. Frigyes német-római császár diplomájával öröklődően adományozta az Ausztriai Ház (Domus Austriaca = Habsburg-család) hercegeinek. Egyedül és kizárólag a Habsburg- (1741-től, illetve 1780-tól Habsburg-Lotharingiai-) család tagjait illette meg ez a rang, mégpedig mint családtagokat. (Vö. leszármazási táblázatunkat a 16. oldalon.)Főhercegnőa család nőtagja – ideértve a főherceg feleségét és özvegyét is –, ha rangszerű (standesgemäss) házasságához beleegyezését adta a mindenkori családfő. Házasságkötésével így nemcsak a főherceg feleségévé vált, hanem egyben családtaggá is. Rangja tehát nem főhercegné, hanem főhercegnő (főhercegasszony) lett.

Magyarországon az uralkodóház teljeskorú főhercegeiaz 1885: VII. tc. 2. §. a) pontja értelmében tagjai maradtak az újjászervezett főrendiháznak. Majd, amikor 1919 után az országgyűlés újbóli szabályozására került sor (1926), a Habsburg–Lotharingiai-család férfitagjaiközül azok, akik a huszonnegyedik életévüket betöltötték, magyar állampolgárok és állandóan az ország területén laknak, a felsőház tagjai lettek, amennyiben megfeleltek a megszabott vagyoni képesítésnek (1926: XXII. tc. 12. §.). Az 1885. évi főrendiházi törvény 3000 Ft évi adó fizetésében jelölte meg a cenzust. Ez sokszorosa volt az 1926. évi 2000 pengőnek, melybe pedig már a földadó mellett a házadó is beleszámított.

A főhercegek teljeskorúsága a 18., később a 20. életévük betöltésével következett be. Egyedül ők lehettek tehát a 24. évük betöltése előtt tagjai a képviselőházból és főrendiházból állott országgyűlésnek.

1918 után, 1926 végéig, amikor egykamarás nemzetgyűlés működött, nem volt főhercegi tagja a törvényhozó testületnek. Az 1927. január 28-án megnyitott újabb kétkamarás országgyűlés felsőházának négyfőhercegi tagja volt: Frigyes, Albrecht, József és József Ferenc; mégpedig ebben a sorrendben (rangsorban). A főhercegek egymás közti rangsorát ugyanis nem koruk vagy katonai rangjuk állapította meg, hanem águknak rokonsági foka az uralkodóhoz.

A József-ág József nevű tagjai atyjuk életében második keresztnevüket is viselték. József főherceg neve tehát atyjának, József főhercegnek, a honvédség főparancsnokának életében József Ágostfőherceg volt. Felesége, Auguszta főhercegnő – korábban bajor hercegnő –, Ferenc József és Erzsébet királyné unokája. Fiuk József Ferenc főherceg, felesége pedig Anna főhercegnő, a szász király leánya volt.

A Frigyes-ág házasságairól már nem emlékezhetünk meg ilyen röviden. Frigyes főherceg felesége, Izabella főhercegnő, született Croy-Dülmen hercegnő volt. A fia, Albrecht érdekében kifejtett és félhivatalosan is támogatott propaganda nem mulasztotta el, annak célzatos kihangsúlyozását, hogy anyja családja az Árpádoktól származik, tehát származásánál fogva is nemzeti király lenne.

Albrecht főherceg a társasági életben a botránykrónikákat gazdagító házasságairól vált nevezetessé. Sem az első felesége, Lelbach Irén, sem a második, Bocskay Katalin nem vált a házasságkötéssel főhercegnővé, mert egyik házassága sem felelt meg az ehhez megkívánt feltételeknek. Bár a magyar házassági jog szerint érvényesek voltak, a családfő beleegyezésének hiányában a házasságkötés előtt le kellett volna mondania főhercegi rangjáról. Házasságaival tehát nemcsak főhercegi rangjának, hanem a családtagi minőségéhez kötött felsőházi tagságának további jogszerűségét is megkérdőjelezte.

Személyével és törekvéseivel kapcsolatban ki kell térni a legitim trónutódlás kérdésére is. A legitimizmus mint politikai fogalom a két világháború között a törvényesség betartását, az adott esetben tehát a trónutódlás törvényben megállapított rendjét jelentette, szemben az ideiglenes államrenddel és az ennek véglegesítésére irányuló törekvésekkel. Eszerint pedig a királyt nem valamelyik főherceg, hanem elsőszülött fia követi a trónon. A Habsburg-ház más tagjának (lett légyen az József, Albrecht, vagy bárki más) kacsingatása a trónra tehát éppen olyan antilegitimista, azaz szabad királyválasztó törekvés volt, mint – teszem azt – Horthynak, az unokájának, Rothermere lord fiának, vagy bárki másnak a trónjelöltsége.

Képeinken a két magyarországi főhercegi család tagjai láthatók. (Lásd a következő oldalakon.)

Közülük József főhercegés felesége, Augusztafőhercegasszony már az első világháború előtt, de a két háború között is egyike volt a főváros legismertebb s talán leggyakrabban fényképezett személyiségeinek. József főhercegnek úgyszólván csak órákkal azután, hogy a Károlyi-kormány előtte, mint homo regius (királyi megbízott) előtt letette az esküt, az volt a legnagyobb gondja, hogy Alcsuth József vagy tapolcsányi Tapolcsányi József néven tegye le az esküt ő maga és fia a Nemzeti Tanács előtt.

Minthogy Horthy kormányzóvá választásától a főhercegek a második helyre szorultak, a kormányzó lehetőleg kerülte együttes megjelenésüket a nyilvánosság előtt, vagy legalábbis enyhíteni igyekezett a protokolláris különbséget. Így pl. amikor Gömbös gyászmenetéből Horthy kilépett a Nyugati pályaudvarnál, vele együtt kiléptek a főhercegek is. Alig pár hónappal később azonban, egy másik temetésen, annál erősebben mutatkozott meg a rangkülönbség a főhercegek javára. Amikor ugyanis Frigyes főherceg magyaróvári temetésén Horthy elkövette azt a meggondolatlanságot, hogy a feleségével jelent meg, az elhunyt testvéröccse, Jenő főherceg tábornagy, a világháborús hadvezér ezzel fordult németül a kormányzói párhoz: Kedves Horthy, mutassa be nekem a feleségét! (Tudni kell ehhez az etikettnek azt a szabályát, hogy mindig a férfit mutatják be a hölgynek, nem fordítva. Ettől eltérni csak igen nagy rangkülönbség vagy még nagyobb korkülönbség esetén lehetett.) A temetésen egyébként a koporsó után Jenő főherceg haladt főgyászolóként, jobbján unokaöccsével, a spanyol királlyal, balján a másik unokaöccsével, az elhunyt fiával, Albrecht főherceggel.

Auguszta főhercegnőnek a nagyanyjától, Erzsébet királynétól örökölt leánykori szépségének utolsó nyomait is hamarosan eltüntette erős elhízása, amit köztudomás szerint saját magának köszönhetett. Nem mulasztott el ti. egyetlen alkalmat sem az evésre. Úgyszólván minden este megjelent hosszabb-rövidebb időre az Operaház főhercegi páholyában, a baloldali emeleti proszcéniumpáholyban; még itt is állandóan evett, ha mást nem, édességet nassolt. Az így szerzett többletkilóit azután hiába próbálta ledolgozni naponkénti sétalovaglásával a Vérmezőn. Az akkor még erősen az úttest alá süllyesztett Vérmező – melyet csak a második világháborús várbeli romokkal töltöttek fel – teljes területét szegélyező lovaglópályának egyedüli, de elmaradhatatlan látogatója volt reggelente. Külső megjelenése mellett túlzottan közvetlen modora is közrejátszott abban, hogy a közismerten gyilkos pesti humor Ungusztának becézte.

Kevésbé ismert, de szintén jellegzetes látogatója volt a húszas években délelőttönként a várbeli Bástya sétánynak Albrecht anyja, Izabella főhercegnő,aki – ha önhibáján kívül is – még jobban el volt hízva, olyannyira, hogy pórázon vezetett, illetve inkább visszahúzott három dakszlikutyája kíséretében végzett sétája során mindjárt leült a sétány legelső padjára, és csak a pihenőt megunt kutyuskák vonszolták tovább padról padra.

Albrecht főherceg a Mátyás-templom déli miséjének volt állandó látogatója, többnyire elvegyülve a közönség között. József Ferenc főherceg házasságkötése után a Tapolcsányi úton bérelt villában meglehetősen visszavonultan élt népes családja körében. Anna főhercegnőszámos jótékonysági intézményt patronált.