Ugrás a tartalomhoz

História 1979-04

Kertész István , Sarlós Béla , Vörös Antal , Kende János , Pintér István , Szokolay Katalin , Komjáthy Miklós , Rozsnyói Ágnes , Sipos Péter , Rázsó Gyula , Vörös Vince , Rényi Zsuzsa , Molnár György , Szász Zoltán , Györffy György , Ritoók Zsigmond , Zombori István

História

10. fejezet -

Nyilasmozgalmak, 1931–1944. Kronológia.

KRÓNIKA

SIPOS Péter

Nyilasmozgalmak

1931–1944

A nyilas mozgalom már kialakulásától, az 1930-as évek elejétől fasiszta, a legszélsőségesebb soviniszta, antiszemita, antikommunista eszméket hirdette szociális demagógiával elegyítve. Ez tette megfelelő eszközzé a nyilas pártokat a német fasiszták számára, hogy végső tartalékként alkalmazzák a háború meghosszabbítására Magyarország területén, ami nemzeti katasztrófát okozott. Összeállításunk célja nem a mozgalom tevékenységének feltárása, hanem az, hogy eligazítást nyújtson a nyilas-nemzeti szocialista szervezetek mozgásában.

1931. december. Böszörmény Zoltán újságíró vezetésével megalakul a Nemzeti Szocialista Magyar Munkáspárt. Jelvénye a horogkereszt.

1932. július 16. Meskó Zoltán nyugalmazott katonatiszt, országgyűlési képviselő bejelenti a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt megalakulását. Jelvénye a horogkereszt.

1933. szeptember 6. A belügyminiszter, hivatkozva arra, hogy korábbi rendeletek értelmében tilos olyan jelvényt, zászlót vagy címert viselni, amely idegen állam hivatalos címere, betiltja a horogkereszt használatát. Böszörmény pártjának jelképe ezután a kaszáskereszt, a Meskó-párté a nyilaskereszt és a zöld ing.

1934. Festetics Sándor gróf nagybirtokos létrehozza a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot.

1935. március 4. Szálasi Ferenc nyugalmazott katonatiszt megalakítja a Nemzeti Akarat Pártját.

1935. március 31—április 7. Az országgyűlési választásokon a Festetics-párt két mandátumot nyer.

1935. A választások után a Meskó-pártból kiválnak Pálffy Fidél gróf hívei és szintén Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkáspárt néven külön szervezetet alakítanak.

1936. április 25. Böszörményt a rendőrség letartóztatja, ezután a kaszáskeresztes mozgalom megszűnik.

1936. június. A Festetics pártból kiválnak ifj. Balogh István országgyűlési képviselő hívei, egyesülnek a Pálffy-párttal Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt néven.

1936. október eleje. Salló János Városi tisztviselő és Rajniss Ferenc újságíró vezetésével megalakul a Nemzeti Front.

1937. április 15. A belügyminiszter betiltja a Nemzeti Akarat Pártját.

1937. május. A Balogh–Pálffy-párt kettészakad, mindkét rész Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt néven működik tovább.

1937. június. Endre László gödöllői főszolgabíró megalakítja a Fajvédő Szocialista Pártot, párthelyisége az Andrássy (ma Népköztársaság útja) út 60. sz. házban, a későbbi nyilas központban van.

1937. augusztus. Endre és Szálasi megállapodnak pártjaik egyesítésében.

1937. október. Szálasi vezetésével Magyar Nemzeti Szocialista Párt néven egyesülnek Szálasi, Endre, Balogh, Pálffy pártjai és más kisebb nyilas töredékek.

1938. február 21. A belügyminiszter feloszlatja a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot.

1938. április eleje. Hubay Kálmán újságíró nyilvános és Szálasi háttérbeni vezetésével megalakul a Nemzeti Szocialista Magyar Párt-Hungarista Mozgalom.

1938. június. Matolcsy Mátyás közgazdász megalakítja a Keresztény Nemzeti Szocialista Frontot.

1938. augusztus. 16. A Kúria jogerőre emeli Szálasi 3 évi fegyházra szóló büntetését.

1938. szeptember 2. A Festetics-párt zöme egyesül a Hubay-párttal. Egyes töredékek Magyar Nemzeti Szocialista Párt néven tovább működnek a fúziótól távol maradó Festetics vezetése alatt.

1939. február 3. A nyilasok kézigránátos merénylete a Dohány utcai zsinagógából távozó közönség ellen.

1939. február 24. A belügyminiszter betiltja a Nemzeti Szocialista Magyar Párt-Hungarista Mozgalom működését.

1939. március eleje. Hubay Kálmán vezetésével megalakul a Nyilaskeresztes Párt.

1939. május 28–29. Az országgyűlésen a Nyilaskeresztes Párt 31, az Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt (Pálffy) 4, a Magyar Nemzeti Szocialista Földműves és Munkás Párt (Meskó) 3, a Nemzeti Front 3, a Keresztény Nemzeti Szocialista Front 2 mandátumot nyer.

1939. augusztus. A Pálffy-párttal fuzionál a Nemzeti Front.

1940. szeptember 6. Szálasi amnesztiával szabadul a fegyházból.

1940. szeptember 22. Szálasi átveszi a Nyilaskeresztes Párt vezetését.

1940. szeptember 27. Szálasi vezetésével Nyilaskeresztes Párt néven egyesül a Nyilaskeresztes Párt és a Pálffy-féle Egyesült Magyar Nemzeti Szocialista Párt.

1940. október 4. A Keresztény Nemzeti Szocialista Front csatlakozik a Nyilaskeresztes Párthoz.

1940. október. A nyilasok országos bányászsztrájkot robbantanak ki, majd a harcoló bányamunkásokat cserbenhagyják. A sztrájk november közepén ér véget.

1941. szeptember 18. A Szálasi-pártból kilépett képviselők Pálffy Fidél és Baky László nyugalmazott csendőrtiszt vezetésével megalakítják a Magyar Nemzeti Szocialista Pártot.

1941. szeptember. A Magyar Nemzeti Szocialista Párt országgyűlési koalíciót alakít Imrédy Béla Magyar Megújulás Pártjával, Magyar Megújulás Nemzetiszocialista Pártszövetség néven.

1942. február 24. Szálasi pártja felveszi a Nyilaskeresztes Párt-Hungarista Mozgalom nevet.

1944. augusztus 24. A Sztójay-kormány felfüggeszti a politikai pártok működését.

1944. augusztus 25–október 15. A nyilaspártok német támogatással továbbra is szervezkednek a hatalom átvételére.

1944. október 16. Megalakul a Szálasi-kormány, amelyben túlsúlyban van a Nyilaskeresztes Párt.

1944. október 18. A Nyilaskeresztes Pártot Szálasi különleges hatalommal ruházza fel az államapparátus ellenőrzésére.

1944. november 4. Szálasi „nemzetvezető” eskütétele.

1944. november 16. A Magyar Nemzeti Szocialista Párt beolvad a Nyilaskeresztes Pártba.

1946. március 1. A Népbíróság közel egyhónapos tárgyalás után Szálasi Ferencet és hat alvezérét háborús bűntettekért és hazaárulásért jogerősen kötél általi halálra ítéli.