Ugrás a tartalomhoz

História 2003-04

Glatz Ferenc , Szász Zoltán , Katus László , Farkas Ildikó , Deák Ágnes , Farkas Ildikó , Csorba László , Somogyi Éva , Ress Imre , Hargittai István , Hargittai Magdolna , Farkas Ildikó , Zseliczky Béla , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Sudár Balázs , Sudár Balázs , Sudár Balázs

História

4. fejezet -

Az októberi diploma és a februári pátens

FARKAS Ildikó

Az októberi diploma és a februári pátens

A Habsburg Birodalom belső reformja 1860–61-ben zajlott le. Ezt fogalmazta meg az októberi diploma és a februári pátens.

Az 1860. október 20-án kelt diplomában az uralkodó birodalma népeinek olyan állami alaptörvényt „ajándékozott”, amelyben ugyan megtartotta a végrehajtó és a törvényhozó hatalom irányítását, de ígéretet tett arra, hogy uralkodói hatalmát alkotmányos intézmények által gyakorolja. A végrehajtó hatalom központi szerve a birodalmi kormány maradt. Magyarországon a diploma visszaállította az ország igazgatásában a részleges önállóságot, így az 1848 előtti magyar kancelláriát és a helytartótanácsot. Kimondta az ország- és tartománygyűlések visszaállítását, de a pénzforgalommal kapcsolatos ügyeket (pénz- és hitelügyek, adópolitika, vám, kereskedelem, posta, közlekedés, állami költségvetés) a birodalmi tanács hatáskörébe utalta. A hadügy és a külügy az uralkodó kezében maradt. (A magyar országgyűlés így igen szűkre szabott lehetőségekkel alakulhatott újra.)

Az 1861. február 26-i pátens kétkamarás birodalmi gyűlést hozott létre, amelyet törvényhozói jogokkal ruházott fel. A birodalmi gyűlés a tartományi gyűlések fölé – az így kezelt magyar országgyűlés fölé is – rendeltetett. Az államhatalom legfőbb eszközei továbbra is az uralkodó kezében maradtak. Az uralkodó korlátlan joga maradt a külügy és a hadügy irányítása, a fegyveres erőkkel való rendelkezés, és a költségvetés ügyében sem dönthetett a tanács. A birodalmi gyűlés alsóházába az egyes országgyűlések delegáltak képviselőket: a 343 helyből Magyarországot 85 illette meg, Erdélyt 26, Horvát-Szlavónországot 9. A pátens az osztrák tartományokban az alkotmányosság igen szűk, de mégiscsak létező formáját valósította meg. Az olaszok és a magyarok szembefordultak vele, mert nemzeti önrendelkezésüket sértette az összbirodalmi kormányzás elve.