Ugrás a tartalomhoz

História 2002-056

Glatz Ferenc , Láng István , Pálfy József , Medzihradszky Zsófia , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Mészáros Ernõ , Vajda György , Glatz Ferenc , Glatz Ferenc , Muszatov, Valerij , Keresztessy Csaba , Marx György , Papp Júlia , Ravasz Károly , Ravasz Károly , Anderle Ádám , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Stampa László , Farkas Ildikó , Held József

História

28. fejezet -

A legõsibb hajó

HÍREK

FARKAS Ildikó

A legősibb hajó

Eddig az ismert legősibb hajónak egy egyiptomi sírban talált bárkát tartottak, amelyet Kr. e. 3000 környékén készíthettek. Ez év júniusában azonban brit és kuvaiti régészek Kuvait sivatagában kátránnyal borított deszkákat találtak, amelyek valamikor egy hajó részét alkották. A kátrányon kívül erre még az is utal, hogy a deszkák másik felén kagylók maradványai láthatók. A lelet mintegy kétezer évvel korábbra helyezheti az első hajó megépítésének idejét. (Korábbról, egészen Kr. e. 8000-ig visszamenően is ismerünk vízi járműveket, ezek a maradványok azonban nem igazi hajók, hanem tutajok vagy kenuk alkotórészei voltak.)

A mostani lelet a kuvaiti As-Sabiyah lelőhely egyik kőépületéből került elő. A lelőhely a szén-14-es kormeghatározások szerint Kr. e. 5500–5300 körül épülhetett. A hajót kereskedelmi vagy halászati célra használták, bár kis mérete inkább az utóbbit valószínűsíti. Szakemberek szerint még korábbi hajómaradványok kerülhetnek elő a jövőben, mert az egyéb régészeti leletanyagban több utalás is van a hajózás korai kezdetére.

Toumai: új emberős?

A tudományos világ már a múlt évben felfigyelt egy szenzációsnak mondott felfedezésre: 2001 júliusában a csádi Djurab-sivatagban francia régészek emberszabású koponyát találtak, amelyet – akkor még csak a körülölelő kőzetek korából kiindulva – 6-7 millió évesre becsültek. Mivel az addig ismert legrégebbi emberszabású, vagyis a majomféléktől lényegesen különböző leletek ötmillió évesek voltak, a lelet nagy érdeklődést és erős kételkedést is kiváltott a tudóstársadalomból.

A Toumai névre keresztelt koponya (ez helyi törzsi nyelven „az élet reménységé”-t jelenti) primitív és fejlettebb részekből áll: a koponya majomszerű, viszont az arckoponya aránya hozzá kisebb (azaz „emberszerűbb”) és a fogak is az emberéhez hasonlítanak. A szemöldökeresz típusa viszont eddig ismeretlen jegyeket mutat.

A koponyát hosszas tudományos vizsgálódás során ez év júliusában mutatták be a szakembereknek, azzal az eredménnyel, hogy a lelet kora 6-7 millió év, és így az emberfélék családjának eddig ismert legkorábbi képviselőjének tartható.

A Nature, a világ egyik legrangosabb tudományos folyóirata szerint rendkívül fontos paleoantropológiai leletről van szó. 10 millió évvel ezelőtt a világban számos majomfaj létezett, de az emberfélék családjának (Hominidák) eddig ismert legkorábbi, jó állapotban megmaradt, a csimpánzoktól és más majomfajoktól jól elkülöníthető képviselői csupán 5 millió évvel későbbi üledékekből kerültek elő – írja a Nature. A köztes 5 millió éves időszakban kellett megtörténnie a két fejlődési vonal szétválásának, ám az onnan származó emberi leletanyag hiányos és bizonytalan. Egyes kutatók szerint a mostani felfedezés jelentheti a régóta keresett „hiányzó láncszemet”, mások viszont úgy vélik, lehet, hogy csak egy oldalág képviselőjével van dolgunk.

A lelet helyszíne is kétségessé teszi azt a teóriát, miszerint az emberiség bölcsője Afrika szarvában lett volna, hiszen a Djurab-sivatag attól 3000 kilométerre északnyugatra helyezkedik el. Az évmilliókkal ezelőtt kiszáradt tó területe gazdag őslénytani lelőhely: 1974 óta az itt kutató francia Brunet és csapata több ezer ősállat nyomaira bukkant, és az elmúlt időszakban hat emberszabású élőlény maradványait is feltárták.

Árpád-kori falu Tiszaalpáron

Tiszaalpáron 2002 áprilisában megnyitotta kapuit a Kárpát-medencében egyedülálló skanzen. A szabadtéri néprajzi múzeum egy helyi ásatás során előkerült Árpád-kori falu kicsinyített mása, minden objektum a régészeti kutatások eredményeinek alkalmazásával készült, kizárólag természetes anyagok – föld, agyag, fa, kender, nád, vessző – felhasználásával. Felépült két veremház kemencével, bennük anyag- és mérethű edények láthatók. Épültek külső kemencék is, valamint földbe mélyített gabonatároló verem, illetve kisebb állatok tartására használt karám is.

Nem véletlenül lett Tiszaalpár az Árpád-kori falu felépítésének színhelye. Az itt húzódó bronzkori földvár régészeti kutatásai bizonyítják, hogy a térség az Árpád-korban már lakott volt. A hely jelentős szerepet kapott Anonymus Gesta Hungarorumában is: a legenda szerint itt, Alpár mezején zajlott le a honfoglalás döntő ütközete Árpád és Zalán vezér között.

Az Árpád-kori falut bemutató szabadtéri múzeum még nem teljes, hiányzik ugyanis a keresztény kultúra szimbóluma, a templom. Ennek megépítésére pályázaton próbálnak támogatást szerezni.

Megbékélés a virágoskertben – 500 év után

Anglia középkori történelmének viszályokkal és folyamatos polgárháborúval vészterhes időszakát jelöli a Rózsák háborúja elnevezés. Két főnemesi család, a címerében piros rózsát viselő Lancaster- és a fehér rózsát viselő York-ház vetélkedett a 15. század folyamán az ország feletti uralomért (III. Edward [1327– 77] két fiatalabb fia lett Lancaster, illetve York hercege, tőlük eredt a két dinasztia). Shakespeare királydrámái máig eleven képet adnak az angol történelem fordulatairól.

1399-ben az akkori királyt, II. (Plantaganet) Richárdot unokatestvére, Lancaster Henrik letaszította trónjáról, és IV. Henrik (1399–1413) néven királlyá koronáztatta magát. A Plantaganetekkel szintén rokon York-házból való Edward herceg 1461-ben elfoglalta Londont, és legyőzte az akkori Lancaster-házi királyt, VI. Henriket, és maga ült a trónra IV. Edward néven. Uralma alatt tovább folytatódott a harc, melynek során a Lancaster-házat (legalábbis férfiait) szinte teljesen kiirtották, de magán a York-házon belül is megindult a küzdelem a hatalomért. IV. Edwardot halála után kiskorú fia, V. Edward követte a trónon, őt azonban nagybátyja, Richard megölette, és maga lett a király III. Richárd néven (1483). A Lancasterekkel rokonságban álló (anyja Lancaster-lány volt) Tudor Henrik tudta végül a yorki III. Richárdot legyőzni (1485), és miután feleségül vette a York-ház trónörökösnek számító tagját, Erzsébetet, VII. Henrik néven (1485– 1509) királlyá koronázták. Ezzel ért véget a Rózsák harca.

A viszály a hagyomány szerint 1460-ban kezdődött, a templomos lovagok kertjében, ahol Plantaganet Richárd, York hercege és Somerset hercege (Lancaster) összeveszett, és a kertben nyíló fehér és piros rózsákat (melyeket a templomosok Jeruzsálemből hoztak és féltőn gondoztak) a vita hevében kitépkedték. A kertben mindeddig azóta sem ültettek rózsákat. 2002. június 9-én azonban, a Kertek Napján, több mint 500 év után először, 16 fehér és 16 vörös rózsabokrot ültettek a templomos lovagok egykori londoni kertjében, a Temple Gardens-ben, egymás mellé.

Focitörténelem

A labdarúgó-világbajnokság kapcsán ismét szóba került a futball eredete, és egyre többet hallhattunk arról, hogy nem is Anglia a szülőhazája. Valóban, a legkorábbi feljegyzések szerint a 2. században Kínában játszottak egy labdajátékot, amelyben a játékosok egymást kicselezve vezetgették a labdát.

Az ókori görögök és a rómaiak is ismertek hasonlót, bár náluk engedélyezett volt a labda kézzel való érintése és hordozása is.

A labdarúgás mai formája azonban vitathatatlanul Angliában alakult ki, ahol már a középkorban játszottak valamiféle futballhoz nagyon hasonló játékot. (Az első ilyen feljegyzésben a labda szerepét egy dán bandita feje töltötte be...) III. Edward király 1365-ben betiltotta a játékot, részint annak erőszakos jellege miatt, részint mert az elvonta a katonák figyelmét és idejét olyan fontos tevékenységektől, mint az íjászat gyakorlása. A foci azonban már akkor is népszerűbb volt annál, minthogy egyszerűen be lehetett volna tiltani.

A 16–17. században, az első mérkőzéseken még különböző létszámú csapatok játszottak egymás ellen olyan hatalmas pályán, ahol a kapuk – két, egymástól néhány méternyire leszúrt pózna – akár 3-4 mérföldre is lehettek egymástól. 1801-ben meghatározták a csapatok egyenlő létszámát, a pálya méretét (80–100 yard hosszú) és a kapuk felépítését.

A jelenlegi szabályok az 1870-es években alakultak ki. Az első fociklub 1857-ben jött létre Sheffieldben, 1863-ban pedig Londonban már 11 klub alakította meg a nemzeti futballszövetséget. 1904-ben a nemzeti szövetségek létrehozták a FIFA-t, és 1930-ban megrendezték az első világbajnokságot.