Ugrás a tartalomhoz

História 2002-056

Glatz Ferenc , Láng István , Pálfy József , Medzihradszky Zsófia , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Mészáros Ernõ , Vajda György , Glatz Ferenc , Glatz Ferenc , Muszatov, Valerij , Keresztessy Csaba , Marx György , Papp Júlia , Ravasz Károly , Ravasz Károly , Anderle Ádám , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Stampa László , Farkas Ildikó , Held József

História

10. fejezet -

Kreacionisták és evolucionisták

FARKAS Ildikó

Kreacionisták és evolucionisták

A természettudományban és a közgondolkozásban a 20. században lett világszerte elfogadott – iskolában oktatott – elmélet az evolúció tana. A 19. század második feléig ugyanis a keresztény világ közgondolkozása – és bizonyos mértékben a természettudománya is – a keresztény teremtéselmélet alapján képzelte el a világ keletkezését és az élet kialakulását. Ezt változtatta meg a 19. század közepén Darwin evolúciós elmélete (A fajok eredete,1859): az élővilág kialakulása és fejlődése a természet állandó változásának következménye.

Az evolúciós elmélet számos elemét a tudomány eredményei azóta módosították. Mindezzel együtt még ma is nagyon sok a megoldatlan probléma eredetünk körül. Az evolúció tana éppen a legnagyobb, legfontosabb kérdésekre még keresi a választ: hogyan keletkezett a világegyetem, honnan ered az élet a Földön, és hogyan alakultak ki a fajok és az ember?

A teremtéselmélet hívei, a kreacionisták éppen ezen „lyukakra” hivatkozva cáfolják az evolúciós elméletet. A kreacionizmus, bár alapjául – igaz, nem szó szerint – a bibliai teremtéselmélet szolgál, nem tekinthető bigott vallási mozgalomnak (bár prominens képviselői hithű protestánsok). Ellenkezőleg, neves természettudósok végeznek komoly kutatásokat (pl. az USA-ban lévő Creation Research Center és a Creation Science Foundation keretében), amelyekkel bizonyítani igyekeznek: a világegyetemet és benne a Földet, a rajta élő teremtményekkel Isten teremtette.

A kreacionisták egyik legfőbb érve, hogy a tudomány mindeddig nem tudta bizonyítani a fajok kialakulásának folyamatát. Alkalmazkodás vagy mutáció kimutatható, de az, hogy egy fajból egy másik faj alakulna ki, arra még a megkövesedett maradványok sem utalnak.

A kreacionista elmélet napjainkban egyre nagyobb teret hódít az amerikai közvéleményben. A Scientific American című rangos amerikai népszerűsítő tudományos lap ezért 2002 júniusában 15 pontban foglalta össze a kreacionizmus legfőbb érveinek cáfolatát és az evolúció elméletének alapjait. Leszögezték: az evolúció természet- és fejlődéselméletét a régészet (leletek, őskövületek), a biológia (mikroevolúció bizonyítása), a geológia és az ősi élettel foglalkozó tudományok (paleontológia) eredményei mind bizonyították, az elmélet egyes elemei pedig közvetett módon is bizonyíthatók. Ezzel szemben a teremtéselmélet gyakorlatilag csak az evolucionizmus tagadására épül, de tudományosan bizonyított válaszokat kevésbé ad.