Ugrás a tartalomhoz

História 2002-056

Glatz Ferenc , Láng István , Pálfy József , Medzihradszky Zsófia , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Mészáros Ernõ , Vajda György , Glatz Ferenc , Glatz Ferenc , Muszatov, Valerij , Keresztessy Csaba , Marx György , Papp Júlia , Ravasz Károly , Ravasz Károly , Anderle Ádám , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Farkas Ildikó , Stampa László , Farkas Ildikó , Held József

História

5. fejezet -

A Föld és az élet története dióhéjban. Kronológia

A Föld és az élet története dióhéjban

15 milliárd évvel ezelőtt

– a világegyetem és a naprendszerek fejlődése

– a Naprendszer kialakulása

A PREKAMBRIUMI IDŐ

A Föld kialakulásával kezdődött és a szilárd vázú állatok megjelenéséig tartott.

Archaikum (4600–2500 millió év)

– a földkéreg kialakulása

– a Föld légkörének és vízburkának kialakulása

– a szerves anyagok kialakulása

– a fehérjék kialakulása

– az élet keletkezése

– az első ősi egysejtűek

– ősi egysejtűek kövületei

Proterozóikum (2500–545 millió év)

– stromatolitok (zátonyképző algák) virágkora

– ősi többsejtű szervezetek

– szivacsok megjelenése

– férgek megjelenése

– űrbelűek megjelenése

– ősi ízeltlábúak megjelenése

– a moszatok kialakulása

A PALEOZÓIKUMI IDŐ (földtörténeti ókor)

Kambrium időszak (545–495 millió év)

– az edényes növények első nyomai

– a legtöbb gerinctelen állattörzs megjelenése

– a háromkaréjos ősrákok kialakulása

– a tüskésbőrűek kialakulása

Ordovicium időszak (495–443 millió év)

– állkapocs nélküli halak

– a graptoliták virágkora

– a lábasfejűek kialakulása

Szilur időszak (443–417 millió év)

– a korallzátonyok tömeges megjelenése

– megjelentek a szárazföldi növények

– az első szárazföldi állatok (ízeltlábúak)

– az első állkapcsos halak

Devon időszak (417–354 millió év)

– fejlettebb növények kialakulása

– az első fa formájú növények

– az első rovarok

– az ősi halak virágkora

– az első kétéltűek

Karbon időszak (354–290 millió év)

– az első erdők

– kétéltűek fejlődése

– az első szárnyas rovarok

– a hüllők megjelenése

– az első zárvatermők megjelenése

Perm időszak (290–251 millió év)

– az „emlősszerű hüllők” kialakulása

– eltűntek a háromkaréjos ősrákok és az ősi jellegű korallok

A MEZOZÓIKUMI IDŐ (földtörténeti középkor)

Triász időszak (251–200 millió év)

– a zárvatermők fejlődése

– a fejlettebb korallok kialakulása

– az ammoniteszek fejlődése

– a kétkopoltyús lábasfejűek kialakulása

– a hüllők fejlődése

– a dinoszauruszok megjelenése

– az első békák megjelenése

– az első emlősök

Jura időszak (200–144 millió év)

– a dinoszauruszok uralmának kezdete

– farkos kétéltűek

– a nagy testű dinoszauruszok megjelenése

– ősi jellegű madarak megjelenése

– a repülő hüllők fejlődése

Kréta időszak (144–65 millió év)

– folytatódik az emlősök evolúciója

– a virágos növények megjelenése

– eltűnnek az ammoniteszek

A KAINOZÓIKUMI IDŐ

(65–1,8 millió év)

Harmadidőszak

Paleocén kor

– a virágos növények robbanásszerű fejlődése

– a polipok és a tintahalak fejlődése

– a tengeri uborkák és rákok fejlődése

– a rovarok változatos formáinak kialakulása

– a madarak nagyarányú fejlődése

– a méhlepényes emlősök fejlődése

– az ősi lófélék megjelenése

– az orrszarvúak, tevék és tapírok fejlődése

– a ragadozók fejlődése

– az ormányosok fejlődése

– a főemlősök fejlődése

Eocén kor

Oligocén kor

Miocén kor (24 millió évvel ezelőtt kezdődött)

– a barnaszén képződése

– a párosujjú patások kialakulása

– a békák és farkos kétéltűek fejlődése

– a tülkösszarvúak fejlődése

– az emberszabású főemlősök megjelenése

Pliocén kor

Negyedidőszak

A negyedidőszak mindössze 1,8 millió esztendővel ezelőtt kezdődött. Ez a legrövidebb és legutolsó földtörténeti korszak.

Pleisztocén kor (kb. 1,8 millió évvel ezelőtt kezdődött)

– a rágcsálók fejlődése

– az emberfélék kialakulása

– Australopithecus

– Homo erectus

– óriásszarvas

– kardfogú tigris

– mamut

– gyapjas orrszarvú

– őstulok

– barlangi oroszlán

– barlangi medve

– a mai ember kialakulása (Homo sapiens)

– a Neander-völgyi ember

– mamutvadászatok

Holocén kor

A holocén mindössze 10 000 esztendővel ezelőtt kezdődött, és napjainkban is tart.

– a mai ember fejlődése

(A szerk. összeállítása)