Ugrás a tartalomhoz

História 2000-056

Glatz Ferenc , Kristó Gyula , Burucs Kornélia , Török József , Zsoldos Attila , Zsoldos Attila , Párizs Ágnes , Tóth Endre , Bikki István , Klaniczay Gábor , Csukovits Enikõ , Balogh Margit , Tegyey Imre , Párizs Ágnes , Kozma István , Sipos András , Sipos Péter , Sipos Péter , Mészáros Ernõ , Meskó Attila , Balogh Margit , Held József , Csapó Csaba , Kronstein Gábor , Kronstein Gábor , Párizs Ágnes

História

7. fejezet -

A mainzi ordó. Az Egbert-(Dunstan-)ordó

PÁRIZS Ágnes

A mainzi ordó

Györffy György István király és műve c. kötetében amellett érvel, hogy István koronázásakor a német–római koronázási rendet követték.

A német-római ún. mainzi ordó tükrözi azt az államelméletet, amelyet István vallott és követett, s amelyre az Intelmekben Imre fiát is figyelmezteti, miszerint a királyság és az egyház egymás nélkül nem állhat meg. A regnum és a sacerdotium összefonódása ez: a királyság az egyház világi támasza, az egyház pedig a királyság erkölcsi-ideológiai támasza.

Az Egbert- (Dunstan-) ordó

Salamon király 1058. évi koronázásáról nagy valószínűséggel megállapítható, hogy a szertartás az ún. Egbert-ordó szerint zajlott. A szertartáson – a krónika 91. fejezetének tanúsága szerint – elhangzott az „Esto dominus fratrum tuorum” (Légy ma fivéreidnek) imarészlet is, amelyet az Egbert-szertartás szövege is tartalmaz. Az ordó ismeretét a 11. századi Magyarországon bizonyítja a 1080 körül írt nagyobbik Szent István-legenda is, melyben szerepel az ordó használata.

A szakirodalomban azonban, a bizonyítékok teljes ismeretének hiányában, megtalálható az Egbert-ordó használatával szemben az ún. lombard ordó alkalmazása, mivel az említett imádság ebben a szertartási rendben is szerepel. Ebben azonban az uradalmi jelvények között  a kard és a korona is megtalálható, míg a krónikás feljegyzése szerint Salamon koronázásánál olyan szertartási rendet alkalmaztak, amelynek jelvényegyütteséből hiányzott a kard. Az „Esto dominus” imarészletnek és a kardnak mint nem királyi jelvénynek az együttes szerepeltetése tehát amellett szól, hogy a Salamon gyermekkori koronázásával és Béla magatartásával foglalkozó mindkét krónikafejezet (91. és 92.) az Egbert-ordó ismeretében készült. Mivel ebben fontos szerephez jut a két ótestamentumi király, Salamon és Dávid, valószínűleg ez indította András királyt fia e szerint a szertartásrend szerint történő koronázására.

Gereics József: Az ún. Egbert- (Dunstan-)ordó alkalmazása a 11. századi Magyarországon c. tanulmányában ennek az ordónak az alkalmazását bizonyítja.