Ugrás a tartalomhoz
Találatok pontosítása
618 találat

A logika elemei

Eszterházy Károly Főiskola, Bóta László

A tananyag bemutatja a szimbolikus logika és a matematikai logika kapcsolatát. Megismerteti a matematikai logika alapvető fogalmi rendszerét, jelöléseit, összefüggéseit.  A tananyag bemutatja a kijelentéslogika területét, és alkalmazásait, kitér a predikátumlogika elemeire, valamint a prédikátumlogikai következtetéseire. A tananyag számos feladattal és megoldási lehetőségeinek ismertetésével segíti az elsajátítás hatásfokát, felkészítve az olvasót az egyéb területeken történő alkalmazásra.

A logika elemei

Eszterházy Károly Főiskola, Bóta László

A tananyag bemutatja a szimbolikus logika és a matematikai logika kapcsolatát. Megismerteti a matematikai logika alapvető fogalmi rendszerét, jelöléseit, összefüggéseit.  A tananyag bemutatja a kijelentéslogika területét, és alkalmazásait, kitér a predikátumlogika elemeire, valamint a prédikátumlogikai következtetéseire. A tananyag számos feladattal és megoldási lehetőségeinek ismertetésével segíti az elsajátítás hatásfokát, felkészítve az olvasót az egyéb területeken történő alkalmazásra.

A madarak hasznáról és káráról

Arcanum Adatbázis Kft., Herman Ottó

A földmivelő, kertészkedő, halászó és pásztorkodó magyarság használatára

A magyar kémia művelődéstörténete

Mundus Kiadó, Szabadváry Ferenc

A Mundus Magyar Egyetemi Kiadó szeretné a nyájas olvasó tudomására hozni, hogy hosszú évek óta dédelgetett terve valósul meg a Magyar műveltség 1100 éve c. sorozat megindításával.

A magyarság virágai

Arcanum Adatbázis Kft., Rapaics Raymund

A virágkultusz története

A matematikai logika alkalmazásszemléletű tárgyalása

Panem Kft., Pásztorné Varga Katalin, Várterész Magda, Sági Gábor

Matematikai alapfogalmak A logikáról általában A logika meghatározásáról Rövid történeti áttekintés A logikai nyelvekről Általános tudnivalók – megjegyzések Néhány matematikai diszciplína logikai nyelve A matematikai logika leíró nyelve Az ítéletlogika Az ítéletlogika nyelve – szintaxis Az ítéletlogika nyelve – szemantika Ítéletlogikai törvények Szemantikus következményfogalom Az ítéletlogika strukturális tulajdonságairól Az elsőrendű logika Elsőrendű logikai nyelvek – szintaxis Elsőrendű logikai nyelvek – szemantika Elsőrendű logikai törvények Szemantikus következményfogalom A logika szintaktikus tárgyalása Bizonyításelmélet Gentzen-stílusú kalkulusok Rezolúciós elv – rezolúciós kalkulus A tablók módszere – tablókalkulus Alkalmazások Formalizálás – problémamegoldás A logikai programozásról

A nanotechnológia kolloidkémiai alapjai

Typotex Kiadó, Hórvölgyi Zoltán

A tananyag tizenkét fejezetre tagolódik. A kolloidika újkori történetét ismertető bevezető részt a kolloid rendszerek több szempont szerinti csoportosítását és jelentőségüket bemutató fejezet követi. Az ezt követő két rész a diszperz rendszerek termodinamikai és kinetikai stabilitását valamint előállításuknak alapjait ismerteti. Az ötödik és hatodik fejezetben a kolloid részecskék alakjának és méretének jellemzése és vizsgálati módszereik kerülnek bemutatásra. A kolloid rendszerek reológiai viselkedését leíró fejezet a reológiai alapfogalmak mellett a híg diszperziók és makromolekulás oldatok viszkozitását, valamint a tömény diszperziók reológiáját is tárgyalja. A nyolcadik és kilencedik fejezetek az egyes határfelületeken lejátszódó jelenségeket és a folyadék-gáz, szilárd-gáz és szilárd-folyadék határfelületi adszorpciót mutatják be. Az asszociációs kolloidokat bemutató fejezetben ezen kolloid rendszereket felépítő amfipatikus molekulákról, a micellák keletkezéséről és típusairól, valamint az asszociációs kolloid oldatokra jellemző jelenségekről olvashatunk. A habok és emulziók – gyakorlati fontosságuk miatt – külön fejezetben (a tizenegyedikben) kerülnek ismertetésre. Ez a fejezet foglalkozik előállításuk, stabilitásuk, valamint megszűnésük fontosabb körülményeivel, és röviden tárgyalja a fontosabb vizsgálati módszereket. Az utolsó fejezet a kolloidkémia és nanotechnológia kapcsolatát ismerteti. Itt olvashatunk a nanotechnológia kialakulásáról, betekintést nyerünk a kolloidális önszerveződési folyamatokba, speciális tulajdonságokkal rendelkező nanorészecskék és nanoszerkezetű, vékony bevonatok előállításának kolloidkémiai módszereibe, és megismerhetjük a fontosabb nanoanyagokat.

A nukleáris ipar hulladékkezelési kihívásai

, Dr. Szűcs István

Hulladékgazdálkodás modul

A növényi anyagcsere élettana

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Dr. Bratek Zoltán, Dr. Fodor Ferenc, Dr. Király István, Dr. Nyitrai Péter, Dr. Parádi István, Dr. Rácz Ilona, Dr. Rudnóy Szabolcs, Dr. Solti Ádám, Dr. Szigeti Zoltán, Dr. Tamás László

Az elektronikus jegyzet alapszinten tartalmazza a teljes növényi anyagcserét és a hozzá kapcsolódó élettani folyamatokat. Az anyag elsajátításához szükség van növényszervezettani és kémiai, ill. biokémiai alapismeretekre.

A polimertechnika alapjai

Kempelen Farkas Hallgatói Információs Központ, Czvikovszky Tibor, Nagy Péter, Gaál János

Ez a tankönyv a polimertechnikát a modern műszaki anyagtudomány (Materials Engineering) egységes szemléletébe illesztve ismerteti. Azon az előadássorozaton alapszik, amelyet a Budapesti Műszaki Egyetem Gépészmérnöki Karán hetedik éve adunk elő Polimertechnológia címmel a 4. szemeszterben minden jövendő gépészmérnök számára. Tankönyvünk gerincét a szintetikus polimerek túlnyomó többségét jelentő hőre lágyuló polimerek képlékeny alakítási technológiáinak ismertetése képezi (6.–12. fejezet). Ezek bevezetéséhez ismerni kell a polimer ömledékek viszkózus folyásának, reológiájának (áramlástanának) alap-összefüggéseit (5. fejezet), illetve a legfontosabb technikai polimer anyagokat (3. és 4. fejezet). A hőre nem lágyuló polimerek térhálósítással kapcsolt technológiái – felhasználási arányuknak megfelelően – a könyv kisebb részét teszik ki (13. fejezet). Fontosságuk és műszaki előnyeik alapján különös hangsúly illeti a nagy szilárdságú polimer kompozitok technológiáját (14. fejezet). A szűk keret itt is csak a technológiák alaptípusait mutathatja be. A 15. fejezet azokat a technikákat írja le, amellyel a számítógépen megtervezett virtuális polimer alkatrész szinte emberi beavatkozás nélkül „legyártható”, kézzel fogható, valóságos- vagy kicsinyített méretű ősminta (prototípus) formájában. Ezek az ősminták ma még többnyire a formatervezés, a piacra-hozás (marketing) céljait szolgálják, de nincs messze az az idő, amikor funkcionális darabok gyártása, vagy kissorozatú gyártás is ilyen módszerekkel történhet. Végül elengedhetetlennek ítéltük a fenntartható fejlődés, a felelősségteljes környezet¬védelem szempontjából nélkülözhetetlen polimer - újrahasznosítási technikák (recycling) tárgyalását is (16. fejezet).

 1   2   3   4   5   6   7   8   9 
Elektronikus tartalomfejlesztés és szolgáltatás a kutatásban és felsőoktatásban
Elektronikus tartalomfejlesztés és szolgáltatás a kutatásban és felsőoktatásban
TÁMOP 4.2.5.B Tudományos és felsőoktatási tartalmak központi elektronikus közzétételének biztosítása