Ugrás a tartalomhoz
Találatok pontosítása
7 találat

A Bolognai Rovásemlék

JATE Magyar Őstörténeti Kutatócsoportja, Balassi Kiadó, Sándor Klára (1965–)

A székely rovásírás egyik legfontosabb emlékét közzétevő kiadvány a Magyar Őstörténeti Könyvtár 2. köteteként jelent meg (Szeged, 1991), ennek digitalizált változata a jelen elektronikus kiadás.

A folyton megújuló nyelvészet

Tinta Könyvkiadó, Terts István

Válogatásunk Szépe György 80. születésnapjára (2011. április 19.) készült, az ő tudta – és így sajnos közreműködése – nélkül, és főleg nem annyira az ő köszöntésére, hanem a magunk hasznára (erről alább még lesz szó). 65. és 70. születésnapjára készült már egy-egy „igazi” emlékkönyv, ezek adatai: Terts István (szerk.): Nyelv, nyelvész, társadalom. Emlékkönyv Szépe György 65. születésnapjára barátaitól, kollégáitól, tanítványaitól. Pécs–Budapest: Janus Pannonius Tudományegyetem – A Pedagógus Szakma Megújításáért Projekt Programiroda. 1996. I-II. kötet, 340+322 lap; illetve: Andor József, Szűcs Tibor, Terts István (szerk.): Színes eszmék nem alszanak… Szépe György 70. születésnapjára. Pécs: Lingua Franca Csoport. 2001. I II, 1403 lap. A tervek szerint a Hungarológiai Évkönyv 2011-es, 12. kötete Sz. Gy. köszöntésére egy szűkebb kör, a pécsi kollégák és tanítványok által írt tanulmányokat (és Sz. Gy. munkásságára vonatkozó dokumentumokat) fog tartalmazni.

A magyar nyelv

Akadémiai Kiadó Zrt., Kiefer Ferenc, Bakró-Nagy Marianne, Bartha Csilla, Bánréti Zoltán, Borbély Anna, Cser András, Dömötör Adrienne, É. Kiss Katalin, Gerstner Károly, Gósy Mária, Gyuris Beáta, Haader Lea, Hattyár Helga, Holló Dorottya, Horváth László, Kassai Ilona, Kenesei István, Kiefer Ferenc, Kiss Jenő, Kontra Miklós, Korompay Klára, Kurtán Zsuzsa, Laczkó Krisztina, Nádasdy Ádám, Németh T. Enikő, Olaszy Gábor, Pléh Csaba, Prószéky Gábor, Sándor Klára, Sipőcz Katalin, Siptár Péter, Szabó Mária Helga, Tolcsvai Nagy Gábor, Váradi Tamás

A kötet fő célja, hogy összefoglaló tanulmányokban mutassa be a magyar nyelvre vonatkozó kutatások mai állását. A harmincnégy fejezet szerzői nemcsak új eredményeket közölnek, hanem bemutatják azokat az elméleti-módszertani újításokat is, amelyek a magyar nyelvtudományban - a nemzetközi nyelvtudománnyal teljes összhangban - az utóbbi évtizedekben végbementek. A kötet négy részből áll. Az első tömb a nyelvi rendszer formai eszközökkel is megközelíthető legfontosabb területeit öleli fel - itt szerepel az alaktan, a hangtan, a mondattan, de itt kapott helyet a szövegtan, a szemantika és a pragmatika is. A második rész a nyelvtörténet korszakait, a magyar nyelvtudomány történetét tárgyalja. A harmadik fejezet a magyar nyelv neuro-, pszicho- és szociolingvisztikai vonatkozásival foglalkozik. Az utolsó rész az alkalmazott nyelvészet és a nyelvtudomány néhány határterületéről szól. Foglalkozik a beszéd zavaraival, a siketek jelnyelvével, a szaknyelv kérdéseivel, valamint az idegennyelv-tanulás és idegennyelv-oktatás problémáival. Az Akadémiai Kézikönyvek sorozat legújabb darabja a legkorszerűbb összefoglalója mindannak, amit a XXI. század első évtizedében az érettségiző és felvételiző diákoknak, valamint a felsőoktatásban részt vevő tanulóknak tudniuk kell a sikeres vizsgákhoz a magyar nyelv témakörében.

Jelentéselmélet

Corvina Kiadó, Kiefer Ferenc

A szemantika – éppúgy, mint a nyelvtudomány számos más területe – az utóbbi évtizedekben hatalmas fejlődésen ment át. A múlt században a 60-as évekig a jelentéskutatás kizárólag a szavak jelentésével foglalkozott. Ez a történeti és a strukturalista szemantikára egyaránt igaz. A generatív grammatika megjelenésével azonban a szójelentés vizsgálata mellett egyre inkább a mondatjelentés vizsgálata került előtérbe. Ezt a változást két tényező segítette elő: a generatív nyelvelmélet mondatközpontúsága és a logikai szemantika szerepvállalása a természetes nyelvi jelentés vizsgálatában. A szemantika mellett kifejlődött egy új, szintén a nyelvi jelentéssel foglalkozó tudomány, a nyelvészeti pragmatika. A szemantikával szemben, amely a konvencionálisan kódolt jelentéssel foglalkozik, a pragmatika a nyelvhasználatból indul ki, és a nyelvi jeleknek a beszédhelyzet alapján kikövetkeztethető jelentésével foglalkozik. A „jelentéstan” ma már ugyanúgy két dolgot foglal össze, mint a „hangtan” a fonetikát és a fonológiát – ráadásul, ahogy a fonológia a „belső hangtan”, a fonetika meg a „külső”, ezzel párhuzamosan a szemantika a „belső” jelentéstan, a pragmatika meg a „külső”. A szemantika és a pragmatika – a nyilvánvaló összefüggések ellenére – két önálló, egymástól lényegesen különböző nyelvészeti diszciplína. Könyvünk a szemantikáról szól, a pragmatika csak a szemantikától való elhatárolással kapcsolatban kerül szóba.

Magyar igei szerkezetek

Tinta Könyvkiadó, Sass Bálint, Váradi Tamás, Pajzs Júlia, Kiss Margit

A Magyar igei szerkezetek – A leggyakoribb vonzatok és szókapcsolatok szótára az MTA Nyelvtudományi Intézetében készült, 2200 ige 6200 szerkezetét tartalmazza. Megfigyelhetjük, hogy a kommunikáció során folyamatosan igei szerkezeteket használunk, (egyszerű) mondataink általában egy igéből és annak bővítményeiből állnak.

Nyelvi játékaink nagykönyve

Tinta Könyvkiadó, Grétsy László

Mint e mű szerzője, úgy érzem, kötelességem tájékoztatni az olvasót arról, hogy ez a kötet nem egy kiérdemesült nyelvésznek – azaz olyannak, aki szolgálati idejét becsülettel kitöltötte, feladatait elvégezte, befejezte – az élemedett korú értelmiségiekre jellemző „íráskényszerből” fakadó munkája, hanem egy olyan mű, amelynek megírására a szerző évtizedek óta, csaknem fél évszázada tudatosan készült, s most érkezett el az az idő, amikor ezt a tervét valóra is válthatja. Két kezemen sem tudom megszámolni, eddigi életem során hány újságíró vagy riporter kérdezősködött afelől, hogy van-e valamilyen hobbim, s ha igen, mondjam meg, mi az, s én, mivel a Ki kicsoda?

Új magyar nyelvtan

Osiris Kiadó, É. Kiss Katalin, Siptár Péter, Kiefer Ferenc

A kötet elsősorban a huszadik század utolsó harmadának magyar nyelvészeti eredményeire épül, de felhasználja a korábbi leíró munkák számos megfigyelését, általánosítását is.

Elektronikus tartalomfejlesztés és szolgáltatás a kutatásban és felsőoktatásban
Elektronikus tartalomfejlesztés és szolgáltatás a kutatásban és felsőoktatásban
TÁMOP 4.2.5.B Tudományos és felsőoktatási tartalmak központi elektronikus közzétételének biztosítása