Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

34. fejezet - Igazságügyi orvostan

34. fejezet - Igazságügyi orvostan

A haláli dőpontjának meghatározása

ebm00900

  • A halál időpontjának meghatározása

    • törvényszéki bűnügyi orvostani,

    • biztosítási és nyugdíj fizetési esetekben fontos lehet

    • a halál okának biztonságos megítélésénél.

  • Minden megfigyelést szisztematikusan rögzíteni kell. A következetéseket később le lehet vonni. Ha a halál beálltának időpontját különösen fontos meghatározni,mint pl. gyilkosságnál,többféle módszert együttesen kell alkalmazni.

A test lehűlése

  • A hőmérsékletet 10 cm mélyen rectalisan mérik a test mozgatása vagy a ruházat cseréje nélkül. Fontos esetekben a hőmérsékletet kb. 2 órán át követni kell.

  • A becsült időpontot a test felépítéséhez, a ruházathoz hozzá kell igazítani, valamint figyelembe kell venni annak a felszínnek a hővezető képességét, amin a test fekszik. A hibahatár az első 10 óra alatt ± 2 óra, utána ± 3–4 óra.

A becslés módszerei

  • James és Knight egyenlet

  • Grafikus módszer

    • A hőmérsékletet a függőleges tengelyen, a napi időt a vízszintes tengelyen tüntetik fel.

    • A grafikonra két mért hőmérsékletet írnak, és ehhez a 37°C-os hőmérsékleti pontnak megfelelően vonalat húznak.

    • A vonal és a 37°C-os szint metszéspontja mutatja meg azt az időt, amiből a 2 órát levonják.

  • Marshall módszer

    • A testhőmérséklet és a környezeti hőmérséklet közötti differenciának megfelelően az előbbi 85%-ot esik átlag 19 óra alatt (ha teljesen meztelen), 28 óra alatt (normális testsúlyú, fölöltözve) vagy 41 óra alatt (túlsúlyos, fölöltözve).

  • Henssge módszer

    • Hőmérséklet méréseken alapul

    • Figyelembe veszik a test hőmérsékletét, a környezeti hőmérsékletet és a test súlyát.

    • Nomogrammot alkalmaznak.

  • Durva becslés

    • A gyomor fölötti bőr melegnek tűnik ha a halál bekövetkezte < 10 óra és hidegnek tűnik ezt követően.

34.1. táblázat - A K érték a környezeti hőmérséklet függvényében James és Knight szerint

Környezeti hőmérséklet0 °C5 °C10 °C15 °C20 °C
K érték11.251.51.752

Rigor mortis (hullamerevség)

  • Minden ízületet vizsgáljunk meg szisztematikusan. Szobahőmérsékleten

    • az áll és a nyak 2–4 óra múlva lesz merev

    • ezt a kéz és lábujjak követik

    • a nagyízületek merevednek meg legutoljára.

  • Teljes hullamerevség 6–8 óra alatt alakul ki. Fordított sorrendbenszűnik meg, és a rothadás 2 nap után kezdődik el szobahőn .

  • A lázas állapot és a meleg idő, illetve a halál előtt végzett fizikai munka a folyamatot felgyorsítja, a hideg idő és a jól fejlett izomzat a folyamatot késlelteti.

Post mortem hullafoltok

  • Bőrelszíneződések a test alul fekvő részein a föld által nyomásnak kitett területek kivételével. Függőleges helyzetben a hullafoltok

    • a mellkas oldalán 15–20 perccel,

    • a nyakon és a füleken 20–40 perccel

    • összefolyóan 2–3 óra után és

    • testszerte 10–12 órával a halál beállta után láthatók.

  • A hullafoltok nyomásra eltűnnek, vagy a test helyzetváltozásával elmozdulnak, ha a halál beállta óta nem múlt el több 4–6 óránál.

  • Vízbefulladás után a vízben maradt test rendszerint testszerte egyenletesen rózsaszín.

  • Ha a halál vérvesztés miatt állt be, általában nem alakul ki hullafolt.

  • A rothadás a hullafoltokat tönkreteszi.

Az üvegtesti folyadék kálium koncentrációja

  • Nagy injekciós tűvel a szem külső kamrájából vesznek mintát (a tű a szemgolyó közepe felé irányul). Az anyagot azonnal lecentrifugálják, és a legközelebbi kórházi laborban megmérik a kálium szintet.

  • A kálium koncentráció kb. 100 órán keresztül folyamatosan nő 5-ről 25 mmol/l-re.

Egyéb módszerek

  • Fordítsunk figyelmet

    • a kiszáradásra (szemek, ujjak, ajkak)

    • rothadásra (az első jel a gyomor feletti bőr zöldes elszíneződése)

    • rovarok petéire vagy lárváira

  • A boncolás során megvizsgálható a gyomortartalom és a hasüregi chylus állapota

Hivatkozások 1 , 2

Irodalom

  • [1]Henssge C, Madea B. Methoden zur Bestimmung der Todeszeit an Leichen. Schmidt Römhild,1988.

  • [2]Henssge G, Knight B, Krompecher T, Madea B, Nokes L. The estimation of the time since death in the early postmortem period. Arnold (London, Sydney, Auckland), 1995.