Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Kémiai veszélyek a munkahelyen

Kémiai veszélyek a munkahelyen

ebm00949

Vegyszer expozíció

  • Foglalkozásegészségügyi és biztonsági intézkedések, valamint törvényi szabályozások is irányulnak a munkahelyi vegyszer expozíció kockázatának csökkentésére, különösen a legveszélyesebb anyagokat illetően.

  • Az információ hiánya különösen kis munkahelyeken a munkahelyi biztonság elhanyagolásához vezethet.

Expozíció felbecslése

  • Az expozíció önmagában nem jelent betegséget. Azt, hogy egy személy megbetegszik vagy nem, számos tényező határozza meg, pl. az anyag szervezetbe kerülésének hatása, az expozíció időtartama és mértéke, a munkamódszerek, valamint egyéni tényezők.

    • A munkahelyen előforduló legtöbb anyag a légzőrendszeren keresztül kerül a szervezetbe.

    • A cianidok, klórfenolok, egyes szerves oldószerek, valamint számos gyomírtó és peszticid felszívódik a bőrön keresztül.

    • Egyes folyadékok vagy gázok irritálhatják és roncsolhatják továbbá a bőrt, a nyálkahártyákat vagy a szem kötőhártyáját.

    • A reaktív légúti diszfunkció szindróma (RADS) egy aszthma szerű állapot, amely irritáló gázok vagy füstök hirtelen expozícióját követően alakul ki. Az állapotban nem játszik szerepet allergizálódás, és nincs lappangási idő, az expozíciót követően 24 órán belül kialakul.

  • A különböző részecskék veszélyességének mértéke függ egyrészt azok méretétől (por vagy füst), másrészt a por biológiai aktivitásától (irritáló vagy allergizáló képesség, fibrogenitás).

    • A részecske méret meghatározza, hogy a por milyen mélységig képes lejutni a légutakba.

Kockázat becslés

  • A kémiai anyagok kockázat becslésének fő pontjai a következők: a kémiai veszély felismerése, az expozíció mértékének felmérése és az egészségre gyakorolt hatás kockázatának felbecslése.

  • Finnországban a vegyszer gyártók kötelezve vannak arra, hogy sorolják fel az egészségre és a környezetre veszélyes vegyszereket, megfelelően tüntessék fel a veszélyességet és a védekezés szükségességét a csomagoláson, valamint biztosítsák a vonatkozó Biztonsági Adatlapokat is.

  • Ha foglalkozási betegség gyanúja felmerül, mind a munkáltatót, mind a dolgozót meg kell kérdezni a vonatkozó lehetséges expozíciót illetően. Szükség esetén munkahelyi látogatásokat és ipari higiénés méréseket kell elrendelni.

    • A levegő szennyezettséget a munkahelyi anyag levegőben mért koncentációjával értékelik ipari higiénés mérésekkel.

    • Bizonyos anyagok expozícióját vér, vizelet vagy a dolgozó által kilégzett levegő minta mérésével lehet meghatározni (biológiai monitorozás).

    • A legtöbb egészségügyi kockázatot jelentő fém biológiai mérésekkel meghatározható, de csupán néhány tíz szerves vegyületet lehet megbízhatóan kimutatni.

    • Az ipari higiénés mérések eredményeit hivatalos foglalkozási expozíciós határértékekkel vetik össze.

Kémiai anyagok okozta betegségek

29.1. táblázat - Foglalkozási bőrmegbetegedéseket okozó leggyakoribb anyagok

Kiütés típusaLeggyakoribb anyagok
Irritatív kontakt dermatitis
  • detergensek

  • nedves és piszkos munkakörülmények

  • ásványi olajok, síkosítók és ásványi viaszok

  • szerves oldószer keverékek

  • élelmiszer-ipar

Allergiás kontakt dermatitis
  • gumi és gumi vegyszerek

  • műanyag összetevők (pl. epoxi vegyületek, akrilátok, műgyanták)

  • fémek és vegyületeik (pl. nikkel, króm vegyületek, kobalt formaldehid és antimikróbás szerek)

  • szerves porok és anyagok (pl. dísznövények, fák, zöldségek)

Fehérje kontakt dermatitis
  • szerves porok és anyagok (pl. állati hám, kenyérgabonák, állateledel, dísznövények)

  • természetes gumi


  • Sok kémiai anyag szenzitizál légúti allergiára (pl. műanyagiparban használatos vegyszerek, természetes gyanták, detergensek és fertőtlenítő szerek) lásd ebm00121 .

    • A tünetek felléptét egy változó időtartamú tünetmentes lappangási idő előzi meg.

    • A tüdő tüneteket nazális és conjunctivális tünetek vezethetik be.

  • Az azbesztózis által okozott tüdőrák és mesothelioma a legismertebb fogalkozási malignomák.

  • A Karcinogén Hatásnak Kitett Dolgozók Finn Nyilvántartása szerinti leggyakoribb rákkeltő kémiai anyagok vannak feltüntetve (Lásd: 29.2. táblázat - A leggyakoribb rákkeltő kémiai anyagok a Karcinogén Hatásnak Kitett Dolgozók Finn Nyilvántartása szerint) .

29.2. táblázat - A leggyakoribb rákkeltő kémiai anyagok a Karcinogén Hatásnak Kitett Dolgozók Finn Nyilvántartása szerint

AnyagExpozíció módjaEmelkedett kockázat
Hatértékű króm vegyületek, nikkelKromát és bikromát gyártó, krómozó és nikkelező, rozsdamentes acél hegesztő és csiszoló, króm és nikkel termék gyártójatüdő és az orrmelléküregek rákja
AzbesztózisRégi épületek bontása és karbantartási munkák, szigetelési munkák, hajóépítéstüdőrák, mesothelioma, a gége, a bélrendszer és a vesék lehetséges rákos megbetegedése.
AkrilamidLaboratóriumi munka, kémiai folyamatokpotenciális rákkeltő
policiklusos aromás szénhidrogénekKipuffogó gáz, füst, korom és kőszénkátrány expozíciótüdőrák
BenzolGép és motor javítási munkák, kémiai folyamatok, laboratóriumi munkaleukaemia, lehetséges lymphoma