Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A kéz helyi vibrációja az ujjak elfehéredésével járó rohamokat okoz (Raynaud szindróma)
A vibráció perifériás neuropathiát is okozhat, akár az ujjak elfehéredésével, akár anélkül.
A vibráció feltehetően kiváltja vagy rontja a carpalis alagút szindrómát.
Vibráló kéziszerszámok, pl. láncfűrész, légkalapács - legyen a meghajtója motor, áram vagy sűrített levegő - vibrációs szindrómát okozhatnak (sűrített levegővel működő kalapács, köszörűgép és valódi vibrátor). A láncfűrész technikai tökéletesedésével a vibrációs szindrómák előfordulása és súlyossága az erdőipari munkásoknál csökkent.
A vibrációs szindróma kialakulását sokéves megelőző kéz-kar vibrációs hatás előzi meg. Az állványos köszörűk-csiszolók egy éven belül is okozhatnak vibrációs szindrómát. Az impulzusokban bekövetkező, és munkavégzéshez nagy izomerőt igénylő vibráció valószínűleg magyarázza a tünetek gyors kialakulását.
Tünetek
Ujjak rohamokban jelentkező elfehéredése
Neurológiai tünetek, zsibbadás, ügyetlenség, csökkent kéz izomerő
Ujjak plethysmographiája
Differenciál diagnózis
Primaer Raynaud szindróma (Lásd: ebm00437)
Collagenosisok
Traumák
A proximális erek szűkületei
Obstructiv angiopathia
Dysglobulinaemia
Gyógyszerek és vegyszerek (ergot alkaloidák, béta-blokkolók)
Neurológiai megbetegedések
A vibrációs hatást meg kell szüntetni, vagy mérsékelni kell, vagy az expozíciós időtartamot kell csökkenteni
Az egyéb munkakörülményeket kell javítani (hideg, zaj).
A dohányzást kell csökkenteni
Gyógyszeres kezelés pl. nifedipin (lásd Raynaud szindrómát)
Vibrációs szindróma következtében nem alakul ki a bőr necrosisa vagy atrophiás elváltozása.
Ha az expozíció csökken, a tünetek mérséklődnek vagy eltűnnek.
[1]Seppäläinen AM. Peripheral neuropathy in forest workers. A field study. Work environ health 1972;9:106-11
[2]Alaranta H, Seppäläinen AM. Neuropathy and the automatic analysis of electromyographic signals from vibration exposed workers. Scand J Work Environ Health 1977;3:128-34
[3]Aatola S, Färkkilä M, Pyykkö I et al. Measuring method for vibration perception threshold of fingers and its application to vibration exposed workers. Int Arch Occup Environ Health 1990;62:239-42
[4]Färkkilä M, Pyykkö I, Jäntti V et al. Forestry workers exposed to vibration: a neurological study. Brit J Ind Med 1988;45:188-92
[5]Koskimies K, Färkkilä M, Pyykkö I. Carpal tunnel syndrome in vibration disease. Brit J Ind Med 1990;47:411-6
[6]Starck J, Färkkilä M, Aatola S, Korhonen O. Vibration syndrome and vibration in pedestal grinding. Brit J Ind Med 1983;40:426-33
[7]Pyykkö I, Sairanen E, Korhonen O et al. A decrease in the prevalence and severity of vibration-induced white fingers among lumberjacks in Finland. Scand J work & Health 1978;4:246-54
[8]Futatsuka M, Ueno T, Sakurai T. Follow up study of vibration induced white finger in chain saw operators. Brit J Ind Med 1985;42:267-71
[9]Koskimies K, Pyykkö I, Starck J et al. Vibration syndrome among Finnish forest workers between 1972 and 1990. Int Arch Occup Environ Health 1992;64:251-6