Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

A fogak fejlődési rendellenességei

A fogak fejlődési rendellenességei

ebm00161

Alapszabályok

  • Az első fogak rendszerint 6 hónapos korban törnek elő. Amennyiben 1,5 éves korig egyetlen fog sem bújik ki, további kivizsgálásra van szükség.

  • A teljes foghiány (anodontia) - rendkívül ritka állapot - rendszerint bizonyos syndromákhoz tásul, és gyermegyógyászati konzíliumot tesz szükségessé.

  • Sok fog hiányzik általában az ectodermalis dysplasia syndromákban. Ezek közül a leggyakoribb, a hypohidroticus ectodermalis dysplasia (HED) korai életkorban diagnosztizálható, amikor még csak kevés (kúposan) ék alakú fog tör elő (azért fontos, mert a verejtékmirigyek hiánya okozta hyperthermia végzetes lehet).

  • A súlyos familiaris fog-agenesis colorectalis carcinomához társulhat, az AXIN2 gén mutatioja esetén. Ezért genetikai konzultáció indokolt több fog hiányakor, ha a beteg családjában colorectalis carcinoma fordul elő.

  • A minor fogfejlődési rendellenességek közül az alábbiak igényelnek figyelmet:

    • számfeletti fog, különösen a maxilla középvonalában

    • esztétikailag zavaró zománchibák

    • fogak hiánya.

  • A tetracyclinek elszíneződést és más maradandó elváltozást okozhatnak a fejlődő fogakban. Sem az anyák nem szedhetik ezeket terhesség második felében, sem a gyermekek az első hét életévben. Amennyiben nincs speciális javallat, az egész terhesség alatt, valamint egészen a pubertáskorig kerülni kell őket. (A tetracyclineket ma Európában alig rendelik.)

  • APECED (autoimmun polyendocrinopathia-candidiasis-ectodermalis dystrophia) syndroma (Lásd: ebm00532) és coeliakia (Lásd: ebm00192) korán diagnosztizálható a gyermekkori zománc-hypoplasia felismerésével.

A fogak fejlődése

  • A fog szájban látható része, a korona az állcsontban fejlődik ki teljesen.

  • A legtöbb fog fejlődése praenatalisan kezdődik.

  • A foggyökér kifejlődése azután válik teljessé, hogy a fog a szájüregbe tör.

  • A maradandó fogak calcificatiója több évvel az előtörés előtt kezdődik, és fejlődésük röntgennel követhető.

Hiányzó vagy számfeletti fogak

  • A fogak száma, mérete és alakja szinte teljesen genetikai szabályozás alatt áll.

  • Egyetlen fog hiánya gyakori. Egy vagy több bölcsességfog a populáció 25%-ában, a többi fog 5–10%-ában hiányzik.

  • A foghiányhoz társulva jellemzőek a kicsiny vagy (kúposan) ékalakú fogak.

  • Számos vagy az összes fog hiánya rendszerint bizonyos syndromákhoz társul. Ezek gyakori kórállapotok, melyekben a szőrzet és más ectodermalis szervek is érintettek. Közülük a leggyakoribb az ectodermalis dysplasia (HED). A maradó fog a normálisnál kisebb, kórosan kúpos alakú lehet. Az X-hez kötött HED-ben a génmutációt hordozó nőknek rendszerint foghiányuk vagy kúpos fogaik vannak. Foghiány például Down-syndromában is észlelhető.

  • A súlyos familiaris fog-agenesis colorectalis carcinomához társulhat, az AXIN2 gén mutatioja esetén. Az ilyen betegekben és rokonaikban a foghiány praedispositiót jelezhet a carcinomára, ezért genetikai konzultáció indokolt több fog hiányakor, ha a beteg családjában colorectalis carcinoma fordul elő.

  • Számfeletti fog a népesség 4%-ában látható.

  • Gyakori a fogak alakjának enyhe eltérése. Erre példa az occlusiós felszínen előforduló extra csúcsok.

  • Néha a szomszédos fogak koronái vagy gyökerei nőnek össze a fejlődés során.

  • Az ajak- és szájpadhasadékhoz foghiány vagy kóros alakú fogak társulhatnak a felső állcsontban.

Zománc-hypoplasia

  • A korona mineralisatiós zavara, a zománc-hypoplasia viszonylag gyakoriak. Szerkezeti elváltozásként jelentkeznek a fog felszínén. A szerkezeti elváltozások gyakran okoznak másodlagos elszíneződést.

  • A zománc-hypoplasiát általában olyan környezeti tényezők (pl. fertőzések) váltják ki, amelyek megzavarják a zománctermelő sejtek működését.

  • A nagy koncentrációjú fluorid-expositio hypomineralisatiót okoz, ez azonban azokban az országokban ritka, ahol a talajvíz nem tartalmaz sok fluoridot. A fluoridhiány a fogak szerkezetében nem látszik, de a zománc hajlamosabb a szuvasodásra.

  • A zománc vagy a dentin szerkezetét érintő genetikai állapotok ritkák. Mindig károsítják a tej- és a maradandó fogakat is.

Kezelést igénylő fejlődési rendellenességek

  • A fogak legtöbb fejlődési rendellenessége nem igényel kezelést.

  • Számfeletti fog különösen a maxilla középvonalában, megakadályozhatja más fogak előtörését, ezért ki kell húzni.

  • A foghiányt ideális esetben korán (8–10 éves korban) kell diagnosztizálni, amikor a növekedésnek megfelelő beavatkozásra van lehetőség, a terápia szükségességét megelőzendő.

  • A foghiány rendszerint úgy korrigálható, hogy a fogakat orthodontiai eszközökkel vagy sebészileg elmozgatjuk, vagy protetikát, többek között implantátumokat alkalmazunk (általában akkor felhelyezve, amikor a növekedés befejeződött).

  • A zománc esztétikai elváltozásai a modern kompozit anyagokkal korrigálhatók, amelyek lényegében láthatatlanná teszik az elváltozást.