Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A látászavart lásd ebm00813 .
Aránytalanság az optikai rendszer fénytörésének mértéke és a tengelyhossz (vagyis a retina, a szem filmsíkja) között. Ha a fenti tényezők arányosak egymással, az illető emmetrop. Ha aránytalanság (ametropia) áll fenn, az emmetropia eléréshez korrekcióra van szükség.
A szem legfontosabb fénytörési elemei a cornea (43 dioptria, D) és a lencse (23 D); együtt 65 D. Ezek eredményeként a távoli tárgyról érkező párhuzamos fénysugarak konvergálnak, és így az éles kép a retinára esik, mely emmetrop szemben a 23–24 mm-rel a cornea mögött van.
A szaruhártya fénytörése nem változhat.
A lencse fénytörési képessége a m. ciliaris aktív munkájával növelhető (accommodatio). Távolra nézéskor a m. ciliaris elernyed, a lencse feszítő rostjai, a zonulák megfeszülnek, a lencse pedig ellapul és megnyúlik, így fénytörési képessége a legkisebb. Közelre nézéskor accommodatióra van szükség. A m. ciliaris összehúzódik, a zonulák elernyednek, a lencse konvexitása, anyagának rugalmassága miatt nő, a fénytörési képesség fokozódik. Az accommodatio fokozatosan csökken, ami 40–45 éves kor körül panaszokat okoz (presbiopia).
Az ametropia általában a szemtengely rendellenes hosszának a következménye, és nem a cornea vagy a lencse megváltozott fénytörése áll a hátterében (rövidlátás, távollátás). Ennek megfelelően bizonyos betegségek myopiában (retinaleválás), mások hypermetropiában gyakoribbak (zárt zúgú glaucoma, vénaág elzáródása, időskori macula-degeneratio). A cornea azonban a normálisnál domborúbb lehet, ami növeli a fénytörését (pl. keratoconus). Ehhez hasonlóan a lencse fénytörése is fokozódhat, pl. ahogy az életkor előrehaladtával, a nuclearis sclerosis miatt, vastagszik.
A legtöbb gyermek a születésekor hypermetrop, vagyis a szem túl rövid a lencserendszerhez képest. Ezt kompenzálhatja az accommodatio, melyre a gyermek igen nagy mértékben képes (kb. 20 D). 7 éves korra a szemgolyó hossza eléri a felnőtt, emmetrop szem 23–24 mm-es méretét.
A hypermetrop gyermekben konvergens strabismus (esotropia) alakulhat ki, különösen akkor, ha az egyik szem kifejezettebben hypermetrop, mint a másik (anisometropia), és jobban kell alkalmazkodnia. Az accommodatióval kísért konvergencia esotropiába húzza a szemet.
A súlyos hypermetropia ritkább, mint a myopia, de kellemetlenebb, mert bármilyen távolságban lévő tárgy éles látását akadályozza. Az enyhe hypermetropia könnyen ellensúlyozható accommodatióval (latens hypermetropia), mivel azonban az alkalmazkodási kapacitás az életkorral csökken, a beteg végül erőlteti a szemét (asthenopia); előbb közeli munka során, amikor a szükséges accommodatio nagyobb, később azonban távolra nézéskor is.
A panaszok változatosak:
Homloktáji fejfájásfájdalom a szem körül, fejfájás##
Gyomorproblémák
A szem égő érzése, idegentestérzés, a szem kifáradása (asthenopia).
Előfordul a szem vörössége is.
A differenciáldiagnosztikában ne feledkezzünk el a száraz szem syndromáról (Schirmer-teszt és műkönny) és a latens strabismusról.
Néha diabeteses maculopathia, időskori macula-degeneratio vagy centrális serosus retinopathia okoz macula-oedemát, és csökkenti a szemtengely effektív hosszát, amivel hypermetropiát vált ki.
Vizsgálatkor azt lehet látni, hogy a beteg távolra nézéskor is accomodál .
Ha az accommodatiót olyan konvex (plusz) lencsével korrigálják, ami lehetővé teszi távolra látást ellazult szemmel, a fiatal személyek először gond nélkül végeznek bármilyen közeli munkát ezzel a szemüveggel. Kásőbb bi-, tri- vagy multifokális (progresszív) lencsére lesz szükségük, mely korrigálja távollátásukat, és közelre nézéskor kompenzálja a kisebb accommodatiós tartalékot.
Minden harmadik serdülő vagy fiatal felnőtt myopiában szenved.
A szem túl rövid a fénytöréshez képest. A végtelenből érkező fénysugarak a retina előtt fókuszálódnak. A hossz minden millimétere 2–3 dioptria myopiának felel meg (axialis myopia). Konkáv (mínusz) lencsével a fénysugarak széttéríthetők, így amikor belépnek a szembe, a saját lencserendszer konvergálja őket, és az éles kép a retinára esik.
Emmetrop szemben a távolpont a végtelenben van (gyakorlati szempontból 6 méter távolságban). -3 D-s myopiában a szem 33 cm-ről lát élesen (a lencse dioptriája = 1/fókusztávolság [méterben]. Ebben a példában a fókusztávolság 0,33 m, így a 1/0,33=3 D). Ha az olvasott szöveg 33 cm-re van, a szem illetve a -3 D-s myopiában szenvedő beteg ellazult állapotban van. Bármely tárgy e távolponti síkon túl nem képeződik le élesen.A szem hunyorítása élessé teszi a képet. A keskeny szemrés úgy működik, mint a fényképezőgép nyílása (blendéje): minél szűkebb a nyílás, annál nagyobb a mélységélesség. A távolponton belüli tárgyak az accommodatióval élesen látszanak.
A látás vizsgálatakor az un. stenopiás lyuk használható arra, hogy elkülönítsék a fénytörési hibát és a látásromlás organicus okát; az utóbbiban ugyanis a lyukon át nézés nem javítja, sőt gyakran rontja a visust. A papíron tűvel készített nyílás is szolgálhat stenopiás lyukként.
A távoli kép elmosódott. A gyermekek szeretnek közelebb ülni a TV-hez, mint egyébként, az iskolások nem látják a táblát, főleg akkor, ha magasak, és ezért a terem végében ülnek. A probléma kiújul, amikor a szemüveg gyengévé válik.
A gépjárművezetők sötétbenrosszul látnak, vagy jó nappali fényben sem látják a közlekedési jelzéseket.
Myopiát okozhat a keratoconus vagy a szemlencse cataractához társuló fokozott fénytörése. A , presbyopiában szenvedő személy, ha cataractája alakul ki, ismét szemüveg nélkül tud olvasni("visszatérő látásnak" lehet nevezni).
A lencse acut duzzadása diabeteses hyperglycaemiában vagy epidemiás nephropathiábanátmeneti myopiát okozhat.
Konkáv (mínusz) szemüveg vagy kontaktlencse.
Jelenleg népszerűek a fénytörési műtétek. A cornea fénytörését relaxáló bemetszésekkel csökkentik (ritkábban), vagy excimer lézerrel és hasonló technikával ellapítják a felszínét.
A műtét veszélye, hogy véglegesen károsodik a cornea: homályt okozó heg képződik, ami károsítja a látást. Ezért nem ez a választandó kezelés myopiában, ami teljesen kockázatmentesen is megoldható szemüveggel.
A szaruhártya fénytörése nem egységes, mivel görbülete egyenetlen: bizonyos irányban domborúbb, másik irányban laposabb (szabályos astigmatismus), sőt akár a felszíne is lehet egyenetlen (irreguláris astigmatismus).Szabályos astigmatismusban a cornea görbületének két fő sugara van: a kisebbik és a nagyobbik.
A domborúbb felszín jobban töri a fénysugarakat, mint a laposabb, így a tárgy képe a retinán sohasem éles.
A beteg azt tapasztalja, hogy a szövegek vagy képek függőleges és vízszintes része egyszerre nem éles: egyik részük éles, másik nem.
Fejfájást és a szem megerőltetését okozhatja.
Cylindricus lencse, melynek csak a tengelyre merőlegesen van fénytörése (szabályos astigmatismus).
Az irreguláris astigmatismus szemüveggel nem korrigálható. Keratoconus és heges cornea esetén jön létre, és merev kontaktlencsével korrigálható, amíg maga a cornea átlátszó. Ha ez nem hatékony, áthatoló keratoplasticára van szükség.
Gyermekekben az accommodatiós tartomány közel 20 D, a későbbi évtizedekben azonban ez fokozatosan csökken. 45 éves korra az accommodatiós képesség elvesztése kezd panaszokat okozni, hiszen egyharmada nem használható. 60 éves korra lényegében megszűnik az accommodatiós képesség.
Plusz korrekció, melyet a megfelelő távollátáshoz szükséges lencsékhez adnak hozzá. A fölfelé korrekció mértéke 45 éves korban kb. +1,0 D, 60 éves korban vagy afelett maximum +2,5 D.
Az erősebb plusz korrekció látáscsökkenés esetén a közelre tekintéshez nyújt segítséget. A szükséges nagyítást egyszerű képlettel lehet meghatározni: 1/távoli látásélesség (ha pl. a távollátás élessége 0,2, a szükséges korrekció 5 D).