Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A népességben a retinaleválás kumulatív incidenciája 0,1%. Myopiás betegekben 8-szor gyakoribb, mint a normál fénytörésű vagy hypermetropiás emberekben. Az incidencia magasabb cataracta-műtét, contusio és a szem perforáló sérülése után.
A retinadegeneratio és az üvegtesti tapadások húzása miatt bemélyedés alakul ki a retinán, üvegtesti folyadék szivárog az ideghártya alá, és leemeli azt a chorioideáról.
Az első panaszok: látászavar, mozgó foltok (mintha légyraj szállna) a látótérben, ami a kis retinalis vérzésekhez társul, és "szikralátás". A kezdeti panaszok nem specifikusak. Hasonlóak jelentkezhetnek "banális" üvegtesti homály és keringészavar következtében is.
Ahogy a retinaleválás progrediál, látótérkiesés jelentkezik. Fontos, hogy a kiesés a leválással átellenes oldalon van.
Fiatal myopiás emberekben a retinaleválás alattomosan progrediál, és hosszú ideig nem okoz panaszokat. Ezért ajánlott a rendszeres szemészeti ellenőrzés.
A retinát pupillatágítást követően kell megvizsgálni.
Az ophthalmoscopos kép szinte minden esetben kóros: a levált retina szürkés, redőzött és mozog. A retina erei a leválás helyén sötétek és kanyargósak.
A retina fényreflex zöldesszürke, oszcilláló foltot mutat.
A sekély, peripheriás leválás kimutatása nem mindig könnyű. Már a retinaleválás legkisebb gyanúja esetén is konzultálni kell szemésszel.
A műtéti megoldást kell választani. Ezt a lehető leghamarabb el kell végezni, bár rendszerint nincs szükség éjszakai vagy hétvégi beavatkozásra; a beteget, a szemésszel történt megbeszélésnek megfelelően, a következő munkanapon vagy a hét első munkanapján küldjük szakorvoshoz.
Tanácsoljuk a betegnek, hogy a leválás oldalán feküdjön.