Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

A szorongás és hasonló betegségek gyógyszeres kezelése

A szorongás és hasonló betegségek gyógyszeres kezelése

ebm00730

Célok

  • Meg kell határozni a betegség jellegét.

  • Meg kell határozni a betegségben közreműködő tényezőket és a kezelés szükségeségét.

  • Próbáljuk elkerülni a tartós szorongásoldó gyógyszeres kezelést.

  • Mérlegeljük a benzodiazepinek helyett adható szerek illetve a pszichoterápia lehetőségét.

Különböző szorongási kórképek

  • Válasszuk ki a kórképnek megfelelő kezelést.

    • Különbség van például a generalizált szorongás, a pánikbetegség, a szociális phobiák és a kevert szorongásos-depressiós kórkép gyógyszeres kezelése között.

    • Rövidtávú benzodiazepin kezelést alkalmazhatunk a szorongásban megnyilvánuló adaptációs zavarokban, valamint a traumát követő stressz reakcióban.

Generalizált szorongás

  • A leggyakoribb szorongásos kórkép.

  • A gyógyszeres kezelés gyakran javallott, ha az segíti a pszichoszociális gondozást. Figyelembe kell vennünk a hajlamosító tényezőket (stress, túlzott gyógyszer- vagy kávéfogyasztás, stb.).

  • Az antidepressansok (venlafaxin, amitriptyline, doxepin, mianserin, szelektív szerotonin-visszavétel-gátlók, stb.) hatékonyabbak, mint a benzodiazepinek a szorongás tartós kezelésében.

  • A benzodiazepinek között pharmacokinetikai tulajdonságaikban van a legfontosabb különbség. Használjunk tartós hatású benzodiazepineket (diazepam, chlordiazepoxid, chlorazepat) különösen a chronicus betegségekben, és a gyógyszeres kezelés csökkentése illetve a leállítása során. Az oxazepamnak és a lorazepamnak közepesen tartós a hatása, és mivel minimális mértékben metabolizálódik a májban, alkalmazhatjuk idősebb emberek vagy májbetegek kezelésében is.

  • A benzodiazepinek leggyakoribb mellékhatása a nyugtató hatás, a pszichomotoros működés romlása és az átmeneti memóriazavar.

  • A benzodiazepineket lehetőleg alacsony dózisban és rövid ideig (2–6 héten át) kell alkalmazni. Mielőtt elhagynánk a gyógyszert, fokozatosan csökkentsük le a napi adagját, hogy ne alakuljanak ki elvonási tünetek.

  • A buspirone nem benzodiazepin (azapirone) származék, mely 1–3 héttel a kezelés megkezdése után fejti ki a hatását. Olyan chronicus szorongásban kell adni, ahol nem szükséges a tünetek azonnali szüntetése. Sem elvonási tünetekről, sem pszichomotoros vagy kognitív funkciózavarról nem számoltak be.

  • A beta-receptor-antagonisták csökkentik a szorongással összefüggő sympathicus idegrendszeri izgalom okozta tüneteket. Hasznosak lehetnek az antihisztaminok, a carbamazepin, vagy egyes esetekben az alfa-2-agonisták (clonidin) vagy az alacsony dózisú neurolepticumok.

Pánikbetegség

  • Lásd a cikkelyt## ebm00731

  • A pánikbetegség jellemzői az ismétlődő, hirtelen fellépő félelem- és szorongásrohamok. A pánikrohamok védekező viselkedést válthatnak ki (pánikbetegség agoraphobiával). A pánikroham félelme gyakran előzetes generalizált szorongással társul.

  • Az acut pánikrohamot különösen benzodiazepinekkel, például alprazolammal lehet kezelni (alkalomszerűen vagy rövid időn át). A tartós kezelésre első szerként az antidepresszáns imipramin és clomipramin vagy a serotonin-szelektív antidepressansok (SSRI) jönnek szóba. A kezelés legelején a gyógyszerek még akár fokozhatják is a panaszokat, így az adagokat csak fokozatosan szabad emelni. Úgy tűnik, a buspirone nem hatékony pánikbetegségben.

Szociális phobia

  • Olyan szociális helyzetekben lép fel, amikor a beteg úgy érzi, hogy mások figyelik őt. A panaszok közé a szapora szívműködés, a szívdobogásérzés, a remegés, a beszédzavar és a hőhullám tartozik.

  • A szociális phobia okozta sympathicus tünetek enyhítésére megpróbálkozhatunk beta-receptor-antagonistákkal.

  • A súlyos panaszok alkalmi enyhítésére adhatunk benzodiazepineket is.

  • Az olyan súlyos félelmek enyhítésére, melyek tartós gyógyszeres kezelést igényelnek, a MAO-gátlók és a SSRI-k lehetnek hatékonyak.

Kényszerbetegség

  • Ismétlődő kényszeres gondolatokban vagy tettekben manifesztálódik. A beteg felfogja, hogy tettei értelmetlenek, és igyekszik korlátot is szabni nekik, de ez sokszor fokozott szorongáshoz vezet.

  • A clomipramin és az SSRI-k hatékony szerek e betegégben. Ugyanolyan adagban kell alkalmazni őket, mint depressióban. A terápiás hatás általában hetekkel vagy hónapokkal a kezelés kezdetét követően alakul ki.

Kevert szorongásos–depressiós betegség

  • Meglehetősen új diagnosztikus entitás az ICD klasszifikációban. Egyik betegség sem uralja egyértelműen a kórképet.

  • Gyakran szükséges anidepressanst vagy alternatívaként buspiront adni.

Alapszabályok

  • A szorongásos kórképekben nem feltétlenül a gyógyszeres kezelés a megfelelő, és sokszor nem veszik figyelembe az egyes kórképek sajátságait sem. A szorongásos kórkép számos tünetét nagymértékben tudja csillapítani a helyesen megválasztott gyógyszeres kezelés.

  • A szorongásos kórképek kezelésében a legjobb eredményt a pszichofarmakológiai és a pszichoterápiás kezelés kombinációjával érik el. A kognitív terápia, a viselkedési terápiák s a dinamikus pszichoterápiák különösképp az elhúzódó szorongásos kórképekben hasznosak.

Vonatkozó bizonyítékok

  • Esettanulmányokban arról számoltak be, hogy összefüggést találtak a magzati benzodiazepin-expositio és a major rendellenességek vagy szájpadhasadékok kialakulása között, de cohors vizsgálatokkal ugyanezt nem erősítették meg.

Irodalom

  • [1]Casacalenda N, Boulenger JP. Pharmacologic treatments effective in both generalized anxiety disorder and major depressive disorder: clinical and theoretical implications. Canadian Journal of Psychiatry 1998;43:722-730

  • [2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-981749. In: The Cochrane Library, Issue 4, 2000. Oxford: Update Software

  • [3]Dolovich LR, Addis A, Vaillancourt RJ et al. Benzodiazepine use in pregnancy and major malformations or oral cleft: meta-analysis of cohort and case-control studies. BMJ 1998;317:839-843

  • [4]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-989059. In: The Cochrane Library, Issue 3, 2000. Oxford: Update Software