Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Időskori depressio

Időskori depressio

ebm00472

Feladatok

  • Idős személy depressióját fel kell ismerni. Ez gyakran aluldiagnosztizált és nem elégségesen kezelt betegség.

  • A heveny depressio kezelése azzal a céllal, hogy minden panaszt enyhítsenek.

  • A beteg életminőségének javítása támogatás nyújtásával és gyógyszereléssel oly módon, hogy a mellékhatások a legenyhébbek legyenek.

Háttér és epidemiológia

  • A súlyos depressio előfordulási aránya az életkorral csökken. A súlyos depressio előfordulási gyakorisága 2–3% férfiakban és 3–5% nőkben 64 éves életkor felett.

  • Az enyhe depressio előfordulási aránya az életkorral növekszik: az előfordulási gyakoriság 15–22% férfiakban és 19–30% nőkben 64 éves életkor felett.

  • Az öregedés csökkent lehetőségekkel, veszteségekkel és esendőséggel jár. Az ilyen természetű változásokhoz való alkalmazkodási nehézségek depressióra hajlamosítanak. Hirtelen életesemények, például gyász (házastárs vagy más családtag elvesztése) szintén gyakori kiváltó tényezők.

  • A kórelőzményben szereplő depressiós állapot és egy testi betegség jelentős kiváltó tényezők.

Panaszok

  • A panaszok különfélék, és részben átfedik egymást testi betegségek panaszaival és tüneteivel, ezért gyakran nehéz felismerni az alapot képező depressiót.

  • A depressió gyanúját felkeltő komoly panaszok a legalább két hete fennálló rosszkedv, az érdeklődés és az örömérzés hiánya a szokásos napi tevékenységekkel kapcsolatban, fáradtság, és csökkent erőnlét.

  • Az apátia és az indítékszegénység dementiára emlékeztethet.

  • A betegek számára gyakran megerőltető a mindennapi tevékenység, és nem éreznek késztetést azok elvégzésére, különösen a reggeli órákban.

  • Egyéb panaszok: ingerlékenység, könnyezés, szorongás, borúlátás, értéktelenség érzés, önvádlások, öngyilkossági gondolatok, elhagyatottság érzés, félelemérzés és másoktól való függés.

  • A testi panaszok gyakran elfedik a depressiót: különböző típusú fájdalmak, hypochondria, rossz alvás, étvágycsökkenés, súlyvesztés és fáradtság.

Elkülönítő kórisme

  • A szomorúság, mint a gyász természetes velejárója.

  • Dementia (vizsgálat (Lásd: ebm00470) vagy próbálkozás antidepressans gyógyszerekkel). Figyelembe kell venni, hogy a demens beteg lehet depressiós is.

  • Idűlt fájdalom

  • Hypothyreosis, hyperparathyreosis

  • Parkinson-kór

  • B12 vitamin hiány##

  • Gyógyszermellékhatások (methyldopa, beta-blockolók, diureticumok, L–dopa, indomethacinum, digoxin, steroidok, neurolepticumok, hypoglycaemiát okozó gyógyszerek)

  • Alcoholismus

Kórisme

  • A panaszok és a jelenlegi élethelyzet megbeszélése a beteggel. Lehetőség szerint a beteghez közelálló személy egészítse ki a tájékoztatást.

  • Kórelőzmény: korábbi psychiatriai anamnesis, és jelenlegi gyógyszerelés

  • Testi és elmeállapotbeli vizsgálat

  • Depressió-szűrési tesztvizsgálat (Lásd: ebm00470)

  • Dementia vizsgálat

  • Laboratóriumi vizsgálatok (kizárás céljából): TSH, szabad thyroxin, teljes vérkép, B12-vitamin, calcium, májenzimek, electrolytek és creatinin

  • EKG

Kezelés

  • A beteg és a családtagok, valamint a gondozók tájékoztatása a depressióról, azaz hogy kezelhető betegségről van szó.

  • A párhuzamosan fennálló testi betegségek gyógyítása, és a rokkantság hatásainak ellensúlyozása vagy csökkentése;a testi betegségek eredményes kezelése egyidejűleg a depressió gyógyítását is szolgálja.

  • A beteg psychosocialis helyzetét és a támogató hálózatot fel kell térképezni.

  • Idős depressiós beteg esetében az orvos–beteg viszony erősen bátorító és támogató kell legyen.

  • A psychologiai beavatkozások eredményessége bizonyítottnak tekinthető (cognitiv psychotherapia, interpersonalis therapia, rövid psychodynamicus therapia) arra alkalmas idős depressiós betegek esetében.

  • Haláleset alkalmával lehetővé kell tenni a beteg számára a normális gyászolást, de fel kell ismerni a depressiót, ha a panaszok elhúzódnak vagy súlyosakká válnak.

  • A betegnél mind támogató, mind pozitív beavatkozás formájában alkalmazható physiotherapia.

  • Gyógyszerelés:

    • Antidepressans választásakor mérlegelni kell a tünetegyüttest (közönyös–izgatott), és meg kell győződni arról, hogy a beteg egyéb fennálló betegségei és a szedett egyéb gyógyszerek nem jelentenek gondot a választott antidepressans szempontjából.

    • Nincs különbség az egyes gyógyszerek hatékonyságában.

    • A selectiv serotonin visszavétel gátlók fokozzák a beteg tevékenységét. Ide tartozik a citalopram, sertralin, paroxetin és fluvoxamin. A MAO–A–gátló moclobemidet szintén gyakran használják idős depressiós betegek kezelésére.

    • Tricyclicus antidepressansok alkalmazása ellenjavallt cardialis vezetési zavarok, glaucoma, orthostaticus hypotensio, vizeletretentióra való hajlam, illetve elesési veszély esetén. Ilyen esetekben mianserin a helyénvaló (neutropenia veszélye miatt gyakori vérképellenőrzés javasolt).

    • Mirtazapin 15–30 mg-os kezdő napi adaggal jó választás szorongással vagy alvászavarral járó depressióban.

    • A tricyclicus antidepressansok közül az amitriptylin vagy a doxepin időseknek nem ajánlott, anticholinergiás káros hatásaik miatt. Közönyös depressióban a nortriptylin jó választás lehet. A tricyclicus antidepressansok alkalmazása 75 éves életkor felett általában nem ajánlott, de psychiatriai egységekben ápolt betegek számára szóba jöhet.

    • Az egyéb gyógyszerekre nem reagáló depressióban a venlafaxin (37.5–150 mg/nap) hatásos lehet.

    • Ha a depressio paranoid/psychoticus jegyekkel ötvözött, antipsychoticus szerrel kell próbálkozni (elsősorban atípusos antipsychoticumok jönnek szóba, mint risperidon, quetiapin). Psychiatriai szakvizsgálat mérlegelendő.

    • A gyógyszerelés hatása rendszerint 4–8 héten belül jelentkezik. Amennyiben nem mutatkozik hatás, vagy a hatás elégtelen, növelni kell az adagot, vagy ha az adag megfelelően magas, másik antidepressans gyógyszercsoportból kell választani egy másik szert.

    • A beteg gyógyulása után még 1/2–2 évig kell folytatni a gyógyszerelést. Ha a depressio visszatér, az idős beteget évekig kell gyógyszeres therapiában részesíteni.

  • Idős beteg suicid hajlama bentfekvő elhelyezést tesz szükségessé.

Összefoglalás

  • Az idős depressiós beteg ellátása és gondozása nehéz feladat lehet, és mind a nővéreket, mind a gondozókat próbára teszi. A beteg feladhatja a reményt, keserű, vádaskodó, függő lehet, érzelmileg pedig ingatag.

  • Személyzeti támogató csoport, valamint családi tanácsadás a gondozóknak és közeli családtagoknak jó hatású lehet.

  • Diagnosztikai problémák esetén, vagy ha a beteg a kezelés ellenére továbbra is depressiós, psychiater segítségét kell igénybe venni. Súlyos esetekben egyes antidepressansokat kombinálni lehet. Az ECT (electroconvulsiv therapia) súlyos esetekben hatásos és biztonságos.

  • A súlyosan depressiós és öngyilkosságot megkísérelt betegeket psychiatriai osztályon kell kezelni.

Vonatkozó bizonyítékok

  • Önkéntesekkel végzett kutatásban a psychologiai elérési programok hatásosak, de hatékonyságuk nem válogatott népesség esetén további bizonyításra szorul.

  • A depressiós időskorúak electroconvulsiv therapiájának hatékonyságára vonatkozó ellenőrzött kísérletekből származó bizonyítékok még nem elégségesek.

Irodalom

  • [1]Selective serotonin reuptake inhibitors (SSRIs) in the treatment of elderly depressed patients: a qualitative analysis of the literature on their efficacy and side-effects. International Clinical Psychopharmacology 1996;11:165-175

  • [2]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-973205. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2000. Oxford: Update Software

  • [3]Mittman N, Herrmann N, Einarson TR et al. The efficacy, safety and tolerability of antidepressants in late life depression: a meta-analysis. J Affect Disorders 1997;46(3):191-217

  • [4]Song F, Freemantle N, Sheldon TA et al. Selective serotonin reuptake inhibitor: meta-analysis of efficacy and acceptability. BMJ 1993;306:683-7. Comment in ACP Journal Club 1993;119:45

  • [5]Wilson K, Mottram P, Sivanranthan A, Nightingale A. Antidepressants for depression in elderly. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD000561. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently

  • [6]Banerjee S, Shamash K, Macdonald AJ, Mann AH. Randomized controlled trial of effect of intervention by psychogeriatric team on depression in frail elderly people at home. BMJ 1996;313:1058-61

  • [7]Gerson S, Belin TR, Kaufman A, Mintz J, Jarvik L. Pharmacological and psychological treatments for depressed older patients: a meta-analysis and overview of recent findings. Harvard Review of Psychiatry 1999:7;1-28.

  • [8]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-994490. In: The Cochrane Library, Issue 1, 2002. Oxford: Update Software

  • [9]Cuijpers P. Psychological outreach programmes for the depressed elderly: a meta-analysis of effects and dropout. Int J Geriatr Psychiatr 1998;13:41-48

  • [10]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-983512. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2000. Oxford: Update Software