Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Nervus facialis paresise

Nervus facialis paresise

ebm00785

Alapszabályok

  • Amennyiben a kiváltó ok (általában stroke, trauma vagy sebészi beavatkozás) nem egyértelmű, a központi idegrendszer eredetű arcidegbénulásban szenvedő betegeket neurológus szakorvoshoz kell irányítani.

  • A peripheriás bénulás gyakran ismeretlen eredetű, a gyógyítható okokra azonban gondolni kell.

  • Ha a peripheriás arcidegbénulás hirtelen alakult ki, az ideg összes ágát érinti, és néha enyhe fülfájdalommal jár, akkor általában elegendő a háziorvosi vizsgálat. Ennek során neurológiai és fül-orr-gégészeti vizsgálatot, TSH és Borrelia-antitest-meghatározást kell végezni.

Anatómia

  • A n. facialis az arc izmait, a nyelv elülső részén elhelyezkedő ízérző idegeket, a könnymirigyet, valamint a sublingualis és submandibularis nyálmirigyeket idegzi be.

  • Az arc felső részének beidegzése részben átkereszteződik, tehát a homlok és mindkét szem izmai a jobb és a bal féltekéből is kapnak beidegzést.

  • Az arc alsó részének beidegzése kizárólag az ellentétes féltekéből ered.

Centralis facialis paresis

  • A központi idegrendszer sérülése esetén az ellenoldali szájzug lefiggyed.

  • Általában egyéb neurológiai tünettel (pl. hemiparesis) együtt jelenik meg. A gyakori okok közt szerepel a

    • szélütés (stroke)

    • intracerebralis vérzés

    • agydaganat

    • agyzúzódás.

  • A beteget általában neurológus szakorvoshoz kell küldeni.

Peripheriás facialis paresis

  • Az arc egyik felének bénulását okozza. A beteg nem tudja ráncolni a homlokát, szemét nem tudja becsukni és szájának érintett fele nem mozog. Olykor csökken az ízérzés, megszűnik a könnyelválasztás és hyperacusis jelenik meg (a m. stapedius működészavara következtében a hangok túl hangosak).

  • A peripheriás facialis paresis ismert okai:

    • borreliosis (Lásd: ebm00031) és sarcoidosis (Lásd: ebm00135) (gyakran kétoldali facialis paresist okoznak)

    • cukorbetegség

    • a koponyaalap törése

    • daganat (általában a paresis lassan rosszabbodik) (Lásd: ebm00149) vagy a koponyaalapon elhelyezkedő daganat (vestibularis schwannoma) eltávolítása céljából végzett műtét.

    • a fültőmirigy daganatainak műtéte vagy besugárzása.

Bell-féle bénulás

  • Az idiopathiás facialis bénulás (Bell-féle bénulás) általában spontán gyógyul. Néha visszamaradhat tartós izomgyengeség vagy hemifacialis spasmusra való hajlam.

  • Nincs bizonyíték a prednisolon kezelés jótékony hatásáról, ezért az nem ajánlott.

  • A szaruhártya kiszáradhat, ha a beteg a szemét nem tudja teljesen becsukni (lagophtalmus). Ilyenkor az érintett szemet éjszakára be kell fedni. Súlyosabb esetben szemészhez kell küldeni a beteget, aki a szemrést varrattal szűkíti vagy egy apró arany súlyt helyez el a felső szemhéjban.

  • Amennyiben a fülben vagy a fül körül elhelyezkedő folyamatra (otitis acuta vagy chronica, fültőmirigy daganat) gyanakodunk, a beteget fül-orr-gégészhez kell küldeni.

  • A Bell-féle bénulást gyakran előzi meg fülfájdalom fertőzés nélkül.

  • A szokványos módon nem gyógyuló arcidegbénulást néha az ideg sebészi felszabadításával lehet kezelni.

  • Az állapot súlyosságát és a gyógyulás folyamatát electroneuromyographia (ENMG) segítségével lehet követni.

Kezelés plasztikai sebészettel

Alapok

  • A n. facialis 16 különböző izmot idegez be az arc mindkét oldalán.

  • A legveszélyesebb szövődmény a lagophtalmus, amikor a szemrés nem zárható megfelelően, ezért a szem kiszáradásának veszélye fenyeget. A homlok izmainak bénulása során a homlok bőre a szem látóterébe csünghet. A szájzug bénulása elkent beszédet és evési nehézséget okozhat.

Plasztikai sebészeti beavatkozások

  • Tartós facialis paresis esetén plasztikai sebésszel kell konzultálni. A következő helyreállító beavatkozások jönnek szóba:

  • Endoscopos homlokemelés végezhető el akkor, ha a homlok bőrea látótérbe csüng.

  • A lagophtalmust az acut szakban arany súllyal vagy lateralis tarsorrhaphiával lehet zárni. Mindkettő kicsiny beavatkozás, melyet helyi érzéstelenítésben végez el a szemész vagy a plasztikai sebész. Súlyosabb alsó szemhéj ectropium esetén a m. temporalis transpositióját végzik el.

  • OrcaA lógó orca és szájzug statikus helyreállítása során egy izombőnye segítségével emelik meg az orcát. A dinamikus helyreállítás során a m. massetert helyezik át.

  • Helyreállítás mikrosebészeti módszerei.Permanens arcideg bénuláskor a működés teljes helyreállítása céljából az ellenoldali ideg transplantatióját végzik, melyet microvascularis izomtransplantatio követ. Ez a beavatkozás két hosszú microsebészeti műtétet jelent. A teljes gyógyulási idő több mint egy év.

Vonatkozó bizonyítékok

  • Nincs egyértelműen bizonyított haszna a Bell-féle bénulás esetén alkalmazott acyclovir terápiának.

  • Az akupunktúra önmagában vagy egyéb gyógyszerekkel együtt hatásosabb lehet, mint a Bell-féle bénulásban alkalmazott gyógyszeres terápia önmagában, azonban ezt egyelőre csak gyenge minőségű vizsgálatok támasztják alá.

Irodalom

  • [1]Salinas RA, Alvarez G, Alvarez MI, Ferreira J. Corticosteroids for Bell's palsy. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001942. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently

  • [2]Williamson IG, Whelan TR. The clinical problem of Bell's palsy: is treatment with steroids effective? Br J Gen Pract 1996;46:743-747

  • [3]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-978205. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [4]Sipe J, Dunn L. Acyclovir for Bell's palsy (idiopathic facial paralysis). The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD001869. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software. Updated frequently