Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

Szédülés (vertigo)

Szédülés (vertigo)

ebm00745

Célok

  • Felismerni a benignus posturalis vertigot, a cervicalis vertigot, az orthostaticus hypotensiot és a vestibularis neuronitist további vizsgálatok nélkül.

  • Az idősekben vertigóval jelentkező TIA acetyl-salicilsavval kezelendő. A fiatalabb betegeket kórházba kell utalni kivizsgálás céljából.

  • Gyakran visszatérő vagy elhúzódó, forgó jellegű vertigo, illetve társuló hallásromlás vagy más, esetleg nystagmussal együttjáró tünetek esetén további kivizsgálásra van szükség. Gondolni kell Méni?re-betegségre, acusticus neurinomára, temporalis epilepsiára és sclerosis multiplexre.

  • A vertigot okozó gyógyszereket el kell hagyni, vagy adagjukat csökkenteni kell.

  • Idősek számára lehetőleg ne írjunk fel gyógyszert a vertigo ellen.

A vertigo okai

  • Vertigot elsősorban organicus zavarok okoznak: nem szabad a vertigós beteget neuroticusnak tartani. A következő felsorolás a vertigo leggyakoribb okait tartalmazza, nem feltétlenül fontossági sorrendben:

    • benignus posturalis vertigo (Lásd: ebm00858)

    • Méni?re-betegség (Lásd: ebm00846)

    • Ismeretlen kóreredetű otogen vertigo.

    • Úgynevezett vestibularis neuronitis

    • Tensiós nyak

    • Az agytörzs és a kisagy keringészavara

    • Kisagyi atrophia

    • Az öregedéssel összefüggő vertigo idősekben (agy, szemek, egyensúly-szerv, a testhelyzet peripheriás érzékelése, orthostasis)

    • Pánik roham (hyperventilatio)

    • Az alapos kivizsgálás ellenére meg nem határozható eredetű vertigo

  • Ebbe az utolsó csoportba a vertigos eseteknek csak mintegy 10%-a tartozik.

  • A háziorvosnál jelentkező betegek között gyakori a gyógyszertúladagolás következtében kialakuló vertigo.

Kórtörténet

  • Az alapos kikérdezés a diagnosztika legfontosabb része.

    • Forgó jellegű az érzés? Úgy érzi a beteg, hogy elesik? Érzése szerint egy bizonyos irányba esik?

    • A vertigo kapcsolatban van-e bizonyos helyzetekkel (testhelyzet változtatás, fejfordítás, fizikai terhelés)

    • Rohamokban jelentkezik-e (posturalis vertigo és TIA esetén rövid, Méni?re-betegségben hosszabb ideig tart). Az 1 hétnél tovább tartó, folyamatos, intenzív vertigót gyakran vestibularis neuritis vagy kisagyi infarctus okozza. A folyamatos, de enyhe vertigo nyaki eredetű.

    • Agyi vagy fül érintettségre utaló egyéb panaszok

    • Halláscsökkenés vagy fülzúgás (Méni?re-betegség, acusticus neurinoma)

    • Van-e bénulás (TIA)

  • Rendszeresen szedett gyógyszerek

Állapot

  • Észlelhető nystagmus különböző testhelyzetekben

    • Vestibularis neuronitisben, Méni?re-betegségben, és posturalis vertigoban figyelhető meg.

    • A ritka függőleges nystagmus agyi betegségre utal.

  • Neurológiai, fülészeti és keringési kivizsgálás

    • Az Unterberger-járáspróba során a beteg 40 lépést tesz meg egy vonalban, csukott szemmel. Kóros, ha a beteg bármelyik irányba több mint 45 fokot eltér. A módszerrel gyorsan ki lehet mutatni a féloldali károsodást: pl. vestibularis neuronitis vagy acusticus neurinoma esetén a beteg az érintett oldal felé kanyarodik.

    • A Romberg-próba objektíven mutatja, hogy milyen fokú az egyensúlyzavar.

    • Járásmód

    • Koordinációs próbák

    • Agyidegek, ínreflexek

    • Dobhártyák (otitis, perforatio)

    • Hangvilla próba

    • Audiológiai vizsgálat javasolt tartós (>1 perc), forgó jellegű vertigo, fülzúgás valamint halláscsökkenés gyanúja esetén.

    • Vérnyomásmérés álló és ülő helyzetben

    • Hallgatózás a szív és a vena jugularis felett

  • A nyakat szintén meg kell vizsgálni (izomfeszülés, nyomás próba)

Jellegzetes tünetek és panaszok

Benignus posturalis vertigo

  • Lásd ebm00858

  • A szédülés gyakran reggel kezdődik.

  • Fokozódik, amikor a beteg ülő testhelyzetből lefekszik vagy ha megfordul az ágyban, a helyzetváltoztatás után néhány másodperccel. Egy újabb helyzetváltoztatás már enyhébb epizódot okoz.

  • A vertigot általában a rendelésen is ki lehet provokálni.

  • A vertigo idején gyakran figyelhető meg nystagmus (általában rotatoricus).

  • A betegek 90%-ában a vertigo általában 3 hónap alatt alábbhagy, de visszaesések előfordulhatnak.

Acut vestibulopathia (vestibularis neuronitis)

  • Gyors kezdet, erős forgó jellegű vertigo és nausea

  • Normális szimmetrikus audiogram

  • Spontán, horizontális nystagms, mely az egészséges fül felé irányul.

  • A súlyos vertigo 1–2 hét alatt megszűnik. Az enyhe egyensúlyzavar tovább tart.

  • A roham nem tér vissza

Méni?re betegség

  • Lásd ebm00846

  • Tüneti triász: forgó jellegű vertigo, fülzúgás, változó halláscsökkenés.

  • A rohamok 2–5 órát tartanak (10 perc–48 óra)

  • Gyakori tünet a nyomásérzés a fülben.

  • Kezdetben átmeneti süketség jelentkezik, később maradandó halláskárosodás alakul ki, mely a mély hangok tartományában kezdődik. Csöken a beszéd-differentáció képessége.

Vertigo pánikroham következtében (hyperventilatio)

  • Általában a fiatalokat érinti. Jelentkezhet folyamatos vertigóként, de kötődhet bizonyos körülményekhez is (sorban állás, üzletek, színház). A diagnózis felállításához megfelelő biztonsággal ki kell zárni az organicus okokat.

  • Nincs forgó jellegű vertigo vagy nystagmus.

Nyaki eredetű vertigo

  • A nyak területén csökkent a mozgás- illetve testhelyzet-érzékelés.

  • Izomtónus fokozódás vagy cervicalis syndroma okozhatja.

  • Jellemző rá a nyaki és vállizomzat feszessége, illetve a pozitív nyomáspróba.

  • A nystagmus ritka.

Öregedéssel összefüggő vertigo idősekben.

  • Kialakulásáért számos tényező – különösen az érzékszervek gyengülése – együttesen felel. Lásd ebm00478 .

Gyógyszerek és alkohol okozta vertigo

  • Orthostaticus hypotensiót okozó gyógyszerek (antihypertensiv szerek, a Parkinson-kór gyógyszerei, tricyclicus antidepressansok, phendiazinek)

  • Anticonvulsivumok: a carbamazepin és a phenytoin ataxiával és nystagmussal járó kisagyi vertigót okozhatnak.

  • Benzodiazepinek

  • Az alkohol

    • chronicus fogyasztása kisagy-degeneratiot okoz: ataxia és tremor

    • polyneuropathiát okoz, mely csökkenti a testhelyzet érzékelését.

TIA

  • A legtöbb esetben a vertigo mellett más központi idegrendszeri panaszok is jelentkeznek (diplopia, dysarthria, végtagi paralysis).

  • Nystagmussal járó, forgó jellegű vertigós rohamok (ritkán figyelhetők meg, mert mire az orvos látja a beteget, a roham már elmúlt)

  • Összeesés–a lábak hirtelen összecsuklanak

  • A szélütés rizikótényezői (hypertensio, atherosclerosis) növelik a diagnózis és a későbbi relapsus valószínűségét is.

Acusticus neurinoma

  • A fő panasz a fokozatosan romló hallás.

  • Fülzúgás

  • Bizonytalanság-érzés járáskor, rendszerint forgó jellegű vertigo nélkül.

Sclerosis multiplex

  • Néha az első panasz a szédülés-érzés és a bizonytalan járás.

  • Az egyéb neurológiai tünetek esetén felállítható a diagnózis.

Cardialis eredetű vertigo

  • Orthostaticus hypotensióban a panaszok reggel és étkezés után a legerősebbek.

  • A ritmuszavarok járhatnak vertigós (nem forgó jellegű) rohamokkal és ájulással.

  • A vertigo kapcsolódhat fizikai terheléshez.

Kiegészítő vizsgálatok

  • Általános vizsgálatok

    • EKG, vérkép, vörösvértest-süllyedés

    • Audiogram, ha fülbetegség gyanúja felmerül

    • A nyaki gerinc röntgenvizsgálata általában nem segít.

  • Szakorvosi vizsgálatok

    • ENG (electronystamographia) a legtöbb esetben; CT vagy mágneses magresonantia vizsgálat

    • BAEP az acusticus nurinoma kizárása céljából (Lásd: ebm00738) .

    • EEG csak epilepsia gyanúja esetén

  • Konzultációk

    • A kórtörténet és a status alapján lehet eldönteni, hogy szükség van-e konzultációra. Általában nincs rá szükség.

    • A tünetektől és panaszoktól függően a beteget fülész, neurológus vagy kardiológus szakorvoshoz kell irányítani.

A vertigo kezelése

  • Acut, gyakran hányással kísért vertigo: prochlorperazin tabletta vagy kúp

  • Posturalis vertigo: testhelyzetváltoztatás, gyógyszeres kezelés nem szükséges

  • Meghatározhatatlan vagy az egyik füllel kapcsolatos vertigo: betahistadin

  • Ki lehet próbálni az antihistaminokat, bár hatékonyságukra kevés a bizonyíték

  • Az agy betegségei: csak az epilepsiás vertigo kezelhető. A TIA részben megelőzhető (acetyl-salycilsav).

  • Nyaki eredetű vertigo: fizioterápia, akupunctura, gyógytorna

  • Pánikroham: selectiv serotonin-visszavétel-gátlók (SSRI), tricyclicus antidepressansok, alprazolam, clonazepam.

  • Öngyógyító gyakorlatok az egyensúlyozás javítására minden visszatérő vertigóval jelentkező beteg számára előnyösek.