Ugrás a tartalomhoz

Tényeken Alapuló Orvostudomány Módszertani Ajánlások

Nyirkos Péter dr. (2005)

Melania Kiadói Kft.

13. fejezet - Ideggyógyászat

13. fejezet - Ideggyógyászat

Tartalom

Syncope
Célok
Meghatározás
Okok és megjelenés
Diagnosztikus megfontolások
Kezelés
Irodalom
Az ízérzékelés zavarai
Alapszabály
Gyenge ízérzékelés
Fémíz a szájban
Neurológiai esetek
Agycontusio
Célok
Diagnózis
Az acut szak kezelése
További kezelés
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Agyrázkódás (commotio cerebri)
Célok
Az agysérülés tünetei
Agyrázkódás (commotio cerebri)
Koponyaűri vérzések
Célok
Elsősegély
Diagnózis
Epiduralis vérzés
Subduralis vérzés
Intracerebralis vérzés
Akut melegártalmak
Alapszabályok
Predisponáló tényezők
Hőguta
Napszúrás
Hő-oedema
Hőgörcs
Hőkifáradás
Egyéb hyperthermia formák
Elálló lapocka (scapula alata)
Kóreredet
Diagnózis
Kezelés és kórjóslat
Irodalom
Meralgia paraesthetica
Kóreredet
Diagnózis
Kezelés
Nyugtalan láb, akathisia és izomgörcsök
Meghatározás
Hajlamosító tényezők
Vizsgálatok
Kezelés
Irodalom
Polymyalgia rheumatica
Célok
Etiológia
Epidemiológia
Tünetek
Leletek
Laboratóriumi vizsgálatok
Diagnózis
Differenciál diagnózis
Kezelés és prognózis
Irodalom
Komplex regionális fájdalom szindróma (Reflex disztrófia)
Célok
Kórélettan
Definíció és diagnózis
Megelőzés és kezelés
Kezelés
Irodalom
Elesés idős korban
Célok
Az elesés rizikófaktorai
Physicalis vizsgálat
Kezelés
A rizikófaktorok csökkentése
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Diabeteses neuropathia
Általános ismertetés
Szimmetrikus és aszimmetrikus polyneuropathia
Diabeteses amyotrophia (= proximalis neuropathia)
Diabeteses thoracalis radiculopathia
Mononeuropathia és multiplex mononeuropathia
Autonóm neuropathia
A diabeteses neuropathia kezelése
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Beszéd- és nyelvkészség fejlesztés
Bevezetés
Logopédiai vizsgálatok különböző életkorban
Irodalom
Hydrocephalus és a koponya-shuntök szövődményei
Alapszabályok
Epidemiológia
Szűrés a gyermek általános vizsgálata során
Tünetek
A koponyaképalkotó vizsgálatainak javallatai
Shunt-szövődményre utaló és azonnal szakorvosi vizsgálatot igénylő panaszok és tünetek
Epilepsia gyermekkorban
Alapszabályok
Partialis (lokális kezdetű vagy partialis) rohamok
Generalizált rohamok
Motoros rohamok
Epilepsia syndromák gyermekkorban
Kórjóslat
Mikor és milyen gyorsan kell a beteget szakorvoshoz utalni?
Antiepilepticus kezelés mellett jelentkező görcsök
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
ADHD és MBD syndromák (a rövidítés jelentését ld. alább)
Definíciók
Epidemiológia és kórjóslat
Vizsgálatok és eljárások
Gyógyszerelés
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Gyermekkori alvászavarok
Célok
A gyermekek normális alvása
Az alvásritmus eltérései
Parasomniák
Apnoék
Nagyfokú nappali fáradtság
A gyermek vizsgálata
Alvási napló használata
Az alvászavarok kezelése
A kezelés lépcsői és a konzultáció indikációi
Vonatkozó bizonyíték
Irodalom
A gyermekkori malignus betegségekből kigyógyulók későbbi gondjai
Alapszabályok
Csont és lágyrész
Központi idegrendszer
Szív
Metabolikus X syndroma
Tüdők
Vizelet elvezető rendszer
Endokrin rendszer
Teratogenitás
Másodlagos rosszindulatú daganatok
Psychoszociális nehézségek
Irodalom
Hirtelen csecsemőhalál (sudden infant death syndrome - SIDS)
Célok
Meghatározás
Diagnózis
A család azonnali támogatása
A család további segítése
A testvérek segítése
Visszatérő psychogen gyomorfájás és fejfájás gyermekeknél
Alapszabályok
Háttér
Kezelés
Tanulási zavarok
Cél
Iskolaérettség
Olvasási és írási zavarok
A számtani képességek speciális zavara
A beszéd és nyelvi képességek speciális zavara
A motoros funkciók fejlődési zavara
Diagnózis és kezelés
Organikus betegségek által okozott mentalis károsodások
Cél
Alapvető szabályok
Mikor gondoljunk organikus eredetre?
A következő organikus kórállapotokban fordulhat elő, hogy a beteget először psychiatriára utalják:
Az álmatlanság kezelése
Alapszabályok
Járványtan
Igényelt információk
Klinikai jellemzők.
Általános tanácsadás a beteg részére.
Pharmacotherapia
Sajátos esetek
A hypnoticumok nem kívánt hatásai
Függőség és megvonási tünetek
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Neurolepticus malignus syndroma (NMS)
Cél
Epidemiologia
Klinikai kép
Laboratóriumi vizsgálatok
Elkülönítő kórisme
Kezelés
Kezelés NMS után
Irodalom
Értelmi fogyatékosokpsychologiai problémáinak kezeléseaz alapellátásban
Célok
Psychologiai problémák
Hangulatzavarok
Sajátos megoldandó feladatok az értelmi fogyatékosszemélylelki fejlődésében
A somaticus okok felmérése
Minden rendben? Még a kis segítség is javíthatja az életminőséget
Az ID sújtotta személytüneteia közösség részét képezik
A tanulás kapcsolatot mutat a panaszokkal
Életválságok
Hogyan állnak helyt a többiek?
Az ésszerű gyógyszerelés alapelvei
Irodalom
A neurológiai beteg kivizsgálása
Sürgős kezelést igénylő típusos állapotok
Kórelőzmény
Neurológiai vizsgálat
Vizsgálatok
A neuroradiológiai képalkotás klinikai alkalmazása
Koponyaröntgen
A hagyományos gerincröntgen
Mágneses rezonanciás vizsgálat, MR (magnetic resonance imaging, MRI)
Digitális subtrakciós angiográfia (digital subtraction angiography (DSA) és a hagyományos angiográfiák
A carotis rendszer ultrahang és Doppler vizsgálata
Az agy ultrahangos vizsgálata
Izotópos vizsgálatok
Pozitron emissziós tomográfia (PET)
Irodalom
A neurofiziológiai vizsgálatok klinikai alkalmazása
Alapszabályok
EEG, electroencephalographia
ENMG, electroneuromyographia
Kiváltott potenciál vizsgálatok
Folyamatos rögzítés
Alvásvizsgálatok
Lumbalpunctio, a liquor cerebrospinalis vizsgálata és azok eredménye
A liquor cerebrospinalis ügyeleti időben történő vizsgálata
A lumalpunctio javasolt kivitelezése
A kisagy beékelődése a lumbalpunctio következtében
Postpunctiós fejfájás
A liquor cerebrospinalismakroszkópos leírása
Sejtek
Glukóz
fehérje
TPHA (treponema haemagglutinációs assay)
Levált sejtek a liquorban
Irodalom
Eltérő méretű pupillák
Alapszabályok
A pupillák közöti méretkülönbséget okozó tényezők
Kettőslátás (diplopia)
Alapszabályok
A kettőslátás okai
Fejfájás
Epidemiológia és osztályozás
A fejfájós beteg vizsgálata
A fejfájás tünetegyüttes diagnosztikai megközelítése
További vizsgálatra irányítás indikációi
A fejfájás kezelése
Irodalom
Tremor
Alapszabályok
Nyugalmi tremor
Intenciós (akciós) tremor
Szédülés (vertigo)
Célok
A vertigo okai
Kórtörténet
Állapot
Jellegzetes tünetek és panaszok
Kiegészítő vizsgálatok
A vertigo kezelése
Paralysis–izomgyengeség
Kóreredet
Neurológiai leletek felső motoneuron betegségekben illetve pyramis-pálya károsodásban
Neurológiai leletek alsó motoneuron betegségekben
Felső és alsó motoneuron betegségek
Neurológiai leletek neuromuscularis betegségekben
Congenitalis myastheniák
Neurológiai leletek myopathiákban
Járászavarok
A járászavar nem idegrendszeri okai
A járászavar neurológiai okai
Akaratlan mozgások
Bevezetés
Focalis dystonia
Generalizált dystonia
Hemiballismus
Chorea és athetosis
Nyugtalan lábak
Gyógyszerek okozta akaratlan mozgások
Egyéb akaratlan mozgások
Vonakozó bizonyítékok
Irodalom
Intracranialis nyomásfokozódás
Célkitűzések
Alapszabályok
Panaszok
Kórisme
Kóreredet
Kezelés
Az eszméletlen beteg
A tudatállapot értékelése
Az eszméletlenség okának felderítése
A kóreredetre utaló jelek az eszméletlen beteg statusában
Az eszméletlenség okai
Az eszméletlen beteg vizsgálatának folyamatábrája
Memóriazavarok és dementia
Meghatározás
Tünetek
A dementiát a súlyossága alapján lehet osztályozni
A dementia epidemiológiája
Normális öregedés és memória
A memóriazavarok differenciál diagnózisa
A memóriazavarok okai
Psychiatriai betegségek és a memória
Memóriazavarban és dementiában szenvedő betegek kivizsgálása
Mikor kell dementiára gondolni?
Memóriazavarban szenvedő beteg vizsgálatának menete
A funkcionális képességek értékelése
Alapvizsgálatok memóriazavarban
Kapcsolódó bizonyítékok
Irodalom
A dementia és a memóriazavarok kezelhető okai
Célok
Pseudodementia
Hypothyreosis
Hyper- és hypocalcaemia
B12vitamin-hiány
Chronicus subduralis haematoma
Normotensiv hydrocephalus (NPH)
B1 vitamin (thiamin) hiány
Fertőzések
Uraemia
Májbetegségek
Chronicus tüdőbetegségek
Hypoglycaemia
Daganatok
Vonatkozó bizonyítékok
Vascularis dementia
Meghatározás
Vascularis dementiát okozó cerebrovascularis kórképek
Klinikai panaszok és tünetek
A vascularis dementia altípusai
Kezelés
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Alzheimer-kór
Panaszok
Diagnózis
Az Alzheimer-kór progressiója
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Egyéb, dementiához vezető állapotok
Lewy-testekkel járó dementia (Dementia with Lewy bodies–DLB)
Frontotemporalis dementia
Huntington-betegség
Hakola-betegség
Creutzfeldt-Jakob-betegség
Parkinson-kór
Irodalom
A dementia kezelése
Támogatási lehetőségek az ambuláns ellátásban
A beteg áthelyezése otthonából intézetbe
A dementia tüneteit fokozó tényezők
A gyógyszeres kezelés alapelvei
Példák a gyógyszeres kezelésre
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Agyi infarctus
Epidemiológia
Kóreredet
Klinikai megjelenés
Kezelés
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Subarachnoidealis vérzés (SAV, SAH)
Célok
Alapszabályok
Incidencia
Panaszok és tünetek
A liquorban lévő vér okai
CT vizsgálat a SAV diagnosztikájában
Az aneurysma eredetű vérzés prognózisa
Kezelés az acut fázisban
A műtéti beavatkozás időzítése
Aneurysma műtéte
Az aneurysma-műtét eredményei
Szövődmények
A rokonok szűrése
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Intracerebralis vérzés
Epidemiológia
Kóreredet
Tünetek
Az intracerebralis és a subarachnoidealis vérzés idegsebészeti kezelése
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Transiens ischaemiás attack (TIA)
Alapszabályok
Diagnózis
Kezelés
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
A szélütést (stroke-ot) szenvedett beteg rehabilitációja
A szélütéses beteg rehabilitációjának céljai
A rehabilitáció formái
A rehabilitáció kivitelezése
A rehabilitációs kezelés menetrendje
Adaptációs gyakorlatok
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Neuropsychológiai kórképek
Bevezetés
A domináns félteke sérülése
A nem domináns félteke sérülése
A neuropsychológiai kórképek alapvető megjelenési formái
A frontalis lebeny sérülése utáni neuropsychológiai zavarok
Neuropsychológiai tünetekkel gyakran társuló kórképek
Neuropsychológiai vizsgálatok javallatai
Neuropsychológiai rehabilitáció
Az epilepsiás beteg vizsgálata
Alapszabályok
Epidemiológia
Kóreredete
A görcsök típusai
Kórtörténet
Fizikális leletek
Laboratóriumi vizsgálatok
Neurológiai osztályon elvégzendő további vizsgálatok
Kardiológiai vizsgálatok
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
A status epilepticus kezelése
Alapszabályok
Az első 10 perc
A convulsio 10–40. percében
40 percnél tovább tartó convulsio
Az epilepsia kezelése felnőttkorban
Alapszabályok
Általános ismertetés
A kezelés menete
A gyógyszeres kezelés megválasztása és kivitelezése
Az epilepsia kezelésére használt gyógyszerek
A gyógyszerrezisztens epilepsia ellátása
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Az epilepsiás beteg gépjárművezetése és munkavállalása
Gépjárművezetés
Munkaképesség
Alkohol és epilepsia
Alapszabályok
Megvonásos convulsio
Kivizsgálás és kezelés
Alkohol által kiváltott epilepsia
Alkohol, epilepsia és a gápjárművezetői engedély
Fogyaszthat-e alkoholt az epilepsiás beteg?
Irodalom
Aphasia és dysphasia
Aphasia, dysphasia
Fő típusai
Az aphasia mértéke
A rehabilitáció célja
A rehabilitáció módszerei
Kommunikációs javaslatok
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Peripheriás neuropathiák: a beteg vizsgálata
Cél:
Tünetek
Kórtörténet
Alapvető fizikális leletek
A neuropathia típusai
Differenciáldiagnózis
Idegbeékelődési és compressiós betegségek
Compressiós neuropathia
Beékelődéses neuropathia
Az idegbeékelődés és -compressio tünetei
A beékelődést és compressiót okozó leggyakoribb kórképek
Nervus medianus
Nervus ulnaris
Nervus radialis
Nervus peroneus communis
Nervus tibialis posterior
Nervus cutaneus lateralis femoris
Az idegbeékelődések diagnosztikája
Irodalom
A peripheriás idegek betegségeinek gyors diagnosztikája
A peripheriás idegek leggyakoribb betegségeinek jellemző tünetei és fizikális leletei
Polyneuropathiák
Meghatározás
Kórisme
Vizsgálatok
Toxicus neuropathiák
Metabolicus neuropathiák
Öröklött neuropathiák
Immunzavarokhoz társuló polyneuropathiák
A polyneuropathiák kezelése, kórjóslata és kontrollja
A neuropathiás fájdalom kezelése
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Radiculopathiák
Panaszok
Felsorolás
A radiculopathiák okai
Sürgős kezelés
Betegbeutalás
Kórisme
A gerinvelő megbetegedései
Alapszabály
Sürgős ellátást igénylő helyzetek
A gerincvelő-sérülés tünetei
A sérülés magasságának meghatározása
Gerincvelői sérülések okai
Agydaganatok
Alapszabályok
Kóreredet
A leggyakrabban előforduló agydaganatok
Az agydaganatok tünetei
Kórisme
Kezelés
Betegkövetés
Problémák
Mikor gyanakodjunk a daganat kiújulására?
Irodalom
Nervus facialis paresise
Alapszabályok
Anatómia
Centralis facialis paresis
Peripheriás facialis paresis
Bell-féle bénulás
Kezelés plasztikai sebészettel
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Csuklás
Okok
Kezelés
Kimerült vagy fáradt beteg
Célok
Alapszabályok
Gyakori betegségek és állapotok, melyek fáradtsághoz vagy kimerültséghez vezetnek
Laboratóriumi vizsgálatok
A chronicus fáradság syndroma(CFS),és kezelésének alapelvei
Kivizsgálási terv
Irodalom
Alvászavarok
Célkitűzések
Prevalencia
Klasszifikáció
Kormegoszlás
Vizsgálatok
Narcolepsia
Időzónaugrás (jet lag) syndroma
Irodalom
Arteritis temporalis
Célkitűzések
Alapszabályok
Epidemiológia
Panaszok
Klinikai tünetek
Laboratóriumi leletek
A diagnózis megerősítése biopsziával
Kezelés
Kórjóslat
Trigeminus-neuralgia
Tünetek
Differenciáldiagnosztika
Kezelés
Irodalom
A tensiós fejfájás
Alapszabályok
Panaszok
Diagnózis
A koponya CT vagy MR javallataifejfájásban
Kezelés
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Migraine
Alapszabályok
Definíciója és epidemiológiája
Tünetek
Diagnózis
A migraine-es roham kezelése
Preventív kezelés
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Cluster fejfájás (Horton-syndroma)
Definíció és epidemiológia
Tünetek és diagnosztika
Kezelés
Irodalom
Myopathiák
Alapszabályok
A neuromuscularis kórképekben szenvedő betegek kivizsgálása
Mikor kell myopathiára gyanakodni?
Kezelés és rehabilitáció
Kisgyermekkori myopathiák
Spinalis muscularis atrophiák
Öröklődő neuropathiák és a neuromuscularis junctio betegségei.
Progressiv muscularis dystrophiák
Dystrophia myotonica
Polymyositis
Metabolicus myopathiák
Secundaer myopathiák
Distalis myopathiák
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Myasthenia gravis és a myasthenia syndroma
A myasthenia gravis
Fogászati kezelés
Myasthenia syndroma–Eaton-Lambert-syndroma
Guillain-Barré-syndroma (polyradiculitis)
Cél, hogy:
Alapszabályok
Panaszok
Diagnózis
Differenciáldiagnózis
Kezelés
Kórjóslat
Irodalom
Essentialis tremor
Cél
Tünetek
Diagnózis
Differenciáldiagnosztika
Kezelés
Parkinson-kór
Etiológiája
Tünetei
Diagnózis
Kezelés
A kezeléshez társuló speciális problémák
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Amyotrophiás lateralsclerosis (ALS)
Alapszabályok
Kóreredet
Epidemiológia
Panaszok, tünetek
Klinikai lefolyás
Fizikális leletek
Laboratóriumi vizsgálatok
Prognózis
Kezelés
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Az alkoholizmus idegrendszeri szövődményei
Alapszabályok
Wernicke-kór
Pellagra
Alkoholisták agysorvadása
Alkoholos kisagysorvadás
Központi idegrendszeri myelinolysis (centralis pontin myelinolysis)
Egyéb
Magzati (foetalis) alkohol syndroma (FAS)
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Sclerosis multiplex (SM)
Célok
Epidemiológia
Kóreredet
Klinikai megnyilvánulások
Diagnosztika
Kezelés és prognózis
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
A spasticitás kezelése
Alapszabályok
Általános ismertetés
A motoros tractus károsodásának tünetei
Gyógyszeres kezelés
Sebészi kezelés
Általános eljárások
Irodalom
A sérülés okozta agykárosodások következményei
Alapszabályok
Általános megfontolások
Az agysérülés súlyosságának megítélése
Neuropsychológiai vizsgálat
Az agykárosodás és a rehabilitáció
A gerincvelő sérülései
Alapszabályok
Heveny sérülések
Rehabilitáció
A gerincvelő-sérülés következményei
Vonatkozó bizonyíték
Irodalom
Rehabilitáció gerincvelői sérülésekben
Korai rehabilitáció
Fenntartó rehabilitáció
Vonatkozó bizonyítékok
Irodalom
Ptosis
Alapszabályok
Kóreredet és klinikai jellemzők
Betegvizsgálat
Kezelés
Tinnitus (fülzúgás)
Bevezetés
Meghatározás és elterjedtség
Kóreredet
Klinikai kép
Vizsgálatok és a tovább-utalás indikációi
Kezelés
Irodalom
Méni?re-betegség
Kóreredet
A kórelőzmény és a panaszok alapján felállított diagnózis
Panaszok, tünetek
Differenciáldiagnosztika
Kezelés
Vezetői engedély
Irodalom
Benignus positionalis vertigo
Alapszabályok
Epidemiológia
Kóreredet
Klinikai tünetek és diagnózis
Kórjóslat
Kezelés
Irodalom
Szaglászavar
Alapszabályok
Meghatározás
Vizsgálatok
Kóreredet
Differenciáldiagnosztika
Kezelés
Mikor van szükség szakorvosi konzíliumra?
Neurológiailag fogyatékos gyermek családjának gondozása
Alapszabályok
Általános szabályok
A családtagok viselkedése
A fogyatékosság természete
Az orvos viselkedése
Mikor és hogyan kell közölni a szülőkkel a rendellenesség gyanúját
Diagnózis
Kezelés
Prognózis
A chronicus fájdalom
Alapszabályok
Általánosságban
A chronicus fájdalom típusai
A fájdalomtól szenvedő beteg vizsgálata
A chronicus fájdalom kezelése
Opiátok alkalmazása chronicus fájdalomban
Tricyclicus antidepressansok
Egyéb antidepressansok
Anticonvulsiv gyógyszereket
Helyi gyógyszerek
TENS kezelés (transcutan elektromos idegstimulatio)
Akupunktúra
Helyi anaestheticus injectiók
Kiváltópont anaesthesiája
A chronicus fájdalom kezelésének egyeztetése, az alapellátás és a szakorvosi gondozás közötti együttműködés
Irodalom

Syncope

ebm00055

  • Lásd még a Rohamszerű eszméletvesztés differenciál diagnózisa ##egyeztetni## fejezetet (Lásd: ebm00749)

Célok

  • Fel kell ismerni a hirtelen eszméletvesztés leggyakoribb szív-, idegrendszeri és más eredetű okait. 5 .

  • Vizsgáljuk meg alaposan a lehetséges cardialis okokat, minthogy az oki kezelés gyakran lényegesen javítja a különben rossz prognózist.

  • Azonosítsuk az ájulás leggyakoribb, jóindulatú okait, hogy elkerülhetők legyenek a szükségtelen, kiterjedt vizsgálatok.

Meghatározás

  • A syncope hirtelen kialakuló, rövid (kevesebb, mint 3 percig tartó) eszméletvesztés, melynek során az izomtónus meggyengül. Az ájulás a syncope mindennapi szinonímája . Az összeesés, collapsus kifejezést is gyakran használják. Az alapvető probléma mindig az agyi véráramlás időszakos csökkenése vagy megszűnése.

  • A "drop attack" a posturalis izomtónus hirtelen elvesztése eszméletvesztés nélkül. Enyhe keringési zavar elegendő lehet ahhoz, hogy a beteg összeessen, de nem okoz eszméletlenséget.

  • A syncope és összeesés alapvetően két különböző diagnózis. Idős betegek normális kognitív funkcióval ritkán panaszolnak eszméletzavarokat. Syncope helyett rendszerint inkább szédülés jelentkezik összeeséskor. A megmagyarázhatatalan összeesések hátterében súlyos (de kezelhető) szíveredetű syncope is lehet.

Okok és megjelenés

Vaso-vagalis syncope (vasodepressor syncope), egyszerű ájulás

  • A leggyakoribb ok.

  • Elősegíti

    • a tartós álló helyzet, különösen, ha a lábszárizom pumpát sem használják,

    • a fájdalomtól való félelem, kellemetlen élmények (oltás, vérvétel, a vér látványa)

    • a hányinger és hányás

    • a vizelés

    • a köhögés

  • A megelőző tünetek segítik a diagnózis felállítását egyszerű ájulás esetében

    • álláskor jelentkező bizonytalanság (billegés, motoros nyugtalanság, nyugtalan szemmozgások)

    • sápadtság

    • émelygés vagy verejtékezés,

    • a látótér beszűkülése vagy homályos látás.

  • Az elsősegély lefektetés (hanyatt fekvésben) a lábakat megemelve. A keringést és a légzést ellenőrizni kell. Vagális syncope után a pulsus lassú és gyenge, könnyen összetéveszthető aszisztóliával. A bőr verejtékes és sápadt. Feleszméléskor a beteg fáradtnak érzi magát és ijedtnek tűnik.

  • Az eszmélet hamarosan visszatér.

Szív eredetű syncope

  • A fizikai terheléskor jelentkező syncope gyakran szíveredetű. A prognózis rossz lehet, ha az okát nem kezelik 1 .

  • A leggyakoribb ritmuszavar a kamrai tachycardia, a sick sinus szindróma (SSS), az AV-blokk, a WPW, a PSVT és idősekben a pitvarfibrilláció is. Gondolni kell a hosszú QT-szindróma lehetőségére, mint a "torsade de pointes" kamrai tachycardia (KT) okára.. A hosszú PQ szakasz és a szárblock utalhat átmeneti teljes blokkokra.

  • Vasodepressiv syndroma (neurocardialis syncope) és carotis sinus syncope; a páciens általában nem szenved szívbetegségben. Gyakori idős férfiaknál.

  • Heveny szívizominfarktus során a háttérben állhat mind brady-, mind tachyarrhythmia.

  • Aorta stenosis a syncope hátterében életveszélyes, és sürgős műtétet igényel.

  • Egyéb keringési akadályt jelenthet a tüdőembólia, a cor pulmonale, a hypertrophiás cardiomyopathia, a mitralis stenosis, néhány veleszületett szívbetegség, a pericardialis tamponad és az intracardialis myxoma.

Idegrendszeri okok

  • Lásd ebm00749

  • Epilepsziás görcsök és következményes roham utáni zavartságok.

  • Vertebro-basilaris ischaemia

  • Autonom neuropathiak

Gyógyszerek

  • A nitroglicerin syncope gyakori idősekben, különösen, mert a gyógyszert általában leromlás vagy gyengeség többféle tünete miatt szedik, amikor a vérnyomás már egyébként is túl alacsony.

  • A chinidin, a disopyramid és más, ebbe a csoportba tartozó szerek, melyek megnyújtják a QT-időt, veszélyesek, különösen szívbetegekben.

  • A terfenadin, az itraconazol és a ketoconazol együttes hatása a QT-idő megnyújtása és a torsade de pointes KT. A fenotiazinok és a triciklikus antidepresszánsok hasonló eltérést okohatnak (Lásd: ebm00048) .

  • A béta-blokkolók súlyos bradikardiát vagy AV-blokkot idézhetnek elő olyan betegekben, akiknél az ingervezető rendszer már korábban károsodott (SSS, AV-blokkok).

  • A diuretikumok, a fenotiazinok és az antiparkinson szerek (L-dopa) általában orthostaticus mechanizmussal okoznak syncopét. . A vazodilatátorok is hasonló hatásúak, különösen, ha diuretikumok már dehidrációt idéztek elő..

Hypovolaemia által okozott syncope

  • Diuretikumok

  • Verejtékezés

  • Hányás vagy hasmenés

  • Heveny gastrointestinalis vérzés és méhen kívüli terhesség is állhat az alacsony vérnyomás és syncope mögött.

Orthostaticus hypotonia

  • Tartós ágynyugalom

  • Láz és dehidráció

  • Gyógyszerek: diuretikumok, nitrátok, fenotiazinok és béta-blokkolók, stb.

  • Diabeteses autonom neuropathia

  • Parkinson-kór és a kezelésére használt gyógyszerek

  • Hajtsunk végre rövid orthostaticus próbát (3 perc) az akut fázisban, ugyanis az állapot gyorsan normalizálódhat magától.

    • A releváns leletek a következők: gyengeség, szédülés, bizonytalanság-érzés, csökkent izomtónus, melyek 20 Hgmm-nél több systolés vérnyomás-csökkenéshez társulnak.

    • Az izomtónus-csökkenés, összeesés és a syncope orthostaticus hypotensióra utalnak.

Pszichés okok

  • Akkor tételezhető fel pszichés háttér, ha más okot nem sikerült találni a visszatérő syncope hátterében.

Ismeretlen eredetű syncope

  • Egyszeri syncope-roham nem mindig tisztázható bizonyos számú vizsgálattal. Ilyen esetekben a háttérben valószínűleg vaso-vagalis ok áll, és ha a szívműködés megfelelő, a prognózis jó.

Diagnosztikus megfontolások

  • Lásd még ebm00749 .

  • A súlyos tünetek vagy eltéréseket jelent a mellkasi fájdalom, a légszomj, a rohamszerű tachycardia (> 160/min), bradycardia (< 40/min), a fekvő helyzetben is észlelhető hipotenzió, fejfájás, nehézlégzés vagy más idegrendszeri tünetek.

  • Az anamnesis gyakran diagnosztikus értékű 2 . Egy szemtanú beszámolója is sokszor hasznos: görcsök, sápadtság, pulzus, az eszmélet visszanyerésének módja, a testhelyzet és a kiváltó tényezők megismerésében. Jusson eszünkbe, hogy rövid görcsroham hátterében gyakran áll szíveredetű syncope.

  • Fiatal, egészséges emberekben a syncope általában jóindulatú, főként, ha kellemetlen körülményhez vagy érzelmi behatáshoz kapcsolódott. Terhelés alatt vagy utána jelentkező syncope mág fiatalokban is veszélyes. Veleszületett hosszú QT-szindróma és hypertrophiás obstructiv cardiomyopathia rejtőzhet "egyszerű ájulás" mögött.Rutin orvosi vizsgálat EKG-val és Hb meghatározással általában elegendő.

  • A kor előrehaladtával és szívbetegség fennállása esetén nő a súlyos syncopék valószínűsége, és ez alaposabb vizsgálatot igényel. Ha az első syncope egy férfinál 54 éves kor után jelentkezik, az súlyos tünet! A szívbetegek EKG-ján gyakran látható BKH, régi infarktus, különböző fokú AV vezetési zavar és/vagy ventricularis vezetési zavar (bi- vagy trifaszcikuláris blokk).

  • A kórelőzményben az eszméletvesztést szívdobogásérzés előzheti meg. Ha ez 5 másodpercnél rövidebb, az súlyos szíveredetű syncopéra utal 2 . A cardialis syncope hirtelen lép fel.

  • Aurás tünetek és görcsök epilepsziára utalnak. Izomrángás és rövid görcsroham azonban szíveredetű vagy vasovagalis syncope előtt is előfordulhat, agyi ischaemia következményeként. Gyakran fedezhető fel cardialis ok epilepsziásnak gondolt betegekben, ha antiepileptikus kezelésre nem reagáló görcsrohamok miatt tovább vizsgálják őket. 6 .

  • Terhelés alatt vagy röviddel utána jelentkező syncope szívbetegen a szíveredet klasszikus jele (aorta sztenózis, KT, iszkémia), és alapos kivizsgálásra szorul. Fiatalokban, sőt gyermekekben a hosszú QT-szindróma állhat a terheléses syncope hátterében 3 .

  • Fekvő helyzetben jelentkező syncope epilepsziára utal és csak ritkán súlyos ritmuszavarra.

  • A fej fordításakor vagy szoros gallér viselésekor jelentkező rosszullét carotis sinus hiperesztéziára utal.

  • Idegrendszeri féloldali tünetek TIA mellett szólnak.

  • Ismétlődő rohamok alapos vizsgálatokat igényelnek, kivéve ha páciens fiatal és egészséges "könnyen ájulós". Ide sorolhatók még a vasodepresszor syncopés betegek, akiknél head-up-tilt tesztet kell végezni. Fiatal, egészséges emberben az ismétlődés nem utal feltétlenül súlyos állapotra.

Klinikai kivizsgálás

  • A szív és a carotis arteriák meghallgatása. A vérnyomást álló helyzetben is meg kell mérni.

  • Rövid, 2–3-perces orthostaticus vizsgálat gyakran szükséges, néhány betegnél nitrát tolerancia teszt is. (A teszt eredménye azonban álnegatív is lehet, ha a beteg már rendbe jött.)

  • Melaena esetén, ha arra gyanakszunk, hogy bélvérzés miatt kialakuló hipovolémia áll a háttérben, rektális digitális vizsgálatot kell végezni.

Laborvizsgálatok

  • EKG, vér hemoglobin, pO2 (vagy pulsoximetria), serum creatinin kinaze-MB, serum troponin T.

  • Normál EKG mellett szíveredetű syncope nem valószínű (vagalis eredet lehetséges).

  • Ha a beteg kórelőzményében ritmuszavarra utaló tünetek szerepelnek, vagy az EKG arra utal, 24 órás kardiológiai intenzív osztályos vagy Holter monitorozás javasolt. Esemény EKG-monitorozás (a tünetek alatt a beteg indítja el a felvételt) során gyakran mutathatók ki presyncopét okozó aritmiák. Magára a syncope okára ritkán derül fény.

  • Terheléses EKG javasolt terheléskor jelentkező syncope esetén, vagy ha a beteg szívkoszorúér betegségben szenved.

  • Billentyű szűkület gyanúja esetén echocardiographia szükséges.

  • Carotis sinus nyomás folyamatos EKG monitorozás mellett igazolhatja a ritka carotis sinus túlérzékenységet. A teszt álló betegnél is elvégezhető. 5 másodpercig az egyik, majd a másik oldalon kell nyomást gyakorolni. Súlyos bradycardia, 3 másodpercnél hosszabb asystolia, vagy a systolés vérnyomás csökkenése hypersensitivitasra utal.

  • A head-up-tilt teszt megfontolandó visszatérő, nem meghatározott syncope okának további vizsgálatakor.Elektrofiziológiai vizsgálatok javasoltak szívbetegek esetében

  • EPS, elektrofiziológiai vizsgálat indokolt szervi szívbetegségben szenvedőknél, ha a syncope okát más módszerrel nem sikerült megtalálni.

  • A beültethető hurok rekorder egy új vizsgálati módszer. Az eszközt a pacemakerhez hasonlóan a bőr alá ültetik be akár 1 évre is. A beteg maga aktiválja a készüléket. Súlyos, szíveredetű syncope gyanúja esetén alkalmazható, ha más módszerrel nem találták meg a kiváltó okot.

  • Idős emberekben az elsődleges cél a kiváltó tényezők meghatározása és kezelése. Gyakran nehéz elkülöníteni az "összeesést" a syncopétól. Idősekben a syncope többnyire "drop attack", melynek során a beteg összeesik, de nem veszti el eszméletét. Gyakori az orthostaticus hypotensio, de egyidejűleg más okok is előfordulnak.

Kezelés

  • A kezelés az alapbetegségre irányul, ha azt sikerült azonosítani.

  • Béta-blokkolót (atenololt) próbáltak betegeknél kóros head-up-tilt teszt esetén, különböző eredménnyel, mely csak tartós szedés után alakult ki. Nem használható csak "szükség esetén".

  • Az etilefrin nem hatékony vagalis syncopéban, de néhány orthostaticus hypotoniás betegnél kétségtelenül javulást hoz.

  • Egyszerű, a kamrafrekvenciát stabilan tartó pacemakert ültettek be olyan betegekbe, akik gyakran összeestek visszatérő bradycardia miatt; az eredmények ígéretesnek mutatkoztak kis, nem vak tanulmányokban, de negatívak lettek egy nagyobb, vak vizsgálatban.

  • Naponta végzett hosszú és kitartó állógyakorlatok néhány betegnél segítettek.

Irodalom

  • [1]Kapoor WN. Diagnostic evaluation of syncope. Am J Med 1991;90:91-105

  • [2]Calkins H et al. The value of the clinical history in the differentiation of syncope due to ventricular tachycardia, atrioventricular block, and neurocardiogenic syncope. Am J Med 1995;98:365-73

  • [3]The Database of Abstracts of Reviews of Effectiveness (University of York), Database no.: DARE-978219. In: The Cochrane Library, Issue 4, 1999. Oxford: Update Software

  • [4]Linzer M, Yang EH, Estes M, Wang P, Vorperian VR, Kapoor WN. Diagnosing syncope part 1: value of history, physical examination, and electrocardiography. Ann Intern Med 1997;126:989-996

  • [5]Martikainen K, Seppä K et al. Transient loss of consciousness as a reason for admission to primary health care emergency room. Scand J Primary Health Care 2003; 21: 61-64

  • [6]Zaidi A, Clough P, Cooper P ym. Misdiagnosis of epilepsy: many seizure-like attacks have a cardiovascular cause. J Am Coll Cardiol 2000:36;181