Nyirkos Péter dr. (2005)
Melania Kiadói Kft.
A napközben bevizelő valamennyi gyermek vizeletmintáját meg kell vizsgálni, és gyermekorvoshoz kell őt küldeni.
Öt éves kortól az éjszakai enuresis az alapellátás körében kezelendő (riasztóberendezéssel és átmenetileg desmopressinnel).
A hólyagműködés feletti kontroll megszerzése bonyolult folyamat, ami általában 4 éves kor előtt kialakul.
Gyakori a hólyagműködés szabályozásának késedelme és zavara. Hét éves korban a gyermekek nagyjából 10%-a legalábbis alkalmanként bevizel.
Önmagában az enuresis nem jelent pszichés zavart, ám mivel a hólyagműködés kontrollja érzékeny a külső zavaró tényezőkre, az izgalmakkal járó események és változások bevizeléshez vezethetnek a korábban szobatiszta gyermekben is. Az euresist nem betegségnek, hanem kellemetlenségnek kell tekinteni.
Az éjszakai enuresist nem szükséges kezelni 5 éves kor alatt vagy olyan gyermek esetében, aki hetente legfeljebb egyszer vizel be.
A sikeres kezelés előfeltétele, hogy gyermek saját maga vágyjon a szobatisztaságra.
A javasolt módszer az enuresis riasztókészülék használata. Alkalmazásához mind a gyermek, mind a szülők megfelelő motivációja szükséges.
Desmopressin orrspray ideiglenes kezelésként használható, például utazás alatt. Hosszútávú desmopressin-kezelés akkor alkalmazható a riasztókészülék helyett, ha az nem hatékony vagy a gyermek nem ébred fel az eszköz hangjára.
Desmopressin spray vagy tabletta után a gyermek nem ihat, a vízmérgezés veszélye miatt.
A tricyclicus antidepressansok hatékonyak, de használatukat korlátozzák a mellékhatásaik.
Mikor a riasztónak az ágyba vagy a fehérneműbe helyezett érzékelője benedvesedik, hangos jelet ad.
Minden riasztás "tanulási alkalom": a gyermek megtanulja, hogy felébredjen és megállítsa a vizeltürítést, amikor a spontán vizelés megkezdődik.
A riasztás után a nedves ruházatot és ágyneműt ki kell cserélni, de a gyermeknek nem szükséges a toalettre mennie, ha nem akar. A tanulás szempontjából hasznos, ha ugyanazon éjszaka alatt másik riasztásra is sor kerül. Mivel a folyamat a tanuláson alapul, kezdetben nem, leghamarabb csak néhány hét múlva lesznek száraz éjszakák.
Fontos, hogy a gyermeknek és a szülőknek megtanítsuk a készülék működését és hatásának elvi alapjait. Kívánatos, hogy a gyermek is részt vegyen az előkészületekben (az ágyazásban és a riasztó beállításában). A készülék lepedőjét az ágy közepére kell helyezni, és a gyermeknek derékon alul lehetőleg ruha nélkül kell aludnia, hogy a riasztó lepedője minél hamarabb átnedvesedjen. Nadrágszerű riasztókészülék (Rapidosec®) szintén kapható.
A szülőknek érdemes naplót vezetniük (nedves lett-e az ágy, bekapcsolt-e a riasztó?), és legyen lehetőségük telefonon beszélniük nővérrel. A riasztókészüléket legkésőbb 3 hónap múlva vissza kell szolgáltatni. Ekkor átnézik a naplót, és kiértékelik a kezelés hatékonyságát.
Ha a bevizelés a későbbiekben visszatér, a riasztókészülék újból használatba helyezhető.
A nappal bevizelő gyermekek vizeletmintáját mindig meg kell vizsgálni (tesztcsíkkal és bacterialis tenyésztés segítségével).
A nappali enuresis szakorvosi vizsgálatot igényel. Ha vesicoureteralis reflux gyanúja merül fel, a vese ultrahangvizsgálatát mindig mictiós cystographiával kell kiegészíteni (izotópos vagy röntgenfelvételes módszerrel).
A nappali enuresis gyakran kezelhető hólyagtréninggel és oxybutyninnal a cystometriás lelettől függően.
Az enuresis gyermekpszichiátriai megközelítését lásd: ebm00688 .
Gyenge bizonyítékkal rendelkezünk arra, hogy egyszerű viselkedési módszerek, így a jutalmazás vagy a felkarolás hatékony lehet egyes éjszaka bevizelő gyermekek esetében.
Összetett viselkedési és nevelési módszerek nem feltétlenül hatásosak a gyermekkori éjszakai enuresis kezelésében, ha nem kombinálják riasztóberendezéssel.
[1]Glazener CMA, Evans JHC. Alarms for nocturnal enuresis in children. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD002911. In: The Cochrane Library, Issue 4, 2001. Oxford: Update Software. Updated frequently
[2]NHS Centre for Reviews and Dissemination. A systematic review of the effectiveness of interventions for managing childhood nocturnal enuresis. York: NHS Centre for Reviews and Dissemination. NHS Centre for Reviews and Dissemination (NHSCRD). 1900640104. CRD Report 11. 1997. 173.
[3]The Health Technology Assessment Database, Database no.: HTA-998340.In: The Cochrane Library, Issue 1, 2001. Oxford: Update Software
[4]Glazener CMA, Evans JHC. Desmopressin for nocturnal enuresis in children. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD002112. In: The Cochrane Library, Issue 4, 2001. Oxford: Update Software
[5]Glazener CMA, Evans JHC. Tricyclic and related drugs for nocturnal enuresis in children. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD002117. In: The Cochrane Library, Issue 4, 2001. Oxford: Update Software
[6]Glazener CMA, Evans JHC. Simple behavioural and physical interventions for nocturnal enuresis in children. The Cochrane Database of Systematic Reviews, Cochrane Library number: CD003637. In: The Cochrane Library, Issue 2, 2002. Oxford: Update Software.