Ugrás a tartalomhoz

Statisztika online - oktatási portál

Vág András

Typotex

5.19. Mezőgazdasági statisztika fogalmai

5.19. Mezőgazdasági statisztika fogalmai

Gazdasági szervezet: mezőgazdasági tevékenységet folytató vállalkozás egyéni vállalkozás nélkül a költségvetési és egyéb szervezetekkel együtt.

Gazdasági társaság: mezőgazdasági tevékenységet folytató jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, költségvetési és egyéb szervezet, ágazati besorolástól függetlenül.

Szövetkezet: a mezőgazdasági tevékenységet folytató szövetkezet, ágazati besorolástól függetlenül.

Egyéni gazdálkodó: mezőgazdasági tevékenységet folytató háztartás (állatállomány és földterület nagyságától függetlenül), valamint mezőgazdasági tevékenységet folytató egyéni vállalkozó.

Mezőgazdasági termékek termelése: földterülettel rendelkező és állatot tartó gazdasági szervezetek növénytermesztési és állattenyésztési tevékenységének bruttó termelési értéke

Mezőgazdasági termékek termelésének indexe: a nemzeti számlákban alkalmazott fix árbázison számított bruttó termelési érték volumenindexe. Számításainkban a fix árbázisként szolgáló évek a következők: 1949, 1954, 1959, 1968, 1976, 1981, 1988, 1991, 1995.

Mezőgazdasági termékek felvásárlása: a termelőtől feldolgozási vagy továbbértékesítési célra vásárolt mezőgazdasági termék. A megfigyelés 168 termékre terjedt ki.

Mezőgazdasági termékek felvásárlási indexe: a fix árbázisú indexeket láncviszonyszámok segítségével számítjuk. Számításainkban a fix árbázisként szolgáló évek a következők: 1949, 1954, 1959, 1968, 1976, 1981, 1988, 1991, 1995.

Földterület: használat szerinti adatok, ami a tulajdonban lévő terület mellett a bérbe adott, illetve bérbe vett területet is figyelembe veszi.

Művelés alól kivett terület: a nem termőterületként nyilvántartott mezőgazdasági és nem mezőgazdasági hasznosítású földterület, mint pl. a belterületi kert, ingatlan, út.

Összes termés: szántóföldön termelt főtermék, a kertben, a köztes és másodvetések területéről betakarított termésmennyiség.

Termésátlag: szántóföldi növényeknél és zöldségféléknél 1996-ig egy hektár szántó művelési ágban betakarított területre számított szántóföldről származó termésmennyiség, 1997-től egy hektár szántó és kert művelési ágban betakarított területre számított betakarított termésmennyiség; szőlőnél, gyümölcsnél az egy hektár termőterületre (a termő szőlő, illetve a termő gyümölcsös egységnyi területére) számított betakarított termésmennyiség.

Gabonafélék: búza, rozs, őszi és tavaszi árpa, zab, kukorica (májusi morzsoltban), egyéb kalászosok közül a triticale és a kétszeres, rizs, köles, cirokmag, pohánka.

Fogyasztás saját termelésből: az egyéni gazdálkodó saját termelésből származó, illetve a gazdálkodó szervezetektől természetben kapott termék fogyasztása.

Baromfiállomány: a tyúk-, a gyöngyös-, a liba-, a kacsa- és a pulykaállomány korra, ivarra és súlyra való tekintet nélkül. Törzsállomány: a tojó és a hímivarú tenyészbaromfi. Felnőttállomány: a tojó, a kakas (gúnár, gácsér) és az egyéb, 3 hónapon felüli életkorú állomány.

Vágóállat: közületi, üzemi vagy egyéb vágásra, valamint vágóállatexportra kerülő élő állat fajra, korra, ivarra és súlyra való tekintet nélkül. (A súlyadatok minden esetben élő testtömegre vonatkoznak.)

Hústermelés: belföldi vágás (importált élő állat vágását is beleértve) vágott testtömegben (levágott szarvasmarha, sertés, ló, juh, baromfi és egyéb állatból nyert nyershúsmennyiség), a belsőség- és az élőállat-kivitel. (A hústermelés nem tartalmazza a fehérárut és egyéb melléktermékeket.)

Élőszaporulat: a születés után legalább 24 órán át élt szaporulat.

Állattenyésztési mutatók. Egy tehénre jutó tejtermelés: a tejtermelés osztva a tejelő és a kettős hasznosítású átlagos tehénállománnyal. Szarvasmarha-szaporulati arány: élőszaporulat az év eleji tehén- és 18 hónapnál idősebb üszőállomány százalékában. Elhullási arány: elhullás az év eleji állomány és az élőszaporulat összegének százalékában.