Ugrás a tartalomhoz

Statisztika online - oktatási portál

Vág András

Typotex

5.6. Lakás- és közmű- statisztika fogalmai

5.6. Lakás- és közmű- statisztika fogalmai

Lakás: az eredetileg állandó emberi szállás, tartózkodás (otthon) céljára épített, vagy lakássá átalakított, és jelenleg is lakás céljára alkalmas, meghatározott rendeltetésű (lakó-, főző-, egészségügyi stb.) helyiségek egymással általában műszakilag (építészetileg) is összefüggő egysége, amely a közterületről, udvarról vagy az épületen belüli közös térből (lépcsőház, folyosó stb.) önálló bejárattal rendelkezik.

Szoba: közvetlen természetes megvilágítással és szellőzéssel (ajtóval, ablakkal) rendelkező, legalább 4 m2 alapterületű, alvás vagy nappali tartózkodás céljára szolgáló helyiség. A lakások szobaszámának meghatározásakor két fél szoba számít egy szobának, a páratlan fél szobák is szobának számítanak.

Komfortosság: összkomfortos az a lakás, amely legalább egy, 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel, WC-vel, közművekkel (villany, víz, szennyvízelvezetés), melegvízellátással és központi fűtéssel rendelkezik; komfortos az a lakás, amely legalább egy, 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel, WC-vel, közművekkel, melegvízellátással és egyedi fűtési móddal (gáz, szilárd- vagy olajtüzelésű kályha, elektromos hőtároló kályha) rendelkezik; félkomfortos az a lakás, amely legalább egy, 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, főzőhelyiséggel, fürdőhelyiséggel vagy WC-vel, villannyal, vezetékes vízzel és egyedi fűtési móddal rendelkezik; komfort nélküli az a lakás, amely legalább egy, 12 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával és főzőhelyiséggel, a lakáson kívül WC(árnyékszék)-használattal, egyedi fűtési móddal rendelkezik, valamint a vízvétel lehetősége biztosított. A komfort nélküli lakások kategóriája a szükség- és az egyéb lakásokat (mint pl. az egy helyiségből álló lakások) is tartalmazza.

Épített lakás: az adott évben használatbavételi engedélyt kapott új lakás.

Lakás: a lakó- és mellékhelyiségek, valamint egyéb helyiségek együttese, amelyek lehetővé teszik a pihenést és az otthoni tevékenységek folytatását, a főzést és az étkezést, a tisztálkodást, a mosást, az illemhelyhasználatot, valamint az életvitelhez szükséges anyagok és tárgyak tárolását. A lakásnak rendelkeznie kell legalább egy, 17 m2-t meghaladó alapterületű lakószobával, és fűthetőnek kell lennie.

Szoba (új lakás építése esetén): minden olyan fűthető, 6 m2-t meghaladó lakóhelyiség, amelynek közvetlen természetes megvilágítása és szellőzése van.

Épített üdülő: az adott évben használatbavételi engedélyt kapott új üdülő. Üdülő: időszakos tartózkodás, pihenés céljára szolgáló épület, mely egy vagy több üdülőegységet tartalmaz.

Építtető: az a gazdasági szervezet vagy természetes személy, akinek megbízásából és anyagi tehervállalásával a lakás- vagy üdülőépítő tevékenységet végzik.

Önkormányzat mint lakásépíttető: a község, a város, a főváros és kerületei, valamint a megye önkormányzata és az általuk közszolgáltatás céljából alapított intézmények. (A helyi önkormányzat lakásépítésének minősül a fegyveres testületek által lakásépítésre átadott pénzeszközökből megvalósuló építés.)

Központi költségvetési szerv mint lakásépíttető: a minisztérium, az országos hatáskörű szerv és az általuk meghatározott feladat ellátására létesített önálló jogi személyiséggel rendelkező szervezet.

Gazdasági szervezet mint lakásépíttető: a hazai, külföldi vagy vegyes tulajdonformában működő jogi személyiségű vállalkozás, a lakásépítő szövetkezettel együtt.

Lakásépítő szövetkezet: állampolgárok önkéntes elhatározása alapján, lakásépítés céljából szervezett szövetkezete, mely megalakulása után mint bejegyzett jogi személy működik.

Természetes személy mint lakásépíttető: a lakosság, ha saját anyagi erejéből (készpénz, készpénz és kölcsön), többnyire saját használatra építkezik.

Egyéb lakásépíttető: a jogi személyiség nélküli gazdasági társaság és egyéb vállalkozás, az egyéni vállalkozás, a nonprofit szervezet (mint pl. egyesület, alapítvány, egyház).

Megszűnt lakás: az adott évben elemi csapás, megsemmisülés, bontás, átépítés miatt megszűnt lakás.

Bérlemény: a bérleti szerződés tárgya, ami lehet lakás, kert, üzlet, raktár stb.

Bérbevétel: a bérlemény bérleti díjaként ténylegesen befizetett, illetve bevételezett összeg (lakbér, kertbér, üzletbér stb.), figyelembe véve a túlfizetést is.

Lakásbérlemény: a lakásbérleti szerződés tárgya, azaz a lakás céljára bérbe adott bérlemény, a házfelügyelői vagy egyéb szolgálati lakás, valamint a bérbe adatlan (üres) lakás. A társbérlemény - minthogy külön bérleti szerződés tárgya - külön lakásbérleménynek számít.

Lakbérbevétel: a lakásbérlemény után lakbérként ténylegesen bevételezett összeg, figyelembe véve a túlfizetést is.

Háztartásoknak szolgáltatott víz: a vízműhálózatba bekötött vezetéken a lakosságnak szolgáltatott víz, amely tartalmazza a háztartásban, a háztartáshoz tartozó gazdaságban, udvaron stb. használt víz mennyiségét, függetlenül attól, hogy az a lakásban, annak telkén lévő kifolyó csapból, vagy a közterületen elhelyezett közkifolyóból származik.

Vízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakás: az, ahol a lakásban vagy az ahhoz tartozó telken legalább egy, elosztóvezetékbe kapcsolt kifolyócsap van. A kifolyócsap lehet a lakásban, a lakáson kívül a ház falán vagy a házhoz tartozó telek határán belül.

Zárt közcsatorna-hálózat: elvezető zárt csatornák és műtárgyak egymáshoz kapcsolt rendszere, amelyek a szenny-, használt és csapadékvizet összegyűjtik és elvezetik a szennyvíztisztító telepekre, illetve más szennyvízbefogadóba. Egyesített rendszerű zárt csatornahálózat: a szenny-, használt és csapadékvizet ugyanazon hálózaton vezeti el. Elválasztó rendszerű zárt közcsatorna-hálózat: külön szennyvízcsatorna vezeti el a szenny- és használt vizet és külön csapadékcsatorna a csapadékvizet.

Közcsatorna-hálózatba bekapcsolt lakás: lásd a lakásállomány alfejezet közcsatornával ellátott lakás fogalmát.

Háztartások vezetékesgáz fogyasztása: a fogyasztásmérővel rendelkező, vagy átalánydíjat fizető háztartás (lakás, társbérlet,üdülő), illetve az épületen belül közös fogyasztásmérővel rendelkező helyiségek esetében (pl. kazánház) az épület gázfelhasználása.

Háztartások villamosenergia-felhasználása: a fogyasztásmérővel rendelkező háztartás (lakás, üdülő) részére háztartási árszabással (beleértve a külön mért éjszakai áramot is) elszámolt villamos energia mennyisége. Nem minősül háztartási felhasználásnak az a külön mért fogyasztás, amely nem háztartási szükségletet, hanem ipari tevékenységet szolgál.

Közvilágítási hálózat: a kizárólag közvilágítási célra használt villanyvezeték-hálózat.

Távfűtött, melegvízzel ellátott lakás az, amelynél az épületek, épülettömbök hőellátását, melegvíz-szolgáltatását központilag hőerőműből, fűtőműből, lakóépületek központi kazánjából, természetes hőforrásból vezetéken keresztül biztosítják.

Belterületi utak: az állami közutak városi átkelési szakaszai, amelyek állami tulajdonban, a megyei állami közútkezelő társaságok kezelésében vannak és az önkormányzati kezelésű nem állami belterületi utak.

Rendszeres úttisztítás: a közlekedés célját szolgáló közterületeken (utak, terek, alul- és felüljárók, járdák stb.) hetenként legalább egyszer végzett tisztítás.