Ugrás a tartalomhoz

Kutyatár

Szinák János, Veress István (2006)

Arcanum Adatbázis Kft.

Az emésztőrendszer betegségei

Az emésztőrendszer betegségei

SZÁJPENÉSZ

A száj enyhe gombás megbetegedése. A száj nyálkahártyáján fehéresszürkés foltok jelentkeznek, amelyek az íny és a nyelv felületén észlelhetők a legjobban. Súlyosabb esetben a nyálkahártyán elhalás és fekélyképződés is kialakulhat. Miután a szájpenészes kölyöknek akkor fáj a szája, amikor táplálkozik, az állat étvágytalanságban szenved, illetve nehezére esik a táplálék felvétele. A betegség ellen ma már olyan specifikus gyógyszerekkel rendelkezünk, melyek viszonylag rövid időn belül megszüntetik a gombás fertőzöttséget.

NÖVEDÉKES SZÁJGYULLADÁS

A száj nyálkahártyáján jelentkező "növedékeket" vírus okozza, amely a fertőződést követő 4-6. héten jelentkezik. A betegség kutyáról kutyára terjed. Mivel a növedékek rendszerint nagy számban jelentkeznek a száj nyálkahártyáján, akadályozhatják a rágást, könnyen sérülnek, s ezek a sebek baktériumos fertőződésnek vannak kitéve, ami miatt a rágás fájdalmas lesz, és az állat hamarosan étvágytalanná válik. A gyógykezelés műtétileg megoldható. Érdekes jelenség, hogy ha egy-két ilyen "növedéket" leégetnek, a többi magától eltűnik!

SZÁJGYULLADÁS

Elsősorban lelógó, vastag ajkú kutyák betegsége (boxer, nápolyi masztiff, angol véreb). Túlzott nyálzás miatt alakulhat ki, de jelentkezhet különböző mechanikai-kémiai hatások mellett, sőt okozhatják különböző baktériumok és gombák is.

Beteg állat szakszerű ellátása

A betegségre jellemző, hogy a száj nyálkahártyája kisebb-nagyobb területen kipirosodik, vérzések keletkeznek, az állat a fájdalom miatt nehezen rág, étvágytalanná válik, lesoványodik, szájszaga kellemetlen, bűzös.

GOMBÁS SZÁJGYULLADÁS

Okozója a Canida albicans nevű gombaféleség. A száj nyálkahártyáján, különösen az ínyen, valamint a nyelven kezdetben kisebb foltokban, súlyosabb esetben szürkésfehér lepedék látható, amely átterjedhet a garatra is. A kutya nyála ilyenkor rendkívül sűrű, nem szívesen eszik, étvágytalan. Rendszeres, alapos gyógyszerezéssel jó eredmény érhető el.

IDEGEN TESTEK A NYELŐCSŐBEN

A kutya által lenyelt idegen testek túlnyomó része akadálytalanul áthalad a nyelőcsövön és bejut a gyomorba. Ha az állat túl mohó, előfordulhat, hogy a lenyelt idegen test, különösen a szabálytalan alakú tárgyak, például nagyobb csontdarabok, megakadnak a nyelőcsőben, mégpedig általában a szív előtti környéken.

NYÁLCISZTA

Nem túl gyakori betegség, főleg a nyelv alatt vagy egyik, esetleg mindkét oldalán keletkezik. Néha elég jelentősen megnagyobbodik, esetleg akkora lesz, hogy kívülről is jól látható a duzzanat. Tulajdonképpen a nyelv alatti nyálvezetékek elzáródása okozza. A kifejlett nyálciszta táplálkozási zavarokkal járhat, kezelése mindenképpen az állatorvos hatáskörébe tartozik. Műtéti úton távolítják el, ügyelve arra, hogy teljes egészében megszűnjön.

KELLEMETLEN SZÁJSZAG

Általában fogkő, gennyesedés a foghúsban (alatta vagy mellette), laza, romlott fog vagy fekélyes szájgyulladás okozza. Az utóbbinál szürkés tályog képződik a száj és a pofa nyálkahártyáján, amely többnyire a beteg foghoz való dörzsölés következménye. A fogínygyulladás szintén okozhat kellemetlen leheletet.

Kellemetlen szájszagot okozhat pl. a tüdő, a gyomor, az orrjáratok betegsége

A fogkő nemcsak kemény formában fordulhat elő, hanem lehet puha, nyálkás is, amely tökéletes táptalaj a rossz leheletet okozó baktériumok szaporodásához. A fekélyes szájgyulladás rövid idő alatt meggyógyítható a fogkő eltávolításával, a fogak kihúzásával, a fekélyek kezelésével.

Kellemetlen leheletet okozhat még a fogak közé beszorult idegen test, továbbá a tüdő, a gyomor, valamint az orrjáratok betegsége. Miután a rossz szájszag nagyon komoly betegség kísérő tünete is lehet, jelentkezése esetén mindenképpen forduljunk állatorvoshoz.

FOGBETEGSÉGEK

Igaz ugyan, hogy kutyáink általában jól fejlett fogazattal rendelkeznek, de azért nem árt, ha figyelemmel kísérjük: vajon fogaik egészségesek-e? A fogazat épsége ugyanis nem csupán esztétikai szempontból elengedhetetlen, de egyúttal az ebek egészségének, általános állapotának egyik meghatározója is.

A fogbetegségek kezelésének eredményessége mindenekelőtt a korai felismeréstől, a szakszerű gyógyító beavatkozástól függ. Ezért alapfeltétel, hogy a tulajdonos ismerje a leggyakoribb ilyenfajta elváltozásokat. Már csak azért is, hogy ne akkor forduljon a szakemberhez, amikor már különböző rágási, táplálkozási vagy egyéb zavarokat tapasztal kutyájánál. Ekkor ugyanis a legtöbb esetben már olyan súlyos betegségek alakulhatnak ki, amelyek tökéletes gyógyítása szinte lehetetlen.

Fogkő

A fogak felületére rárakódó, de eltávolítható kemény, sárgás színű képződmény. Főleg a lakásban tartott kisebb testű, idősebb kutyák (pekingi palotakutya, rattler, tacskó, törpeschnauzer, csivava, si-cu stb.) betegsége. A leggyakrabban a felső, valamint az alsó szem- és zápfogakon fordul elő. Színe sárgásszürke, zöldesbarna, olykor egészen fekete. Minél világosabb annál puhább és nagyobb tömegben képződik. Elszíneződését elsősorban a táplálék fajtája okozza.

A fogkő eleinte a foggyökérre rakódik le. Néha úgy ellepi a fogat, hogy az szinte nem is látható. Benyomódhat a foghús közé, lerakódhat a fogíny szegélyére, ahol gyulladást okozhat. Jelenlétére gyakran a kutya bűzös lehelete hívja fel a gazda figyelmét. Normális körülmények között azonban a fogak ápolásával a tulajdonosnak kell különösebben törődnie, legalábbis akkor, ha ésszerűen, helyesen táplálja az állatot.

Foggyökértályog

A gyulladások, tályogok egyik gyakori formája. Általában valamelyik beteg fog okozza. Ez a fajta fertőzés a pofa megduzzadását idézheti elő - a duzzanat időnként újra és újra jelentkezik, majd eltűnik. A kezeléshez rendszerint a beteg fog eltávolítására van szükség, hogy az újabb gyulladást megakadályozzuk.

Foggyulladás

Nemegyszer előfordul, hogy a gondos tulajdonos kutyáját átvizsgálva, az állat pofáján, főleg a szeme alatt, kisebb-nagyobb duzzanatot észlel. Általában az előzápfog gyulladása okoz ilyen tüneteket, amely csontrágás közben könynyen letörhet, és ilyenkor a gyökérnyílás szabaddá válik. Mivel ennek a fognak három gyökere van, mind a hármat be kell tömni. Még egyszerűbb megoldás a foghúzás. A daganat ilyenkor azonnal lelohad. Idős kutyáknál az erős fogkövesedés következtében gyakran előfordul a tépőfog gyulladása is. Ezen ugyancsak húzással lehet segíteni.

Fogszuvasodás

A kutyák szájában nem is oly ritkán elsárgult, megbarnult, kopott, szuvas fogakat láthatunk. Ezt a jelenséget valaha a szopornyica következményének tartották. A fogszuvasodást főként a szájban található különféle baktériumok, s az életműködésükhöz nélkülözhetetlen szénhidrátok okozzák.

Leginkább idős korban, helytelenül táplált ebeknél fordul elő. A baktérium a fogakra, illetőleg a fogak közötti résekbe tapadt szénhidrátokból, pontosabban azok bomlástermékeiből tejsavat és pirosavat állítanak elő, s bár ezek gyenge, szerves savak, ahhoz éppen elég erősek, hogy a fogzománc és a fogcement szervetlen anyagait elbontsák, oldják, s ennek eredményeként a fog kilyukad.

A fogszuvasodásban természetesen alkati, öröklődő tényezők is szerepet játszanak. A kezdődő bajt egyébként a fog felszínén, főleg az árkok, barázdák mentén vagy a fog nyakán keletkező elszíneződés jelzi a legkorábban.

Fogtörés

Leggyakrabban a szem- és a metszőfogak törnek. A fogtörések oka rendszerint valamilyen kemény tárggyal való játék. Gyakori az ilyenfajta baleset a kutyakiképzésen is, különösen a túl heves őrző-védő gyakorlatok során.

A fogtörés gyakran a fogbélüreg megnyílásához vezet. A fog ilyenkor fájdalmassá, érzékennyé válik a fogbél fertőződhet, gyulladásba jöhet, amely továbbterjedhet s idültté válhat. Az ilyen krónikus, gyulladásos góc általános szervi tünetekben megnyilvánuló, úgynevezett gócbetegséget is okozhat (ízületi, izom-, szívizomgyulladást, valamint veseelfajulást).

A fogtöréseket ma már fogtöméssel kezelhetik, a foghiányokat pedig kiegészíthetik, sőt a munkakutyák letört fogaira egyes országokban már koronát is tesznek.

HÁNYÁS

A kutya elég gyakran visszaöklendezheti táplálékát. A gyomortartalom ugyanis a hasprés összehúzódása nélkül, pusztán a gyomorban lévő fokozott nyomás következtében is kiürülhet. Ilyenkor hiányzik a "hányási mechanizmus", s az erjedés terjedelmét egyre növelő gyomortartalom - amikor a gyomor fala már nem képes ellenállni ennek a nyomásnak - a nyelőcső felé keres kiutat.

Az ismétlődő hányás valamilyen betegség jele, bár előfordul, hogy a kutya olykor-olykor, reggelenként gyomornedvet hány és a legalaposabb vizsgálat sem derít ki semmiféle komolyabb bajt az állatnál. Ilyenkor az eb szervezete csupán a felesleges mennyiségben termelődött gyomorsavtól próbál megszabadulni. Torok- vagy mandulagyulladás következtében a kutya naponta többször is hányhat, méghozzá habos, fehér váladékot. A gyomorból kiürülő hányadék viszont inkább sárgászöld színű.

A hányás különböző betegségek kezdete lehet: gyomor-, nyelőcsőbajok, bélbetegségek, béleltömődés, bél- és gyomorcsavarodás, bélférgesség, vese- és májbetegségek, agyvelőgyulladás, húgyvérűség. Gyakran okoz hányást a nyelv gyökén megakadt csontdarab, halszálka és fű is.

A kutya hányadéka néha ijesztően sok, olykor pedig csak néhány csepp habból áll. Előfordulhat, hogy galand- vagy orsóférgeket, esetleg idegen tárgyakat vagy vért, epefestéket tartalmaz. Sötétvörös vért hányhat például, ha vérző sebet nyalt vagy ha ételében véres, nyers hús is volt. Világospiros vér a hányadékban többek között az emésztőrendszer felső szakaszának (torok, szájüreg, nyelőcső) friss sérüléseiből eredhet, amit csontszilánk vagy az ételbe került bármilyen hegyes idegen tárgy idézhet elő. Vannak kutyák, amelyek hányingert kapnak és hánynak is valahányszor gépkocsiban utaztatjuk őket.

A kutya szándékosan is hányhat. Erről egyébként bárki meggyőződhet, ha kedvencének valamilyen keserű orvosságot ad be. Ilyenkor a nem kívánatos gyógyszert sokkal gyorsabban üríti ki a gyomrából, mint amennyi idő alatt az egész mennyiséget beönthetnénk a szájába. A kezelés megkezdésekor a hányás okának felderítése rendkívül fontos feladat. Mindenféle hányás után ajánlatos az állat koplaltatása, illetőleg kímélő diétára fogása.

Hasmenés

Oka: helytelen étrend, romlott étel, bélférgesség, fertőző betegségek. Tünetek: étvágytalanság, levertség, fokozott szomjúság, esetleg magas láz.

Kölyök és kifejlett kutyáknál egyaránt előfordul, hogy bélhurutot kapnak. Ennek egyik látható tünete a hasmenés: a rendellenesen híg széklet és/vagy a gyakori ürítés. Többnyire hányással párosul, de anélkül is jelentkezhet. Számtalan oka közül leggyakoribb a helytelen étrend (túl zsíros vagy fűszerezett elkunyerált falatok, romlott étel, tejtartalmú eledel), de bélférgek is előidézhetik. Különböző fertőző betegségek kísérő tünete is lehet, sőt idegrendszeri bántalom nyomán is kialakulhat. Okozhatja még valamilyen izgalom vagy stressz, de az ilyenfajta hasmenés hamar elmúlik, és nem szorul különösebb kezelésre.

A hasmenés fokozott vízveszteséggel jár, emiatt az állat egész nap szomjas. Sokat fekszik, bágyadt, esetleg lázas.

A betegség otthoni gyógyítása abban áll, hogy egy teljes napon át koplaltatjuk a kutyát, majd kizárólag könnyen emészthető étellel kínáljuk (például főtt hússal, kevés rizzsel stb.). Ezt a diétát körülbelül 3-5 napig folytassuk. Gyógyszeres kezelésre is sor kerülhet, de először próbáljuk meg kideríteni a hasmenés okát, és azt szüntessük meg.

Ha a hasmenés két napnál tovább tart és nem tapasztalunk javulást, továbbá ha a betegséget véres széklet, hányás, láz, mozdulatlanság, étvágytalanság kíséri, feltétlenül forduljunk állatorvoshoz!

Bélsárpangás (székrekedés)

Oka: túlzott csontetetés, elégtelen mozgás,a végbélnyílás körüli mirigyek gyulladása,tályogok, daganatok a belekben. Tünetek: étvágytalanság, kötött mozgás,felpúposodott hát, a bélsárürítés fájdalommal jár vagy nem sikerül.

Az egészséges kutyának naponta egyszer-háromszor van - összesen mintegy 50-250 g súlynyi - széklete. Színe függ a táplálék összetételétől: ha sok húst kap, az eb, akkor sötétbarna, ha sok csontot, akkor világosbarna, majdnem fehér, ha pedig vegyes koszton él, akkor sárgásbarna. Bélsárpangásról akkor beszélünk, ha a kutyának legalább két napig nincs széklete.

A székrekedés leggyakoribb oka a túlzott csontfogyasztás. Ha ugyanis kedvencünk sok csontot kapott, gyomorsavai nem képesek a csont mésztelenítésére, és az kisebb-nagyobb darabokban - rendszerint szilánkosan - jut el a vastagbelekbe, s a bélsárból kiálló hegyes csontdarabok felsérthetik a végbél kezdeti szakaszát. Bélsárürítéskor ezek fájdalmat okoznak, s emiatt a kutya visszatartja a székletét. A bélsár teljesen összesűrűsödik, kőkemény lesz, majd nem fér át a végbélnyíláson. A következmény olykor makacs székrekedés, ami súlyosabb bajokhoz, elhanyagolt esetben elhulláshoz vezethet.

A lakásban tartott kutyák rendszerint keveset mozognak, s így könnyen kialakulhat a bélsárpangás. További okok lehetnek még: helytelen táplálás, lenyelt idegen tárgyak, a végbélnyílás körüli mirigyek gyulladása, szűkületek, hegesedések, tályogok vagy daganatok a belekben, esetleg a bélférgek tömeges elszaporodása. Idős kutyáknál a prosztata megnagyobbodása, illetve a bélműködés korral járó gyengülése is okozhat székrekedést.

A betegség tüneteit még a kezdő kutyatartó is felismeri. Az állat állandóan - jobbára sikertelenül - erőlködik, közben néha szűköl vagy nyöszörög. Ha ez az állapot hosszú ideig tart, akkor a besült ürülék mérgezi az állat szervezetét, az eb levertté, apatikussá, étvágytalanná válik, hányhat, gyakran felpúposítja a hátát, mereven mozog. Amennyiben testhőmérséklete a normális fölé emelkedik, akkor hashártyagyulladás veszélye is fenyegetheti.

Az idősebbek székrekedését megelőzhetjük, ha diétáztatjuk őket, csontot csak nagyon ritkán kapnak, esetleg táplálékukhoz naponta paraffinolajat vagy enyhe hashajtót adagolunk, illetve rendszeresen kapnak tejet, valamint zsíros ételeket. Az ilyen kutyákat gyakran és megfelelő ideig sétáltassuk, hogy eleget üríthessenek.

A tartós bélsárrekedés káros az állat szervezetére. A besűrűsödött bélsár a bélfalra gyakorol állandó nyomásával fekélyt okozhat, illetve az ürülék annyira megkeményedhet, hogy eltávolítása többnyire nagyon nehéz, sőt nem is mindig sikerül. A baj súlyosabb esetekben halálos kimenetelű is lehet, s ennek oka az, hogy a kutyát túl későn vitték az állatorvoshoz.

A székrekedés gyógyítása mindenekelőtt az alapbetegség megfelelő kezeléséből áll. Hashajtót azonban kizárólag állatorvosi utasításra kaphat a kutya, mert ha nem megfelelő gyógyszert adunk neki, több kárt okozunk vele, mint hasznot.

GYOMORCSAVARODÁS

Elsősorban a nagy termetű kutyák betegsége. Olyankor alakul ki, amikor az eb túl sokat kap enni, majd ebben az állapotban ugráltatják, futtatják, esetleg kiképzésre viszik. A teljesen telített gyomor egy-egy ilyen gyors és erőteljes mozgás alkalmával hirtelen megpördülhet, s tartalma sem előre, sem hátra nem képes kiürülni.

A gyomorcsavarodás veszélye elsősorban a nagytestű kutyákat fenyegeti

A gyomorcsavarodás kialakulása után az állat kisvártatva elesetté, bágyadttá válik, nyálzik, esetleg öklendezik, de hányni nem tud, hasának elülső része kitágul. Légzése nehéz, szapora, és néhány óra alatt elpusztulhat. Amenynyiben viszont idejében visszük az állatkórházba, akkor az esetek jelentős százalékában műtéttel lehet segíteni a bajon.

Idegentest okozta elzáródásaz emésztőrendszerben

Oka: idegen testek megakadása a garatban,a nyelőcsőben, illetve a gyomorban Tünetek: étvágytalanság, hányás, túlzottfolyadékfogyasztás, nyögdécselés, óvatos mozgás.

A kutya emésztőrendszerében elakadó idegen testek veszélyeztetik az életét. Minél hamarabb jut ilyenkor állatorvoshoz, annál jobbak a kilátások a megmentésére. Sajnos a bélelzáródásban szenvedő kutyákat az esetek többségében olyan legyengült állapotban viszik kórházba, hogy már semmilyen szakszerű beavatkozás nem segíthet rajtuk.

Az eb által lenyelt különféle anyagok megakadhatnak a garatban, a nyelőcsőben, bejuthatnak a gyomorba, és előidézhetik a bél bármelyik szakaszának részleges vagy teljes elzáródását. Azt, hogy a szóban forgó anyag vagy tárgy ártalmas-e, illetőleg mennyire veszélyezteti az állat életét, annak nagysága, súlya, de legfőképpen az alakja, formája dönti el.

A kutyák emésztőrendszerében az idegen testek egész arzenálját találták már: teniszlabdát, üveggyöngyöt, parafa dugót, kavicsot, pénzt, acélgolyót, tűket és zsinórokat - amelyeket az eb játék közben lenyelt. Ilyen esetekben nagy a riadalom, a tulajdonos fűhöz-fához kapkod, ahelyett hogy azonnal szakemberhez fordulna.

A nyelőcsőben általában az éles, hegyes tárgyak (tűk, csontszilánkok) akadnak el. Ilyenkor az első tünet: rendkívüli nyugtalanság, nyálzás, erős hányinger, üvöltés, nyögdécselés, az állat nem fogadja el a táplálékot, fejét állandóan előrenyújtogatja, öklendezik. Amennyiben nem történik idejében beavatkozás, az idegen test környéke fertőződhet, elhalhat, s a kutya viszonylag gyorsan elpusztulhat.

A legtöbb lenyelt tárgy, ha nem akad el a nyelőcsőben, bejut a gyomorba és a béltraktusba. Ha a gyomorban helyezkedik el, akkor nem észlelhetünk túlzottan frappáns tüneteket. A kutya időnként hányhat, de inkább csak öklendezik. Étvágya változó.

Amennyiben az idegen test a vékonybélbe kerül, akkor nem mindegy, hogy részleges vagy teljes elzáródás alakul-e ki a bélszakaszban. Minél közelebb van a tárgya a gyomorhoz, annál hamarabb hányhat a kutya az étkezések után. Ilyenkor - ha nem jut idejében állatorvoshoz - a szerencsétlen eb 2-5 nap alatt rendszerint elpusztul.

Ha a lenyelt tárgy a vastagbélben akad el, ez az állatot rendkívül erős székelésre készteti, állandóan nyög, nyálzik, erőlködik, néha ki is szorít némi híg, véres székletet.

Különböző kődarabok, kavicsok rendszerint már a vékonybélben fájdalmat okozhatnak: a kutya hány, nem eszik, állandóan vizet iszik. Némelyik eb fekvés közben is nyálzik, majd hirtelen felpattan, s kétségbeesetten rohangál. Lefekvésnél először mellső lábára ereszkedik. Jellegzetes tünet az eleinte gyengébb, majd egyre erőteljesebbé váló nyögdécselés is. Amikor az idegen test átjut a vastagbélbe, mindezek a panaszok megszűnnek, s hamarosan a hányás is elmúlik. Ez a folyamat akár egy hétig is eltarthat. Gyakori eset, hogy egy-egy tű különösebb komplikáció nélkül áthalad a beleken, egészen a végbélig, ott viszont megakad, illetőleg befúródik a bél falába, s nehézségeket okoz a székelésnél.

A különböző rongyok, spárgák, cipőfűzők néha tünet nélkül hagyják el a bélrendszert, máskor viszont - különösen a hosszabb vagy csomósabb darabok - megzavarhatják a bélperisztaltikát, és súlyos bélgyulladást okozhatnak, amely az állat életébe kerülhet.

A súlyos orsóférgesség ugyancsak végzetes kimenetű bélelzáródást okozhat a kiskutyákban. Ezt azonban rendszeres laboratóriumi bélsárvizsgálattal, illetőleg az állat bélféregtelenítésével könnyen megelőzhetjük.

GYOMOR- ÉS BÉLHURUT

Akárcsak a gyomorban, a belekben is támadhatnak különböző zavarok. Ezeken a táplálkozás megváltoztatása nélkül néha még a legjobb gyógyszer sem segíthet. A gyakori híg bélsárürítést, tehát a hasmenést voltaképpen már bélbetegségnek tekintjük, holott az magában még korántsem jelent veszélyt. Vannak például bizonyos ételek, amelyek nagyobb mennyiségben heves bélsárürítést okozhatnak. Ilyen - általában gyorsan múló - zavarokból azonban nem kell mindjárt a bélhurutra következtetni.

A valódi bélhurutot legtöbbször a romlott vagy emészthetetlen eledel bomlása során keletkező méreganyagok izgató hatása idézi elő. A bél, hasonlóan az elrontott gyomorhoz, természetesen erejénél fogva hamarosan magától is rendbe jön, ha a bajt okozó anyag minél előbb elhagyja.

Amennyiben a kutya heveny jellegű hasmenést kap, egy kis ideig feltétlenül koplaltassuk. További néhány napon keresztül nem fogyaszthat húst, zsiradékot, illetve kerülni kell a túl zsíros, nehéz ételeket. A tej végképp tiltott étel mindaddig, amíg a jó étvágy és az egészséges közérzet vissza nem tér.

GYOMOR- ÉS BÉLGYULLADÁS

Számos fertőző betegség kísérő tünete lehet, de előfordulhat önálló formákban is. Létrejöhet kémiai és fizikai károsodásra, baktériumok, vírusok, paraziták okozta fertőzések hatására. Lefolyása alapján túl heveny és idült formáját különböztetjük meg. A túl heveny gyomor- és bélgyulladásban szenvedő állat gyorsan, néhány óra alatt elpusztul. A betegség jellege csupán kórboncolással állapítható meg.

A heveny forma hasmenéssel és hányással kezdődik. A bélsár nyálkás, véres, ürítése fájdalmas, erőlködéssel jár. A kutya elesett, gyenge, hasfala nyomásra érzékeny, hasát felhúzza, hátát púposítja. Bőre merev és rugalmatlan, szőre fénytelen, borzolódik, testhőmérséklete jóval a normális fölött van.

Az idült forma ritkán fordul elő, főleg az etetés után jelentkező hányás, enyhe fokú vízvesztés, esetleg hasi fájdalom jelzi. Ilyenkor az állat nagyon lesoványodik, időnként hasmenése is lehet. A bélférgek (például a galand- és kampósfejű férgek) gyakran okoznak idült gyomor- és bélhurutot. A bélsár laboratóriumi vizsgálatával a bélférgek jelenléte kimutatható, s azok elhajtásával a baj megszűnik. Miután ez a betegség könnyen végzetessé válhat, soha nem szabad késlekedni a szakszerű beavatkozással!

VÉGBÉL KÖRÜLI MIRIGYEK GYULLADÁSA

A végbélnyílás két oldalán találhatók a körülbelül borsónyi, babnyi nagyságú végbélzacskók, amelyek tartalmukat bélsárürítés közben a bélsár felületére juttatják. Amennyiben kimeneti nyílásuk - melynek nagysága kb. gombostűfejnyi - eltömődik, tartalmuk felgyülemlik, bennük a baktériumok elszaporodnak, és a mirigyek fala gyulladásos állapotba kerülhet.

A végbél körüli mirigyek

A végbél körüli mirigyek gyulladása következtében az állat ellenálló képessége nagymértékben csökken, emiatt számos kellemetlen betegségre válik hajlamossá, például különböző makacs, hosszan elhúzódó bőrbajokra vagy fülekcémára. Mindezeket elkerülhetjük, ha időszakonként ellenőrizzük kutyánk végbél körüli mirigyeinek állapotát, és szükség esetén a mirigy kinyomásával eltávolítjuk a benne pangó bűzös váladékot.

Hogyan?

Egyik kezünkkel felemeljük az állat farkát, a másikba pedig nagy adag vattát vagy gézt helyezünk, begörbített ujjainkat a végbél köré tesszük, és egy erőteljes nyomással kipréseljük a végbélmirigyek pangó váladékát. A műveletet óvatosan végezzük, mert rendkívül kellemetlen, bűzös szagú váladék messzire elspriccelhet. Amennyiben a mirigyek kinyomása nem jár kellő eredménnyel, orvosi beavatkozás - műtét - válhat szükségessé.