Ugrás a tartalomhoz

Kutyatár

Szinák János, Veress István (2006)

Arcanum Adatbázis Kft.

A légzőkészülék betegségei

A légzőkészülék betegségei

ORRGYULLADÁS

Legjellemzőbb tünete az orrfolyás, amely lehet állandó vagy időszakos: nyálkás, gennyes, esetleg véres vagy vízszerű: egyoldali vagy kétoldali. Az egyoldali orrfolyást általában az orrjáratba került idegen test okozza. Elég gyakran előfordul például, hogy a réten, mezőn játszó kutya orrába különböző növényi eredetű anyagok kerülnek, s ez orrfolyással párosuló orrviszketést okoz. A probléma az idegen anyag eltávolításával természetesen megoldódik.

A kétoldali, huzamos ideig tartó orrfolyás főként különböző fertőző betegségek, esetleg parazitás orrbajok következménye. Különösen gyakran előfordul szopornyicás fertőzés után. Ilyenkor kezdetben savós orrfolyást tapasztalhatunk, amely később nyálkássá, gennyessé válhat. A kutya gyakran rázza a fejét, szörcsög, sípolva lélegzik. A folyamat az orrjáratokról átterjedhet az orr melléküregeire is. Ezeket kezdetben savós, majd bőséges mennyiségben savós-gennyes váladék tölti ki. Az orrnyílásokra rászáradt gennyes váladék szűkíti a levegő útját, emiatt nehezebb a légzés, s az állat kénytelen a száján keresztül venni a levegőt.

Az idült orrgyulladásos kutyát ajánlatos állandó jelleggel kezelni langyos kamillás vízzel, esetleg paraffinolajjal rendszeresen megtisztogatni az eldugult orrjáratokat az orrváladéktól.

ORRVÉRZÉS

Legtöbbször az orrjáratba került idegen test, anyag okozza, amelynek eltávolítása után a baj megszűnik. Előfordulhat fertőző májgyulladásban szenvedő kutyáknál is.

Az orrból ürülő vér mennyisége az idegen test okozta sérülés súlyosságával arányos. A vér tiszta, nem habos, nem gennyes, az orrvérzés nem állandó.

SZÁRAZ ORR

A szopornyica gyakori következménye, hogy a kutya orrtükrének külső hámfelülete megvastagodik, repedezik, erőteljesen hámlik. Ezekhez a tünetekhez rendszerint a kutya talpbőrének a megvastagodása is csatlakozik, amely hasonlóképpen viselkedik, mint az orrtükör hámja: megrepedezik, érzékennyé válik, és külső hámréteg erőteljesen megvastagodik.

Előfordulhat - allergiás alapon - az orr hámjának kipirosodása, megduzzadása, pörkösödése, súlyosabb esetekben fekélyes gyulladása.

GÉGE- ÉS LÉGCSŐGYULLADÁS

A szopornyica és a Rubarth-vírus hatására alakul ki, s rendszerint orrgyulladás, sőt hörghurut is csatlakozik hozzá. Önálló formában is előfordulhat, például akkor, ha az állat hideg ételt vagy italt fogyaszt, illetve párás, hideg időben egyfolytában sokat ugat. A túlzott, erőteljes kiképzés (nyakörvrángatás) is okozhat gége- és légcsőgyulladást.

A betegség legjellemzőbb tünete, hogy az állat köhög. Ugatása rekedt, gyakran hörög is. A köhögés olyan reflexes folyamat, amelynek oka a gége, a garat, a légcső, valamint a mélyebb légutak nyálkahártyájának érzékenysége. Tulajdonképpen az a "feladata", hogy erős légáramlás létrehozásával eltávolítsa a légcsőből, illetve a hörgőkből a váladékot vagy az egyéb izgató anyagokat. Előfordulhat az is, hogy a gégébe idegen tárgy (például csontdarab) kerül, s ez öklendezést, köhögést, nagyfokú nyugtalanságot vált ki a kutyából. Súlyosabb esetben gégegörcs, illetve gégevizenyő is kialakulhat. Az állat ilyenkor fuldoklik, ajánlatos tehát sürgősen szakember segítségét igénybe venni.

LÉGCSŐHURUT, HÖRGHURUT

Elsősorban a légutakba jutó por, különböző kémiai anyagok, illatszerek, gázok izgatják a légcső és a hörgők nyálkahártyáját, ami fokozódó váladékképzéssel jár, s emiatt a nyálkahártya teljesen megduzzad. Súlyos - tulajdonképpen allergiás jellegű - hörghurutot válthat ki a virágporok belélegzése. A fertőző betegségek (szopornyica, fertőző májgyulladás, herpeszvírus stb.) is okozhatnak légcső- és hörghurutot.

A beteg állat nem reagál a környezetére

A betegség legjellemzőbb tünete az ismétlődő erőteljes köhögés, amelyet idült esetben hangos szörcsögés kísérhet. A heveny eseteknek rendszerint nincs különösebben súlyos következményük. Az idült légcső- és hörghurut azonban már komplikációkat okozhat: az erőteljesen ismétlődő köhögés miatt az állat kondíciója leromlik, nagyfokú légszomj és gyengeség, súlyosabb esetben szívtágulat léphet fel.

MANDULAGYULLADÁS

Ez a betegség elsősorban kölyök- és fiatal kutyák között gyakori, s leginkább a különböző fertőző betegségekhez csatlakozik, illetve azok bevezető szakasza. Ezen kívül torok- és gégebetegségek kísérőjelensége lehet. A mandulák a szervezetet védik a baktériumokkal szemben, az a feladatuk, hogy a fertőzések kezdeti rohamát kivédjék. Nyirokszövetekből állnak, és a szervezet ellenállását fokozó anyagokat termelve küzdenek a fertőző csírák ellen. Éppen ezért eltávolításuk - hacsak nem okoznak komolyabb problémákat - a legtöbb esetben nem indokolt.

PRÜSZKÖLÉS

A prüszkölés inkább tünet, mint önálló betegség. A leggyakoribb oka az orrba jutó idegen test. Az ilyen esetekben a prüszkölés gyakran erőteljes, az orrlyukakból véres váladék vagy tiszta vér szivároghat. A különben egészségesnek látszó kutyák orrából tüsszentéskor eltávozó vízszerűen tiszta váladék allergiás jelenség következménye is lehet. Amennyiben a tüsszentés makacsnak bizonyul, és a vele távozó váladék tejszerű, véres, ragadós vagy nyálkás, a kutya pedig elesettnek, betegnek látszik, ajánlatos szakemberhez fordulni. Mellesleg az idegen testet (pl. toklászt) is szinte minden esetben csupán az állatorvos tudja eltávolítani.

TÜDŐGYULLADÁS

Számos oka lehet. Gyakran a szopornyicavírus okozza, előfordulhat félrenyelés következtében, amikor a légutakba idegen anyag kerül, továbbá kialakulhat a különböző bélférgek lárváinak vándorlása során, sőt kapcsolódhat különböző szív- és vesebántalmakhoz is.

A beteg állat étvágytalan, környezetére nem reagál, elesett, bágyadt. Légzése rendkívül szapora. Súlyosabb esetben légszomja van, nyitott szájjal veszi a levegőt, köhög, belső hőmérséklete rendszerint magas.

Mint minden betegség fellépését, a tüdőgyulladásét is nagymértékben befolyásolja az állat ellenálló képessége, egyéb betegségek (különböző parazitás fertőzöttség, orsóférgesség stb.) jelenléte, továbbá a szakszerűtlen tartás és etetés. A beteg kutyát száraz, meleg helyen kell tartani mindaddig, amíg teljesen fel nem gyógyul. A jelenleg rendelkezésre álló gyógyszerek a tüdőgyulladás közönséges formáját azonnal megszüntetik, ha a bajt idejekorán észreveszik és a kezelést tüstént megkezdik.

A kölykök tüdőgyulladása sajnos elég gyakran vezethet elhulláshoz. Az idősebb kutyák általában viszonylag könnyebben rendbe jönnek, bár gyógyulás után tüdőtágulat vagy idült hörghurut maradhat vissza.

TÜDŐTÁGULAT

A betegség lényege: túlnyomórészt légsejtes tüdőtágulat alakul ki, ami az egész tüdőre kiterjed. Ez a tényleges légzőfelület kisebbedésével jár. Rendszerint csökkennek a mellkas légzési kitérései, ami a gázcsere további csökkenését okozza. A tüdő vérkeringésében keletkező akadályok hatására a szív jobbkamrája megnagyobbodhat. A kutya szinte állandóan köhög, légzése nehezített, a mozgás is nehezére esik.

A már kialakult tüdőtágulatot gyógyszeresen eredményesen befolyásolni lehetetlen, ugyanakkor kísérő tünetét, az idült hörghurutot igen. A hörghurut antibiotikumos kezelése a kutya állapotának rosszabbodását megakadályozhatja.

TÜDŐDAGANATOK

Elsődleges tüdődaganatok kutyában ritkán fordulnak elő. Áttétek azonban viszonylag gyakoribbak, főleg az emlők és a csontok daganatai ezek forrásai. A súlyosabb esetek jellegzetes tünetekkel járnak: indokolatlan testsúlycsökkenés, testhőmérséklet-emelkedés, köhögés.

A nem áttételes tüdődaganatok műtéti esélyei viszonylag jók, amennyiben kellő időben fedezték fel őket és a daganat úgy helyezkedik el a tüdőben, hogy műtéti szempontból hozzáférhető.

TÜDŐVIZENYŐ

A tüdő kötőszövetes részében, később a tüdőhólyagocskákban, valamint a légutakban - tüdőbeli vérpangás hatására - folyadék halmozódik fel.

Az állat feltűnően fáradékony, nyitott szájjal, szaporán veszi a levegőt, főleg éjjel nyugtalan, gyakran változtatja helyét, a hideg, hűvös részeket keresi. Súlyosabb esetben légszomj lép fel, a látható nyálkahártyák kékesen elszíneződnek, mindkét orrnyílásból vöröses, sárgás, finom habos váladék szivárog. A beteg eb sokat álldogál, mellső végtagjait kifelé fordítja, így próbál több levegőhöz jutni.

A kezelés minden esetben szakember feladata. A gyógyulás hosszadalmas, és sajnos sok esetben reménytelen.