Ugrás a tartalomhoz

Kutyatár

Szinák János, Veress István (2006)

Arcanum Adatbázis Kft.

Balesetek, sérülések, elsősegély

Balesetek, sérülések, elsősegély

Miután a kutya rendkívül aktív élőlény, s lételeme a mozgás, gyakran kerülhet veszélyes, különböző sérülésekkel járó helyzetbe. Szerencsére az esetek nagy többsége nem végződik komoly bajjal, csupán ficammal, rándulással, apró sebbel vagy zúzódással. Az is előfordulhat, hogy azonnali beavatkozásra van szükség annak érdekében, hogy egy-egy szerv esetleges visszavonhatatlan károsodását, illetve a kutya elpusztulását megakadályozzuk. Ilyen - azonnali állatorvosi beavatkozást igénylő - "vészhelyzet" egyebek között a hirtelen bénulás, a csillapíthatatlan vérzés, az eszméletvesztés, a légzési nehézségek, a különböző törések, a mérgezés gyanúja, és harapások okozta súlyos sebek. Ezen belül talán a kutyák egymás közötti verekedései, továbbá a mérgezések és a gázolások okozzák a legtöbb gondot. Az is igaz, hogy az ilyenfajta veszélyes helyzet kialakulását a gazda többnyire könnyen megelőzhetné, ha kutyáját nem engedné ki a kertből, nem vinné póráz nélkül nagy forgalmú lakott területen. Azokat a "vészhelyzeteket" pedig, amelyeket valamilyen létfontosságú szerv működési elégtelensége vált ki, ugyancsak meg lehetne előzni, ha a tulajdonos idejében fordulna állatorvoshoz. Akkor, amikor legelőször tapasztalja a súlyos bajra valló tüneteket!

Balesetveszélyes helyzetek: - az azonos nemű ebek közötti ismerkedés olykor marakodással végződhet

Az is igaz, a valóban sürgős esetekkel a legtöbbször az a gond, hogy éppen akkor nincs elérhető közelben az állatorvos. Ilyenkor elsősegélyt kell nyújtani az állatnak. Sokszor ugyanis a beteg kutya sorsa az időben és szakszerűen alkalmazott gyors beavatkozástól függ. Éppen ezért vegyünk most sorra néhány ilyen lehetőséget és beavatkozási módot.

MÉRGEZÉSEK

Mindenekelőtt azt kell nyomatékosan hangsúlyoznunk, hogy soha nem szabad olyan helyen mérgező anyagokat tárolni, ahol a kutya hozzáférhet. Amennyiben az eb mégis mérget nyelt, némi szerencsével elkerülhetjük annak felszívódását, ha az állatot azonnal meghánytatjuk. Ennek leghatásosabb módja, ha kinyitjuk a száját, kihúzzuk a nyelvét, és ujjunkkal a torkába nyúlunk.

A mérgezés tüneteinek jelentkezési ideje attól függően változik, hogy mennyire gyors hatású a méreg, illetve mennyi jutott belőle az állat gyomrába. A mérget evett kutya nyugtalan, mozgása bizonytalanná válik, görcsös rohamai lehetnek, teste megmerevedik. Különböző hirtelen ingerek (például érintés vagy zaj) rendszerint kiválthatják, illetve fokozhatják ilyenkor a görcsös állapotot.

Bármilyen, az emberi szervezetre káros mérgező anyag már jóval kisebb adagban is veszélyes lehet a kutyára.

Ha a kutya maró hatású anyagot (kénsav, sósav, salétromsav, petróleum stb.) ivott, akkor ne próbáljuk meghánytatni, hanem adjunk neki tejet, nyers tojással. Az ilyen mérgezéseket arról ismerhetjük fel, hogy lenyelésük után rövidesen heves gyomortáji fájdalmak jelentkeznek, az állat erőteljesen nyálzik, nehezen nyel, sőt, ha a gégefő megduzzad, azaz vizenyő alakul ki, hangos, süvítő légzés árulja el, hogy a felső légút is beszűkült. A maró savak súlyos roncsolást okozhatnak az ajkakon, a nyelven, a torkon, a nyelőcsövön és a gyomorban.

Amennyiben a maró anyag a kutya bőrére kerül, bő vízzel próbáljuk lemosni. Amikor az állatot kórházba szállítjuk, vigyünk magunkkal mintát a feltételezett mérgező anyagból.

MESTERSÉGES LÉLEGEZTETÉS

Az eljárás célja: friss levegőt juttatni a kutya tüdejébe, s eltávolítani onnan az elhasznált levegőt. A mesterséges lélegeztetést minden alkalommal meg kell kísérelni, ha az állat nem lélegzik. Ne vesztegessük az időt azzal, hogy a helyszínen próbáljuk feléleszteni a kutyát, siessünk az állatkórházba, s útközben kíséreljük meg az újraélesztést!

A kiképzés során is előfordulhatnak kisebb-nagyobb sérülések

A mesterséges lélegeztetéshez nyissuk ki az állat száját. Törülközővel vagy zsebkendővel gyengéden húzzuk ki a nyelvét, és amennyire csak lehet, nézzünk bele a torkába, nem látunk-e valamilyen légzést akadályozó anyagot vagy tárgyat. A legegyszerűbb, ha erről ujjunk tapintásával is meggyőződünk. Ezután tisztítsuk meg a kutya torkát a nyáltól, illetve vértől, víztől, földtől, csukjuk össze a pofáját, és mellső végtagjait szorítsuk a mellkasához, majd húzzuk széjjel. A ki- és belégzési ciklust percenként hatszor ismételjük mindaddig, amíg csak szükséges.

SZÍVMASSZÁZS (ÚJRAÉLESZTÉS)

Amennyiben az eszméletlen és nem lélegző állat szívhangját nem halljuk, és nem tapintható a pulzus sem, szívmasszázzsal próbálkozhatunk. Először a szívműködés szűnik meg, majd hamarosan abbamarad a légzés is. Éppen ezért a szívmasszázst a mesterséges lélegeztetéssel kombinálva kell alkalmazni.

Fektessük a kutyát a jobb oldalára. Tegyük kezünket a szíve tájékára (ez a bal mellső végtag könyök mögötti része) és hirtelen erősen nyomjuk meg a mellkast, de ne durván, nehogy a bordákat eltörjük, vagy májrepedést okozzunk. Az is igaz, hogy ha netán megsértjük a mellkast, az sem túlságosan nagy baj: a keringés megindítása mindennél fontosabb! Ezután teljesen szüntessük meg a nyomást, majd ismét nyomjuk össze az állat oldalát a szívtájékon. Ezt a műveletet percenként körülbelül 100-120-szor ismételjük meg. Fáradozásunkat akkor koronázza siker, ha előbb-utóbb megérezzük az állat pulzusát.

- kölyök, fiatal kutyák hajlamosak arra, hogy a földön talált kavicsot, ételhulladékot, csontot nyeljék. A következmény olykor bélelzáródás vagy mérgezés lehet

Mialatt a szívműködés megindításával próbálkozunk, igyekszünk a kutyát mielőbb kórházba szállítani. Soha ne számítsunk biztosan arra, hogy kedvencünk szakember segítsége nélkül is visszanyerheti eszméletét!

SOKK

A sokk nem más, mint súlyosabb következményekkel járó, tartós környéki keringési elégtelenség. Számos oka lehet: sérülés, folyadékvesztés, műtéti beavatkozás stb., de a leggyakoribb kiváltó tényező a súlyos vérzés. A sokkos állapot tünetei: depresszió, az aktivitás hiánya, gyors légzés és szapora érverés, valamint a hajszálerek elégtelen feltöltődése. Ez utóbbit a következőképpen érzékelhetjük: ujjunkat rányomjuk a kutya fogínyére úgy, hogy az elfehéredjen. Amikor elvesszük a kezünket, figyeljük meg, milyen gyorsan nyeri vissza eredeti színét az elfehéredett terület. A normális feltöltődés nem több egy-két másodpercnél.

A szapora érverés a sokk súlyosbodásával gyengül, majd megszűnik. Jellemző az alacsony testhőmérséklet is. A végtagok és a bőr hidegek, az állat testhőmérséklete gyakran 37 °C alá süllyed.

Ha a kutyán sérülés vagy hosszabb ideig tartó betegség után sokkos tüneteket észlelünk, tüstént forduljunk állatorvoshoz, de mindenekelőtt takarjuk be alaposan, hogy testének lehűlését megakadályozzuk.

GÖRCS, RÁNGÓGÖRCS, MEREVGÖRCS

A görcsös rohamok legjellegzetesebb tünetei: eszméletvesztés (esetleg részleges eszméletvesztés), imbolygó, bizonytalan mozgás, akaratlan vizelés, illetve bélsárürítés. A görcsök tulajdonképpen két csoportba oszthatók:

1. 1-2 percig tartó görcsös roham, amely 24 órán belül ismétlődik meg;

2. ismételt vagy folyamatos görcsök.

A sok kölyköt szoptató szukák hajlamosak a merevgörcsre, amely rendszerint az ellés előtt néhány nappal vagy a fialás utáni 2-3 hétben fordul elő. A kezdeti tünetek: nyugtalanság, nyüszítés, gyors légzés. A gyógyulás spontán is bekövetkezhet, de a tünetek súlyosbodhatnak is. Ilyenkor az állat életét csak a gyors állatorvosi beavatkozás mentheti meg. A roham után vegyük el a kölyköket néhány órára az anyjuktól. Később - rövidebb-hosszabb időre - visszatehetjük a kiskutyákat az alomba, de gondoskodjunk mesterséges táplálásukról is. Ha a kölykök elég idősek ahhoz, hogy vegyes kosztot fogyasszanak, a leghelyesebb, ha elválasztjuk őket az ismétlődő merevgörcsben szenvedő szukától.

HŐGUTA, NAPSZÚRÁS

Hőgutát leggyakrabban a tűző napon, megfelelő szellőztetés nélküli gépkocsiban hagyott kutyák kapnak. Az autóban a hőmérséklet erős napsütésben akár 40-41 °C-ra is emelkedhet. A kövér, öreg, beteg, valamint gömbölyű fejű, nagy termetű ebek (boxer, bulldog, masztiff, dog stb.) sokkal könnyebben kapnak hőgutát, mint más fajták egyedei. Velük tehát különösen vigyázzunk!

A hőguta tünetei: lihegés, szapora pulzus, vérbőség a száj nyálkahártyáján, hányás, aggódó, merev tekintet. Az állat hőmérséklete 40-41 °C-ig emelkedhet. Súlyosabb esetben az eszméletét is elvesztheti. Ha ilyen tüneteket észlelünk, azonnal vegyük ki a kocsiból, vigyük az árnyékba, és locsoljuk le hideg vízzel. A hőgutát kapott kutyát mielőbb vigyük állatorvoshoz.

Erős napsütésben a kocsiban akár 40-50 °C is lehet a hőmérséklet

Túl forró nyári napokon, különösen hoszszabb autóutakra mindig vigyünk magunkal elegendő vizet, és gyakran adjunk belőle egy keveset a kutyának. Nagy melegben nedves törülközővel is hűthetjük az állatot. Ha a kutyát kénytelenek vagyunk a kocsiban hagyni, az autót állítsuk árnyékba, és nyissuk ki az ablakait.

A napszúrás, különösen nyári, meleg napokon fordul elő gyakran, mégpedig olyankor, ha a kutya túl sokáig tartózkodik a tűző napon - például kiállításon, kutyakiképző iskolában. A "beteget" ilyenkor azonnal vigyük valamilyen árnyékos helyre, és pihentessük. A további kezelés a hőgutával azonos.

HARAPÁSOS SEBEK

Sétáltatás, ismerkedés, játék közben gyakran előfordul, hogy a kutyák összemarakodnak. A harc kirobbanhat egy-egy csontért, a felségterület védelméért, a hatalmi rangsorban elfoglalt helyért, de mindenekelőtt a tüzelő szukáért. Általában azonos nemű kutyák marakodnak, de vannak notórius verekedők is. Ezek okkal, ok nélkül minden ebet megtámadnak. A kutya állkapcsa, fogazata erős, ezért harapása is az. Ráadásul a megmart kutya rendszerint elugrik, az "ellenfél" fogai bemélyednek a bőrébe és az izmokba, így nagy darabot kitéphetnek belőle. A harapás okozta fizikai fájdalom mellett a seb legtöbbször szennyezett is, ezért minden kutyaharapás okozta sérülést ajánlatos gondosan kitisztítani. Ilyenkor egy kis vérzés csak hasznos lehet, mert kimossa a sebet. Az erősebb vérzést kötéssel vagy szorítókötéssel kell elállítani. A harapás okozta sebek rendszerint fertőződnek, úgyhogy a szükséges kezelésért állatorvoshoz kell fordulni.

A harapásos sebek a legtöbbször a nyakon, a fejen és az elülső végtagokon keletkeznek

Marakodás közben különösen rövid szőrű kutyák sebesülhetnek meg súlyosan. A hosszú szőrű ebeket védi nagy bundájuk, amely tompítja az ellenfél harapását.

A sebek legtöbbször a nyakon, a fejen, az elülső végtagokon keletkeznek. A sokkal erősebb kutya (miután az állatok egymás nyakát igyekeznek elkapni) akár meg is fojthatja a gyengébbet! A verekedés többnyire váratlanul robban ki, nincs elég idő a közbelépésre. Éppen ezért a gazda sétáltatás közben legyen figyelmes, mert könnyebb megelőzni, mint megakadályozni az összecsapásokat, a sérüléseket. Ha pedig már megkezdődött a marakodás, lehetőleg a kutyák gazdái próbáljanak beavatkozni, mert az idegeneket a felajzott állatok megharaphatják. Természetesen a tulajdonosnak is jól meg kell gondolnia a közbelépés módját, nehogy az idegen kutya megharapja. Ezért sohase a nyakörvüknél fogva próbáljuk szétválasztani a verekedő állatokat, hanem a farkuknál vagy a hátulsó végtagjuknál ragadjuk meg őket. A marakodás szétválasztásának leghatásosabb eszköze - ha netán éppen kéznél van - egy vödör víz!

A verekedés kitöréséért mindig a kutya gazdája a felelős - vagy mert rosszul nevelte ebét, vagy mert tudván tudva, hogy kutyája verekedős, mégis szabadon engedte az állatot.

ÉGÉSI SÉRÜLÉSEK

Az égési sérülések rendszerint elektromos áram vagy hő következményei. Áramütés okozta égési sebeket leginkább a kölykök szenvednek, például úgy, hogy elrágják a villanydrótot. Az elektromos áram sérülést okozhat a száj nyálkahártyáján és bőrén, sőt tüdővizenyő is kialakulhat. Ha az állat légzési nehézségekkel küzd és köhög, rendszerint tüdőödémáról van szó. Súlyosabb esetekben nyelve és fogínye kékes színezetűvé válik. Ha a kutya az áramütés következtében elveszti az eszméletét, és nem lélegzik, mesterséges lélegeztetéssel próbálkozzunk. Az elektromos égés következtében a száj nyálkahártyája elhal, néhány nappal később pedig lelökődik.

A kutya égési sérülésének tünetei jelentősen különbözik az emberétől. Az ember bőre felhólyagosodik, a kutyáé nem. Nála a megégett területen a szőr réteget alkot. Ha néhány szőrszálat meghúzunk, és az könnyen kijön, akkor az égési seb mélyebb és súlyosabb. Az ilyenfajta sebek gyors ellátása abból áll, hogy fél órára hideg vizes vagy jeges pakolást teszünk a sérült területre. Ezután valamilyen fertőtlenítő hatású hintőport is alkalmazhatunk. Miután az égés súlyosságát közvetlenül a szerencsétlenség után nehéz megállapítani, legjobb, ha minden ilyen sebet mielőbb megnézetünk állatorvossal!

GÁZOLÁS

Ha a kutyát autó üti el, gazdájának első reakciója rendszerint az, hogy kirohan az úttestre, mert segíteni akar kedvencén. Ilyenkor előfordulhat, hogy a következő gépkocsi a gazdát üti el. Mindenekelőtt tehát le kell állítani a forgalmat. Az elgázolt kutya kimentése különben sem könnyű dolog. A sérült állat még súlyosabban károsodhat, sőt akár el is pusztulhat, ha ügyetlenül mozdítják meg és viszik le az úttestről. Ügyelni kell arra is, hogy az elgázolt eb ne harapja meg a segítségére sietőket.

A magatehetetlen, sérült kutya alá csúsztassunk óvatosan egy pokrócot, és úgy vigyük el. Ha pokróc nincs kéznél, egy abrosz vagy kabát is megteszi.

Gyakran előfordul, hogy az elgázolt kutya elveszti az eszméletét, de egy-két karcoláson kívül súlyosabb sérülést nem szenved. Ilyenkor megtörténhet, hogy hirtelen fölpattan, és elmenekül a helyszínről, ahol a rossz élmény - a gázolás okozta ijedtség és fájdalom - érte. Ügyelni kel tehát arra is, hogy baleset esetén ne veszítsük szem elől a kutyánkat.

A gázolásos sérülések között a végtag- és a medencecsonttörés gyakrabban, a bordatörés ritkábban fordul elő. Amennyiben a gázoló gépkocsi összeroncsolja az állat lábát, súlyos vérzéssel is számolhatunk. Éppen ezért nem árt, ha megtanuljuk a sebkötözés és a szorítókötés készítését (lásd: Külső vérzés), valamint azt, hogy hol vannak a kutya testén azok a területek, ahova szorítókötést lehet és kell tenni. Alkalomadtán az állat életét menthetjük meg ezzel!

Az ivarzási időszak beálltával ugrásszerűen megnövekedik a gázolások veszélye. Ilyenkor ugyanis a kan és a szuka figyelmét az udvarlás köti le, s nem nagyon ügyelnek az úton közlekedő járművekre. A fokozott óvatosság tehát a tulajdonosok dolga!

Amennyiben a kutya valamelyik végtagja eltörött, de egyébként elég jól érzi magát, nincs feltétlenül szükség azonnali beavatkozásra. Ha úgy tapasztaljuk, hogy a kutya a baleset után alapvetően normálisan viselkedik, nem kell feltétlenül felkeresni az állatorvost. Az is igaz, hogy súlyosabb belső sérülések csak néhány óra, esetleg néhány nap múlva jelentkeznek, méghozzá néha minden szemmel látható tünet nélkül.

Vegyünk sorba néhány ilyen esetet! A rekeszizomsérv akkor alakul ki, amikor a hasi szervek a mellüregbe nyomulnak. Amennyiben a sérv enyhe, előfordulhat, hogy semmilyen tünetet nem tapasztalunk. Ha a hasi szervek nagyobb része nyomul a mellkasba, akkor "horpadt" hasüreget tapasztalhatunk. Súlyosabb baleset után több héten keresztül ajánlatos figyelni a kutyát, nem látunk-e olyan tünetet, amely rekeszizomsérvre utal.

A hasi sérülést okozó balesetek után feltétlenül figyeljük meg az állat vizelését, illetve vizeletét. A hólyagrepedéses kutyák ugyanis először tünetmentesen viselkednek, csupán később jelentkezik hasi fájdalom. Ha a kutya nem vizel, vagy ha a vizelete véres, illetve normális, de vizelési nehézségeket észlelünk, hólyagrepedésre gyanakodhatunk. Ez azonnali sebészeti beavatkozást tesz szükségessé! Ha az ebet a baleset után nincs módunkban állatorvossal megnézetni, legalább 24 órán át kísérjük figyelemmel, hogy nem jelentkeznek-e például a sokk tünetei.

KÜLSŐ VÉRZÉS

A különböző vágott sebekért általában valamilyen éles eszköz (például üvegcserép) a felelős. Ezek nem túl veszedelmesek, mert ritkán hatolnak mélyre, és nem is nagyon véreznek. Ellátásuk egyszerű nyomókötésből áll, amelyet úgy készítünk, hogy a seb méretéhez illő összenyomott vattát vagy fehér vásznat a fedőkötés fölé helyezzük, és pólyával vagy azt helyettesítő kendővel szorosan odakötjük. Ha hosszabb időről van szó, először a sebre, majd - például a lábszáron van a sérülés - az egész lábszárra tegyünk kötést. Ha nincs módunkban szorítókötést készíteni, a sebre gyakorolt határozott, több percig tartó közvetlen nyomással - szükség esetén akár kézzel is - megállíthatjuk a vérzést.

Amennyiben a seb bekötése elállítja a vérzést, és egyéb bajt nem tapasztalunk, nyugodtan várhatunk akár másnapig is, amíg a sebet az állatorvos megvizsgálja és kezelésbe veszi.

A vérzés elállításának másik, sokkal kevésbé kívánatos módszere az érszorító. Ennek alkalmazása csak a végtag vagy a farok vérzésekor eredményes, és legalább minden 15 percben kell lazítani, hogy a végtag vagy a farok elhalását megakadályozzuk. Érszorítóként egyébként bármilyen erős spárga, zsinór vagy gézdarab megteszi. Képezzünk rajta hurkot, amely a seb és a test közötti részen nyomja a kérdéses eret. Figyeljük a vérzés erősségét, és ennek megfelelően szorítsuk meg a kötést. Ha jól csináljuk, rendszerint azonnal csökken a vérzés. Később próbáljuk meg az érszorító sebkötözéssel felváltani.

A szúrt sebek sokkal veszedelmesebbek, mint a vágottak, hiszen a test mélyében levő ereket és szerveket sérthetik, és így nagyobb a fertőződés lehetősége. A sebbe jutott szenny, piszok gyulladást okozhat, ezért már igen kicsiny szúrt - például faszilánk, tű, üveg, tüske okozta - sebek is olyan súlyos gyulladásos folyamatot indíthatnak meg, hogy elhanyagolt esetben egész életére nyomorékká tehetik a kutyát.

Lövés okozta sérülések általában vadászat során érhetik az állatot. A lövés következtében lágyrész-, vérér-, idegsérülés, csonttörés, tüdővérzés keletkezhet. Külső vérzésnél kötést alkalmazzunk, belső vérzésnél viszont sürgős állatorvosi beavatkozásra van szükség. A vérzés foka egyébként attól függ, hogy milyen eret roncsolt a golyó. Lehet egészen enyhe, de lehet olyan súlyos is, hogy a kutya rövid időn belül elvérzik.

SEBKEZELÉS

A kutya sebeit a lehetőség szerint úgy kell kezelni, hogy ne fertőződjenek. A friss sérülések közül elsősorban a kisebb karmolt, vágott sebeket érdemes és lehet otthon ellátni, de ezeket is csak akkor, ha a sérülést nem szennyezett vagy földdel érintkezett eszköz okozta. A szőrzettel borított területeket a seb környékén nyírjuk le, ügyelve arra, hogy ne kerüljenek bele vágott szőrszálak. A seb környékét sebbenzines gézzel, vattával kell megtisztítani olyanformán, hogy mindig a sebtől távolodó irányba töröljük a szennyezett részeket. Azután jódtintúrával fertőtlenítsük a seb környékét.

A sérült állat szakszerű felemelése

A sebet vízzel vagy más folyadékkal lemosni nem szabad! Miután elláttuk a seb környékét, ha lehetséges, kötözzük be azt steril gézzel, mullpólyával, esetleg tiszta, fehér vászonnal. Friss sérülésre ne tegyünk semmilyen sebhintőport vagy kenőcsöt!