Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

LEHEL, Ferenc

LEHEL, Ferenc

festő, művészeti író, (Papos, 1885. november 13. - Sao Paulo, 1975. augusztus 23.)

Az 1903/04-es tanévben a Mintarajziskola, majd 1906-ban a nagybányai szabadiskola növendéke és 1908-14 között a telep iskolán kívül visszatérő vendége volt. 1909-től publikált művészeti írásokat. 1921-ben abbahagyta a festést. 1939-től Olaszországban, Brazíliában és Londonban élt. Festményeit nagybányai plein air szemléletmód jellemzi. 1934-37 között 12 számot jelentetett meg a saját maga által írt és szerkesztett Nemzeti Művészet. Lehel Ferenc naplójegyzetei c. folyóiratból. Elméleti érdeklődéssel közelítette meg Csontváry művészetét a róla készített, sokat vitatott, szubjektív hangvételű írásaiban, melyekben a festő "különcségeit" a dekadens kor rovására írta. Művészetelméleti fejtegetéseiben a történetileg kialakult kategóriák tartalmait sokszor félreértve vagy a kor divatos eszmei áramlatainak befolyására átértelmezve megkísérelt új, saját maga teremtette rendszert kidolgozni. Trialista metafizikáját leginkább a Wölfflin rendszeréből kölcsönzött periodikus ismétlődés elméletével rokon alapelvekre próbálta meg felépíteni. Alapvető szemléleti kategóriái: a primitív, a klasszikus, a barokk kiegészül a materializmus, racionalizmus, szenzualizmus fogalmaival, és ezek, valamint további alcsoportok bevonásával kísérelte meg leírni a filozófiai gondolkodás és művészeti jelenségek - szerinte - elsődlegesen ösztönvezérelte fejlődését.

Főbb művei . 

  • A művészet bölcselete, Budapest, 1910

  • Magyar művészet a török világ idején, Budapest, 1913

  • Esztopszichofizikai tanulmányok, Budapest, 1913

  • A romantikától az expresszóig. Egy művészettörténeti monstre dráma. A XIX. századi művészet iskoláinak vázlata, Budapest, 1921

  • Gulácsy Lajos dekadens festő, Budapest, 1922

  • Csontváry Tivadar a posztimpresszionista festés magyar előfutára, Budapest, 1922

  • Cézanne, Budapest, 1923

  • Notre art dément. Quatre études sur l'art pathologique, Paris, 1926

  • Haladó művészet. Újrendszerű stílusmorfológia vázlata, Budapest, 1929 (németül: Fortschreitende Entwicklung. Versuch einer reinen Kunstmorphologie, München, 1929)

  • Morphologie Coparrée, Paris, 1930

  • Csontváry, Paris, 1931

  • Háromformájú teremtő fejlődés (Egy trialista mindenség szemlélet), Budapest, 1935

  • Csontváry Tivadar újonnan felmerült képeinek kiállítása, Budapest, Fränkel Szalon, 1936

  • Az ösztön filozófiája. Történelemesztétika. Neobarbarizmus, Budapest, 1939

  • Instinct in History, London, 1947

  • Csontváry (válogatás L. F. írásaiból (szerk.: MILTÉNYI T.), Budapest, 1998.

Irodalom . 

  • LÁZÁR B.: A művészet bölcselete, AH, 1910

  • HEVESSY I.: ~: Egy művészettörténeti monstre-dráma - A romantikától az ekszpresszióig, Nyugat, 1921. június 1.

  • FÜLEP L.: Műkedvelők bővedje, Ars Una, 1923/3.

  • KÁLLAI, E.: Ungarische Kunstliteratur, Der Cicerone, 1924/3.

  • BIERBAUER V.: ~: Haladó művészet, Tér és Forma, 1929/4.

  • Magyar művészet 1919-1945 (szerk.: KONTHA S.), Budapest, 1985.