Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

KOTSIS, Iván

KOTSIS, Iván

építész, építészettörténész, (Arad, 1889. december 15. - Budapest, 1980. március 11.)

1911-ben végzett a Műegyetemen ahol 1912-től dolgozott. Ösztöndíjjal Olaszországban és Németországban járt tanulmányúton. Az I. világháború idején hadmérnökként szolgált. 1918-ban műszaki doktorrá avatták, 1922-től az Épülettervezési tanszéken tanított. 1926-1949 között egyetemi tanár volt. 1945-ben az MTA levelező tagja lett. 1949-ben eltávolították az egyetemről. 1950-1966-ig a KÖZTI-nél dolgozott. 1961-ben Ybl-díjat kapott az építészek nevelésében végzett több évtizedes munkásságáért. 1963-ban a Budapesti Műszaki Egyetem díszdoktora lett. Tervezői pályája kezdetén neobarokk stílusban alkotott (zalaegerszegi ferences templom, József főherceg tihanyi kastélya). Kiemelkedő munkája volt a historizáló neoromán stílusú Regnum Marianium templom a Városliget szélén (1951-ben felsőbb pártutasításra lebontották). A 30-as évek elején munkáira erőteljesen hatott a novecento. Balatonboglári temploma a hazai modern egyházművészet műemlékké nyilvánított, kiemelkedő értéke (belső plasztikai díszítések Ohmann Bélától). A 30-as évek második felében több lakóházat tervezett modern stílusban (Bajza u. 4.; Árvácska u. 5.; Fehérvári út 135-137.). Tervezett több műszaki létesítményt, ill. épületet (szolnoki Gabonatároló, kisrábatoroki duzzasztógát, Aerodinamikai Intézet) és egészségügyi intézet (védőnőképzők). Jelentős munkája volt Székesfehérvár egységes utcaképének kialakítása 1935-1936, ill. 1955-1962-ben. 1945 után jelentős középületek újjáépítését, átalakítását irányította (MTA székház, Erkel Színház, soproni Petőfi Színház, füvészkerti Pálmaház, Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Kar). Építészeti szakírói munkássága rendkívül gazdag. Tervezői, tanári és elméleti munkásságát egyaránt az elfogultságoktól mentes, tiszta építészi gondolkodás jellemezte. Hagyatékát a Magyar Építészeti Múzeum őrzi.

Legfontosabb megvalósult épületei . 

  • 1922: tejivó csarnok, Margitsziget, Budapest

  • 1923: nyaraló, Balatonboglár; lakóház, Budapest, Istenhegyi út

  • 1924-1925: József főherceg kastélya, Tihany

  • 1926-1927: Biológiai Kutató Intézet, Tihany

  • 1925-1927: Ferences templom és kolostor, Zalaegerszeg

  • 1928: Luther-ház, Nyíregyháza; rendőrkapitányság, Balassagyarmat; nyaraló, Tihany; gyógyüdülő, Balatonfüred

  • 1928-1929: Állami Ápolónő- és Védőnőképző Intézet, Budapest, Gyáli út

  • 1926-1930: Regnum Marianum plébániatemplom, Budapest, Városliget (1951-ben lebontva)

  • 1931-1932: templom, Balatonboglár

  • 1932: duzzasztógát, Kisrábatorok

  • 1933: lakóház, Budapest, Muskátli u. 4.

  • nyaraló, Balatonkenese

  • 1934: Gabonatároló, Szolnok; plébániaépület, Balatonboglár

  • 1936: lakóház, Budapest, Bajza u. 4.; Budapest Ganz u. 11.; Aerodinamikai Intézet, Műegyetem, Budapest; 1937: lakóház, Budapest, Árvácska u. 5.

  • 1937-1939: lakóház, Budapest, Fehérvári út 135-137.

  • 1939: lakóházak, Prohászka O. u., Várkörút, Székesfehérvár

  • 1940: Berényi úti lakótelep, Székesfehérvár; lakóház, Orló u. 14.

  • 1941: Berényi úti Egészségház, Székesfehérvár; Püspöki bérház, Székesfehérvár

  • 1940-1942: tüdőgondozó, Budapest, Pestszentlőrinc

  • 1941-1942: Állami Védőnőképző Intézet, Kolozsvár

  • 1942: kultúrház, Balatonboglár; MÁVAG-lakótelep, Diósgyőr

  • 1943: lakóház, Balatonfűzfő

  • 1955: lakóház, Budapest, Németvölgyi út 72/b.

  • 1958-1960: Beruházási Bank székháza, Székesfehérvár.

Jelentősebb megvalósult átépítései . 

  • 1927-1928: megyeház, Zalaegerszeg

  • 1935-1936: megyeház, Deák Áruház, Reáliskola, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

  • 1941-1942: megyeház, Marosvásárhely

  • 1954-1955: Magyar Tudományos Akadémia, Budapest

  • 1956-1960: Horváth-ház, Balatonfüred

  • 1959-1962: Erkel Színház, Budapest

  • 1961-1965: Pálmaház, Füvészkert, Budapest; Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi Kar, Budapest;

  • 1963-1975: Petőfi Színház, Sopron.

Fontosabb publikációi . 

  • Az olasz renaissance építőművészet alaktana, Budapest, 1917

  • Az olasz renaissance építőművészet formaképzése, homlokzati és téralakításai, Budapest, 1921

  • Épületek alaprajzi megoldásai, Budapest, 1921

  • A renaissance építőművészet formái, Budapest, 1921

  • Tervezetek, Budapest, 1922

  • A közép-európai renaissance építőművészet alaktana, Budapest, 1927

  • Családi házak és nyaralók, Budapest, 1928

  • A tihanyi Magyar Biológiai Kutató Intézet épületei, Budapest [1928]

  • A mai magyar építészet, Budapest, 1939

  • A székesfehérvári régi városháza helyreállítása és kiépítése, Budapest, 1939

  • Esztétikai szempontok a magyar vidéki városok képeinek kialakításánál. Székesfehérvár városképének rendezése, Budapest, 1940

  • Kis- és középlakások alaprajzi megoldásai, Budapest, 1942

  • Sorházak alaprajzi megoldásai, Budapest, 1942

  • Az építészet, Budapest, 1942

  • Lakóépületek tervezése, Budapest, 1944

  • Épületek és tervek, Budapest, 1945

  • Térművészet, Budapest, 1946

  • Az újkor építészetének tárgymutatója, Budapest, 1948

  • Visszaemlékezések, tanulságok, Magyar Építőművészet, 1965/2.

  • A dél-németországi építőművészet a két világháború között, Magyar Építőművészet, 1974/2.

Irodalom . 

  • Genthon I.: Új magyar templomok, Magyar Szemle, 1935/2.

  • Jajczay J.: Mai magyar egyházművészet, Budapest [1938]

  • Csonka P.: ~, Budapest, 1979

  • Nagy E.: ~ 90 éves, Magyar Építőművészet, 1979/6.

  • Pamer N.: Magyar építészet a két világháború között, Budapest, 1986

  • Zákonyi F.: Balatonfüred, Veszprém, 1988

  • Moravánszky Á.: Száz éve születetett ~, Magyar Építőművészet, 1989/5.

  • Prakfalvi E.: Magna Domina Hungarorum. A Regnum Marianum plébániatemplom építéstörténete és pusztulása, Pavilon, No. 4. [1990]

  • Lapis Angularis. Források a Magyar Építészeti Múzeum gyűjteményéből. (szerk.: Hajdú V., Prakfalvi E.), Budapest, 1995

  • Évek, művek, alkotók. Ybl-díjasok és műveik 1953-1993 (szerk.: Schéry G.), Budapest, 1995

  • Kubinszky M.: ~ professzorra emlékezett az MTA és az építésztársadalom, Műemlékvédelem, 1998/3.