Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

KISFALUDI STROBL, Zsigmond

KISFALUDI STROBL, Zsigmond

szobrász, (Alsórajk, 1884. július 1. - Budapest, 1975. augusztus 14.)

1901-1904: Iparművészeti Iskola, 1904-1905: Stadtgewerbeschule, Bécs, 1905-1908: Országos Mintarajziskola, 1912-1913: Julian Akadémia, Párizs. Mesterei: Mátrai Lajos György, Lóránfi Antal, Anton Breneck, Radnai Béla. 1903: Iparművészeti Iskola kisplasztikai első díj, 1904: Deák ösztöndíj (Zala vm.), 1912: Rudics-díj, 1917: Ferenc József-rend hadiékítményes lovagkeresztje, 1919: Lipótvárosi Kaszinó díja, 1922: Erzsébetvárosi Kaszinó szobrász-díja, 1926: Gold Medal of Philadelphia, 1927: Pittsburgh város aranykulcsa, Varsói Szépművészeti Társulat aranyérme, 1929: Magyar Kis Állami Aranyérem, 1929: Barcelonai Nemzetközi Kiállítás aranyérme, 1930: Ipolyi Arnold-díj, Diploma di Partecipazione Monza, 1931: Corvin-koszorú, 1937: Párizsi Világkiállítás Diplome d' Honneur, 1941: Magyar Érdemrend középkeresztje, 1950 és 1953: Kossuth-díj, 1952: kiváló művész, 1954, 1955, 1970: Munka Vörös Zászló Érdemrendje, 1966: Munka Érdemrend arany fokozata, 1970: Lenin-emlékérem, 1974: Magyar Népköztársaság Zászlórendje. 1925: kormányfőtanácsosi cím, 1922-től Szinyei Társaság tagja, 1958-tól a Fészek Művészklub elnöke haláláig. Magyar Képzőművészeti és Iparművészeti Szövetség elnökségi tag 1949-től, Országos Béketanács tagja 1955-től, Magyar-Szovjet Baráti Társaság vezetőségi tagja, 1958-tól a Szovjetunió Művészeti Akadémiájának tiszteletbeli tagja. 1921-től díjazás nélkül, 1924-től felkért, 1925-től rendes tanár a Képzőművészeti Főiskola-án 1960-ig. 1912-ben a Rudics-díj révén bejárta Európát (Firenze, Róma, London, Párizs), 1927-1928-ban angliai és amerikai utazást tett. 1931-1937 között több alkalommal, hosszabb időt töltött Angliában, 1948-ban Párizsban, majd ismét Londonban dolgozott rövid ideig. 1945 után többször járt a Szovjetunióban (1948 és 1955, 1960-ban Moszkva) és más szocialista országban, 1958-ban a Béke Világkongresszus magyar delegációjának tagjaként Stockholmban. Apja göcseji tanító volt. Az Iparművészeti Iskola kisplasztikusi első díját még Strobel Zsigmondként nyerte el. A tehetséges szobrásznövendék 1904-ben, Zala vármegye ösztöndíjával egy évig Bécsben tanult, ahol a bécsi barokk-szecesszió hatott rá. Bécsben kiállításon is szerepelt. 1904 és 1905 nyarán Stróbl Alajos és Telcs Ede műtermében képezte magát. 1907-ben vett részt először műcsarnoki kiállításon, de az Új Idők már 1906-tól közölte műveinek reprodukcióit. Ernst Lajos támogatásával jutott műteremhez, 1908-ban az Akácfa utcában. A Százados úti művésztelepen, annak alapításától, 1911-től 1944-ig dolgozott. Sokoldalú művész, készített portrét, aktot, domborművet, kisplasztikát, érmet, porcelán figurát és főként monumentális emlékművet. Minden munkában kitűnően érvényesítette technikai tudását. Műveit - a monumentális szobroktól az apró porcelán figurákig - lendület, elegancia, mozgalmasság, dekoratív kompozíció és formaképzés jellemzi. Művészete a német szobrász és teoretikus, Adolf Hildebrand szigorú esztétikájának hatása alatt fejlődött, a példakép klasszikus fegyelmét azonban némileg feloldva, lágyabbá tette saját plasztikáját. Erőteljesen hatott rá az akadémizmus, melynek nemzetközileg elismert, jó felkészültségű mestere volt. Itthon a klasszicizáló akadémizmus három nagy, sokat foglalkoztatott képviselőjének egyike, Sidló, Szentgyörgyi mellett. Korai szűkszavú, zártan komponált figurái magukon viselik a korszak mértéktartó dekorativitását. Később romantikus lelkületéből fakadó formagazdagsága, lendületes ábrázoló képessége az expresszív realizmus mesterévé avatta, emlékműveiben a neobarokk akadémizmus vált uralkodóvá. Kései alkotói periódusában korábbi korszakainak tanulságait, stílustendenciáit érvényesítette, alkalmazta műveiben; szakmai felkészültségét a megrendelők elvárásaihoz igazította, de mindvégig megőrizve a klasszikus művészet hagyományait. Művészetének középpontjában az ember állt. Portrészobrászként kiemelkedően jelentős. 1910 körüli művei a korabeli kortárs művészeti törekvéseket mutatják (Gara Arnold portréja, 1909), akt szobraiban a klasszicizáló tendenciák jelentkeznek (Fürdő után, 1910; Finálé, 1911) s őrződnek meg majd későbbi műveiben is (Vénusz születése, 1918; Lábát törlő asszony, 1922). Első köztéri megbízatását 1913-ban a szentesi szoborpályázat elnyerésével Horváth Mihály szobrára kapta (felállítva 1934-ben). 1914-ben részt vett a Munkácsy pályázaton. Az első világháborúban a sajtó-főhadiszállás tagjaként teljesített katonai szolgálatot, 1917-ben a Gorlicei áttörés emlékművére (Kassa, Katonai Akadémia, elpusztult) kapott királyi megbízást, illetve egymás után készítette el a hadsereg vezetőinek portréit (Arz vezérezredes, 1917). 1918-ban készült E. A. Bourdelle művészetének hatását mutató Ijász c. szobra (Városliget, 1929), mely barokkos szenvedélyével új hang szobrászatában. E felfogás később is jelen van művészetében (Horthy István emlékmű terve 1943). Részt vett a Tanácsköztársaság művészeti életében, de politikai következmények nélkül. Tagja volt a Képzőművészeti Tanács Jóléti Bizottságának, Őszirózsás katonájának nagyméretű gipszváltozatát felállították 1919. május 1-jén az Alagút mellett és a Parlamentnél. A katona figura egyike a népies hangvételű, expresszív-realista szemléletű műveinek (Kukorica morzsoló, 1912; Ápolónő, 1917), melyek a későbbi életműben is fel-feltűnnek (Ózdi hengerész; 1952; Sarjú kaszáló, 1954). A két világháború között a hivatalos művészet reprezentáns alakja, pályája ekkor teljesedett ki. Az 1920-as években Ligeti Miklós kerámiaműhelyében, az angyalföldi műhelyben dolgozott, s velük állított ki 1922-ben, majd 1925-ben és 1926-ban szerepelt a philadelphiai kiállításon. A két évtized alatt több első világháborús hősi emléket készített, elsőként egy ősmagyar keblére dőlő sebesült zászlótartót Kapuvár részére, később Rákoskeresztúr, Körmend, Nyíregyháza, Nagykanizsa, Gyöngyös hősi emlékeit. Az 1921-es, Szabadság téri irredenta emlékszobrok közül az Észak alkotója. Az 1928-as Madonna egyetlen fából készült, gótizáló műve, kevés vallásos szobrának egyike. A Szent Imre (1931) egyik legnagyobb köztéri kompozíciója, mely Izabella főhercegnő megrendelésére készült, és az érzelmes neobarokk emlékműstílus dokumentuma. A magyar huszár (1926, felállítva 1932, Budai vár) viszont rokokós eleganciájával alkalmassá vált a herendi porcelángyár tömeges sokszorosítására. Sok közvetlen megbízást kapott és rendszeresen meghívták a pályázatokra. 1938-ban ő nyerte a Madách-szoborpályázatot, 1942-ben a talapzat elkészült, de a háború miatt nem került felállításra, hasonlóan a Horthy-emlékműhöz, melynek tervei semminemű hasonlatosságot nem mutatnak az 1947-es gellérthegyi emlékművel. 1931-1939 között műterme volt Londonban. Különösen kedvelték portreistaként Angliában, a festő László Fülöp mellett. Kemény Simon segítségével, Lord Rotherme pártfogásával jutott Angliába, a királyi család és az arisztokrácia világába. Nevezetes arcmást készített az angol királyi család egyes tagjairól (Earl of Athlone, Alice hercegnő, Erzsébet hercegnő), ill. a politikai élet nagyságairól (Lord Allenby tábornok, Lord Camrose, Lord és Lady Snowden, A. Chamberlain) és Georg Bernard Shaw-ról, akihez közismert jó barátság fűzte. Shaw-ról 1932-ben mintázott portréja - az író által leghűbb ábrázolásként értékelt alkotás -, Kisfaludi portréművészetének kulcsfontosságú műve, karakterizáló képességének vitathatatlan dokumentuma. 1949-ben Somerset Maugham portréját készítette el az író megrendelésére. Angliában 72 mű képviseli ~ portréművészetét különböző gyűjteményekben, magántulajdonban és a királyi család palotáiban. Itthon is a legfelsőbb körökből (Görgey Artúr, 1913; Tisza István, Szakasits Árpád), illetve a művészvilágból valóak modelljei (Csók István, 1924; Bajor Gizi, 1932; Kodály Zoltán, 1963). 1945 után többször járt a Szovjetunióban, útjai alkalmával készítette a Manyizer és Vucsetics portrékat, 1955-ben Vorosilov marsall mellszobrát. ~ot mesterségbeli tudása, anyagismerete és biztos karakterizáló készsége korának legjobb portrészobrászainak egyikévé tette. A második világháború után művészi pályája töretlenül folytatódott. 1945-ös És mégis elindul a munka című műve a tízes évek expresszív hangját idézi, miként pár évvel későbbi Vándor Petőfije is. 1945-ben őt bízták meg a szovjet parancsnokság, ill. Vorosilov választása alapján, a hazai szobrászat egyik legmonumentálisabb, szimbólum értékű emlékművének, a gellérthegyi Felszabadulási emlékmű (1947) elkészítésével. 1950-ben részt vett a Sztálin szoborpályázaton, megbízást kapott az Ezredéves emlékmű Kossuth és Rákóczi alakjainak elkészítésére, 1952-ben a Parlament melletti Kossuth szoborra. 1960-1966 között több korai művét vásárolta meg Szukarno, Indonézia akkori elnöke. 1967-ben állították fel mozgalmas, monumentális emlékművét Egerben a Végvári harcokat (1930-as szoborterv alapján). A nyolcvankilenc éves szobrász utolsó, életében felállításra került műve az Ózdi hengerész (1973). ~ művészideálja a - politikai rendszertől független - reneszánsz művész volt, aki a legkülönfélébb, egymással esetleg ellenséges viszonyban levő megbízóknak is képes volt dolgozni. Önéletírásában ezért fájlalja a politikailag kompromittált témájú, a nacionalista propaganda körébe tartozó 1945 előtti szobrainak ledöntését, megsemmisítését, szerinte elég lett volna raktárba szállításuk, ahogy az történt az 1990-es években több 1945 utáni művével. Munkásságát mintegy 2600 portré, ötvennél több köztéri mű őrzi, művészetéről Basilides Ábris készített filmet. 1976-ban Zalaegerszegen a Göcsej Múzeumban nyílt meg állandó kiállítása.

Mesterei . 

  • Mátrai Lajos György, Lóránfi Antal, Breneck, Anton, Radnai Béla.

Egyéni kiállítások . 

  • 1917, 1921, 1922, és 1925 • [Iványi Grünwald Bélával], Budapest

  • 1927, 1932 • Ernst Múzeum, Budapest

  • 1935 • White Allom Gallery, London

  • 1954 • Műcsarnok, Budapest (gyűjt.)

  • 1955 • Moszkva • Leningrád

  • 1956 • Kijev, Odessza, Harkov, Lvov

  • 1957 • Tallin, Riga

  • 1958 • Kinsky-palota, Prága

  • 1959 • Pozsony

  • 1965 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

  • 1965, 1974 • Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg

  • 1967 • Alsórajk

  • 1976 (1985) • Emlékmúzeum, Zalaegerszeg

  • 1984 • Szobrász és modelljei, Centenáriumi emlékkiállítás, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1906 • Mintarajziskola kiállítása

  • 1907, 1908 • Tavaszi kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1909, 1912, 1914, 1930, 1932, 1934, 1938, 1940 • Velencei Biennálé, Velence

  • 1909 • Művészház első kiállítása, Budapest

  • 1912, 1919 • Téli Tárlat, Műcsarnok, Budapest

  • 1921 • Magyar kiállítás, Amszterdam • Hága

  • Stockholm

  • 1922 • Csoport kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1925 • Aktkiállítás, Műcsarnok, Budapest • Egyházművészeti kiállítás, Róma

  • 1926 • Magyar kiállítás, Philadelphia

  • 1927 • Magyar kiállítás, Pittsburgh • Magyar kiállítás, Varsó • Magyar képzőművészeti kiállítás, Göteborg • Hősi emléktervek, Műcsarnok, Budapest

  • 1928 • Magyar kiállítás, Malmö • Aktkiállítás, Secession, Bécs

  • 1929 • Nemzetközi kiállítás, Barcelóna • Magyar reprezentatív kiállítás, Genf • Magyar képzőművészeti kiállítás - Magyar művészeti hét, Nürnberg

  • 1930 • Nemzetközi kiállítás, Monza • Szent Imre kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1931 • Szinyei Társaság III. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • Művészcsoportok Műcsarnok, Budapest • Horthy jubileumi kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1934 • Modern magyar művészek kiállítása, London

  • 1935 • Iparművészeti Társulat jubiláris kiállítása, Iparművészeti Múzeum, Budapest • Szinyei Társaság kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • Brüsszeli magyar kiállítás, Brüsszel

  • 1936 • Munkácsy Céh kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest • A nő a művészetben, Műcsarnok, Budapest

  • 1937 • Világkiállítás, Párizs • Szinyei Társaság kiállítása, Brüsszel • Magyar kiállítás, Bécs

  • 1938 • Madách-pályázat I-II. kiállítása, Iparművészeti Múzeum, Budapest • Nemzeti Szalon, Budapest • Magyar képzőművészeti kiállítás, Riga • Helsinki • Tallinn • Kaunasz

  • 1940 • Nyíregyházi Művészeti Hetek Országos képzőművészeti kiállítás, Nyíregyháza-Sóstó

  • 1948 • Magyar kiállítás, London

  • 1950, 1953, 1954, 1955, 1962 • 1., 3., 4., 6., 9. Magyar Képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest

  • 1951 • Magyar Képzőművészeti kiállítás, Varsó • Magyar katona a szabadságért, Fővárosi Képtár, Budapest

  • 1952 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest • Arckép kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1954 • Magyar plasztikai és grafikai kiállítás, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1957 • Magyar forradalmi művészet, Budapest • Hetven művész kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest • III. Miskolci Országos Kiáll., Herman Ottó Múzeum, Miskolc

  • 1958 • Magyar forradalmi művészet, Moszkva • Bukarest

  • 1959 • Moszkvai Biennálé, Moszkva • Tavaszi Tárlat, Pécs • Pedagógus képzőművészet, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1960 • Képzőművészetünk a felszabadulás után, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1962 • Magyar képzőművészeti kiállítás, Ermitázs

  • 1965 • A Százados úti művésztelep 50 éves jubileumi kiálllítása, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1966 • XX. századi magyar művészet, Szeged • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

  • 1967 • XX. századi magyar képzőművészet, London

  • 1969 • Magyar Művészet 1896-1945, Ernst Múzeum, Budapest • Nemzetközi katonai képzőművészeti kiállítás, Műcsarnok, Budapest • Petőfi emlékkiállítás, Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest

  • 1973 • Szabadtéri szoborkiállítás, Salgótarján • Herendi Porcelángyár kiállítása, Bécs • Magyar szobrászat 1957-1972, Puskin Múzeum, Moszkva

  • 1974 • Telcs Ede és tanítványai, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1978 • Magyar szobrászat, Műcsarnok, Budapest

  • 1980 • Madách-kiállítás, Xantus János Múzeum, Győr.

Köztéri művei . 

  • Szűry Dénes síremléke (márvány, 1912, Budapest, Németvölgyi temető)

  • Irredenta szobor, Észak (szobor, műkő, 1921, Budapest, V. ker., Szabadság tér, 1945 után lebontva)

  • Hősi emlékmű (1921 körül, Kapuvár)

  • Első világháborús hősök emlékműve (1921, Körmend, Kossuth u. sarok)

  • Első világháborús emlékmű (szobor, kő, 1924, Budapest, XVII. ker., Pesti út 142-144. előtt)

  • Limanovai 9. huszárezred - Nádasdy huszárok emlékműve (1924, Sopron, Deák tér)

  • Tisza István (1926, Debrecen, Egyetem park, lebontva 1945 után)

  • Hűség kapu (1926-1928, Sopron, Hikisch Rezsővel, lebontva 1945)

  • gr. Károlyi Sándor (emléktábla, márvány, 1928, Budapest, VIII. ker., Múzeum 11. Károlyi palota)

  • Íjász (bronz, 1929, Budapest, XIV. ker., Népstadion út, felállítva Margitsziget, 1925)

  • Türr István emléktábla (bronz, 1929, Budapest, V. ker., Türr u. 6.)

  • gr. Festetics Géza és Gézáné síremléke (1929, Budapest, Kerepesi temető)

  • Szent Imre (bronz, 1930, Budapest, XI. ker., Móricz Zs. körtér)

  • Rákosi Jenő (bronz, 1930, Budapest, VII. ker., Dohány u. Teréz körút sarok, lebontva 1948)

  • Darányi Ignác (bronz, 1931, Budapest, XIV. ker. Vajdahunyad sétány, Mezőgazdasági Múzeum, 1945-ben megsérült, 1950-ben megsemmisült)

  • Mahunka József és neje (bronz, 1931, Budapest, II. ker., József-hegyi lépcső 1-3., Móra Ferenc Nevelőotthon kertje)

  • I. világháborúban elesett császári és kir. 6-os Württenbergi huszárok emlékműve (bronz, 1931, Gyöngyös, Móricz u.-Jókai u. sarok, Huszárkert, 1992-ben restaurálva, áthelyezve)

  • Petőfi és Jókai mellszobor (1931, Pápa, Széchenyi tér Kollégium)

  • Benczúr Gyula (mellszobor, szürke homokkő, 1931, Szeged, Pantheon)

  • Mányoki emléktábla (1932, Szokolya)

  • Huszár (szobor, bronz, 1932, Budapest, I. ker., Dísz tér)

  • Vénusz születése (bronz, 1933, Nyíregyháza, Károlyi tér, barcelónai díjnyertes mű)

  • Hősi emlékmű-48-as császári és kir. Gollner gyalogezred (1934-1935, Nagykanizsa, egyik figura Petőfi Sándor)

  • Horváth Mihály (1934, Szentes)

  • Louis Marsigli-Luigi Ferdinando (mellszobor, bronz, 1936, Budapest, I. ker., Várpalota, keleti terasz, sorsa ismeretlen)

  • Krisztus (kő, 1935, Budapest, XVII. ker., Bajcsy-Zsilinszky tér, római katolikus templom előtt, eredetileg a rákoskeresztúri temetőben volt)

  • Hősi emlékmű (bronz, 1937, Nyíregyháza)

  • Komáromi Csipkés György (1938, Debrecen)

  • Szent György (bronz, 1939, Budapest, I. ker., Szent György tér, Sándor palota dunai homlokzat)

  • Hősi emlékmű (1939, Madocsa)

  • Háborús emlékmű (1940, Tarcal, Hősök kertje, kivitel: Füredi Richárd)

  • Magyar tábori vadászok első világháborús emlékműve (bronz, 1940-1941, Budapest, XII. ker., Városmajor, 1949-ben fej átalakítva)

  • 38-as Mollinary-Kecskeméti gyalogezred első világháborús emlékműve (haraszti mészkő, 1942-1943, Kecskemét, Katona József tér)

  • Horthy István emlékmű (1943, Siófok, Balatonújhelyi-klub kert)

  • gr. Serényi szobor (1945 előtt, Putnok)

  • Felszabadulási emlékmű (kő, bronz, 1947, Budapest, XI. ker., Gellérthegy, A. Geraszimov és B. M. Jofan, szovjet katona alakja eltávolítva 1992, domborművek 1993)

  • Állami zászló címere (bronz, 1947, Budapest, XI. ker., Gellérthegyi-emlékmű előtt)

  • Mártíremlékmű - Vádló (1949, Marcali)

  • Hála (mészkő, 1950, Budapest, V. ker., Szabadság tér, lebontva 1956, az eredeti márvány szobrot a Szovjetunióba küldték)

  • Kis makrancos (kútszobor, műkő, 1951-1953, Budapest, XIII. ker., Debreceni park)

  • Kossuth Lajos emlékmű (bronz, 1952, Budapest, V. ker., Kossuth tér, mellékalakok: Kocsis András, Ungvári Lajos)

  • Kossuth Lajos ceglédi beszéde (bronz, 1953-1955, Budapest, XIV. ker., Hősök tere, Ezredéves emlékmű, szobor alatt, dombormű)

  • Kossuth Lajos (bronz, 1953-1955, Budapest, XIV. ker., Hősök tere, Ezredéves emlékmű)

  • II. Rákóczi Ferenc (bronz, 1953-1955, Budapest, XIV. ker., Hősök tere, Ezredéves emlékmű)

  • II. Rákóczi Ferenc és Esze Tamás találkozása (dombormű, 1953-1955, Budapest, XIV. ker., Hősök tere, Ezredéves emlékmű)

  • Szovjet-Magyar Barátság (bronzszobor, 1956, Budapest, X. ker., Pataky tér, lebontva: 1990)

  • Kis makrancos (bronz, 1959, Szentes, Megyei Kórház)

  • Kossuth Lajos (bronz, 1959, Monok, Kossuth park)

  • Libás lány (kútszobor, bronz, 1961-1966, Hódmezővásárhely, Népkert sétány)

  • Weiner Leó-síremlék (1962, Budapest, Kerepesi temető)

  • Gyík (1962 körül, Balatonfüred, Szanatórium park)

  • Csajkovszkij (dombormű, kő, 1963, Budapest, X. ker., Csajkovszkij park)

  • Állami zászló (kő, bronz, 1965, Budapest, V. ker., Kossuth tér, Országház főbejárat előtt)

  • 1919-es mártírok emlékműve (1965, Zalaszentgrót)

  • Lengyel Gyula (bronz, mellszobor, 1966, Budapest, József Attila lakótelep, Közgazdasági Technikum)

  • Kis makrancos (bronz, 1923, felállítva 1966, Zalaegerszeg, Kálvária tér)

  • Bizalom (alumínium, 1967, Kalocsa, Kórház park)

  • Liliom (kútszobor, alumínium, 1967, Zalaegerszeg, Vizsla park)

  • Végvári harcok - Törökverő (szoborcsoport, lovasszobor, bronz, 1930, felállítva 1967, Eger, Hadnagy u.)

  • Petőfi (mellszobor, 1925, felállítva 1967, Alsórajk)

  • Hantken Miksa (mellszobor, bronz, 1967, Budapest, XIV. ker., Népstadion út 14., Magyar Állami Földtani Intézet)

  • Lóczy Lajos (mellszobor, bronz, 1967, Budapest, XIV. ker., Népstadion út 14., Magyar Állami Földtani Intézet)

  • Kossuth Lajos (mellszobor, 1967-1968, Dabas)

  • Lenin (1968, Kecskemét, Halasi út, Árpád körút sarok, lebontva)

  • Lenin (bronz, 1965-1968, Szombathely, Március 15. tér, lebontva)

  • Kodály Zoltán (mellszobor, bronz, 1969, Galyatető, SZOT Üdülő)

  • Szakasits Árpád (bronz, 1970, Budapest, XII. ker., MOM Szakasits Árpád Művelődési Ház, Csörsz u. 18., eltűnt)

  • Lóczy Lajos (bronz, 1970, Balatonfüred, Lóczy L. Szakközépiskola előtt)

  • Izsó Miklós (mellszobor, bronz, 1972, Budapest, XIII. ker., Margitsziget, Művészsétány)

  • Kohász emlékmű (bronz, 1972, Ózd, Kohászati Üzemek)

  • Ózdi hengerész (bronz, 1973, Ózd, Kohászati Művek

  • Székely Mihály (1973, Jászberény)

  • Hubay Jenő (bronz, 1976, Brüsszel, Zeneakadémia, előcsarnok)

  • A vándor Petőfi (bronz, 1976, Zalaegerszeg, Petőfi Általános Iskola)

  • Íjász (bronz, 1980, Zalaegerszeg, Sportcsarnok előtti tér)

  • Vorosilov marsall (kő, 1981, Nyíregyháza, Magyar Néphadsereg, kő)

  • Herman Lipót (mellszobor, bronz, 1983, Gyöngyös, Herman Lipót sétány)

  • Vachott Sándor (mellszobor, bronz, 1983, Gyöngyös, Herman Lipót sétány)

  • Ad Astra (bronz, 1927, felállítva 1984 körül, Zalaegerszeg, Göcsej Múzeum előkert)

  • Izsó Miklós (mellszobor, bronz, 1987, Bácsalmás, Hősök tere)

  • Vízbe lépő nő (alumínium, 1987, Zalakaros, Strand)

  • Gundel János (mellszobor, bronz, 1910, felállítva 1992, Budapest, XIV. ker., Állatkerti út 2., Gundel Étterem)

  • Kodály Zoltán (portré, márvány, Budapest, XI. ker., Ménesi út 11-13., Eötvös Kollégium)

  • Honvéd szobor (Jászszentandrás)

  • Petőfi Sándor (portré, kő, Gyönk, Általános Iskola)

  • Sárkányölő (bronz, Zalaegerszeg, Göcsej Múzeum)

  • Nimfa hallal (fém, Budapest, II. ker., Budakeszi út 69. kert)

  • Kagylós nő (műkő, 1970 körül elszállítva, Budapest, XIV. ker., Széchenyi Strand).

Külföldön felállított művek . 

  • Vénusz születése (bronz, 1936, Santa Barbara, El Presidio tér, Kalifornia

  • Íjász (bronz, 1926-1929, Santa Barbara, El Presidio tér)

  • Reggel/Morning (1927, New York)

  • Hamilton tábornok (1937 körül, Aberdeen, Katonai Akadémia, GB)

  • Íjász (Stockholm)

  • Íjász (Leningrád, Ermitázs kert)

  • Íjász (1960, Indonézia, Djakarta, kormányzói palota előtt)

  • Vízbelépő lány (bronz, 1960, Indonézia, Djakarta, kormányzói palota előtt)

  • Kossuth Lajos (mellszobor, bronz, 1967, Ottawa, CAN)

  • Kossuth Lajos (1977, Bulgária, Sumen, Kossuth Múzeum előtt, a budapesti Kossuth téri kicsinyített mása).

  • Több síremlék a Kerepesi, Rákoskeresztúri és Farkasréti temetőben (Ad Astra saját síremléke, Székely Mihály, Kmetty János, Rózsahegyi Kálmán).

Művek közgyűjteményekben . 

  • British Museum, London

  • Ermitázs, Szentpétervár

  • Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg

  • Keresztény Múzeum, Esztergom

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • Nemzeti Múzeum, Göteborg

  • Puskin Múzeum, Szentpétervár

  • Sárospataki Képtár

  • Tretyakov Képtár, Moszkva

  • Vay Ádám Múzeum, Vaja.

Irodalom . 

  • ~: Emlékeimből, Csillag, 1956. február

  • ~: Emberek és szobrok, Budapest, 1969

  • Kopp J.: ~, Budapest 1956

  • Vucsetics, J. V.: ~, Moszkva, 1960

  • Sebestyén K.: ~, Magyar Művészet, 1926

  • Boross M.: Rákosi Jenő szobra, Képzőművészet, 1929

  • Gy. N.: Magyar mesterek. ~, Szépművészet, 1931/56-59.

  • (-Y): Az angol arisztokrácia magyar szobrásza. Beszélgetés ~dal, Pesti Hírlap, 1934. október 14.

  • Shaw, G. B.: Portraits and figures by Sigismund de Strobl ( ~ gyűjteményes kiállítás, kat. bev., London, White Alton Gallery, 1935)

  • Lázár B.: ~ újabb művei, Magyar Művészet, 1936

  • Vargha B.: Új magyar szobrászat, Budapest, 1948

  • Shaw, G. B.: Sixteen Self Sketches, London, 1949

  • Pogány Ö. G.: Három Kossuth díjas szobrász. ~, Szabad Művészet, 1950/3-4.

  • Halápi László: Az új budapesti Kossuth-szobor, Szabad Művészet, 1952/10.

  • Mikus S.: ~ művészete, Szabad Művészet, 1954/10.

  • Gogolák L.: ~ portréművészete, Szabad Művészet, 1954/10.

  • Mihályfi E.: ~ (kat. bev., Műcsarnok, 1954

  • Pogány Ö. G.: Ungarische Bildhauerkunst, Budapest, 1955

  • Gádor E.: Budapest szobrai, Budapest, 1955

  • Herman L.: A művészasztal, Budapest, 1958

  • Tyihomirov, A.: Iszkusztvo Vengrii IX-XX, Moszkva, 1961

  • Soós Gy.: M. G. Manyizer portré szobra, Bulletin du Musée Hongrois des Beaux-Arts, 1961/19.

  • Czeizing L. -D. Fehér Zs.: Művészek, Budapest, 1963

  • Lengyel G.: A nyolcvanéves ~nál, Művészet, 1964/7.

  • D. Fehér Zs.: Húsz év után, Művészet, 1965/4.

  • N. Pénzes É.: A túlerővel szemben, Művészet, 1968/11.

  • Kisdéginé Kirimi I.: ~, Művészet, 1969/7.

  • N. Pénzes Éva-Pogány Ö. G.: ~ (kat., Göcsej Múzeum, Zalaegerszeg, 1981)

  • N. Pénzes É.: Szobrász és modelljei. Kiállítás ~ centenáriumán (kat. bev., Magyar Nemzeti Galéria, 1984)

  • Szűcs Gy.: Szobrász és modellje, Művészet, 1984/10.

  • Kostyál L.: A zalaegerszegi ~, Budapest 1990

  • Frank J.: Habent sua fata, Élet és Irodalom, 1991. november 29.

  • Prohászka L.: A kardját néző huszár története, Pavilon, 1994/9.

  • Pótó J.: Emlékmű, politika, közgondolkodás, Budapest, 1990

  • Kovács P.: A tegnap szobrai. Fejezetek a magyar szobrászat közelmúltjából, Szombathely, 1992.