Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

KASSÁK, Lajos

KASSÁK, Lajos

festő, tipográfus, költő, író, (Érsekújvár, 1887. március 21. - Budapest, 1967. július 22.)

~ az 1910-es évektől a 30-as évtized fordulójáig, majd rövid ideig 1945 után a magyar avantgárd főalakja, költő, író, szerkesztő, lapalapító, mozgalomszervező, ideológus; a vizuális művészetek sokféle ágában, műfajában dolgozott a tipográfiától a festett fareliefekig; készített grafikákat, kollázsokat, fotómontázsokat és festményeket. Itthon a fiatal művészek körében a tiszta szellemiség idolja lett. 1947: Baumgarten-díj; 1948: Kossuth Érdemrend; 1965: Kossuth-díj (irodalmi munkásságáért); 1967: Munka Érdemrend arany fokozata. 1904-ben Pestre költözött, vasmunkásként dolgozott, ekkor került kapcsolatba a munkásmozgalommal. 1909-1910 között Nyugat-Európában, Párizsban járt. Versei 1909-től rendszeresen megjelentek a Független Magyarország c. napilapban. 1915-ben saját lapot indított TETT címmel, ezzel megkezdte irodalmi és képzőművészeti szervező munkáját. A 10. számban tette közzé programját, a fennálló társadalmi rendet támadó szónoklatát. A művészetnek különleges agitatív szerepet követelt, társadalmi felelősségét hangsúlyozta. Fő művész-munkatársa Uitz Béla volt. A TETT 1916. évi betiltása után ~ megindította a MA c. aktivista folyóiratát. A MA Visegrádi és Váci utcai szerkesztőségi termeiben kiállításokat rendezett az általa felfedezett művészek munkáiból. Uitz Bélán kívül Tihanyi Lajos, Bortnyik Sándor, Pátzay Pál mellett Gulácsy Lajos, Bohacsek Ede, Schadl János, Dobrovits Péter, a Galimberti házaspár stb. szerepeltek. Mattis-Teutsch és Rohancsek Ernő fölfedezője. 1919-ben az írói direktórium tagja volt, a Tanácsköztársaság bukását követő bebörtönzése után, bécsi emigrációjában 1926-os hazatéréséig folytatta a MA kiadását. ~ a 20-as években alkotta meg a Képarchitektúra (Bildarchitektur) fogalmát, ezzel is a korszak avantgárd főáramához, a korszak fogalmi-képi megfogalmazási kísérleteinek kimunkálásához csatlakozott. Nagy előképei az oroszok, különösen Malevics és Tatlin voltak. Szigorúan megformált képi rendszerükkel (melyben a formának-erővonalnak-színnek megvoltak a fogalmi equivalensei) szemben ~ kiindulópontként a fogalmat választotta, képarchitektúrái költői megfogalmazásainak vizuális analógiái voltak; az 1925-ben kiadott Tisztaság Könyvében számozott költeményei és képarchitektúrái együtt szerepelnek. A húszas években ~ szellemi pályaíve jelentős változásokon ment keresztül, a dadaista hatásoktól a pragmatikus konstruktivizmusig; ekkor készített képei általában kisméretűek. Hazatértekor, 1926-1927 között szerkesztette a négy számot megért Dokumentum c. politikai, társadalmi és művészeti folyóiratot, majd 1928-ban Munka címmel új folyóiratot indított, amely nem nagyon tért el a szociáldemokraták által kivívott szabadelvűségtől, 1939-ben betiltották. A ~ szervezte Munka kört festők, írók és munkások - köztük Vas István, Korniss Dezső, Lengyel Lajos, Vajda Lajos, Schubert Ernő, Trauner Sándor - alkották. Pán Imre és Mezei Árpád felkérésére az 1945-ben megalakult Európai Iskola alapító tagjaként szerepelt, bár a kollektíva főként szürrealista vonulata számára idegen volt. 1945-1949 között a Magyar Műv. Tanács alelnöke, az Új Idők, a Kortárs és az Alkotás szerkesztője volt, 1947-ben szociáldemokrata képviselőséget vállalt. 1949-től belső száműzetésbe kényszerült, művei nem jelenhettek meg. 1946-1954 között Békásmegyeren élt, ahol telekszomszédja, Gadányi Jenő baráti biztatására újra rajzolni kezdett. Tusrajzokat készített, melyek a természetben mélyen rejlő energiák megjelenései, majd redukált kompozíciójú csendéleteket festett. 1956-tól visszatért a kulturális életbe. A 20-as évek avantgárd mozgalmainak nemzetközi "reinkarnációja" ~ munkásságát is felfedezte; világszerte sorra nyíltak kiállításai. Korai absztrakt művei iránt főleg a Vasarelyvel együttműködő Denise René és a kölni Galerie Gmurzynska érdeklődött. Az 1966-1967-es párizsi nagy dadaizmus kiállításon 15 művével vett részt. ~ felidézte korai, már nem számontartott munkáit és ismét elkezdett nem figuratív munkákon dolgozni. Késői művei líraibb hangvételű absztrakciók; nagy távlatú, mégis személyes vallomások. Az ultramodern indulású ~ feladta modernizmusát, pont akkor, amikor az érvényre jutott. 1967-ben, halála előtt, a Fényes Adolf Teremben megrendezte első gyűjteményes kiállítását, amely az ún. tűrt kategóriába került, a költségeket így fizetnie kellett volna, de ezt végül elengedték. ~ hagyatékából 1976-ban létrehozott ~ Emlékmúzeum állandó kiállításon mutatja be ~ munkáit.

Egyéni kiállítások . 

  • 1924 • Galerie Würthle, Bécs • Galerie Sturm, Berlin

  • 1928 • Mentor Galéria, Budapest

  • 1957 • Városi Könyvtár, Esztergom • Csók Galéria, Budapest • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

  • 1960 • Galerie Denise René, Párizs (kat.)

  • 1962 • Magyar Írók Szövetsége, Budapest

  • 1963 • Galerie Denise René, Párizs

  • 1964 • G. El, Elbląg (PL)

  • 1965 • Fiatal Művészek Klubja, Budapest • Művészklub, Kecskemét • Galerie Klihm, München

  • 1966 • Palmiro Togliatti Megyei könyvtár, Kaposvár • Brook Street Gallery, London [V. Vasarelyvel] • Galerie Tobies et Silex, Köln

  • G. Viotti, Torino

  • 1967 • Fényes Adolf Terem, Budapest • Galerie Denise René, Párizs (kat.)

  • 1968 • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár (kat.) • Óbudai Kultúrház, Budapest • Pedagógus Szakszervezet, Debrecen

  • 1969 • Kossuth Lajos Tudományegyetem, Debrecen • ~ Művelődési Ház, Budapest • Palazzo Strozzi, Firenze (kat.) • G. D. Prága • University Hall, Gary (USA)

  • 1970 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest • Dům Umění, Brünn

  • 1971 • Galerie Gmurzynska-Bargera, Köln (kat.) • Galerie Nächst St. Stephan, Bécs • Neue Galerie der Stadt, Linz • Neue Galerie am Landesmuseum Joanneum, Graz (kat.)

  • 1975 • Kassák Klub, Budapest • Vármúzeum, Esztergom • Xantus János Múzeum, Győr • Művelődési Ház, Nagykanizsa

  • 1977 • Postás Művelődési Központ, Budapest • Kassák Múzeum, Budapest • Művelődési Központ, Sárvár

  • 1978 • Művelődési Ház, Monor • Hamburger Jenő Művelődési Központ, Zalaszentgrót • Megyei Művelődési Központ, Eger

  • 1979 • Művelődési Központ, Paks • Déryné Művelődési Központ, Karcag

  • 1982 • Művelődési Ház, Nagymaros • Megyei Művelődési és Ifjúsági Központ, Szolnok

  • 1983 • Művészeti Galéria, Érsekújvár

  • 1984 • Matignon Gallery, New York

  • 1985 • Ferenczy Múzeum, Szentendre

  • 1986 • Szombathelyi Képtár, Szombathely

  • 1987 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (kat.).

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1957 • Tavaszi Tárlat, Műcsarnok, Budapest

  • 1962 • Modern építészet - Modern képzőművészet, Építők Klubja, Budapest • Galerie Denise René, Párizs

  • 1964 • Kis Színpad, Pozsony • Cinquante ans de collage, Musée de l'Art Moderne, Párizs

  • 1965 • Nyolcak és aktivisták köre. A huszadik század magyar művészete, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

  • 1966 • Százhuszonöt év magyar fotóművézete, Műcsarnok, Budapest • "50 Jahre Dada", Kunsthalle, Zürich • 50 Ans Dada, Musée de l'Art Moderne, Párizs

  • 1967 • Avantgarde in Osteuropa, 1910-1930, Kunstverein, Berlin • Dada, 1916-1966, Goethe Institut und Vogel und Besemer, Köln

  • 1968 • Dada, 1916-1966, Tokió

  • 1969 • Konstruktive Kunst, "Elemente + Prinzipien", Kunsthalle, Nürnberg • Moholy-Nagy és kortársai, Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

  • 1970 • Osteuropäische Avantgarde, Galerie Gmurzynska, Köln

  • 1971 • Ungarische Avantgarde, Galerie del Levante, München

  • 1972 • Konstruktivismus. Entwicklungen und Tendenzen seit 1913, Galerie Gmurzynska-Bargera, Köln • Hungarian Art. The Twentieth Century Avantgarde, Indiana University Art Museum, (USA)

  • 1973 • Magyar Aktivizmus, Janus Pannonius Múzeum, Pécs

  • 1975 • Die 20-er Jahre in Osteuropa, Galerie Gmurzynska, Köln

  • 1976 • Palazzo Reale, Milánó

  • 1979 • Ungarische Konstruktivismus, 1910-1977, Münchner Kunstverein, München

  • 1980 • The Hungarian Avantgarde, The Eight and the Activists, Hayward Gallery, London • Gli Otto e gli attivisti, Palazzo Barberini, Róma • Tibor de Nagy Gallery, New York

  • 1981 • Nyolcak és Aktivisták, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1982 • Kállai Ernő emlékezete, Óbuda Galéria, Budapest • A dada Magyarországon, Eötvös Loránd Tudományegyetem, Bölcsészgaléria

  • 1983 • Klassiker der Avantgarde - die ungarische Konstruktivisten, Galerie Taxispalais, Innsbruck

  • 1986 • Futurismo i'Futuristi, Palazzo Grassi, Velence.

Válogatott művészeti írásai . 

  • A plakát és az új festészet. MA, 1916/1.

  • Bildarchitektur, Bécs, 1921

  • A képarchitektúra, MA, 1922/4.

  • Új művészek könyve (szerk. Moholy-Nagy Lászlóval, Bécs, 1922), Budapest, 1977

  • Ábrázoló és teremtő festészet, Bécsi Magyar Újság, 1922. augusztus 17.

  • A konstruktivizmusról, Diogenes, 1923/2.

  • Az új művészet él, Testvér, Bécs, 1925/10.

  • Vallomás tizenöt művészről, interjúk, Budapest, 1942

  • Képzőművészetünk Nagybányától napjainkig, 1947

  • Az izmusok története [Pán Imrével], Budapest, 1972

  • Éljünk a mi időnkben. Írások a képzőművészetről [vál.: Ferencz Zsuzsa], Budapest, 1978.

Irodalom . 

  • Bortnyik S.: Két levél az új festészetről, Nyugat, 1921/II.

  • Hevesy I.: A dadaista világnézet, Nyugat, 1923/II.

  • Kállai E.: Új magyar piktúra 1900-1925, Budapest, 1926

  • Rabinovszky M.: Kassák mint képépítész, Nyugat, 1928/I.

  • Rabinovszky M.: A Képzőművészek Új Társasága kiállítása a Nemzeti Szalonban, Magyar Grafika, 1930/1.

  • J. M.: Beszélgetés ~sal az elsikkasztott forradalomról, Független Magyarország, 1947. január 13.

  • Havas L.: ~ képkiállítása, Népakarta, 1957. április 3.

  • Bori I.-Körner É.: ~ irodalma és festészete, 1968

  • Rónay Gy.: ~, Budapest, 1971

  • Paśiakova, J.: ~ Vyvojové problémy a tendencie madarskey avantgardy, Pozsony, 1973

  • Straus, T.: ~, Köln, 1975

  • Passuth K.: ~ e l'avanguardia ungherese. Conference au X. Convegno di Mitteleuropa, Gorizia, 1975

  • Csaplár F.: ~ emlékmúzeum (kat., Budapest, 1976)

  • Vadas J.: ~ a konstruktőr, Budapest, 1979

  • Szabó J.: A magyar aktivizmus művészete 1915-1927, Budapest, 1981

  • György P.: Egy szétszóródott életmű, Művészet, 1986/8.

  • ~ (kat. a magyar nemzeti galéria és a petőfi irodalmi múzeum emlékkiállítása, bibliográfiával, szerk.: Csaplár F., Gergely M., György P., Pataki G.; tan.: Körner É., Mezei Á., Straus, T., Perneczky G., Hegyi L., Andrási G., Botár O., R. Bajkay É., Szabó J., Peternák M., Csaplár F., György P., Budapest, 1987)

  • Markusová, H.: L. Kassák 1887-1967, Atelier, 1997/10.

  • Csaplár F. (szerk.) ~ Reklame und Moderne Tipographie, Budapest, 1999.