Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

JANKOVICS, Marcell

JANKOVICS, Marcell

rajzfilmrendező, könyvillusztrátor, művelődéstörténész, (Budapest, 1941. október 21. - )

1960: a Pannónia Rajzfilmstúdió, most Pannónia Kft. munkatársa. 1997: ügyvezető. 1971-77: a Képzőművészeti Gimnáziumban, 1981: az Iparművészeti Egyetemen animációt tanít, egyetemi magántanár, DLA (Doctor of Liberal Art), 1965: önálló filmrendező. A tv-ben ismeretterjesztő és művelődéstört. sorozatokat készít. 1998-tól a Nemzeti Kulturális Alap elnöke, 1996-2000 között a Magyar Nemzet szerkesztő bizottságának tagja. 1998-tól a Magyar Művelődési Társaság elnöke, 1994-től a Magyar Művészeti Akadémia, 1999-től a Magyar Illusztrátorok Társasága tagja. 1974: Balázs Béla-díj; 1975: Oscar-díjra jelölték a Sisyphus c. filmjéért; 1977: Cannes-i Arany Pálma a Küzdők c. filmjéért; 1978: Kossuth-díj; 1982: Ifjúsági-díj; 1984: érdemes művész; 1984: Minden idők legjobb rajzfilmje díj a Fehérlófia c. filmért Los Angelesben; 1988: Életmű-díj. ~ meghatározó alakja a magyar animációs filmművészetnek. A Nepp József teremtette Gusztáv-sorozatban Nepp Józseffel, Dargay Attilával s (az akkor még) Pannónia Rajzfilmstúdió más munkatársaival dolgozott együtt. A Küzdők (1977) c. rövid munkája klasszikussá vált. Az egyszerre humoros és groteszk műben az antik szobrokhoz hasonló alkatú szobrász az alaktalan márványból atlétát farag, ám a kész márványember őt öregemberré faragja. A János vitéz c. filmjében, mely az első magyar egész estés rajzfilm, több stílus is keveredik. Ez részben az alkotótársak különféle stílusának köszönhető, de már itt is megjelenik Jankovics vonzalma a népművészeti motívumok iránt, s az akkoriban világhódító útját járó Sárga tengeralattjáró sem maradt hatás nélkül a rendezőre. Alkalma volt az egyes epizódok karakteres megjelenítésére anélkül, hogy szétesett volna az egész film. A néprajzhoz, a magyar népművészethez és kultúrtörténethez való visszanyúlás jellemzi későbbi munkáit (Magyar népmesék, Mondák, Fehérlófia). Rajzfilmjeinek, egymásból születő epizódjainak kialakult egy nagyon karakteres, mozgalmas, gomolygó, ám mégis tömör, stilizált stílusa. A Fehérlófia (1980) c. műve is egész estés rajzfilm, mely ősi népmesei elemekből táplálkozik.

Főbb művei . 

  • János vitéz, 1973

  • Gusztáv, Magyar népmesék, Mondák a magyar történelemből.

Írásai . 

  • Csillagok között fényességes csillag. A Szt. László legenda és a csillagos ég, Budapest, 1987

  • Jelkép-kalendárium, Budapest, 1988

  • Jelképtár [társszerző], Budapest, 1990

  • A fa mitológiája, Budapest, 1991

  • Ahol a madár se jár. Hét év tizenkét tanulmány, Budapest, 1996

  • A Nap könyve, Budapest, 1996

  • "Mély a múltnak kútja...". Gondolatok a kultúráról, Budapest, 1998.

Irodalom . 

  • MATOLCSY GY.: Válogatott tanulmányok a magyar animáció történetéből, szerk., Budapest, 1980

  • SZEMADÁM GY.: ~ rajzfilmrendező, Budapest, 1987

  • FENYVES GY.: Az ember tragédiája, Filmmagazin, 1990. január

  • KENESSEI A.: A Bibliás magyar rajzfilmen, Ország-Világ, 1990. június 6.

  • ESZÉKI E.: Élmény, hogy itt élhetek, Kurír, 1990. december 22.

  • FARKAS M.-LENDVAI E.: Dokumentumfilm, animációs film, rövidfilm 1981-85, Budapest, 1992

  • SEBES E.: Rajzfilm készül a Tragédiából, Mai Nap, 1992. június 7.

  • ZSUGÁN I.: Szubjektív magyar filmtörténet 1964-1994, Budapest, 1994

  • DIZSERI E.: Kockáról kockára, Budapest, 2000.