Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

HALÁSZ, János

HALÁSZ, János

rajzfilmrendező, alkalmazott grafikus, (Erzsébetfalva, (Budapest, 1912. április 16. - London, 1995. január 21.)

1927-ben főcím- és plakátrajzolóként kezdte a pályáját. Ekkor ismerkedett meg későbbi mesterével, Pál Györggyel [George Pal]. Az Est grafikusa volt. Miután 1930-ban egy évet Párizsban töltött, Bortnyik Sándor tanítványa, majd asszisztense lett. Munkássága kezdetben a reklámfilmre terjedt ki. 1932-ben Macskássy Gyulával és Kassovitz Félixszel megalapították az első magyar animációs műhelyt. Első önálló rajzfilmjét 1934-ben készítette. 1936-ban Angliában telepedett le. Ugyanebben az évben az első technicolor eljárással készült angol film producere volt. Feleségével és alkotótársával, Joy Batchelorral 1940-ben létrehozták a Halas and Batchelor Cartoon Films céget, amely Nagy-Britannia legnagyobb rajzfilmkészítő stúdiójává fejlődött. A II. világháború idején 60 filmet készítettek a Tájékoztatásügyi és a Honvédelmi Minisztériumnak. A bűvös vászon (1951) című munkájától számítják az angol rajzfilmgyártás amerikai piacra való betörését. Nevéhez fűződik az első sztereó rajzfilm (A bagoly és a cica, 1953) és az első bábfilm (Szobor a hajó orrán, 1953). Orwell: Állatfarm című regényéből, 1954-ben elkészítették az első egész estét betöltő angol rajzfilmet. Több ezer rajzfilm rajzolója, rendezője, producere volt. Az animáció szellemi atyjaként tartják számon. Állandó kutatója volt a műfaj gyakorlati és elvi problémáinak. Stílusa a naturális megoldásoktól mindinkább az aprólékos részleteket elhagyó karikatúra felé hajlott. Ötletgazdag, áradó humorú művész volt. Zeneműveket elevenített meg rajzeszközökkel. Filmet készített George Hoffnung - 1959-ben elhunyt rajzoló - közkedvelt munkáiból. 1982-ben elkészítette az első teljesen digitalizált filmet Európában, a Dilemma című alkotást, Kass János grafikai ötleteinek, műveinek felhasználásával. A nagy mesterek című sorozatban többek között Toulouse-Lautrec, Botticelli és Bosch művészetét népszerűsítette. Filmjei számos nemzetközi fesztiválon nyertek díjat. Rajz és dokumentumfilmjei, illetve oktatófilmjei közül sokat a televízió megrendelésére készített. 1963-ban kapott Oscar-díjat a környezetvédő mozgalmakat megelőzően a civilizáció veszélyeire figyelmeztető, Autómánia 2000 című filmjéért. Az animáció nemzetközi szövetségének (ASIFA) volt az elnöke.

Mesterei . 

  • Pál György [George Pal], Bortnyik Sándor.

Főbb művei . 

  • Zsebkarikatúra, 1941

  • Szemétláda parádé, 1942

  • Arab rajzsorozat (4 kisfilm), 1943-1945

  • Charles sorozat (7 kisfilm), 1947-1950

  • Emelkedj tovább, Johnnym!, 1949

  • A bűvös vászon, 1951

  • Az óriáskígyó [Henry Moore-ral], 1951

  • A bagoly és a cica, 1953

  • Szobor a hajó orrán, 1953

  • Állatfarm, 1954

  • Akis Ig világa (tv-rajzfilm), 1956

  • A mozi története, 1956

  • A karácsonyi látogató, 1958

  • A találmányok története [B. Bozettóval], 1959

  • Foo-foo sorozat (33 tv kisfilm), 1959-1960

  • Snip és Snap sorozat (26 tv kisfilm), 1959-1960

  • Autómánia 2000, 1963

  • Hoffnung szimfonikus zenekara [D. Lambbellel], 1965

  • Mi is a számítógép?, 1970

  • Dilemma, 1982; Játékosok, 1982

  • A világ fénye, 1990.

Könyvei . 

  • Az animáció mesterei, 1987

  • A rajzfilm technikája és Rajz Mozgásban [Roger Manvellel].

Irodalom . 

  • Hudra K.: Animáció, ~ kiállítása, Művészet, 1988/9.

  • Dizseri E.: Kockáról kockára. A magyar animáció krónikája 1948-1998, 1999.