Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

FISCHER, József

FISCHER, József

építész, elméleti író, (Budapest, 1901. április 12. - Budapest, 1995. február 23.)

~ a két világháború közti progresszív építészet egyik meghatározó alakja volt. Építészeti munkássága - klasszikusnak számító műegyetemi tanulmányok nélkül - az 1920-as évek közepén kezdődött. Ekkorra már közeli kapcsolatba került korának modern művészeti irányzataival, így a kubizmussal és a rá nagy hatást gyakorló kassáki képarchitektúrával. Ismeretségi körében is előszőr képzőművészek vannak, s csak 1927-ben kerül személyes kapcsolatba a hazai modern építészeti irányzatok fontosabb képviselőivel (többek között Molnár Farkassal, Ligeti Pállal, Forgó Pállal, Körner Györgygyel, Masirevich Görggyel, Pajor Zoltánnal, Preisich Gáborral, Rácz Györggyel, Révész Zoltánnal, Schiller Mártonnal). 1928 és 1938 között a CIRPAC (utóbb CIAM) magyar csoportjának volt vezetője, a csoport több kiállítását, publikálási lehetőségét szervezte. Építészeti alkotásait ekkor - az 1934-1935-ös évtől eltekintve, amikor Breuer Marcellal és Molnár Farkassal közös társulásban dolgozott - jórészt önállóan tervezte. Jelentős építészetelméleti írásai is elsősorban a CIAM magyar csoportja működésének éveiből valók. 1945 után a Fővárosi Közmunkák Tanácsának lett az elnöke, melynek 1948-as felszámolását követően jellegtelen felújítási munkákban dolgozott. 1953-tól a Budapesti Városépítési Tervező Vállalatnál a tizenkét budapesti kerület helyreállítási munkálatait irányította (ekkor, 1955-ben) készült el tervei szerint a IX., Erkel Ferenc u. 20., ill. a VIII., Baross u. 18. helyreállítása). 1956. október végén a Nagy Imre-kormányban államminiszteri tisztséget kapott, mint az SzDP egyik szellemi vezetője. 1965-ben a már több éve az USA-ban élő felesége és egyik fia után utazott, ahonnan felesége halála után 1978-ban tért haza. Itthon építészi munkát már nem folytatott, kiállításokon szerepelt, visszaemlékezéseket írt. 1992-ben a főváros díszpolgárává választották. Építészetről vallott nézeteit igen erősen meghatározták a bécsi, stuttgarti, frankfurti kislakásépítéseknél megfogalmazott új szempontok: nagy tömegek lakásigényének minél magasabb színvonalon való kielégítése. Épületein elsősorban Gropiusnak, a Bauhausnak, illetve a CIAM-mal kapcsolatban álló építészeknek (Gropius mellett Ernst May, Corbusier & Janneret) hatása érezhető. A CIAM magyar csoportjának első hazai szereplése 1932-ben volt a Tamás Galériában (ugyanebben az évben az őszi lakberendezési vásáron, majd 1935-ben a Budapest Nemzetközi Vásáron szerepeltek). Építészeti tevékenységük rendszeres fóruma volt 1932 és 1938 között a Tér és Forma c. folyóirat évi egy-egy száma.

Főbb művei . 

  • 1925: Császárfürdő, Budapest

  • 1927: Németvölgyi úti bérház terve, Budapest

  • 1930-1931: Napraforgó u. 20., Budapest

  • 1931-1932: Csatárka u. 4/a, Budapest

  • 1931-1932: Rácz Aladár (volt Torbágyi) út 26., Budapest

  • 1932: Pusztaszeri út 23/a, Budapest

  • 1933: Köztársaság (volt Tisza Kálmán) tér, Budapest

  • 1933-1934: Szépvölgyi út 88/b, Budapest

  • 1934: Palánta u. 15/a-b, Budapest

  • 1934: OTI pestújhelyi kórházának személyzeti épülete [Molnár Farkassal]

  • 1935: Csévi köz 7/a, Budapest [Molnár Farkassal]

  • 1936: Bajza u. 10., Budapest

  • 1936-1937: Szemlőhegy u. 35., Budapest

  • 1939: Thököly úti bérház, Budapest

  • 1941: Széchenyi-hegy, Rege u. 10., Rege szálló, Budapest

  • 1941: Széchenyi-hegy, Rege u. 15., Gyopár szálló, Budapest

  • 1941: Pusztaszeri út 116., Budapest

  • 1941: Váci úti bérház, Budapest

  • 1941-1942: Baba u. 14., Budapest

Fontosabb írásai . 

  • A lakásépítés politikájához, Munka, 1928

  • Az albertfalvai építkezésekhez, Munka, 1929

  • Az internacionális új építészet és a kislakáskérdés, Munka, 1930

  • Új építés. Molnár Farkas munkái 1923-1933, Budapest, én.

  • Amikor újjáépítési kormánybiztos voltam Budapest, 1981/9.

  • Emlékeim a szocreál korszakról, Magyar Építőművészet, 1984/3.; ~ visszaemlékezéseiből, Budapest Főváros Levéltára Közleményei, 1984 (1985)

  • ~ visszaemlékezései. Részletek. Lapis Angularis. Források a MÉM gyűjteményéből, Budapest, 1995.

Irodalom . 

  • Gábor E.: A CIAM magyar csoportja, Budapest, 1972

  • Preisich G.: Egy építkezés Budapesten 1934-ben, Magyar Építőművészet, 1984/4.

  • Kubinszky M.: ~, Magyar Művészet 1919-1945., Budapest, 1985

  • Rozgonyi I.: Párbeszéd művekkel, Budapest MTA Művészettörténeti Kutatócsoport, 1988.