Ugrás a tartalomhoz

Kortárs Magyar Művészeti Lexikon I–III.

Enciklopédia Kiadó

Enciklopédia Kiadó

BORSOS, Miklós

BORSOS, Miklós

szobrász, grafikus, éremművész, (Nagyszeben, 1906. augusztus 13. - Budapest, 1990. január 27.)

A család 1922-ben költözött Győrbe, ahol a helybeli festőktől tanult. Gimnáziumi tanulmányait félbeszakítva apja műhelyében lett aranyműves. 1940-ig vésnöki munkából élt. 1925-ben kiállítja rajzait, 1927-től rézkarcokat is készített. Festőnek készült. 1928-1929-ben bejárja Olaszországot és Dél-Franciaországot, közben rövid ideig a Magyar Képzőművészeti Főiskolán Glatz Oszkár tanítványa volt. 1931-től szobrokat is készített. Előszőr kalapált és hajlított rézlemezből, 1932-től fából, 1933-tól kőből is. 1934-ben végleg felhagyott a festészettel. 1938-ban nagy utazást tett Erdélyben. 1943-tól a nyarakat a Balaton melletti Tihanyban töltötte, ez a táj lett művészetének fő ihletője. A háború után Budapestre költözött. Az 1940-es évektől jelentős illusztrátor, 1947-től készített érmeket. 1946-1960: a Magyar Iparművészeti Főiskola, 1981-1986 között a Magyar Képzőművészeti Főiskola tanára. 1959-től többször járt Olaszországban. 1963-ban Londonba utazott, ahol megismerkedett Henry Moore-ral. 1964-ben Görögországban járt. 1973-ban súlyos szívműtéten esett át, a kőfaragásról le kellett mondania. 1979-ben Győrött Borsos Múzeum nyílt. 1941-1949: tagja a Képzőművészek Új Társaságának és 1945-1949: a Szinyei Társaságnak. 1954: Munkácsy-díj; 1957: Kossuth-díj; 1959: Premio Carrara; 1967: érdemes művész; 1969: I. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs város nagydíja; 1972: kiváló művész; 1977: I. Országos Éremművészeti Biennálé, Ferenczy Béni-díj. Korai művei között vannak drámai hangvételű, az expresszionizmussal rokon alkotások (Siratóasszonyok, 1939), de művészetét inkább a lírai hang vagy a finom melankólia jellemzi (Merengő). Fő művei az európai szobrászati hagyománynak az Arp, Brâncuşi nevével jelzett irányához tartoznak. Ezt egyesíti azzal a "pannon szellemmel", amelynek forrása a dunántúli táj (az egykori római Pannonia provincia), és annak kulturális tradíciója. Különleges márványokból készült, nagyon érzékletesen megmunkált szobrain a mítosz és a történelem olvad egységbe a végletesen leegyszerűsített természeti formákkal (Orfeusz, 1963; Sibilla Pannonica, 1963; Ifjú párka, 1964). Vonzódását az irodalomhoz nemcsak nagyszámú illusztrációja bizonyítja, hanem olyan szobrai is, mint a Godot-ra várva, (1963) vagy; Lampedusa novellájának ihletésére készült Lighea címet viselő variációk (1964, 1965, 1967). Fő művei közé tartoznak a magyar irodalom és művészet legkiválóbbjairól készített portréi (Egry József, 1951; Szabó Lőrinc, 1961; Kassák Lajos, 1964), valamint azok a Fejek, amelyek nem portrék, hanem lelkiállapotok vagy hangulatok kifejezői (Mosoly, 1933; Csillagnéző, 1962). Többszáz érmet és plakettet készített, közülük különösen érdekes az a mediterrán légkört és életörömöt megjelenítő sorozat, amelyet mintázással és apró kavicsok, kagylók, levelek lenyomataival formált (Tavasz I.-V., 1958).

Könyvillusztrációi közül kiemelkednek . 

  • Ady Endre Összes Versei, 1961

  • Babits Mihály: Erato, 1970

  • Babits Mihály: Jónás könyve, 1974

  • Arany János: Balladák, 1974

  • Psalterium Ungaricum (150 zsoltár), 1984.

Egyéni kiállítások . 

  • 1941 • Tamás Galéria, Budapest (kat.)

  • 1943 • Ernst Múzeum, Budapest

  • 1957 • Nemzet Szalon (kat.)

  • 1961 • Dürer Terem (csak rajzok)

  • 1964 • Linz

  • 1965 • Tihanyi Múzeum, Tihany (gyűjt. kat.)

  • 1966 • XXXIII. Velencei Biennálé, Velence (kat.)

  • 1967 • Magyar Intézet, Róma • Galerie S. Huber, Zürich • Graz • Locarno

  • 1968 • Petőfi Irodalmi Múzeum, Budapest (illusztrációk, kat.)

  • 1976 • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest (retrospektív, kat.)

  • 1976 • Tihanyi Múzeum, Tihany (grafikák, kat.)

  • 1986 • Országos Széchényi Könyvtár, Budapest (illusztrációk)

  • 1992 • ~ művészérméi, Martyn Múzeum, Pécs.

Válogatott csoportos kiállítások . 

  • 1932 • Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1941 • Új szerzemények (1939-40), Fővárosi Képtár, Budapest

  • 1942 • Képzőművészeti kiállítás, Kolozsvár

  • 1942 • Képzőművészek Új Társasága, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1944 • A Székesfővárosi Képtár jubileumi kiállítása, Műcsarnok, Budapest

  • 1945 • Szinyei Társaság jubiláris kiállítása, Ernst Múzeum, Budapest

  • 1948 • Szinyei Társaság X. kiállítása, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1948 • A magyar képzőművészet újabb irányai, Nemzeti Szalon, Budapest

  • 1948 • A magyar valóság, Fővárosi Képtár, Budapest

  • 1948 • Száz magyar művész alkotásai, Fővárosi Képtár, Budapest

  • 1949 • Ungarische Kunst, Berlin

  • 1959 • Magyar éremművészet a XIX. és XX. században, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1959 • Esposizione B. Internationale d'Arte, Carrara

  • 1963 • XX. századi művek budapesti magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1966 • Magyar szobrászat 1920-1945. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

  • 1969, 1971, 1981 • II., III., VII. Országos Kisplasztikai Biennálé, Pécs

  • 1971 • Grafica e bronzetti ungheresi, Nápoly

  • 1971 • I. Nemzetközi Kisplasztikai Biennálé, Műcsarnok, Budapest

  • 1973 • Európai Iskola. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

  • 1977 • Magyar művészet 1945-49. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár • I. Országos Érembiennálé, Lábasház, Sopron

  • 1977 • Magyar Éremantológia, Ferenczy Múzeum, Szentendre

  • 1981 • Válogatás magyar magángyűjteményekből, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1981 • Mihályfi Ernő gyűjteménye, Szécsény

  • 1981 • Az ötvenes évek. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

  • 1983 • A kibontakozás évei 1960 körül. A huszadik század magyar művészete, Csók Képtár, Székesfehérvár

  • 1985 • Negyven év köztéri szobrai Budapesten, Budapest Galéria, Budapest

  • 1991 • Hatvanas évek, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • 1993 • Modern magyar éremművészet I. 1896-1975, Magyar Nemzeti Galéria, Budapest.

Köztéri művei . 

  • Gulácsy Lajos síremléke (1941, Budapest, Farkasréti temető)

  • Domborművek és keresztelő medence (1943-1944, Győr, Nádorvárosi templom)

  • Zene (1954, Budapest, Pannonia Filmsúdió)

  • Balatoni szél (1958, Balatonfüred, móló)

  • Hal (1958, Badacsony, Hableány Étterem)

  • Balatoni napfény (1960, Siófok, Meteorológiai Obszervatórium)

  • Nagy Balogh János síremléke (1961, Budapest, Kerepesi temető)

  • Egry József síremléke (1962, Badacsonytomaj)

  • Anya gyerekkel (1963, Budapest, Semmelweis Orvostörténeti Múzeum)

  • Krúdy Gyula síremléke (1963, Budapest, Kerepesi temető)

  • szökőkutak (Gellért-hegy, Jubileumi park)

  • kutak és vízköpők (1966, Budavári Palota)

  • Hajnal (1968, Balatonalmádi, Hotel Auróra)

  • Karinthy Frigyes síremléke (1970, Budapest, Kerepesi temető)

  • Janus Pannonius (1971, Pécs)

  • Genthon István síremléke (1971, Budapest, Farkasréti temető)

  • Bartók Béla (1975, Győr, Bartók Béla út)

  • Benedek Elek (1978, Városliget)

  • Tihanyi echo (1986, Tihany)

  • Ferencsik János síremléke (1987, Budapest, Farkasréti temető)

  • Bartók Béla síremléke (1988, Budapest, Farkasréti temető).

  • Mint az egyik legjelentősebb éremművész, sok díjérmet készített:

  • József Attila-díj (1950)

  • Rippl-Rónai-díj (1961)

  • Szegedi Nyári Tárlat díja (1963)

  • Egry József-díj (1964)

  • Miskolci Filmfesztivál stb.

Művek közgyűjteményekben . 

  • Herman Ottó Múzeum, Miskolc

  • Szent István Király Múzeum, Székesfehérvár

  • Janus Pannonius Múzeum, Pécs

  • Katona József Múzeum, Kecskemét

  • Museum Moderner Kunst, Bécs

  • Magyar Nemzeti Galéria, Budapest

  • Städtische Moderne Galerie, Linz

  • Szombathelyi Képtár, Szombathely

  • UNESCO, Párizs

  • Xantus János Múzeum, Győr.

Könyvei . 

  • Visszanéztem félutamból (önéletrajz), Budapest, 1971

  • A toronyból (művészeti írások), Budapest, 1979.

Irodalom . 

  • Kassák L.: Egy új szobrász kiállításához, in: Éljünk a mi időnkben, Budapest, 1978

  • Kállai E.: Egy új szobrász. ~ a Tamás Galériában, in: Művészet veszélyes csillagzat alatt, Budapest, 1981

  • Kállai E.: Két szobrász (~, Vilt), in: uo.

  • Genthon, I.: ~ the Sculptor, New Hungarian Quarterly, 1963. április-június

  • László Gy.: ~, Budapest, 1965

  • Kovalovszky M.: ~ szobrászatának néhány formai problémája, Szent István Király Múzeum Közleményei 4-5., Székesfehérvár, 1965

  • Perneczky G.: A magyar szobrász dilemmája, in: Tanulmányút a Pávakertbe, Budapest, 1969

  • B. Kéri I.: Kertem, Budapest, 1973

  • Sík Cs.: Rend és kaland, Budapest, 1972

  • L. Kovásznai V.: ~, Budapest, 1989 (oeuvre-katalógussal).