Ugrás a tartalomhoz

A magyar dal könyve

Dobszay László

Hagyományok Háza; Timp Kiadó

22. fejezet - JEGYZETEK

22. fejezet - JEGYZETEK

Tartalom

Az alábbi jegyzetekben röviden ismertetjük az egyes dallamtípusok elterjedtségét, jellemző zenei variálódási irányait, szövegkapcsolatait. Megadjuk továbbá a példa lelőhelyét vagy lelőhelyeit. Jelezzük, ahol a szövegben vagy a dallamon igazítottunk, de általában nem adjuk meg a lejegyzés részletességi fokában bekövetkezett változásokat (tehát ékítések, ritmus egyszerűsítését). Mivel az I. fejezetben (Gyermekjátékok) a fenti adatok a főszövegbe kerültek, a fedezetül szolgáló támlapok pedig az MTA Zenetudományi Intézet Gyermekjáték-archívumában vannak, így csak helynév-megjelölést adunk. Viszont e fejezetben a jegyzetbe helyeztük a játékdal-szövegek variáns-táblázatát.

A jegyzetekben előforduló rövidítések:

D: dallam (a D-variánsra való utalás a jegyzet más részében szerepel, ezért nem okoz félreértést); Sz: szöveg; vsz.; versszak; ered.: eredetileg (igazítások esetében).

Azonosító számok:

Muz F, MF, MH, MSz = a Néprajzi Múzeum archívumában lévő fonográf-hengerek, szalagok, lejegyzések azonosító számai. AP = az MTA Zenetudományi Intézet népzenei lemezei; Lt = az ugyanitt leltározott kottatámlapok. Azonosító szám hiányában a népzenei típusrendben való lelőhelyet adjuk meg, így: MTA … típusban.

Kiadványok:

Almási - Almási I.: A lapádi erdő alatt. Bukarest, 1957. Bartalus = Bartalus I.: Magyar Népdalok — egyetemes gyűjtemény. Budapest, 1873—96. Bartha XVIII = Bartha D.: A XVIII. század magyar dallamai. Budapest, 1935. BerzeNagy = Berze Nagy J.: Baranya megyei néphagyományok. Pécs, 1940. DPP Moldva = Domokos Pál P.: A moldvai magyarság. 1929, 1941. DPP-RB Csángó = Domokos Pál P.—Rajeczky B.: Csángó népzene I-II. 1956, 1961. HF-IFMC = Hungarian Folkmusic, az IFMC kongresszusra megjelent egyes lemez. HF-I, HF-II — Hungarian Folkmusic I. ill. II. hanglemezsorozat. JJ Moldva = Jagamas J.: Moldvai csángó népdalok és népballadák. Bukarest, 1954. JJ Romániai = Jagamas J.: Romániai magyar népdalok. Bukarest, 1974. Járdányi NdT = Járdányi P.: Magyar népdaltípusok. Budapest, 1974. Kerényi = Kerényi Gy.: Népies dalok. Budapest, 1961. Kiss G.: Ormányság. Budapest, 1937. „Kötöttem…” = Szegő J.-Sebestyén Dobó K.: Kötöttem bokrétát. Bukarest, 1958. Limbay = Limbay E.: Magyar Daltár. Győr, 1881-88. MNT = Magyar Népzene Tára I-VI. MNz = Kodály Z.: Magyar Népzene; több kiadásban. Pálóczi Horváth Á.: Ötödfélszáz Énekek. Budapest, 1953. Rezeda = Domokos Pál P.: Rezeda. 96 csángómagyar népdal. Budapest, 1953, 1972. RMDT I. = Csomasz Tóth K.: Régi Magyar Dallamok Tára. A XVI. század magyar dallamai. Budapest, 1958. RMDT II. = Papp G.: Régi Magyar Dallamok Tára. A XVII. század énekelt dallamai. Budapest, 1970. RMKT 1921 = Horváth C.: Régi Magyar Költők Tára; középkori verseink. Budapest, 1921. RMKT XVII = Régi Magyar Költők Tára. XVII. század; folyamatosan, több kötetben. Rozmaring = Kiss L.: Rozmaring — 91 magyar népdal. Budapest, 1952. Seprődi J.: Válogatott zenei írásai és népzenei gyűjtése. Bukarest, 1974. SzabolcsiB. MZKPt = Szabolcsi B.: Magyar Zenetörténet Kézikönyve, példatár. Budapest, 1947. 111népi = Rajeczky B.-Gönyey S.: 111 népi táncdallam. Budapest, 1954, 1980. 150 MNd = Bartók B.-Kodály Z.: Erdélyi magyar népdalok. Budapest, 1921. Sziny K.: A magyar nép dalai és dallamai. Budapest, 1865. Sz-D-R XVI-XVII = Szendrei J.-Dobszay L.-Rajeczky B.: XVI-XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben. Budapest, 1979. VPt = Vargyas Lajos által szerkesztett példatár Kodály Z. MNz későbbi kiadásaihoz.

Mondókák a környező természethez. 1: Karva (Esztergom). 2: Bőny (Győr). 3: Borsodnádasd (Borsod). 4: Kiss Áron, Sztankó gyűjt. 5: Jászárokszállás (Szolnok). 6: Mátraverebély (Nógrád). 7: Kerta (Zala). 8: Szegilong (Borsod). 9: Vitnyéd (Sopron). 10: Püspökladány (Hajdú). 11: Kiss Áron, Sztankó gyűjt. 12: Nagyszalonta (Bihar). 13: Salomvár (Zala). 14: Mosonmagyaróvár (Moson). 15: Kiss Áron, Sztankó gyűjt. 16: Győrszentiván (Győr). 17: Bucsu (Vas). 18: Ják (Vas). 19: Vasszécsény (Vas). 20: Nagyecsed (Szatmár). 21: Csákánydoroszló (Vas). 22.A: Nagyecsed (Szatmár). 22.B: Sály (Borsod). 23.A: Bükkszék (Heves). 23.B: Tar (Nógrád). 23.C: Bükkszék (Heves). 24: Perőcsény (Hont). 25: Hollókő (Nógrád). 26: Kiss Áron. 27: Rém (Bács-Kiskun). 28: Felpéc (Győr). 29: Szamosújvár (Szolnok-Doboka). 30: Kács (Borsod). 31: Nagyecsed (Szatmár). 32: Bakonyoszlop (Veszprém).

Egy-, két-, három-személyes játékok. 33: Vitnyéd (Sopron). 34: Mátraderecske (Heves). 35: Tiszaigar (Szolnok). 36: Érsekújvár (Nyitra). 37: Naszvad (Komárom). 38.A: Sárpilis (Tolna). 38.B: Apátfalva (Csanád). 39: Kerta (Zala). 40: Vitnyéd (Sopron). 41: Gelénes (Bereg). 42: Szakmár (Bács-Kiskun). 43: ?

Egyszerűbb körjátékok. 44: Galgamácsa (Pest). 45: Gelénes (Bereg). 46: Alsópáhok (Zala). 47: Vitnyéd (Sopron). 48: Csallóköz. 49: Arad (Arad). 50: Kiss Áron. 51: Istvánháza (Alsó-Fehér). 52: Sajóivánka (Borsod). 53: Oszkó (Vas). 54: Mezőkövesd (Borsod). 55: Bogyiszló (Pest). 56: Torontál. 57: Galgamácsa (Pest). 58: Komárom és Tornóc (Nyitra).

Változat-táblázat az 50. dal szövegtípusához:

KIS KACSA (kácsa, réce, ruca, gece, góca, gerlice, csóka) FÜRDIK (fürödik, mosdik, úszik) FEKETE TÓBAN,

ANYJÁHOZ (apjához, fiához) KÉSZÜL LENGYELORSZÁGBA (nagy Lengyelországba, angyalországba).

Általában hozzá kapcsolódik:

CSÍKOS (síkos, lukas, fényes, fehér, aranyos) A HÁTA (lába, szárnya, talpa, tolla) MAGAS (piros, tarka, fényes, fénylik, ezüstös, aranyos) A SARKA (lába, háta, farka, talpa, tolla) FORDULJ KI, FORDULJ (fordulj csak, fordulj; serdüljön ki stb.) SZÉP ARANY ALMA (két arany alma, lelkem piros rózsa, aranyos Katica, szívem Mariskája stb.).

A két versszak között, vagy néha az első helyett:

MOST JÖTTEM BÉCSBŐL (Elmegyek Bécsbe, elmentem Bécsbe) BÉCS VÁROSÁBÓL (Németországból, Lengyelországból, Lengyelországba) LOVAKAT HOZTAM (lovakat hoztak, lovakat venni, kis egeret hoztam) NYEREGBE FOGTAM (fel is kantároztam, nyeregbe fogni, el is szalajtottam).

Kiolvasók. 59: Nova (Zala). 60: Lónya (Bereg). 61: Nagyszalonta (Bihar). 62: Kapuvár (Sopron). 63: Bükkszentmárton (Heves). 64: Bükkszentmárton (Heves).

Változat-táblázat az 59. dalhoz:

EGYEDEM BEGYEDEM (Egedem, begedem; ededem, bededem; egyedérem, begyedérem; egyerem, begyerem) TENGERTÁNC (kender tánc; tenger, tál; fin tán, tán) HAJDÚ SÓGOR (hallja sógor; hát kend sógor; hajdú Péter; sógor bíró) MIT KÍVÁNSZ (kíván; kiált; kiáltsz)? NEM KÍVÁNOK EGYEBET (a szövegtípus legállandóbb sora, ha azonban az előző sor a „mit kiált [kiáltsz]” szavakkal végződik, a folytatás más irányt vehet, pl. én ángyomat kiáltom; vaspálcával kongatom, stb.; lásd a 61. példa Vl-VII. sortípusait).

CSAK EGY DARAB (falat) KENYERET (csak egy töltött — csupasz, kopasz, döglött — verebet; egy meztelen egeret; rakjunk egy kis kőhegyet.)

Ezután ismét különféle folytatások lehetségesek, mint pl. a régies betűrímet őrző „nyúl, nyúl, nyomadék, bárány, bárány, bökedék” formula és változatai; vagy: szil, szál, szalmaszál stb., lásd 60.pl. III-IV. sortípus. Az 59. pl. 5-6. sorának változata: veréb mellé fokhagymát, dobd ki ezt a nagy marhát!

Változat-táblázat a 60. példa szövegtípusához:

I. EGYEDEM, BEGYEDEM (egykem, betykem; egybe, megybe; etkem, betkem; ettyem, pettyem) KESZKENŐBEN (kezkenőben; keszkendőben; kergendőbe; két kendőbe; petymárára; pety várára; pitypalára; fic polára)

II. SZÓL A (sárga, szőlő) RIGÓ AZ ERDŐBEN (kis korába; rikkantóra; rakoncára; rikoncára; rigmondóra; vigmondára)

III. CSIRI CSÁR (csír, csár; csár, csár; csík, csák; cip, cáp) SZABÓ PÁL (szabó vár; szil-szál, szalmaszál)

IV. CSERESZNYÉVEL TÖLTÖTT TÁL (nádi, nádi, telestál; penderecki pucki Pál)

V. FUSS KI, FUSS KI (menj ki; ecki, pecki, eredj ki; iszki, duszki, ezt vesd ki; itt ki dutt ki)

VI. TIED LEGYEN, SZEDD KI! (te meg menj aludni! eztet ki! egyet mozdíts ki!)

Változat-táblázat a 61 . példa szövegtípusához:

I. EGYETEM, BEGYETEM (egyedem, begyedem; egyedelem, begyedelem; ögyedölöm, bögyedölöm; pad alatt, pad alatt; híd alatt, híd alatt; híd alatt, pad alatt) KARKANTYÚ (sarkantyú, pallantyú)

II. NEM VAGYOK ÉN FÉLNYAKÚ (féllábú; fine-fúr; — én félnyakú nem vagyok; én nem vagyok vén nyakú)

III. ISTEN KOVÁCSA VAGYOK (hanem Isten kovácsa; Isten kovácskája)

IV. SZENT PÁL (Isten; István; szentek; Mária) LOVÁT PATKOLOM (szép lovakat patkolok)

V. FÉNYES (sárga; német) SZEGGEL (szöggel) SZEGEZEM (szegelem; szögelem)

VI. VAS (réz) PÁLCÁVAL KONGATOM (pengetem; verdesem)

VII. KON-KON (kim-kom; king-kong; pöm-pöm; em-pem) PÉTER BÁCSI (Péter Pál; Kóba Pál; fodormán)

VIII. SZEDJE KEND KI, VEGYE KEND KI (szedd ki, vedd ki, innét-onnét; szedje, vegye; szedte-vette)

IX. EZEK KÖZÜL (akit akarsz; ereszd neki) EZT!

A VII-IX. helyett más változatokban: „kong, kong, Szabó Pál, te eredj ki, te hunyjál” vagy: „kin, kin, kondítsd ki, ezt a kislányt pördítsd ki”!

Változat-táblázat a 62. példa szövegtípusához:

I. EGYEDEM, BEGYEDEM (egyetem, begyetem; egetem, begetem) TÜKRÖCSKE (törkécske; bakkecske; bütymöcske)

II. HOVÁ VALÓ (erre ment egy; férjhez ment a; háromlábú) MENYECSKE

III. SZÁNTÓFÖLDRE (szántóföldön) UGROSI (ugrosik; lakozik; ugratták)

IV. EGÉRLYUKBA (egérlukba) BUJDOSI (bujdosik; bújtatták)

IV. után: „Csir-csár, Szabó Pál” és változatai, ld. 60.pl. vagy: „Inc, pinc, palafinty, neked mondom, te vagy kint!

Változat-táblázat a 63 . példa szövegtípusához:

I. EGYEDEM, BEGYEDEM, BÁRÓ, BIKKÓ (báró bikkfa; bikkmogyoró; bűröm bikkem; bikkmázsárom)

II. KENDERFÖLDÖN LÖVÖLDÖZNEK

III. IRMÁNY, FODORMÁNY (ir-már, fodor-már; ér mán; fodor mán; ormán, sodormán; örmény, sodormány)

IV. ÚJSÜVEGŰ (két süvegű; kis süvegű; három fogú; régi vezér; bécsi piros) BOSZORKÁNY (balog lapát vesd ki már!)

V. HA ÉN (KIS) MADÁRKA VOLNÉK (mikor én kis madárka voltam; madarak valánk; madarak voltunk; verebek valánk)

VI. A TENGERBE SZÁLLANÉK (földről-földre szálldogáltam; földre szállánk; földre szálltunk)

VII. GYÖNGYSZEMET (köles szemet; búzaszemet; köles-kását; zöld füvecskét) SZEDEGETNÉK (szedegettem; szedegeténk; szedegetünk)

VIII. TÖKBE TESZEM (tettem; tettük; töltők) TÖK NEM ÁLLJA (tartá)

IX. VASBA TESZEM (tettem; tettük; töltők) VAS MEGÁLLJA (nem állja, megtartá; — Kasba hánynám, kas nem telnék)

X. CSIRIP-CSERÉP (vö. csir-csár stb. 60. pl.)

Változat-táblázat a 64 . példa szövegtípusához:

1. EGYEDEM, BEGYEDEM (olasz: enchete, penchete; engele, bengele; eckati, peckati; svájci: aenige bänige; osztrák: engete, pengete) CUKKOM BÉR (cukrom bé, ci-cimer; cicime; ciccimbe; olasz: zukar di me; osztrák: zukate me; zuckati me; svájci: duppelde).

II. ÁBRI, FÁBRI (abel, fabel; olasz: avoli, favoli; fave, fave; osztrák: abri-fabri; awi-shawi; svájci: dychel dachel) — DOMINE (ez az egy szó szinte mindegyik változatban azonos formában szerepel; a latin „Dominus ” = úr — szó vocativus esetének megfelelően. A 64. pl. „gugullér” alakja kivétel).

III. EKSZBLÓT, CINGERBLÓT (ékusz-pékusz kandalékusz; ökös, pőkös pittypalatty; olasz: ex, pux, traus; osztrák: enx, penx, du bist drauss; svájci: ankebrót, in der Not; német: In Brot, in der Not).

IV. ISZKI, DUSZKI, MENJ EL ALUDNI (aja, vaja, diku, meje, von; ákom, bákom, koábrákom, buff!; német: aja, vaja, dika, muka von; osztrák: du bist drauss!; svájci: zinne panne dusse stoht).

Szerepváltó és párcserélő játékok. 65: Bánffyhunyad (Kolozs). 66: Szőllőskislak (Somogy). 67: Vitnyéd (Sopron). 68: Bajmok (Bács-Bodrog). 69: Csanádpalota (Csanád). 70: Mátraverebély, Rimóc, Ecseg (Nógrád). 71: Galgamácsa (Pest). 72: Ozora (Tolna). 73: Bőny (Győr). 74: Kalocsa (Bács-Kiskun). 75: Újszentmargita (Hajdú). 76: Vas megye. 77: Andrásfalva (Bukovina). 78: Újszentmargita (Hajdú). 79.A: Felsőireg (Tolna), Karád (Somogy); 79.B: Kiskomárom (Zala). 80: Mátraballa (Heves). 81: Felsőtárkány (Heves). 82: Ozora (Tolna). 83.A: Sárpatak (Nagyküküllő); 83.B: Maroskeresztur (Maros-Torda); 83.C: egyéb változatok. 84.A: Szentdomonkos (Heves), Vésztő (Békés). 84.B: Galgamácsa (Pest).

Változat-táblázat a 65 - 69 . dal szövegtípusához:

Sortípusonként adjuk, a leggyakoribb sorrend alapján; egyes változatokban a sorrend felcserélődik, bizonyos sortípusok kimaradnak vagy egyedi változatokkal helyettesítődnek.

I. FEHÉR (haja; haj; két; kék) LILIOMSZÁL (liliomsás); vagy: BÁRSONY (arany) IBOLYÁCSKA; vagy: Hosszúlábú, stb. Ezt a sortípust gyakran megismétlik, változatlanul vagy több-kevesebb változtatással, pl.: Sárga (ékes) liliomszál; fekete (gyönyörű) virágszál (tulipán); stb.

II. (Sej, hej) UGORJ A DUNÁBA (Tiszába; tóba; át a Rábán stb. torzult alakban: Sugorodj Dunába.) Ez a sortípus is gyakran megismétlődik, néha variáltan, pl. úgy, hogy előbb Dunát, majd Tiszát mondanak; vagy a Duna után: Onnét a Tiszába; ritkábban: ugorj egyet táncba.

Az I. sortípus helyett vagy azután, néha az alábbi sorokat találjuk: „Lázár, vedd fel (jobb) lábad (lábodat), támaszd meg (két) oldalad (oldaladat; — emeld föl a karodat)”, majd ezek után a II. sortípus.

III. TÁMASZD (támiszd) MEG (terjeszd ki) — (az) OLDALAT (oldalodat; oldalát; magadat; bordádat; dordádat; derekadat; az állad; az ágat; az almát; a rózsát; — támaszkodj meg szépen)

IV. (Hej) AZ (egy; két) ARANY VILLÁVAL (villába; velládat; virágba; pálcával; pálcába; kezeddel; — arany ágú vasvillával; — sej, az aranyos öt ujjaddal; — sej, az aranytuskóba stb.). A III-IV. sortípusok további változatai vagy helyettesítői: tedd az oldaladra az arany virágot; hajlítsd meg magadat az arany Tiszába; fürödjél meg benne az ünnep napjára, stb.

V. FÉSÜLKÖDJÉL (simítkozzál; simakodjál) MEG TE (csak; aztán; — fésülködj meg szépen; meg is fésülködjél; meg is simítkozzál)

VI. MOSAKODJÁL MEG TE (csak aggyig; meg is mosakodjál; mosakodj meg szépen)

VII. (Sej; hej) TÖRÖLKÖZZÉL MEG TE (csak; aztán; — törülközz meg szépen; törülközz meg gyorsan; és megtörülközzél; hej, törülközzél)

Az V-VII. sortípusok bővített változatai: 1. fésülködjél… az ARANY FÉSŰVEL; mosakodjál… az ARANY MOSDÓBA (mosdóval; lavórban; lavórból); törülközzél… AZ (egy) ARANY (fehér; szép selyem) KENDŐBE (törlőbe; törlővel; törülközővel), valaki kötényébe, a legszebbikébe; valakinek (egy kis leány) kendőjébe (kötényébe; kötőjébe), meg is törülközzél; stb. 2. Fésülködjél… MERT BOGLYAS (borzas; kócos) VAGY; mosakodjál… MERT PISZKOS (sáros) VAGY; sej, törülközzél… MERT VIZES VAGY. Ez utóbbi altípushoz 69. példánk szövege még hozzáfűzi: Sej, hajolj hátra, mert púpos vagy, sej, egyenesedj, mert nádszál vagy; — s csak ezután következik a III-IV. sortípus. — Néhány Gömör megyei változatban az V-VII. sortípusok után az alábbi sorpárok valamelyikét találjuk: Öltözködjél aztán a selyem ruhába — imádkozzál (imádkozz meg) szépen az arany asztalnál.

Változat-táblázat a 71 . dallam „sürgesd meg… ” sorához:

SERGESD (sürgesd; serkentsd; pergesd) MEG (forgasd ki; szakajtsd ki) RÓZSÁDAT, TELJES (kedves; szakaszd; szakajtsd; szaggasd; vedd ki; vedd föl; forgasd) VIOLÁDAT.

Változat-táblázat a 73. dallam 2-3. verséhez:

NÁNI, NÁNI (hajdú náni; nádi, nádi; rokon nádi; rokonáré) ROKONOM (rádi, rádi, rokonyom; rádi, rádi, rokodáj; ráde, ráde, rokodál; séni, náni, krokodil; rádi, rádi rokodács; rádi, rádi, rokodács; nádi, nádi, rokkodács; hej de náni rokonáni; hej dinádom rokola; ádi, ádi rokona; hej donám, rokonám; nádi módi rokolla; ej tinárom, tinárom; hej cinadom, cinadom, stb.), TÉGED HÍVNAK (hínak, hívlak) TÁNCBA (bálba; fórba=fuvarba), NEM MEHETEK, BARÁTOM, MERT A LOVAM SÁNTA: legállandóbb szövegsor.

SÁNTA LOVAM (fehér lovas) PARIPÁM (paripa) UGRIK (iszik; úszik; hízik; legel) A MEZŐBEN, SZÉP (gyors) ASSZONY SZERETŐM, LAKIK BORSOS-GYŐRBEN (Borsodgyőrben; mostan Győrben; gyorsas mennyben).

ANNAK VAN EGY (olyan; olyan a) FEJKÖTŐJE (vannak olyan kontya), AZ EGEKET (a levegő) TARTJA (kapja; — majd az eget hajtja = olyan magas, hogy már az eget éri), AKINEK VAN EGY (olyan) CIPELLŐJE (cipelleje; — olyan a cipője), HEGEDÜL (hegedű; muzsikál; cinigél) A SARKA (hegedűje sarka) = nyiszitel, nyikorog; szokás volt régen, hogy nyikorgót tettek a csizma sarkába, hogy jobban nyikorogjon. — A két utóbbi sortípus sorrendje gyakran fölcserélődik.

ÉN AZT CSELEKSZEM, MEGHÁZASODOM, FELESÉGEM DOLGOZIK (aluszik), MAGAM (meg) ALUSZOM (dolgozom).

Változat-táblázat a 74-76. dalok szövegtípusához:

I. HEJ (haj; ej; haja-haja) SZÉNÁJA, SZÉNÁJA (szénára; szénalja; szinala; széna alja; szinalom; szénajom; szinajom; szénárom; szénárú; szinadom; szinárom; szénádom-szalmádom stb.), SZÉNA SZAKADÉKJA (szakadékba; szakadékom; széna kazal óra; cérna szakadékony),

II. BENNE FOROG (sürög; vagyon; van egy) KERÉK (kerek; király; komám) ASSZONY (derék lány), KERÉK KIS MENYECSKE (kerekes menyecske; meg egy szakács asszony; meg egy takács asszony) = a körben lévő táncos.

III. LASSAN (könnyen; könnyes), KÖNNYEN (könnyes), CSAK CSENDESEN (kis menyecske; — igen könnyen járja). Az I-II. sortípus valamilyen formában mindegyik változatban benne van. A III. gyakran kimarad, vagy csak töredékesen van meg.

A IV. sortól kezdve különféle folytatás-típusokkal találkozunk:

A IV. NYÚJT, NYÚJT FONALAT (nyúl, nyúl fonala)

V. NYÁLÁVAL NYÁLAZZA (nyálazza; nyálozi),

VI. UJJÁVAL SODORJA (a hegyivel hegyezi; a begyével begyezi; a bögyével begyezi — vagy: SODORJA, BODORJA — odoríja, bodoríja; takaríja, bodorúja; takaríjja, bugyoríjja; takar is, bodor is; kitakarom, betakarom; idar is, bodor is; idori tódori; hederíts, bodoríts; szederi, bodori; hagyadék, bugyborék). A IV-VI. sortípusok a fonás munkájára utalnak: a fonó leány nyálával és ujjhegyével sodorja a kenderkócot fonallá.

VII. HEGYEM-BEGYEM (egyem-begyem; ögyöm-bögyöm), JÓ BARÁTOM,

VIII. ÖLELD (ölelj; vedd el; vedd be; kapd el) AKIT SZERETSZ!

Ez a VIII. sortípus ismét közös valamennyi változatban. Előtte A VII helyett, vagy közvetlenül a II. sortípus után néha ez áll:

B VII. KENDERMORZSA (búj, búj, morzsa), KIS MENYECSKE — valószínűleg a „kendermagos = pettyes kifejezésből ered, mely a kör közepén táncoló ruhájára utal.

További jellegzetes, legtöbb változatban megjelenő sortípusok:

IX. EZT ÖLELEM, EZT KEDVELEM (ezt kedvelem, ezt választom; néha hozzáfűzik: ez az én kedvesem)

X. KOMÁMASSZONY (ángyomasszony; a szomszédom; szomszédodnak) LÁNYÁT (lánya, szép koronája)

XI. EZ (ezt) KATUSKÁT (Katicát; Juliskát; kedves Mariskáját), EZ (ezt) PANNUSKÁT (Pandruskát; Pannicát; Nanicát),

XII. SZEDETT (szedek; szedek szép; színű-nínű) RÓZSÁT,

XIII. A FEJÉRE (a fejemre; fejemre) TŰZÖM (teszem; tettem) GYÖNGYÖS KOSZORÚJÁT (koszorúmat; kosaramat; — vagy: kötök bokrétát; kötöm bokrétáját; szép koszorúját;) a „gyöngyös koszorú” a régi menyasszonyi fejdísz.

Ez után a különböző változatok különböző motívum-csoportokkal folytatódnak. Az alábbiakban két jellegzetes csoportot mutatunk be; 74. példánk szövege az A, a 75-76. példáké a B csoport menetét követi.

A XIV-XVIII. MÉG AZT MONDJA PALKÓNK (szajkó), FÁRAD A MI JANKÓNK (fáradalmi Jankó; vö. a 77-78. példa XXV-XXVI. sortípusaival), BETYÁR AKI ELVÉGEZI, HUSZÁROSAN (huszár, aki) BEFEJEZI, HEJEHUJA HOPP!

A XIX-XXIII. A SZÉRŰNEK UDVARÁN, UDVARÁN, MINDEN DÉLBEN DIBEGÉS, DOBOGÁS (dobogás, dobogás; dobod ám, dobog ám), ANNAK ADJUK (adják) A LEÁNYT, A LEÁNYT, KI FELKÖTI (felölti) A KARDJÁT, A KARDJÁT — a lakodalomra utaló sorpár: annak adják a leányt, aki erős, bátor ura lesz a menyecskének; néhány változatban (talán az 1809-es győri insurrectio emlékét őrizve) még hozzáfűzik: KI LEVÁGJA FRANCIÁT, FRANCIÁT.

A XIV-XXVIII. ÉN FELKÖTÖM KARDOMAT, ADD NEKEM A LÁNYODAT! HESS KI, VÉN KAKAS, NE LÉGY OLY NYAKAS, CSAK HAJAS!

B XIV-XVIII. KINEK (minek) HÍVNAK ENGEM (téged)? DOBÓ (Doba) ILONÁNAK. NE HÍVJATOK (hívjanak) ENGEM DOBÓ (Tubi) ILONÁNAK, CSAK HÍVJATOK ENGEM (csakis engem annak) VILÁG SZÉP LÁNYÁNAK (virágos Pannának; torzult alakok: virágzabolának; virágos kis lányok; csókoljatok engem, virág dobozója), MERT ÉN VAGYOK AZ ANYÁMNAK (asszonyomnak) LEGKEDVESEBB LÁNYA (fogadott; óhajtott; sajáték leánya), SEJ DUNÁNAK, TULIPÁNNAK GYÖNYÖRŰ VIRÁGA.

További, különféle motívum-csoportok következhetnek, valamennyit nem áll módunkban felsorolni. A 75-76. példa motívumaiból az alábbiakra hívjuk fel a figyelmet:

B XIX-XXIII. TÁLAT TÖRTÜNK (törtem; törjük), RÁ KOPPANTUNK (roppantsunk; roppanjunk; reccsenjünk; torzulás: vádaskodtam), SZITA-SZITA (szita-bita; szita-pita) PÉNTEK (pintek; péntök; kéreg), SZERELEM (szillárom; sziralom; siralom; rivalom; szitási; világi; szereda; csinálom; családi; áldozó) CSÜTÖRTÖK, DOB (bab; bak; hab; hop; jobb; kuk; zab) SZERDA (szereda). A szövegek tartalmi magyarázatát lásd a főrészben.

Változat-táblázat a 77 . példa szövegtípusához:

I-VIII: ÉRIK (hajlik) A MEGGYFA (meggyfa levele), HAJLIK AZ ÁGA (nagy az árnyéka), ALATTA (az alatt) VAGYON (van egy; ül egy; sétál stb.) BARNA (szőke) KIS LÁNYKA (menyecske; egy szép barna menyecske). KAPD BE (bé; el) SZÍVEM, KAPD BE, AKIT (melyket) SZERETSZ, KAPD BE (bé; el; meg). EZT SZERETEM, EZT KEDVELEM, EZ AZ ÉN KEDVESEM (édesem)!

IX-XI: HA PÉNZ (arany) VOLNA (volnék; ha pendülne), PENDÜLNE (pendülnék; megpendülne; perdülne; pénzülne), RÓZSA VOLNA (volnék), TERÜLNE (terülnék; derülnék; derülne; kiterülne; kiderülne; serülne; sírülne; serdülne; cserdülne; virulnék), MÉGIS (méges) KIFORDULNA (kifordulnék; kisírülne; vagy: olyan dicső volnék)!

A XII-XV. szövegsorok két legjellegzetesebb motívum-csoportja:

A XII-XV. ZÖLD ASZTALON ÉG A GYERTYA, BARNA KISLÁNY GYÚJTOGATJA (oltogatja), HOL FELGYÚJTJA (meggyújtják), HOL ELOLTJA (eloltják; hol eloltja, hol meggyújtja; torzult alakban: hollárica, hollárica), CSAK A SZÍVEM SZOMORÍTJA (szomorítják).

B XII-XV. ÉG A GYERTYA, HA MEGGYÚJTJÁK, MIKOR EZT A (a szép) TÁNCOT JÁRJÁK (el is alszik, ha eloltják), JÁRJAD, JÁRJAD (fújja-fújja) JÓ KATONA (jó kislányka), HADD DOBOGJON (csörögjön; hej be sáros) EZ AZ UTCA. Egyrészt a lakodalmi gyertyástánc régi szokására, másrészt a katona-toborzó táncokra utalva.

Az A és B motívumcsoport egyaránt az alábbi motívumba torkollik, amely egyik jellegzetes záró, s ún. „kidobó” formula:

XVI. ÁLLJ (szállj) KI MÁR (most), (TE) SZEKFŰ (rózsa) SZÁL! A 78. példa itt nem ér véget, hanem a motívum átalakításával újabb sorozatot indít:

XVI. var.-XIX: SEJ, HAJ (ejnye, de szép) SZEGFŰSZÁL, DE SZÉPEN KINYÍLOTTÁL (kinyitottál), BOKRÉTÁNAK MARADTÁL, SOHA EL NE HERVADJÁL.

A továbbiakban régi táncdal-motívumok következnek:

XX-XXI: AZ ÉN INGEM LENGYELGYOLCS, CSAKHOGY FODRA (rojtja) NINCSEN, AZ ÉN CSIZMÁM (a csizmám is) KARMAZSIN, CSAKHOGY TALPA NINCSEN. (A karmazsin eredetileg: skarlátvörös szín, később színes bőrt értettek rajta, amit Törökországban készítettek.)

A XX-XXI. sorpár egyik változatát megtaláljuk Kodály „Táncnóta” c. gyermekkarában is. Ott az alábbi, más változatokból ismert sorpárral folytatódik: „Azért varrták a csizmát, hogy táncoljunk benne, ha rongyos is, ha foltos is, illik a tánc benne.” További változatok a XX-XXI. sorpárhoz: ÚJ A CSIZMÁM (csizma; a csizmámnak) NINCSEN SARKA, MERT A SOK TÁNC (a nyári tánc) ELKOPTATTA.

XXII-XXIV. MAJD (itt) JÖN (vagyon) VARGA, KI MEG-(be) VARRJA (varrja meg a csizmadia), HA MEGVARRJA, PÉNZÉRT VARRJA, HA NEM AKARJA, LEGYEN (lélek) HUNCUT AZ ANYJA!

XXV-XXX: CSAK (még) AZT MONDJA (hazudik a; haragszik a; hazajött a) SZAJKÓ (szarka, Palkónk), VÁRAD ALATT (fárad a mi; fáradalmi; mert katona; mert nincs itthon; még sincs itthon) JANKÓ (Jankónk; Janka; e sorpárt vö. a 74-76. A XV-XVI.-al!) KERTI MAJORÁNNA (leborult viola), BEBORULT VIOLA (kerti majoránna; — régi virágének-töredékek!). EZ AZ ÉLET HUSZÁROKÉ (huszárocska), ALVÉGESI (felvégesi; a béborult) BETYÁROKÉ (! régi katona-táncdal töredékek!).

XXXI-XXXIII: ÁLLJ KI MÁR (lásd XVI!), MÁS LESZ (Eszter) MÁR, ÚGYIS RÉGEN JÁROD MÁR!

Változat-táblázat a 79 . szövegtípusához:

KIS (két) KECE (csecse; csicsó; csicsók; cice) LÁNYOM (lányok; lánya), FEHÉRBE (fejérbe; kezébe; kezibe) VAGYON (volna) — FEHÉR A RÓZSA (fejérbe, rózsám; torzult változat: fehér palozsma), KEZÉBE (fejérbe; fejébe) VAGYON (volna). MONDOM, MONDOM, FORDULJ HOZZÁM (ide; forduljon a) MÁTKÁM ASSZONY (mondom, mondom, mátkámasszony, pördülj csak egyet; vedd be édes komámasszony). KARSAI (kajcsai; kajtai) RÓZSA, CIDRUSMENTA, BORSÓ (borsos) VIRÁGOCSKA, ÉN ELMENNÉK AZ ÚJ TÁNCBA (bálba), HA SZÉP LEÁNY (ruhám) VOLNA (volnék; ugye, szép lány volnék), CIMBALIOM SZÓLNA, EGYET-KETTŐT DOBBANTANÉK (robbantanék), MINDJÁRT HAZA (oda) ÉRNÉK. Ez után vagy refrénként megismétlik a „Mondom, mondom…” sort, vagy különféle vándor-motívumok következnek szövegben, dallamban egyaránt.

Változat-táblázat a 80 . dallam szövegtípusához:

CICKOM, CICKOM (cickaj, mackaj; cickám, mackám; cickám, cickám; cicka-micak; cickó-mackó), VAGYON-E SZÉP LÁNYOD (lányom)? (Vagy: Vagyon a szép jánnak; van-e neked párod; várjon a szép lányra?) VAGYON, VAGYON (várjon, várjon), DE MI HASZNA (de semmire) VAGYON (való; várjon). ADD NÉKEM (elveszem) EZT (azt), ELKAPOM (megkapom; megkapod; odadom) EZT (azt). SZITA, SZITA (bita; ica-uca) PÉNTEK, SZERELEM (siralom; csinálom) CSÜTÖRTÖK, DOB (zab) SZERDA (szereda; vö. a 74-76. példával!). A LEGÉNYEK (katonák) REGIMENTJE (regementje) IGEN (jaj de) CIFRA (nyalka), BENNE FOROG (sürög; táncol; abba táncol) SÁNDOR-BÁNDOR (Sándor Béla; Sándor Bódi; Sándor bácsi; Sándor Panka; Rózsa Sándor; Kántor Marka; Sári Mári; Cifra Julcsa; ez a legény; ez a kislány), IGEN NYALKA (csalfa; cifra). ICE UCE (icce, ucca; Ica szívem; uccu szívem) REBEKA (Marika; ucáros a dereka), DE ÉKES (derékos; beszédes) A DEREKA (rebe-rebe-rebeka), GALAMBOCSKA (Galambocskám; szívem, galambocskám; eszemadta; Pannuska). HA ÉKES IS, ILLETI, BARNA LEGÉNY SZERETI, GALAMBOCSKA, MINT A CSONTKA (csutka; barna fattya)! — Az „Ice-uca” rész helyett gyakori befejező változat: HEJ, LIBU (hej, liba; libu-libu; uccu szívem; liba-liba), LIBUSKÁM (libuska), vagy: Ejnye Boris, Boriskám (fáj a szívem, babikám; ej, haj, ne bogaj; stb.), FORDULJ KI HÁT (már; most; — fordulj hozzám) MARISKÁM (Boriskám; Juliska; Zsuzsika; vagy: benne forog Mariska), GALAMBOCSKA!

Változat-táblázat a 81 . dallam szövegtípusához:

A I-IV: CSILLAG BORIS (Borcsa; Margit; torzult alak: csillagbul is) TUDOM A NEVEDET (torzult alak: csillagokban látom a szemedet), ÉRTED (neked) VAGYOK HALÁLOS BETEGED (én halálos beteg; tedd a porba a két tenyeredet). VESD RÁM, RÓZSÁM, FEKETE SZEMEDET, ÚGY (hogy; hadd; hagy) TUDJÁK MEG (arról tudják), HOGY SZERETSZ ENGEMET (hogy te szeretsz engem).

B I-IV: KONKOLY (konkó) LEVÉL (haja búza), TISZTA BÚZA (tiszta búza, konkolyicska; haja rúzsa, barna rúzsa), MAJD (ha) KINYÍLIK (kivirít) A VIOLA (az ibolya), A VIOLÁT (az ibolyát) AKKOR SZEDIK, MIKOR REGGEL HARMAT ESIK (harmatozik; mikor tiszta harmat esik).

B V-VIII. VÉN (én) AZ URAM NEM SZERETEM (kedvelem), VÉN (én; még) A CSÓKJA (csókját) NEM (sem) KEDVELEM (szeretem; nem kell nekem). IFIÚ CSAK (ifiúcska; ifiúság; ifiú csók; ifjúi csók; ifi csókja; ifjú úr is) ILLET (szeret; kéret) ENGEM (kéne nekem), BARNA (szőke) LEGÉNY (fattyú) SZERET (kére; ölel) ENGEM.

B IX-XII: BÁR (ha) SZERETNE (kéretne; ölelne), BÁR (hát) ELVENNE, BÁR PIROS (papíros; csikorgó) PAPUCSOT (piros papucsot is) VENNE (papírosbúl gyócsot venne)! ARANY LÁNCOT, TIZENKETTŐT (harminckettőt), HÁROM ARANYOS FÉKETŐT (főkötőt; fikötőt; keszkenőt). E sorok gyakran hangzanak fel az „Ég a gyertya, ha meggyújtják” kezdetű játékdalon belül is (lásd 71. pl.).

B XIII-XVI: HÁROM HÁZNÁL (házba; házra) HAT KEMENCE, KÖRÜLJÁRTAM (körülállják; összejártam; össze-vissza jártam), MÉG SINCS ESTE. HA NINCS ESTE, VAN MENYECSKE, KINCSEM RÓZSÁM (eszem kincsem; incsem-pincsem; eszemadta; ezt sem kincsem; egy szem, két szem; uccu kincsem; eszem azt a; uccu rajta; boldog Isten) TEREMTETTE! Vagy: EREDJ (fordulj) KI, BARNA MENYECSKE. Ez a versszak is gyakran hangzik fel az „Ég a gyertya, ha meggyújtják” kezdetű játékdalon belül is.

B XVII-XX: ABLAKOM (ablakim) ALATT (ablak alatt im; házunk előtt) VAN (áll) EGY FA (egy almafa), PIROS (arany; poshadt) ALMA TEREM RAJTA, OLYAN POSHADT (piros), MINT AZ ÍRÓ, EGYE MEG A SZOLGABÍRÓ! A fenti sorok előfordulnak az „Ég a gyertya” kezdetű játékdalon belül is, így közli Erdélyi János is 1846-ban.

Ezek után — vagy ezek közben — még más versszakok is szoktak a B részhez kapcsolódni, pl. „Ki az urát nem szereti…”, „Kossuth Lajos íródiák…” stb., de ezek esetlegesek.

Változat-táblázat a 83 - 84 . dallam szövegtípusához:

ELVESZTETTEM ZSEBKENDŐMET (keszkenyőmet; fehér kendőm), MEGVER (szidott) ANYÁM (anyád) ÉRTE (vagy: fáj a szívem érte; édes anyám szidott érte), EGY SZÉP (kis) LEÁNY (legény) MEGTALÁLTA (megtalálta egy szép legény; megkapták a szép legények; aki aztat — nékem — visszaadja) CSÓKOT KÍVÁN (kívánt; kapott; megcsókolom; csókold meg majd) ÉRTE.

SZABAD (A) PÉNTEK, SZABAD (A) SZOMBAT, SZABAD SZAPPANOZNI (a szöveg legállandóbb része, úgyszólván nincs is változata; egy borsodi torzult alak: szabad kappanozni; a szöveg tartalmához lásd a főrészben!), SZABAD AZ ÉN GALAMBOMNAK (angyalomnak; rózsámnak is; ennek a kislánynak) EGY PÁR (páros) CSÓKOT (csolkot) ADNI (szabad nékem Sárpatakon szeretőt tartani). — Egyes erdélyi változatokban ez az alapversszak egy „feleség-csúfoló” sorpárral vagy egy „legénycsúfoló” versszakkal, nem egyszer mind a kettővel bővül:

RENGESD, PISTA, A GYERMEKET, HADD MENJEK A BÁLBA, OTT VANNAK A SZÉP LEÁNYOK A NAGY MULATSÁGBA (vagy: mind kiszakadt a pendelyem a sok kuporgásba — ilyenkor a „kuporgás” szónál leguggolnak; a fenti sorpár néha az alap-versszak elé kerül, ilyenkor a lányok így hívják egymást játszani: Rengesd Pistázzunk!). —

Az alábbi sorok viszont rendszerint az alap-versszak után szoktak következni: LÁNYOK, LÁNYOK, SZÉPEK VAGYTOK (szép leányok), SZÉP IS (piros) AZ ORCÁTOK, KERTBEN JÁRTAM, RÓZSÁT LÁTTAM (szedtem), HASONLÍT HOZZÁTOK (szívem szakad rátok). FIÚK, FIÚK, CSÚFAK (csúfok; rútak) VAGYTOK, CSÚF IS (rút is; sárga) AZ ORCÁTOK, MEZŐN (kertben) JÁRTAM, KÓRÓT (kormot; majmot) LÁTTAM, HASONLÍT HOZZÁTOK.

Leánykérő játékok. Várkörjárás. 85: Kiss Áron. 86: Andrásfalva (Bukovina). 87: Ipolytölgyes (Hont). 88: Vitnyéd (Sopron). 89: Szentistván (Borsod). 90: Tunyog és Tyúkod (Szatmár). 91.A: Büdszentmihály (Szabolcs). 91.B: Nagykálló (Szabolcs). 91.C: Zsida (Vas).

Leánykérő játékok. Sorjátékok. 92.A: Szilvásszentmárton (Somogy). 92.B: Szenna (Somogy). 92.C: Kiss Áron. 93: Mátraverebély (Nógrád).

Változat-táblázat a 85 . példa szövegtípusához:

JÁROM (kerülöm) AZ ÚJ VÁRNAK (az almának) AZ ALJÁT (házáját; az úrnak a városát; az onoka várossát; az úr várát; az úr ványát; kárallát; az udvarát, járom), JÁROM MAGAM EGYEDÜL (járom a sort magam is; egyedmagammal; járom megyem magammal). A játék folyamán ez a sor mindig változik, aszerint, ahogyan gyarapodik a kívüljárók száma: járom másodmagammal; harmadmagammal; stb., majd egyszerűen: sokadmagammal; ebből torzult változat: sarkadmagammal. — Ez után ez a játékszöveg kétféle módon folytatódhat:

A A TI (te) LEÁNYTOK, TI LEÁNYTOK (azt izente, azt izente) OLY SZÉP, OLY KEGYES, KEZEMBE SE KERÍTHETEM (kezem alá nem vehetem; kezem mellé kerítették; a kezemben egy kerülő; míg a mi kezünkbe nem kerül) ARANYGYŰRŰ NÉLKÜL (hogy kezembe aranygyűrű ne kerüljön néki), SÁRGA (csíkos; síkos) CSIZMA NÉLKÜL, ADJON ISTEN JÓ ESTÉT (napot), SZÉP MARISKA (Juliska) ASSZONY! — VAGY:

B SZŐKE (szolga) LEGÉNY (baka gyerek) LÁBAIMAT (lábanyomát; lábom; vállaimat) SEM NYOMJA, FEHÉR (vékony) KARJÁT (és a karját; a tenyerit) SE NYÚJTJA. Ó (ah; jó) ERZSÉBET (Örzsébet; szent Örzsib) ASSZONYKA (asszonykám; Isten veled, Erzsébet asszonyka), FOGJ VELEM KEZET, MARISKA (Mariskám!; gyere velem Erzsébet asszonyka; gyere be hozzám cafrinka; Isten jó vagy, Isten jó vagy, forduljon ki kend!)!

Változat-táblázat a 86 - 87 . példa szövegtípusához:

HOL JÁRSZ (jártál), HOVÁ MÉGY (mész), TE (szép; szent; nagy) ERZSÉBET (Örzsébet) ASSZONY? INNEN-ONNAN (ina, mona) ALULRÓL (alúlrul; alulrú; alula; amonnan; namona), FEHÉR VÁROS (háznak) FELÖRÜL (felülről; alulról; megyéből; Fehérvári városba).

A A KAPITÁNY (ezt kapitány; azt kapitány; jász kapitány) ÜZENTE (kapitány megüzente; megüzeni), A KEND (a kietek; hogy a) LÁNYÁT KÉRETTE (megkéret; torzult változatok: a zsandár is sürgette, — föltette, — a zsandárok üttették, — ezt kantárra tetette stb.). AZ ÉN (a kend; hogy a) LÁNYOM (lánya) ILYEN (olyan) KEGYES, ILLYEN (olyan) BEGYES, KIS KAPUJÁN KI (be) SEM MEHET MAGAS (arany; üveg) HINTÓ (hintós kocsi; zörgő kocsi) NÉLKÜL, ABBA PEDIG (egy hintóba; azonkívül) HAT LÓ (boldog) LEGYEN, MIND A HAT LÓ SZÜRKE (szérül; szőrű) LEGYEN (torzult változatok: mind a hatnak szőre — vagy: széle — legyen; mindenható vele legyen; ütő legyen ható legyen stb.). COKI (cuki; cupp; zsuppsz ki), ÉDES LOVAM (rózsám; torzulás: happ, széles rózsa)!

A kezdő sorpár (Hol jársz…) után gyakran az alábbi motívumcsoport következik:

B LÁNYT JÖTTEM KÉRETNI, SZEBBIKET, JOBBIKAT, KARCSÚ MAGASABBIKAT. A MI LÁNYUNK (az én lányom) NEM ELADÓ, CSAK A HÁZBA ILLENDŐ (maradandó), KI SE MERJÜK (merem) BOCSÁJTANI SZÁZ ARANY GYŰRŰ NÉLKÜL (gyűrűért). BAL KEZEMBE (kár kezembe), JULCSA (Erzsi) LÁNYOM, TANULJ EMBERSÉGET (emberségedre; térj ki emberségből)! MÁR MI EVVEL (ezzel) ELMEHETÜNK, SOHA VISSZA SEM JÖHETÜNK. IPITOKNAK, APÁTOKNAK (apátoknak, anyátoknak; torzulás: így pattognak, úgy pattognak) SÁRGA SARKANTYÚJA (térdig érő szoknyátoknak), LÁNYOTOKNAK (leányoknak), LEGÉNYTEKNEK (leányoknak) GYÖNGYÖS KOSZORÚJA.

Egyes változatokban a kezdő sorpár elmarad, s a játékdal az A szöveg következő változatával indul: FEHÉRVÁRI KAPITÁNY ÜZENETET KÜLDÖTT; majd ezután a B motívumsorozat következik így kezdve: „Kéreti lányát” stb., mint a táblázatban. — Más változatokban, így a 87. példában is, a „Lányt jöttem… magasabbikat” sortípus után az eddigiektől különböző („C”) sortípus következik: KISEBBIKET, NAGYOBBIKAT ÁLDJA MEG AZ ISTEN (tartsa meg magának; torzulás: tartsa meg a Sára), majd ezután következik a „bal kezemre Julcsa… ipiteknek, apátoknak” sortípus.

Változat-táblázat a 88 . pl. szövegtípusához:

MIT KERÜLÖD, MIT FORDULOD AZ ÉN HÁZAM (házamnak) TÁJÁT (tájékát; Szent Ilona házát)? AZT KERÜLÖM, AZT FORDULOM (kerülöm, Szent Ilona házát), SZÉP LÁNYODAT (leányodat; lányodat) KÉRETEM (liványt akarok szeretni, szerettembű elvenni), ó (jaj) NINCS NÉKEM (nincs énnékem; nincs nekem) (SZÉP) ELADÓ (arra való) LÁNYOM (leányom; liványom). Ó (de; se; csak) NE TŰRJED (tagadd; ne is tűrd), NE TAGADJAD (ó, ne tagadd; ne is tagadd; ó — se, csak — ne tagadd; ne is tűrd, ne is tagadd), (TEGNAP) (mer most) LÁTTAM BÉCSBE (a vásárba; tegnap Budán láttam: Bécsbe láttam a piarcon; mert megláttam kis vásárból nagy vásárba; ki vasárnap nagy vásárban), PIROS ALMÁT ÁRUL (árult), VETTEM IS TŐLE, ETTEM IS BELŐLE, MOST IS VAN ZSEBEMBE (belőle; kamarámba rekesztettem, kis ládámba csattantottam). SEM TŰRÖM, (SEM) TAGADOM, NEKEM IS VAN (vagyon nékem) OLYAN LÁNYOM, KI ELADÓ VOLNA, FOGD A KEZÉT, FOGD A KEZÉT. — A „most is van zsebembe” után a szöveg így is folytatódhat: DE MELYIKTŐL (de melyik az; de melyiket; ó melyik volt)? ETTŐL A LEGESLEGSZEBBIKTŐL (vagy: A LEGSZEBBIK — legszebbiket —, A LEGJOBBIK — legjobbikat —, KARCSÚ — kecses; kecske — MAGASABBIK — magasabbikat —). A 88. példában a „most is van zsebembe” sortípus után egy harmadik zárómotívumot találunk; „Új asszonyka, cafrinka, gyere velem, Mariska” (cafrinka = pajkos kislány).

Változat-táblázat a 90 . pl. szövegtípusához:

SZEREDÁN (szerdán) VISZIK (kérik) (A) LÁNYOKAT (lányomat; a nagy lányát), A LEGSZEBBIK LÁNYOKAT (lányomat; lányát), GYÖNGYÖT, GYÖNGYÖT (gyöngyöm, gyöngyöm; gyöngy egy; gyöngy, gyöngy, gyöngy, gyöngy) ASSZONYÁNAK, GYÖNGYKOSZORÚT A LÁNYÁNAK (! ez a sorpár más játékdalokban is gyakran felhangzik!), ARANYPÁLCÁT A FIÁNAK, VESSZŐT, VESSZŐT A HÁTÁRA (farára; rózsát, rózsát a lányának), HOGY SENKI SE LÁSSA!

Változat-táblázat a 91 . pl. szövegtípusához:

1-2. sorai a változatok egy részében a 85. példa 1-2. sortípusával rokonok. A változatok másik csoportja viszont más kezdőképpel indul:

A JÁROK (magam járok) EGYEDÜL (járom az úr váralját), FÉLEK (félek magam, csak magam) EGYEDÜL (mindentül; egyedmagammal).

B SÖTÉTES (sötét; sűrűdik; hangzik; hajlik) AZ ERDŐ, VILLÁMLIK (virágos; hangos; zöldül) A MEZŐ. — A folytatás mindkettőben:

KIRÁLY (komám) ASSZONY (uram; én királyném), KIT ADSZ NÉKEM (mellém) — vagy: KIT ADSZ NÉKEM (mellém; kit adsz), KIRÁLYASSZONY (király uram; király úrfi; királybíróm), KIT ADSZ MELLÉM (nékem) — KIVEL HAZA (Bécsbe) MENJEK (megyek)? Egyes változatok hozzáfűzik: „zöld fának árnyékjába kivel beszélgessek”.

2. versszak: ADOK ÉN NÉKED, SZERZEK ÉN NÉKED, EGY SZÉP FIÚT, EGY SZÉP LEGÉNYT, KINEK NEVE FERKÓ. (E versszak helyett legtöbb változatban a középen álló csak rámutat a kört alkotók egyikére, s közben csak ennyit mond: „Ezt!”; vagy énekelve: „Ezt adom, ezt adom”.)

3. versszak: NEM KELL NÉKEM EZ (ő; vagy: nem szeretem ezt, eztet; őtet; én ezt; nem), NEM KEDVELEM (szeretem) EZT (eztet; én ezt; ő sem engemet), CSÚF (rút) ő MAGA, CSÚF (rút) RUHÁJA (gúnyája), CSÚF A TÁNCOLÁSA (az ő járása; a két orcája; gyűrött az ingválla; rongyos a csizmája; tetves a subája). Egyes változatokban ez után az alábbi versszaktípus következik:

4. versszak: Fogom a jobb kezét, kihívom a kertbe, leszakítom csípős csalánt, tűzöm a kezébe. — Vagy: Kötöm bokrétáját zöld árvacsalánból, felszegzem kalapjára bükkfa bongostűvel (gombostűvel).

5. versszak: EZ (ő) KELL NÉKEM (nekem), EZ (ő); vagy: SZERETEM IS ÉN EZT (én eztet; őtet) — EZT KEDVELEM (szeretem), EZT (ez a szép nekem, ez; kedvelem én ezt; ő is engemet), SZÉP Ő MAGA, SZÉP RUHÁJA (gúnyája; járása), SZÉP A TÁNCOLÁSA (az ő járása; ékes a járása; szép a két orcája; ragyog az ingválla; lobogós gyócsinge; lobogós gatyája; fényes a csizmája; kerbejáró bokrétája; szép nadrágja, gyöngyös bokrétája). — Egyes változatokban hozzáfűzik:

6. versszak: FOGOM A JOBB KEZÉT (fogom a kezembe; veszem kezembe; kapom az ölembe), KIHÍVOM A KERTBE (viszem kis kertembe), SZAKASZTOK EGY RÓZSASZÁLAT (leszakítom tearózsát; leszakajtom rozmaringszál; szedek neki piros rózsát), ADOM A KEZÉBE (tűzöm a mellére; szagoltatom véle). Vagy: Kötöm bokrétáját sárga liliomból, felszegzem kalapjára cifra bongostűvel (gombostűvel). — Más változatok az alábbi sorpárral végződnek: Gyűrűm az ujjára, ragyog az utcára. — Néhány olyan változat is előkerült (Vas, Zala és Maros-Torda megyékből), amelyekben az 1. versszak típusa így alakul: MENJÜNK GÖNDÖRBE, GÖNDÖRBE, VÁRÁBA (göndör bárányba), SZEDJÜNK VIRÁGOT, KÖSSÜNK KOSZORÚT. KIS KIRÁLYNÉ, KIT ADSZ KI (királynéasszony, kit ad, kivel hazamenjünk)?

Hidas játékok. 94: Vitnyéd (Sopron). 95: Karád (Somogy). 96: Kisbodak (Moson). 97: Bánffyhunyad (Kolozs). 98: Heves és Ecseg (Nógrád). 99: Bag (Pest). A 95. sz. hanglemezen is: HF-I: IV/A/5.

Változat-táblázat a hidas játékhoz kapcsolódó leggyakoribb szövegtípusokból:

A KIÉ EZ A HÍD (ki hídja, ki hídja; torzult változatok: gyihi, gyihogya; gyiki, gyiki, gya; — vagy: miféle kapu ez)? SZENT ERZSÉBETÉ (István gazdáé stb.). ÁLTAL (átal; át) MEGYÜNK (mennénk; mennék) RAJTA. VÁMOT VESZÜNK RAJTA (én hidamnak vámja vagyon; a kapunak vámja is van). AKÁR VESZTEK, AKÁR NEM, ÁLTAL MEGYÜNK (megyek) RAJTA; — A változatok egy része ez után a C-típus „a minap is ittjártatok” sorára és az azután következőkre tér át. Ritkább az alábbi változat: a AKÁR VESZTEK… helyett: b NEM BÁNOM ÉN AKÁR VESZTEK (nyerek), AKÁR NYEREK (vesztek); néha a következő folytatással: ezt a néhány szilaj — rossz — csikót átalviszem — áteresztem — rajta. E szövegtípus jellegzetes folytatása azonban: c MICSODA VÁMJA (mi a vám)? EGY ARANYALMA, EGY HORDÓ BOR ÉS EGY SZÉP LEÁNY (egy hordó bor, két aranyalma, két szép leány; egy szép rózsa, aranyalma; egy kemence kalács, egy hordó bor; tíz kenyér és szép lánc stb.). A HORDÓ BOR (az almafa) MOST VIRÁGZIK, ARANY (piros) ALMA (a szőlőfa) MOST BIMBÓZIK, A SZÉP LEÁNYT MEGADHATJUK (elkaphatjátok; vagy: egy szép kislány most nyújtózik). Vagy az utóbbi sorok így: A kemence kalácsot most sütik, a hordó bort most szűrik, a szép leányt öltöztetik.

B ITTHON VAGY-E, HIDASMESTER (te hidasi mester; vagy: hidas — híres — mester, itthon vagy-e; vagy: hidas gazda, hidas gazda)? ITTHON VAGYOK (bizony), CSAK MOST JÖTTEM (értem; most jöttem meg; mire kellek?). ERESSZ ÁLTAL (át a) A (te) HIDADON (áteresztel-e a hidadon?)! NEM ERESZTLEK, MERT LESZAKAD (letörik; vagy: nem eresztlek a hidamon, talpa törik a hidamnak). HA LESZAKAD (letörik), MEGCSINÁLJUK (megragadjuk; megrakgatom; fölaggatom). MIVEL TUDNÁD MEGCSINÁLNI (megragadni; megraggani)? ARANY (gyűri; öri; gyűrű; dirib) GYÖNGGYEL (gyöngyi), GYÖNGYDARABBAL (gyöngyharmattal; gyöngyvirággal; gyöngyvirágból; kősziklával). Néha hozzáteszik: sárga szöggel leszögeljük. — Számos változatban a „nem eresztlek… gyöngydarabbal” helyett az alábbiak:

NEM ERESZTLEK ÉN HIDAMON, MER A (az én) HIDAM (a mi hidunk) ARANYOS (üstös, aranyos), A TE LOVAID (kendtek lovai; kendtek lova mind) PATKÓS (mert pitkesek, patkósak a lovaid; mind fölvágatod). (Ha fölvágatom, meg is csináltatom) MEGCSINÁLJUK MI BÜRÖKBŐL (bürükből, berekből, rongyos köpenyegből; megcsináltatjuk bürükből, bodzából, sárnak aranyából; holnap délre visszajövünk, majd megcsináltatjuk, száz kocsi aranyat hozunk; megfuttatjuk sáraranyból). Mindkét változat így folytatódik:

HOL VENNÉTEK (vettétek; veszitek; honnan veszel) ARANY (gyűrű gyöngyöt, gyöngyharmatot; győri gyöngyvirágot; az aranyat; a sáraranyt; aranytokat)? ISTEN ADNÁ (küldi; hozza; hozta; adta) JOBBKEZÉBŐL (szent markából; szent morgábul; szent markával; vagy: Isten nyomná a markomba; maga jószántából, aranyos markából adta elő; kis kertjéből hoza, jobb kezéből adta stb.). E motívum a következő változatokban is:

FEL-FEL (föl-föl) MENTÜNK (mi elmegyünk; fölmegyünk, föl) BOLDOGASSZONY KIS KERTJÉBE (kis malmára; kislányához; kisboldogra, kisboldogról nagyboldogra; — vagy: mind fent voltunk Boldogasszonynál; Boldogasszonytól kérjük kölcsön azt a keveset is stb.) — Vagy: KÉRVÉN (kérve) KÉRTÜK, ADVÁN ADTÁK (adott), torzulva: érvíny, árvány. Vagy: kértük, kértük királyunktól. A folytatás: TEKENŐVEL (kis teknőjével; medencével) MÉRTÉK (mértük; hordjuk; kupával mérik, tekenővel adják). HAZUDJÁTOK (hazudtátok; hazudtok), MERT LOPTÁTOK! EGY ISTENÜNK, EGY LELKÜNK (Isten tudja, mi nem loptuk), SE NEM LOPTUK, SE NEM VETTÜK (se nem kértük, se nem loptuk; se nem loptuk, se nem csaltuk), ISTEN ADOMÁNYA.

C A C-szövegtípus első három sora gyakran azonos a B-szövegével (Itthon vagy-e hidasmester? Itthon vagyok, csak most jöttem. Eressz által a hidadon.). Sajátos kezdősorai azonban inkább az alábbiak:

a JŐJETEK (jertek) ÁLTAL (gyertek elő), JÓ RÉVÉSZEK!

b ERESSZETEK (engedjetek) ÁT, AZ ÓBUDAI (jó budai) HÍDON (réven; vagy: eresszetek Jordán vizén által — ez utóbbi változat egyes kutatók szerint II. András szentföldi útjának emlékét őrzi).

c VIGYETEK ÁT, VIGYETEK ÁT, JÓ BUDAI RÉVÉSZEK (révész, révész, vigyetek át a Dunán)! — A folytatás: NEM VIHETÜNK (nem eresztlek), MERT NEM TUDJUK (tudom), KI NÉPEI VAGYTOK (nem tom, ki népe vagy). Ez a sortípus gyakran kezdősorként is szerepel, pl.: KI S KI NÉPEI VAGYTOK (számos torzult alakkal: Kis-kis; tíz-tíz; tisz-tisz; isz-pisz; tüsz-tüsz; tíz kis pénz — ki népei vagytok)? Vagy a 99. példában: Ki népei vagyi-vagytok? Számos változatban ettől kezdve a párbeszéd minden sora refrénszerű megszólítással végződik: az átkelni akarókat HAJA (hej) MAGYAR NÉPE (népek), vagy „magyar őrsök”, „magyar hörcsög”, „magyari törzsek”, „magyari Örzse” stb. megszólítással illetik, a révészeket pedig ilyen módon: HAJA (hej), NÉMET NÉPE (népek), vagy: jó németi (némedi) herceg; hej vári hessek stb. LENGYEL LÁSZLÓ JÓ KIRÁLYUNK (angyalászé és jó királyé; Szent László népei; mi vagyunk, mi vagyunk fehér zászlós — ászlós — népei; mink is vagyunk szengyörászló — szengyöráci — népe; vesszős Tamás népe vagyunk; nádor ispáné; orgonamester jó népei, stb.). A „Lengyel László” kifejezésről lásd a főszöveget!

AZ IS NÉKÜNK ELLENSÉGÜNK (van-e nektek ellenségtek). MIRŐL VALÓ ELLENSÉGTEK? A MINAP IS (minapában) ITT JÁRTATOK (voltatok; erre jöttetek; mentetek), HIDUNK (hidam) LÁBÁT ELTÖRTÉTEK (eltörettétek; lerugtátok; eltörtétek — letörtétek — hidunk lábát — karját —; elrontottátok hidunkat, gátunkat; eltörött a hidunknak a lába stb.). MÉG SEM (nem) CSINÁLTATTÁTOK MEG (meg sem csináltattátok)! ÁCSOK VAGYUNK, ÁCSOLGATUNK (ásétozunk; ácsodozunk; ácsorogunk; ácsok leszünk; — ácsok voltunk, fát faragtunk; ácsorogjunk, bácsorogjunk stb.), FENYŐFÁBÓL (diófából) KIFARAGJUK (fenyőfára felragasztjuk; tetőfával tüzet rakjunk; — megcsináljuk fenyőfából, kifaragjuk aranytulipánból). MEG IS (ingyen) ARANYOZZUK (aranyozunk; — majd megcsináltatjuk ezüstből, aranyból; arany szegekkel be is kopogtatjuk; aranyszeggel megszegezzük, meg is aranyozzuk, aranykalapáccsal megkongatjuk). MIVEL ARANYOZTOK? RÉZZEL ÉS ÓLOMMAL (ólommal és rézzel). A RÉZ IGEN REPEDÉKES, AZ ÓLOM IGEN OLVADÉKOS (réz ugyan repedezik, ólom ugyan olvadozik; a réz törékeny, az ólom olvadékony). A „mivel aranyoztok… ” sorok helyett gyakran a B-típus „Hol vennétek… Isten adománya!” szakasza, az „ácsok vagyunk… az ólom igen olvadékos” helyett pedig: „De mink aztat beöntjük ólommal. — De az ólom csak elolvad rajta. — De mink aztat beöntjük gyöngyszemvel. De a gyöngyszem csak elperdül rajta. — De mink aztat beöntjük lapúval. — De a lapú csak ellapul rajta. — Majd megcsináltatjuk bőrbocából. — A bőrboca igen büdös. — Csináltassunk bőröki bodzát. — Bőröki bodza sok árvizet csinál., stb.” Mindezek helyett a 97. példában csak ennyi áll (a „fenyőfából kifaragjuk” elem után): A fenyőfa nem igen állandó. D E szövegtípus az északi területeken és a palóc kirajzások mentén található. Jellegzetes refrénje, amely minden sor végén felhangzik: HAJA, GYÖNGYÖM (gyöngye), HAJA (gyöngyöm; gyönge; vagy: haj, vára, vár, az egri vár; Egre vára). — A „Haja” kifejezés — mely a C-szövegtípus refrénjében is gyakran felhangzik — régi magyar indulatszó; írásos emlékeink 1505-től őrzik, pl. a Körmöcbányai táncszó (Supra aggnő…) utolsó sora: Haja, haja, virágom! — A párbeszéd: MÉRT (mit; el) KÜLDÖTT (mit üzent; azért küldött) AZ ÚRASSZONY (az új asszony; a kisasszony; az uraság; a királyné) NÉKÜNK (nekünk; nektek; néktek; néki; neki; arany) HIDAT CSINÁLNI (csináljunk; hidat csináltatni). MINEK NÉKTEK (nektek; néki; neki) AZ A HÍD (az az aranyhíd)? NÉKÜNK (néktek; nektek) AZON (katonának; katonáknak) ÁTJÁRNI (menni). MI LESZ (mi a) HÍDNAK VÁLTSÁGA? PIROS (egy szép) BARNA MENYECSKE (három piros alma). KIVESZEM A VÁLTSÁGOT. NE EGY KENDŐ CSERESZNYE.

A „bújás” szövegének a 97. példában jelzett típusának motívumai: „Bújj, bújj zöldág” vö. 107-108. „Nyisd ki, rózsám…” vö. 109. példa 2. versszak. „Szita, szita péntek…” vö. 80. és 74-76. példákkal.

A 96. példa végén a 97.-el azonosan induló sorpár után jellegzetesen dunántúli motívum következik: „ajta, rajta, leszakadt a pajta, bennmaradt a macska (alatta maradt a kismacska; lásd még a 102. példát is!)

A 95. példában a bújáshoz kapcsolódó szöveg első sorpárja a főként Dunántúlra jellemző „BÚJJ, BÚJJ BOKROSTUL (bokrosdi; bokrostú), BOKROD INNEN (itt; itt is) MARADJON (átal; átul; vagy: bokrosdi malomba — malomja — stb.). E példa következő sorpárjának (Vagyon, vagyon jó vitéz) változatait megtaláljuk a 101.A, 106. és 107. példákban is, összefoglaló táblázatukat lásd ez utóbbinál. A 95. példa zárórésze: HAJ, LILIOM, LILIOM, HÁNYAT TERMETT A MOGYORÓ, TÍZET, TIZENKETTŐT (húszat, huszonkettőt, harminckettőt; tízet, húszat a mogyoró) szintén jellegzetes kísérő szövege valamennyi bújós és kapus játékunknak (vö. 108.). —

A 99. példa zárórészében a „Nyiss kaput, nyiss, levai (lévai; levári) bíró (bírónak)” motívum — rendszerint a „Nem nyitok, nem…” motívummal kiegészítve — elsősorban a Galgamente hidas játékaiban fordul elő. — A 99. példa következő motívumának változatait megtaláljuk a 105-107. példákban is, lásd az összefoglaló táblázatokat. A 99. zárómotívuma igen ritka, eddig csak néhány északi változatát ismerjük. Kodály Zoltán 1913-ban az alábbi módon jegyezte le Nógrád megyében: „Lehajtom a fejem, sátorba képem, ölibe labdát hagyítottam ( = hajítottam)”. Az 50-es években Borsod megyéből kerültek elő hasonló szövegű változatai, szintén hidas játék szövegéhez kapcsolódva.

Különféle vonulások. 100: Galgahéviz (Pest), Galgamácsa (Pest). 101: Öreglak (Somogy). 102: Vitnyéd (Sopron). 103: Hollókő (Nógrád). 104: Alsógagy (Abaúj). 105: Tardona (Borsod). 106: Mohi (Bars). 107: Salföld (Zala) és Szigliget (Veszprém). 108: Kőröshegy (Somogy). 109: Tura (Pest), Borsodnádasd (Borsod).

Változat-táblázat a 100 . pl. szövegtípusához:

KÁCS, DOMI (haza; ide), KÁCS (tivi-tovi tács), ZSÁMBOKI (hévízi; túrái; lévai) TAKÁCS (szakács; toka ide, kács). Jellegzetes folytatása: MÍG A KÁCSÁT (libát) ELHAJTOTTAM, KÉT (hét; tíz) PÁR CSIZMÁT ELSZAGGATTAM. A fenti „míg a kácsát…” sorok helyett a kezdő sorpárhoz gyakran különböző „Hidas” motívumok kapcsolódnak. A „Legyünk bátor jó vitézek” stb. motívum változat-táblázatát lásd 107. példánál.

Változat-táblázat a 102 . szövegtípushoz. A változatok egybevetése alapján a következő alak állítható össze:

JÁNOS ÚR (diák; Jánosi; Jánosom; Jánoshoz; János is; lányosi; a piros János) KÉSZÜL (készült; késő; rendel; gazda; enda; készül a János) NÉMET ÚJ (németi; németül; Bécs, Buda; újdonos; újdona; lódulni) BÉCSBE (Géczbe; rúddal a völgybe; rudai banda), LOVAI (lova; lova is; lováni) VANNAK (vagyon; vánok) NYERGELŐBE (nyergellőbe; nyergendőbe; nyergeletlen; fölnyergelézve; nyergelve vannak; nyergetlen vannak). KANTÁRSZIJA HAJLANDÓBA (hajnalába; hajlandóba; forgandóba; kantárszíj a haja a lónak; nyergei széjjel hajlandóba; nyerge széjjel hajlandozik; nyerged széjjel hajlandózik; nyerges széjjel ringadozna; nyerge szívem szakadulatját; nyergeséggel, szakadulatlan; nyerjetek, lányok, szökjetek, lányok). (TÍZ) ARANY GYŰRŰ FORGANDÓBA (örvendezve; herkentyűbe; hergendezik) JÁNOS URAM (János diák; Jánosról az; jaj a szívem; pároló) IZENET (üzenet), IZENETES (izenetről; izenetrűl; izenete; izenet az; üzenetnek) IZENET (üzenet), HAJTSD ELŐRE (bé; kapd el rózsám) MAGADAT, AZT A GÖRBE (forgó) NYAKADAT (azt a hosszú — sárga bodor-) HAJADAT, CSILLAG DEREKADAT, A HAJNALI (hajdani) TÁNCBA (tájba; hajnali tánc). IHAJNÁROM, KIS MADÁROM (ihajnáné, nagy Pannáné; kis pannárom, nagy pannárom; kis parádé, nagy parádé), FÁRADTAM ÉN ÉRTED (sárga Cukorkáné), FÁRADSÁGOM NEM (se) SAJNÁLOM, CSAKHOGY IGEN (csak az imét) BÁNOM. IHAJNÁROM, TYUHAJNÁROM, SZAKADÁSIG JÁROM (ripitnyári rotty ki, a világból potty ki), IHAJNÁROM TYUHAJNÁROM, UTOLJÁRA JÁROM! (Ihajnárom…: tánc-kurjantások). Közölt példánkban két rész közé egy másik, általánosan ismert bújósjáték-szövegtípus ékelődött („Zöld ág…”, vö. 96-97. pl.).

Változat-táblázat a 103 . pl. szövegtípusához. (Főként Nógrád, Borsod, Pest megyék területén, eléggé egységes formában ismert.)

HÁROM (egy) SZÁL (fűzfa) VESSZŐRE (szára szőre) TAPODTAM (tapostam; tapotni; tapotom: ráolvasásokból ismert motívum!), JAJ DE NAGY (tűzre vagy; tűzre is) MÉREGRE (méregre is; melegre) TALÁLTAM (találni; állottam; bánatba rakatom), VAGY (egy; ez) ÉLETEM, VAGY (egy; ez) HALÁLOM (halálos), VAGY (már) TETŐLED (de már tőled) EL (meg) KELL VÁLNOM (elkívánom), ÉDES GALAMBOM (édesem; édesem, kedvesem)!

Változat-táblázat a 105 - 106 . pl. szövegtípusához. Mindkét példa szövege a hidas játékhoz kapcsolódik. A 105. 3-4. sora lényegében a 94-99. A-szövegtípus 1. és 4. sorát tartalmazza: NYISD KI (meg) KAPUD (nyisd meg), GERGELY GAZDA (mester; uram), VÁMOT ADOK RÁJA (veszek rajta). A 106. pl. 3-4. sorának „hidas” jellege is nyilvánvaló; ez a sorpár gyakran hangzik fel bújós-hidas játékainkban (vö. 95, 101.A, 107. pl.) számos, sokszor torzult változatban: MEGYEK ÁLTAL (vagyok bátor; vagyon bátor; bátor leszek; bátor vagyok; legyen bátor; legyünk bátor; leszek bátor; leszek jámbor; lélekpásztor) JÓ (új; a) VITÉZ (vitézek), MEGYEK (megyünk; menjünk) HÍDON ÁLTAL (a hídjára; Illavába; zöld adománya). Az első sorpár azonos motívum különböző változatokban (vö. 99. és 107. példákkal is). Az 1. sor alapmotívuma a ráolvasások egyik jellegzetes kezdete („Új hold, új király”). Játékdalokban a következő változatokkal találkozunk: ÚJ HOLD (hold, hold; hőcz, hőcz; új ház; új vár; újság; úr vagy; bú ház), ÚJ KIRÁLY — vagy gyakrabban: FÉNYES NAP (fényes ház; fényes vár; fényes kert; fényes lány; fényes lánc stb.; teljes torzulás: szép volt, rózsa volt). — A 2. sor alapmotívuma szintén hidas-kapus elemet tartalmaz: BOCSÁSS KAPUN ÁLTAL (bocsáss kaput rajta; nyisd föl kapudat; — torzult változatok: borsos kapitánya — vagy kapitányka —; vasas kapitány; vitéz kapitánnyal; fényes kapitányné; fényes kapu zárja; borzas kapujára; köröl kapodánya; legyen kalodába).

Változat-táblázat a 109 . pl. szövegtípusához:

HEJ, TULIPÁN, TULIPÁN, TELJES SZEGFŰ, SZÉKVIRÁG (szép virág; szarkaláb; majoránna), TELE KERTEM (kendő) ZSÁLYÁVAL (rózsával), SZERELEMNEK (a szerelem) LÁNGJÁVAL. NYISD KI (meg; nyissad), ASSZONY (leány; rózsám), KAPUDAT, HADD (hagy) KERÜLJEM VÁRADAT (válladat), RÓZSAFÁNAK ILLATJA (illata; illatát) AZ ÉN (a te; aki; mikor) SZÍVEM (szíved) BIZTATJA (bizgatja; buzgatja; szakasztja; buzgó szívem bújtat át). A „nyisd ki…” sorpár gyakran hangzik fel az egész nyelvterületen jól ismert „Bújj, bújj, zöldág” kezdetű játékdal második motívumaként is, vö. 97. példával. NEM MEGYÜNK MI (el) MESSZIRE, CSAK A FALU (város) VÉGIRE (szélire), OTT SEM LESZÜNK SOKÁIG, CSAK HUSZONNÉGY (tizenkét) ÓRÁIG.

Labirintus-játékok. 110: Galgamácsa (Pest). 111: Ipolytölgyes (Hont). 112: Agyagosszergény (Győr). 113: Heves és Mátraverebély (Nógrád). 114: Szuha (Heves). 115: Szöllőskislak (Somogy). 116: Agyagosszergény (Győr). 117: Borzavár (Veszprém). 118: Galambok (Zala). 119: Galambok (Zala), Bolhó (Somogy). 120: Hernádnémeti (Borsod).

Változat-táblázat a 113 . pl. szövegtípusához:

A KÖRTÉFA, KÖRTÉFA (hej fa, fa, kőrösfa; kökénfa, kökénfa; kőkinfa, kőkinfa).

B Kö KÖ (Kükin; kölkön; ki-ki; ej-haj; hej, haj; hej tánc) TÁNC, KÖKÉNY (kő-kő, stb.) TÁNC,

A KÖRÖSI, KEREPESI (kelevesi; kerekesi; gereblési; kelevényes) KÖRTÉFA (körtefa; körtélyfa; körtélyes; rózsafa).

B KI (IS) KEREKÍTEM (békerekedjen; békerekedzett; meg kiderül; kerekeri), BE (IS) KEREKÍTEM (békerekedzett; meg beborul; kerekeri),

A VÁRASI (városi) GAZDA, GYÖNGYÖSI TÁNC, KÜNNYÜJÁRÓ (szépen járja) KIS MENYECSKE, DOB (hop) SZERDA!

B KŐ, KŐ TÁNC (kőketánc; kölköntánc; kükintánc; de szép tánc; körtéga; kükinfa)! A fenti sortípusok után rendszerint más játékdal-szövegek következnek, máskor pedig az idézettek más játékok végén hangzanak fel.

Változat-táblázat a 114 . pl. szövegtípusához:

DINOM-DÁNOM (dinum-dánum; hej, didánom; sej, dinárom), CSAK AZT (azt sem; azt is) BÁNOM, HOGY (ha) AZ URAM (a rózsám) DISZNÓ- (szerte-; liba-)PÁSZTOR! A középső szakasz szövegéről lásd a kottapéldánál olvasható jegyzeteket. A zárórész egy újabb felnőttdal kezdete; ezeket a sorokat azonban megtaláljuk a többi változatban is: FÁJ (jaj) A KUTYÁNAK A LÁBA, MERT MEGSZÚRTA A SZALMÁBA (garádba), SZÚR, SZÚR, SZUMADÉK (szumangér; szú manga), SZOMORÚ A MANDÉK (manga; mangér). A befejező sor értelme és eredete homályos, valószínűleg játszi szóképzés.

Változat-táblázat a 115 . pl. szövegtípusához:

Jellegzetes dunántúli szövegtípus, sokféleképpen torzult változatokkal. (A szöveg értelméhez lásd a kottapéldánál olvasható jegyzetet!) EGY SZEGE (szöge; szöggel; szelet), KÉT SZEGE (szöge; szöggel; szelet), HAT (három) SZELEMÉNYE (szelemenje; szelemennye; szelemennyel; szereménye; szele dinnye; szelet dinnye; menj el innen), HAT ÁGY (egy ágy; hat társ; hatszáz; hajtás; hat sár; hajtát; hajts, hajts) HAGYMA (hajma; hajmát; hajnal; hacske), HATVAN (hetven; negyven; hét ágy) DINNYE, CSIRIPÁR (cserepár; cserefán; csiripám; csír pár; csiri pohár; csirip-csirip; cserebogár) FENEKE (fenekére; vagy: cserepet, feneket). HOL (hun) A TYÚKNAK (tiknak) A FIA (feje; fészke)? KÁNYA MIND ELHORDTA (talán mind felkapdosta; talán maga se tudja). CSIR (csűr; csór; csirr; súr; szőr; csírom csár) IDE (ede; csőribe), CSIR (csűr stb.), ODA, KIMENTEK A DOMBRA (csárivári dombra; vess ki, Mári, dombra; vess ki dári domra; vecski dári domja; kecskevári dombra; temesvári dombra; Kecskemét városra; kuckó városába; körtevári dombon; csőrivári dombon; kass ki bárány, kass oda)! Ez utóbbi sorok változatai gyakran kapcsolódnak ehhez a sorpárhoz is: A KASSAI (szőlősi; tokaji; stb.) SZŐLŐHEGYEN (hegyoldalba; hegy alatt) KÉT SZÁL VESSZŐ (szőlő), SZÉL FÚJJA, FÚJDOGÁLJA, HARMAT HAJDOGÁLJA (esik rája; harmat hordja, hordogálja; három felé nyomdogálja). Ezzel a kezdettel Északon és Dunántúlon egyaránt megtalálhatók a „Hol a tyúknak… kimentek a dombra” sorok. Vö. még a 117. példával.

Változat-táblázat a 118 . pl. szövegtípusához:

K1VIRÁGZOTT (megérett már; amott van egy) A DIÓFA (a cédrusfa; nagy brüszkefa), NAGYOT HAJLOTT HÁROM ÁGA, MÉG NAGYOBBAT (nagyot vetett; lombot vetett; nagyot tartott; nagyot állt ott; nagyot hajlott) AZ ÁRNYÉKA. ALATTA (az alatt) VAN (árnyék alatt) EGY (szép) VETETT ÁGY (zöld nyoszolya), BENNE (abba; kibe) FEKSZIK (alatta van) JÁNOS (Márton) DIÁK (deli Jóska; István bíró; vagy: János diák ül alatta; az alatt van János dinnye). JÁNOS DIÁK, ÉDES SZÍVEM (szíve), ROZMARINGSZÁL A KEZÉBE (keziben van rozmaringszál; a kezébe rézmelence; János dinnye rézmelence; a melence: tálféle edény, de itt nyilván a rozmaringszál eltorzulása, mint a „János diák”-é a János dinnye). ROZMARINGSZÁL (rézmelence), APRÓ VIRÁG, APRÓ VIRÁG, LEVENDULA, LEVENDULA, SZÉP VIOLA (széles menta; édes szívem)! Közölt játékdalunkban — és több más változatában — a fenti szövegtípus után egy másik, valaha szintén az egész nyelvterületen jól ismert, s az északi megyék pünkösdölőjében is gyakran felhangzó szövegtípus következik: LÁNYOK ÜLNEK (vannak; vagytok) A TORONYBAN (torony alatt; lányok mennek a templomba) ARANY (gyöngyös) KOSZORÚBA (koszorúval; koszorúkkal), ARRA MENNEK (odajárnak) A LEGÉNYEK SÁRGA (sárig; piros) SARKANTYÚBA (sarkantyával; sarkantyúkkal; sarkantyással; sarkantyús csizmában). HA JÓ LÁNYOK VOLNÁTOK (ha tik lányok jók volnátok), NEKEM (nékünk) KÖSZÖNNÉTEK (minket szeretnétek), HOSSZÚ A PÁNTLIKÁTOK, BOKORRA KÖTNÉTEK (sárga selyem szoknyátokat föl sem emelnétek; földet hajtja zöld szoknyátok, karmazsin csizmátok). EB KÖSZÖN, JÓ LEGÉNY, RONGYOS A CSIZMÁTOK (köszönjön a kis kutya, mert kövérek vagytok), HA MEGÖREGESZTEK, AZ ÖRDÖGÉ LESZTEK! — A „ha jó lányok volnátok…” sorok helyett gyakran hangzik fel a 83-84. példából a „lányok, lányok, szépek vagytok…” szövegszakasz.

Változat-táblázat a 119 . pl. szövegtípusához:

ARRA ALÁ (kerítettem) KERÍTETTEM (gyertek, lányok, kerítessünk) EGY KIS VÁRT — vagy: egy kis várat kerítettem túróbul (túróval; rózsával), KIVÜL-BELÜL BEMESZELTEM CITROMMAL (citrombúl; besikáljuk szépen ám; bemeszeltem kívül-belül szép tisztán). ARRA (erre) MENT (jön; jött) AZ ÍRÓDEÁK ÚJVÁRBÓL (kumvárba; vagy: erre jár az irodai udvarban; arra jött a főhadnagy úr, kapitány), JOBB TENÉKED (lesz néked), ÉDES RÓZSÁM (lányom), MINT NÉKEM, TÉGED SZERET (vesz el) AZ ÉN RÓZSÁM (bátyám), NEM ENGEM! PETREZSELYEM, PETREZSELYEM, HOPP, HOPP, HOPP (herre, zsírom, petrezsírom, hap, hap, hap)! A kezdő sorpárt vö. az alábbi székely népdalszöveggel, amelyet Kodály Zoltán a „Cigánysirató” c. kórusművében dolgozott fel: Most találtam egy kővárra túróbul, túróbul, bémeszeltem kívül-belül sós tejvel, sós tejvel. — A folytatásban azonban már eltérnek egymástól.

121. Fődallamunk csak egyetlen példányban ismert; az iskolák útján lett népszerű. Az A változatból két erdélyi adat. Tágabb értelemben vett variánsköre azonban igen gazdag, vö. például 221., 222., 291., 314. számokkal. D-Sz: Vésztő (Békés), Bartók B., MF 773/d. (Ritmikailag részletezőbb lejegyzéssel. 3.vsz.: fejibe, szemibe; 4.vsz.: mán.) A: Maros-Torda, MF 968c.

122. „Révész”-dallamcsaládunknak (vö. 126, 516. szám) sajátos, pentachord-ambitusú változata. A típus kb. 20 adata Dunántúlról, vö. MNT IV. D-Sz: Barabásszeg (Zala), Kerényi Gy., MNT IV: 5. A 3.vsz. 2. szövegsor: MNT IV: 7. A: Zala, MNT IV: 2. B: Somogy, MNT IV: 4. C: Vas, MNT IV: 6.

123. Gazdagon dokumentált dallamcsalád (50 adat), főként Dunántúlról. Kis és nagyterces változatok nagyjából egyenlő számban, vö. MNT IV: 43-88. D-Sz: Nagyrákos (Vas), Vikár B., MNT IV: 70. A 3.vsz.: MNT IV: 71. 4-5. vsz.: egy rokon somogyi típusból (Törökkoppány, F 23Ad). A: Vas, MF 1189b. MNT IV: 77. B: Zala, MNT IV: 66. C: Zala, MNT IV: 52.

124. Dallamszerkezetben, tonalitásban szétágazó, periodizáló dallamkörnek (lásd az A-B változatokat és MNT IV: 170-350.) kivételes dallamalakja, mely az iskolák révén lett népszerű. A tipikus dallam első nagysorának utótagját megismételve bővül (voltaképpen: szűkül) háromsorossá; ezt az alakot csak néhány Zala megyei adat támogatja (MNT IV: 252-254). D-Sz: Maróc (Zala), Seemayer V., MNT IV: 352. A: Zala, MNT IV: 174. B: Zala, MNT IV: 176.

125. Csak néhány moldvai és — parlandóban áténekelt — bukovinai adattal képviselt laza (talán régiessége miatt meg nem szilárdult) típus, vegyes szöveg-anyaggal. (Pl. Egy nagyorrú bóha; Bánod asszony, bánod; Szegény Szabó Erzsi-ballada). D-Sz: Klézse (Moldva), Kallós Z., AP 7177/e. (Az utolsó szövegsorban az énekes tévesztését javítottuk.) A: Bukovina, F 182/b.

126. Párosító szövegmotívumokból összeállt dal, lakodalmas alkalmazásban (vö. MNT IIIA: 95, DPP-RBCsángó I. 243-251.). Csak Moldvában. Dallama a „Révész” dallamcsalád legtömörebb változata. D-Sz: Klézse (Moldva), Kallós Z., AD 7177/d. A toldalékos hatodik versszak variábilis, itt a dallamot DPP-RBCsángó I. 247.-ből, a szöveget ugyanott 250.-ből vettük.

127. Sem szöveg, sem dallam tekintetében nem kikristályosodott típus. Szövegei kurjantások, tánc-szók, vándor-sorpárok szabad összefűzéséből. A kétütemes dallammotívumok variálása talán hangszeres gyakorlatra vezethető vissza (lásd a változatokat!). Mintegy 20 moldvai adattal, vö. MNT IV: 155-159. D: Gajcsána (Moldva) — Egyházaskozár (Baranya), DPP-RBCsángó I. 30. Szövegét az ugyanitt 205. oldalon közöltekből állítottuk össze (4. vsz. ered.: csókolgatlak másszor is). A: Moldva, Lt 13452 (egyszerűsítve). B: Moldva. C: Szolnok-Doboka, MNT IV: 159. D: Moldva, Lt 10558.

128. Egyik legszebb névnapköszöntőnknek (490. sz.) refrénes mellékalakja. Mindig e régi, irodalmi jellegű szöveghez kapcsolódva. Néhány adat Zalából; a szöveg egy rokondallammal (Bars, Hont), MNz VII. fejezet. D: Zalaszentgyörgy (Zala), Tóth M., MNT IV: 469. Sz: Hottó (Zala), Vikár B., MNT IV: 467.

129. Mondókaszerű, lényegében sorpáros vagy sorismétlő kisambitusú dallamokból álló, laza típus; főként Erdélyben. D-Sz: Bodos (Háromszék), Seemayer V., Lt 18116. A: Moldva, Lt 11290. Vö.: Rezeda, 71.

130. Ma gyermekdalként élő — de eredeti párosító funkcióját még érzékeltető — nagyobb típuskör („Kicsiny vagyok én”) altípusa. D-Sz: Törökkoppány (Somogy), Lajtha L., MH 2579/b. A-B: ugyaninnen, versszak-variánsok. C: Vas, MNT I: 821. D: Szatmár, Lt 700. (Ütempáros gyermekjáték-elemekkel folytatódik: Ezt szeretem… Ég a gyertya…; vö. a „Sötét az erdő” szöveg 4-6. vsz. elfogadás-elutasítás motívumaival!)

131. A fődallamot lényegében egyetlen adat képviseli, az iskolák révén lett újabban népszerű. 2-3 közeli rokonával együtt rendkívüli alak a „Kicsiny vagyok én” — „Molnárcsók” és egyes kanásztáncok stíluskörében. D-Sz: Kászonjakabfalva (Csík), Kodály Z., MNT IV: 20. A 2-3.vsz. szövegét népszerűsítő kiadványok más dallamból kapcsolták ide. A: Pest, MNT IV: 23.

132. Erdély kivételével az egész nyelvterületen elterjedt, népszerű típus (MNT IV: 123-152.). Variálódását A-D szemlélteti. D-Sz: Vésztő (Békés), Bartók B., MNT IV: 130. 2-4.vsz. Endrőd (Békés), MNT IV: 135. A: Gömör-Kishont, Lt 3141. B: Nógrád, MNT IV: 138. C: Békés, MNT IV: 125. D: Zemplén, MNT IV: 148.

133. Olykor párosító-szöveggel is énekelt, inkább lakodalmi funkciójú dallam (vö. 509. sz. és MNT IIIA: 565-590.), kizárólag a nyitrai Zobor-vidékről. Összesen mintegy 30 adat, nagy és kis terccel egyaránt (lásd pl. MNT IIIA: 577.). D-Sz: Béd (Nyitra), Vikár L„ AP 1671/f. A második szövegsorozat: Menyhe (Nyitra), MNT IV: 568. A: Nyitra, MNT IV: 565. Lemezen: HF-II: IV/B/c1 és g.

134. Csupán 4-5 adattal dokumentált, ritka típus (Sopron, Vas, Pest, Veszprém megye). D-Sz: Ceglédbercel (Pest), Kenesi I., Lt 685. Vö. MNT I: 1046. Szöveg 2. vsz.: Vas, Lt 686.

135. Igen elterjedt (60 adat) újabb kori, szekvenciás típus, többféle refrén megoldással (pl. szó-befejezés; moll utótag; „rizskása, hopp kása” refrén, vö. C változattal). MNT IV: 356-377. Múlt századi nótagyűjteményekben is. D-Sz: Doboz (Békés), Bartók B., MNT IV: 355. (3. vsz. ered. : fara; szócsere az első népszerűsítő kiadványok óta). II. sorozat: MNT IV: 366. III. sorozat: MNT IV: 368. A: Zala, MTA 185060/1. típ. B: Pest, MNT IV: 366. C: Gömör-Kishont, MTA 185060/4. típ.

136. Erdélyen kívül mindenfelé elterjedt (mintegy 60 adat), újabb stílusú párosító ének. Vö. MNT IV: 379-420. Az 5-5 kadenciás főalakon kívül 5-3 kadenciarenddel is (MNT IV: 406, stb.). D-Sz: Vésztő (Békés), Bartók B., VPt 482.

137. A „pszalmodizáló” stílusnak ritka giusto alakváltozata, csupán néhány moldvai adattal. D: Külsőrekecsin (Moldva), Kallós Z., Lt 5754. Sz: 1. vsz. ugyaninnen; 2-3. vsz. Moldva („Művelődés”, 1970. márc.); 4. vsz. = a főadat 1. vsz.-a.

138. A 292, 309 stb. sz. dallammal stílus-rokon típus, csupán 4 udvarhelyi adattal. MNT IV: 40-42. D-Sz: Firtosváralja (Udvarhely), Vikár B., MNT IV: 41.

139. Országszerte elterjedt periodizáló kvintváltó típus (20 adat); különböző (túlnyomórészt tánc-) szövegekkel. Sorismétlő formában is. D-Sz: Kibéd (Maros-Torda), Seprődi J., Lt 5877. 3.vsz.ered. : mikor eszembe jutsz (a 3. hang negyed!). A: Bukovina, AP 3221/a. B: Fejér, Lt 5878. C: Csongrád, AP 6380/a. D: Bihar, VPt 271.

140. Mintegy 30 változat, főleg az Alföldről, vegyes szöveg-sorozattal. D-Sz: Vésztő (Békés), Bartók B., MNT IV: 421 (részletesebb lejegyzéssel). 2. vsz. 3-4. sor ered.: ígértük, rengettük. A 3. vsz. Bartóknál külön megadva, ered. más nevekkel. A: Pest, Lt 9502.

141. Jellegzetes moldvai típus (15 adat); dallamilag, szövegmotívumaiban és valószínűleg funkcionálisan is rokon az országos „Elesett a lúd” gyermekdallal (vö. 117-118. sz.). D-Sz: Bogdánfalva (Moldva), Jagamas J., Lt 6184. Vö. MNT IV: 423-427. és jegyzetei.

142. Talán legelterjedtebb párosító énekünk, tonálisan és szerkezetileg szétágazó variáns-körrel. (Ennek jelzésére adunk kivételesen hat változatot.) Fő változatcsoportjai: a kvintre emelkedő, majd kvintre ereszkedő kissor-pár; kisterces (60 adat); b ugyanez nagyterces előtaggal, kisterces utótaggal (15); ill. végig dúrban (20); c kvinten álló, majd onnan az alapra ereszkedő félsorok kisterccel (20); d kvintre emelkedő, majd onnan alapra ereszkedő félsorok, kisterccel (20); e kvintre és alapra záró félsorok, nagyterccel (50); f néhány ritkább lehetőség (pl. F változat; összesen mintegy 50 adat). Szöveg tekintetében egységes. Erdély kivételével mindenütt elterjedt (de néhány bukovinai adat is!). D-Sz: Rábagyarmat (Vas), Vikár L., MNT IV: 508. 2-3. vsz..: Csempeszkopács (Vas), Vikár L., AP 1727/b. A: Zala, MNT IV: 491. B: Vas, MNT IV: 531. C: Esztergom, MNT IV: 541. D: Zala, MNT IV: 564. E: Nógrád, MNT IV: 552. F: Baranya, MNT IV: 560.

143. Az 1-2. sor motivikájában meglehetősen újdivatú, de végül is a dúr kanásznóták szerteágazó típus-családjára visszavezethető dallam. Szövegileg, zeneileg laza tipus, mintegy 30 adat. D-Sz: Hottó (Zala), Vikár B., F 2263/c. A 11. ütem 2. vsz.-ban eredetileg bcc.

144. A Felvidéken ismert, valószínűleg szlovák eredetű, szerkezetileg és tonálisan erősen variálódó típus (dúr, moll, autentikus, plagális alakok), mintegy 30 adattal. Vö. MNT IV: 89-105. D-Sz: Perjés (Gömör), Kodály Z., F 145/a. A 6. és 8. ütem ritmusa ered. nyolcad + pontozott-negyed. 6. vsz.: Boldog (Heves), Kerényi Gy., Lt 3381. A: Borsod, MF 11/a = VPt 480. B: Nógrád, Lt 3394. C: Esztergom, Lt 3397. D: Nógrád, MNT IV: 96.

145. Csak két-három Zobor-vidéki adattal képviselt típus, az új stílust előkészítő nagyobb dallamcsoportból. D-Sz: Ghymes (Nyitra), Kodály Z., MNT I: 867.

146. Kevés adattal képviselt, alapjában pentachordikus, de részleteiben igen variábilis típus. Erdélyi alakját lásd VPt 189. D-Sz: Ghymes (Nyitra, Kodály Z., Lt 18838. Ered.: fénypénzzel; vettem tyúkot.

147. Néhány népi adat (vö. Néprajzi Lexikon adatait!). D-Sz: Pálóczi Horváth Á. : (Bartha D. és Kiss J. kiadása), 249. sz.

148. A „bravúros szövegvisszaolvasóként” lakodalmi mulatságnál is használt „katekizmusi ének” már a XVII. századból dokumentálva. Mai népi adatai főként Dunántúlról. MNT IIIA: 492-517. D-Sz: Győr (Győr), Dobszay L.

149. A főalak és az A-B variáns a főként Felvidéken és Alföldön élő dallamalakot szemlélteti (18 adat), a C változat a Borsod-Szatmár vidéki altípust. Moldvai mellékalakok; XIX. századi feljegyzések. Vö. még VPt 476. Szöveg nagyjából egységes. D-Sz: Újszász (Pest), Bartók B., Lt 10706. Vö. VPt 481. A: Zemplén, Lajos Á. B: Szatmár, Lt 10699. C: Borsod, Lajos Á. (ritmus egyszerűsítve).

150. Mintegy 30 adattal képviselt, Erdély kivételével országos; dallamilag is, szövegileg is elég egységes. D: Mesztegnyő (Somogy), Kövesdi T., AP 6418/d. Sz: 1. vsz.: Zala, Lt 5626. 2-3.vsz.: Zala, Lt 5628. 4-11.vsz.: Zala, Lt 6120. II. sorozat: Heves, Lt 6131. A: Zala, Lt 5626. B: Somogy, Lt 9803. C: Nyitra, MF 1247/a. D: Somogy, AP 6418/d.

151. Országos elterjedtségét (valószínűleg a XIX. századi népszerűsítés hatására) 18 adat igazolja. D: Gyergyószentmiklós (Csík), Kodály Z., F 58/d. Szövege valószínűleg Kodály Z. összeállítása (Gyermekkarok), több erdélyi és moldvai adat alapján. Morva párhuzama Bartók népdalgyűjteményében (III.56.).

152. Főként Dunántúlon elterjedt kanásztánc-típus (mintegy 120 adat); bukovinai altípus. Tücsöklakodalom és táncnóta-szövegek. D: Felsőireg (Tolna), Bartók B., F 977/c. Szövegét a dunántúliakhoz lényegében hasonló, de kerekebb bukovinai adatból vettük (Andrásfalva, Kiss L., Lt 18225; 3. vsz. I. sor ered: vót is ott; 3/3: cserebogár a szekundás; 4/1: három borjú levágott; 4/2: lerántott; 4/6: nagyot esett s…-re). A: Somogy, MTA 130550/1. típ. B: Tolna, MF 977 (egyszerűsítve). C: Tolna, MF 977/c. (vö. VPt 43. és Lt 18216.).

153. Erdély kivételével országos tánctípus (XIX. századi adatok is!); vegyes mulató szöveggel. D-Sz: Zsére (Nyitra), Ág T., Lt 8080. A: Esztergom, Lt 4227. B: Esztergom, Lt 4228. C: Bács-Bodrog, Lt 4221. D: Egressy B. „Párbaj” c. népszínművéből.

154. Nyolc, lényegében egységes, de refrénjükben változékony adat; országosnak látszó típus, mindig e szöveggel. D: Nagymegyer (Komárom), Bartók B., MTA 130100. típ. Sz: Kászonújfalu (Csík), Kodály Z., MF 120/d. (Itt a 4. ütem ismétlődik, akár félszavakkal is. 7. vsz. ered: mind lef…-á.)

155. Kevés adattal képviselt, régies moldvai típus. D-Sz: Bogdánfalva (Moldva), Balla P., Lt 10950. Az eredetinek — ott erősen tájnyelvi — 6-9. versszakával.

156. 8 dunántúli, felvidéki adat, többnyire tréfás szöveggel. D-Sz: Kisvisnyó (Gömör), Kodály Z., F 15e/c. II. sorozat: Nagyatád (Somogy), Seemayer V., Lt 2527; a fődallamra való ráéneklés kedvéért az „ej” szótagot betoldottuk.

157. A „Révész” dallamcsalád mellékalakja. Zalában különböző párosító, csúfoló szövegekkel; Nyitrában lakodalmasként (10 adat). Vö. az „Elment a két lány” dallamával; e szöveggel is éneklik! D-Sz: Resznek (Zala), Vikár B., F 632/b; a 3. és 5. ütem tizenhatod-párjai helyén eredetileg két nyolcad. A: Nyitra, MNT IIIA: 467. Lemezen: HF II: IV/B/f.

158. Elterjedt erdélyi típus (40 adat); egy rokon típusa az ország területén is él. XVIII-XIX. századi följegyzések is (tánczene). Szövege ponyvanyomtatványokon terjedt. D: Andrásfalva (Bukovina), Kodály Z„ AP 6007/e. Sz: Andrásfalva (Bukovina), Kiss L., AP 6430/c, de refrén a fő változatból. A: Bukovina, AP 6430/c. B: Kolozs, MF 811 /a. C: Bukovina, AP 3337/f.

159. Igen variábilis (vö. A-változat), nyilván a XVIII-XIX. században országosan elterjedt dallam, többnyire kuruc vagy labanc csúfoló szöveggel. D: Garamszentgyörgy (Bars), Kodály Z., VPt 371. Sz: Thaly közlése alapján összeállítva ugyanott. A: Káldy Gy.: Kurucz dalok, 29. sz. A 6. vsz. ugyaninnen.

160. Általánosan ismert, újabb típus, itt Járdányi alapján közöljük (JárdányiNdTII.36.).

161. Egy-egy alapmotívumnál összefüggő, de erősen elágazó kis erdélyi típus (15 adat), melyet főleg szövege tart egybe. D-Sz: Csíkmenaság (Csík), Lt 2406. A: Moldva, DPP-RBCsángóII.28. B: Udvarhely, MF 430/d; ritmus egyszerűsítve. C: Bukovina, Lt 18737.

162. Mintegy 20 adattal képviselt típus, a „Paptánc” szövegen kívül mulató és kriptadikus szövegekkel. Bővülő utótaggal is, izoszillabikusan is előfordul. D-Sz: Magyargyerőmonostor (Kolozs), Bartók B., MF 815/a; VPt 263. A 3-4. vsz.: Kolon (Nyitra), Kodály Z., Lt 18888. A: Somogy, Lt 2627. B: Somogy MH 2697/b; eredetileg variált ismétléssel. C: Tolna, Lt 18886. D: Nyitra, Lt 18888.

163. Nyilván műdal-eredetű (XIX. századi feljegyzések, de korábbinak látszik!); egységes szövegű, Erdély kivételével országos. D: Kórógy (Szlavónia), Kiss L., MTA 161880. típ.; ritmusát az adatok többségének megfelelően módosítottuk. Szövege egyik adatban sem egészen ép, ezért az alapul szolgáló szöveget (Bogács — Borsod, Víg R., AP 1997/c) más adatokból egészítettük ki: 2/1: Galgahévíz; 2/3: Pusztaszabolcs; 2/4: Fót; 3/1: Turricse; 4/2: Pilismarót.

164. Csak Karádról; 3 adat és revival-adatok. A 3. és 6. ütemben a népszerűsítő kiadványok hanghibát terjesztettek el. D-Sz: Karád (Somogy), Seemayer V., F 30/B/b. 2.vsz.: Karád (Somogy), Vig R., AP 1513/f. II. sorozat a főalakról.

165. Valószínűleg német eredetű dallam, 20 adat; országos, szabó- vagy egyéb csúfoló verssel. D-Sz: Sümeg (Zala), Kodály Z.-né, MTA 100570. típ. A: Bartalus I. 142.

166. Táncnóta, 4 moldvai adattal. D-Sz: Bogdánfalva (Moldva), Veress S., MH 2464/a.

167. Nagyobb terjedelmű (négyszer tizenkettes), műdal-színezetű erdélyi típus önállósodott második fele; a kiskvintváltók mintájára formálódott, pentatonizálódott (50 adat). Vegyes szöveg. D-Sz: Gyergyóditró (Csík), Paulovics G., AP 1478/b. 6-7.vsz.: Klézse (Moldva), Lt 5721 (más dallammal kapcsolódott össze!). A: Csík, Lt 2752. B: Udvarhely Lt 1108. C: Csík, AP 4461/g. D: Csík, AP 1177/f.

168. Csúfoló szövegek esetleges motívumkapcsolatokkal; néhány adat Pozsony, Komárom megyéből. Sz-D: Szomjas Gy. amadékarcsai és várkony-bősi (Pozsony) két adatából, AP 1936/k és 2759/o.

169. A 520. sz. lakodalmassal rokon dallamtípus, néhány erdélyi (főleg bukovinai) adattal. D-Sz: Gajdár (Moldva), Jagamas J., JJ Moldva, 240. 2-3.vsz. és A-változat: Hadikfalva (Bukovina), Kodály Z., F 173/d; ritmus egyszerűsítve.

170. Csak 5 adattal képviselt táncnóta, Vas-Somogy megyéből. D-Sz: Nemespátró (Somogy), Seemayer V., MF 3218/a; eredetiben dunántúli semleges szeptim és terc. A: Vas, Lt 18875. B: Somogy, AP 4890/e.

171. Vegyes szövegű dúr-kvintváltó típus, 30 adattal (valószínűleg XVIII. századi műdal-hatás). Egyetlen barsi adaton kívül csak Erdélyből! D: Csíkszentmihály (Csík), Bartók B., MTA 181070. típ.; az első ütem az adatok többségének és Bartók nyárádremetei adatának (Lt 10809) megfelelően módosítva. Sz: Gyergyóalfalu (Csík), Kodály Z., 150 MNd: 147.sz.

172. Németes dallam, sok XIX. századi írásos adattal; népzenénkben azonban igen szerteágazó változatkört bontakoztatott ki. A kiindulóponthoz A változatunk áll közelebb, a főváltozat a leginkább átvariált erdélyi altípus. 40, továbbá a rokontípusokban nagy mennyiségű további adat, főként kriptadikus szöveggel. D: Zajzon (Brassó), Vikár B., F 537/a. Sz: Vésztő (Békés), Bartók B., MF 773/c. A: Zala, Lt 18635.

173. Periodizáló erdélyi táncdallam; kevés adat. D: Gyergyóalfalu (Csík), Molnár A., MF 1505/a. Sz: ugyanonnan 2,5,6,1. versszakok. (2. vsz.ered: bihal.)

174. Országosan élő, valószínűleg XVIII-XIX. századi műdal-hatásra visszavezethető dúr-kvintváltó típus; 20 adat; múlt századi feljegyzések. D-Sz: Limbay 191. A: Zemplén, Lt 11292; hegedűn; bevezetést elhagytuk.

175. Középkori diákos költészet közhelyeire visszamenő vénlány-rosszasszony-részegasszony csúfoló. Dallama egyházias-diákos recitáció-paródia, mely ugyanakkor 8-as pszalmodizáló típusainknak (vö. 421, 371. sz.) különleges, stilizált altípusa. Kizárólag Erdélyből, mintegy 25 adat. D: Andrásfalva (Bukovina) — Hidas (Baranya), Halmos I., Lt 12044; a 2. vsz. dallama szerint. Sz: Andrásfalva (Bukovina), Balla P., MF 2656/c. II. sorozat: Andrásfalva (Bukovina), Kodály Z., AP 6007/m. III. sorozat: 1-2. vsz. a főváltozatból, 3-5. vsz.: Andrásfalva (Bukovina), Kodály Z., AP 6007/n, 1,2,7. vsz.

176. Szerkezetileg is variábilis, dudanótából származó, mindig e középkori toposzra visszamenő szöveggel kombinált, az egész nyelvterületen ismert típuscsoport (50 adat). 5-5, 4-4, 7 (vagy 5,4)-1 kezdetű altípusok. D: Újszász (Pest), Bartók B., VPt 280. Sz: JárdányiNdT I. 89. összeállítás szerint. A: Arad, AP 5169/g. B: Csongrád, AP 8291/h. C: Kolozs, Olasz— Almási: Magyargyerőmonostori gyűjtés.

177. Egyszerű szerkezetű kvintváltó dallam, mintegy 25 erdélyi adattal, különféle mulató szövegekkel. D-Sz: Gyimesközéplok (Csík), Lajtha L., MH 1602/c. A: Udvarhely, Almási I.: Lövéte. Lemezen: HF-I: III/B/4c.

178. Erdélyi dallam, mintegy 20 adattal dokumentált, vegyes szövegű típus. (Az itt közölt szöveg elég gyakori, de más dallamtípusokhoz is kapcsolódik; műfaja, értelme nem egészen világos.) D-Sz: Gyergyóditró (Csík), Kodály Z., F 238/b. 3-4.vsz.: Gyergyóditró (Csík), Kerényi Gy., Lt 19646. A ritmus is eszerint, a többi adatnak is megfelelően módosítva. A: Csík, Lt 2863.

179. Országos típus, variábilis 3-4. sorral. Különböző táncszók, mulató és kriptadikus szövegek. Mintegy 50 adat, XIX. századi feljegyzések is. D: Gyenesdiás (Zala), Péczely A., Lt 10437. Sz: 1. vsz. ugyanonnan; 2. vsz.: Nagymegyer (Komárom), Bartók B., Mf 803/a. 3. vsz. : Limbay 375. (a 3-4. versszakból összevonva). A: Somogy, Lt 2185. B: Somogy, Lt 10426. C: Baranya, AP 1496/b.

180. Variábilis moldvai típus; első sora szeptim- vagy oktávkadenciával, 3. sora ingadozó. Vegyes táncszövegekkel; mintegy 20 adat. D: Lészped (Moldva), Kallós Z., AP 7657/b. Sz: 1. versszak ugyanonnan, de kiegészítve Lt 9473 sz. lészpedi adatból (és a 3-4. sor fölcserélve!). 2-3. vsz.: Moldva, Lt 9473. 4. vsz.: Moldva, Lt 10192. 5. vsz.: Moldva Lt 10192 (3. sor ered.: ott hogy fájjon). A: Moldva, Lt 9473. B: Moldva, Lt 10192. C: Moldva, Lt 10006. D: Moldva, Lt 6295.

181. Dél-dunántúli, elég egységes táncdallam, különböző táncszövegekkel (50 adat). D: Gamás (Somogy), Gábor J., AP 3363/e. Sz: 1. vsz. ugyanonnan. 2. vsz.: Somogy, lásd Rozmaring 75.sz. 3. vsz. : Somogy, AP 3088/a. A: Somogy, Rozmaring 75.sz. B: Somogy, MH 2562/d. C: Somogy, Lt 10027. D: Somogy, Lt 10022.

182. Csupán három, egymástól is meglehetősen eltérő — valamint több még távolabbi — adat Dél-dunántúlról, vö. MNTVI. 389. környéke. D: Jolántapuszta (Somogy), Seemayer V., MNT VI. 389. Sz: 1. vsz. ugyanonnan. 2. vsz.: Baranya, Berze-Nagy I. 614.o. A: Kodály Z. kiigazításával népszerűsített dallamalak. B: Baranya, MNT VI. 390.

183. Csupán három erdélyi-moldvai adat. D: Jugani (Moldva), Lükő G., MNT VI. 389j. Sz: Csík, MTA 170560 típ.-ban. 2-4. vsz.: uo. Moldva alapján (3. vsz. 3.sor ered.: bongos ing).

184. Néhány adattal képviselt moldvai tánctípus. D: Gajcsána (Moldva) — Egyházaskozár (Baranya), DPP-RB Csángó II. 34/a. Sz: DPP-RB Csángó II. 207. oldal, csekély igazítással (4. vsz. 2.sor ered.: kotyigán). 8-9. vsz. : ugyanitt a 34.sz. dalhoz.

185. Közel 200, zeneileg-szövegileg nagyjából egységes adattal képviselt típus (elsősorban Felvidék, palóc terület; Dunántúlról is). D: Hollókő (Nógrád), Borsai I., AP 6626/c. (A variánshang a teljes típus dallamanyaga alapján.) Sz: 1. vsz. ugyanonnan. 2. és 7 .vsz.: Somogy, Lt 18294. 3. vsz.: Abaúj, Vargyas: Áj falu, 25. 4. vsz.: Gömör, Lt 8111. 5. vsz.: Gömör, AP 5142/g. 6. vsz.: Hont, Lt 4284. 8. vsz.: Borsod, Lt 4074. 9. vsz.: Nógrád, Lt 4083. A: Borsod, AP 4263/b. B: Zemplén, Lt 4086. C: Gömör, AP 5139/f. D: Abaúj, AP 3494/g. Lemezen HF-IFMC: A/5.

186. Észak-Dunántúlon, Kisalföldön elterjedt tánctípus, 40 adattal; „dudanóta”, vegyes mulató és kriptadikus szövegekkel. D: Darnózseli (Moson), Volly I., Lt 10466. Sz: 1. vsz. ugyanonnan. 2. vsz.: Sopron, Lt 10471. 3. vsz.: Komárom, AP 4807/r. II. sorozat: Sopron, MH 2824/c (1. vsz. 4. sor ered.: megfázik). A: Moson, AP 4449/b. B: Sopron, Lt 10479. C: Moson, Lt 10474. D: Baranya, AP 1050/b; kivételes dél-dunántúli adat; fiatalok böjti-húsvéti játékához.

187. Tájegységek szerint kikristályosodott országos típus. Főalakja 41 1 kadenciarenddel, Erdélyben inkább 4 VII VII alak. Szövegileg lényegében egységes. Mintegy 150 adat. D-Sz: Imets „Repülj madár” 10. (Az utolsó sor dallamváltozata: Nádok—Kolozs, MH 4469/b.) 4. vsz.: Kolozs, AP 7428/a. A: Udvarhely, Lt 9991. B: Csík, Mf 1038/b. C: Udvarhely MH 4020/c (lejegyzés mindháromban egyszerűsítve). D: Csík, MH 1611/a.

188. Bukovinában elterjedt, itt-ott Erdélyben is föllelhető táncdal, 60 adattal. D-Sz: Istensegíts (Bukovina), Kodály Z., F 184/b; eredetileg diminuált lejegyzés. 3. vsz.: Bukovina, AP 6367/f. 4.vsz.: Bukovina, Lt 3521. 5-6. vsz.: Bukovina, AP 3093/d. A: Bukovina, AP 737/b. B: Bukovina, Lt 3521. C: Bukovina, AP 636/f, egyszerűsítve. D: Bukovina, AP 2560/b, hegedűn, lejegyzés egyszerűsítve.

189. Dunántúli tánctípus. D-Sz: Gúta (Komárom), Molnárné Csizy J., Lt 17391. 2-3. vsz.: Komárom, M.Sz. 3794. A: Pozsony, AP 4793/c. B: Baranya, Lt 9819. C: Tolna, AP 3939/h. D: Hont, Lt 4560.

190. Az ország középső területén élő (17 adat), meglehetősen variábilis táncdallam. D-Sz: Gúta (Komárom), Molnárné Csizy J., Lt 7184. 2-3. vsz.: Pest, AP 6656/a. A változatot egy másik, de rokon típusból vettük: Moldva, DPP-RB Csángó II. 34. Vö. 180. sz.

191. Országszerte elterjedt, valószínűleg a múlt században népszerűvé lett műdal, jelentős népzenei variánskörrel. 120 adat, egységes szöveg-anyag; kis- és nagyterces, továbbá a 2. vagy 3. sorban tercet váltó altípusokkal. D: Kemenesmihályfa (Vas), Kodály Z., Lt 10080 (ered. diminuált lejegyzés; a pontozást az alkalmazott szöveghez igazítottuk). Sz: 1. vsz.: Zala, Lt 10101. 2.vsz.: Tolna, Lt 10130. 3.vsz.: Tolna, Lt 17957. 4.vsz.: Borsod, Lt 10088. A: Somogy, Lt 10103. B: Bukovina, Lt 10690 (ered. alkalmazkodó pontozással).

192. Dudanóta-motívumokból szőtt laza típus; tánchoz, leányok tavaszi falujárásához, gyermekjátékokhoz éneklik (vö. 71. sz.). Kb. 40 adat. D: Ipolytölgyes (Hont), Vikár L., Lt 9326. Sz: 1. vsz. ugyanonnan. 2. vsz.: Borsod, Kiss Áron, 433. 3-4. vsz.: Heves, AP 1119/d (a 3. vsz. toldása eredetileg a 4. vsz. eleje!). 5. vsz.: Nógrád, MTA 182360. típusban (toldalék sorpár elhagyva).

193. Egyik legismertebb dudanótánk, valószínűleg középkori eredetű hangszeres motívumokból. Több altípus: 1-2. sor oktávról; ugyanez kétsoros változatban; 1. sor középről indul, második oktávról; ugyanez kétsoros változatban; végig alacsonyjárású, négysoros és kétsoros változatban. Közel 200 adat. D: Darnózseli (Moson), Volly I., MTA 182350/1. típusban. Sz: 1. vsz. ugyanonnan, 2.vsz.: Pozsony, 7935/c (eredetileg durvább). 3. vsz.: Pozsony, AP 4789/d. 4-5. vsz.: Borsod, Mf 221/c.

194. Országosan elterjedt lakodalmas táncnóta; lásd MNT IIIB. Nagy- és kisterces altípussal. Szövegileg egységes; 50 adat. D: Rafajnaújfalu (Bereg), Bartók B., MNT IIIB: 317. Sz: 1-2.vsz.: Zemplén, MNT IIIB: 319. 3-4.vsz. a főváltozatból. A: Somogy, MTA 182380/1. típusban. B: Tolna, Mf 983/c. Bartók lejegyzése szerint az asszonyok éneke közben a férfiak negyedértékben végig az alap- és kvinthangot ismételgetik, „bunda, bunda” szöveggel, lásd 111 népi táncdal, 78.sz. C: Zemplén, MTA 182380/2. típusban.

195. Legjelentősebb, közel 300 adattal képviselt dudanótánk, Dunántúlról, Felvidékről, Alföldről (Bukovinából egy altípus). Vegyes mulató szövegek. Számos altípus, melyről a közölt változatok adnak képet. D: Mátraverebély (Nógrád), Kodály Z., MTA 182120/2. típusban. Sz: l. vsz.: Borsod, Lajos Á. 2. vsz. a főadatból. 3. vsz.: Nógrád, M.Sz. 5453. 4. vsz.: Heves, MTA 182120/2. típusban, 3. vsz. eredetileg aprózással: hízzál kucukám. A: Nógrád, MTA 182120/2. típusban. B: Somogy, Lt 1343. C: Komárom, M.Sz. 3793. D: Heves, AP 4927/b,3. E: Tolna, AP 4975/1. F: Szatmár, MTA 182230. típusban. Lemezen: HF-II: III/A/2/b és II: III/A/5/b, továbbá HF-IFMC: A/10.

196. Kedvelt dunántúli pentaton kiskvintváltó táncdallam, szövegileg is, zeneileg is elég egységes (kb. 60 adat, főleg Somogy megyéből). D: Beleg (Somogy), Kodály Z., Lt 18489. Sz: l.vsz. ugyanonnan. 2. vsz.: Somogy, AP 4876/j. 3. vsz.: Zala, MTA 182410. típusban. A: Somogy, AP 2698/b, pontozásokkal.

197. Megismételt dudanóta-kezdősor + refrén szerkezetű táncdal, csak néhány somogyi adattal. D-Sz: Karád (Somogy), Kodály Z., F 31/a.

198. Erdély kivételével az egész nyelvterületről. A refrén ritmikai szerkezete szerint nyolc altípus. Szövegileg egységes. Mintegy 70 adat. D-Sz: Kákics (Baranya), Kiss G. Ormányság 417.1. (2. vsz.ered.: csoprosodgyá). 4. vsz.: Hont, MNT I: 958, táncleírással. A: Baranya, Berze-Nagy I. 419. B: Somogy, MTA 182260/6. típusban.

199. Egy izoszillabikus erdélyi táncdallam sajátos bukovinai mellékalakja. Az egész típusban kb. 40 adat, a mellékalakhoz 8. D-Sz: Andrásfalva (Bukovina) — Hertelendyfalva (Torontál), Kiss L., AP 6023/d. A refrén és a 2-3. versszak ugyanonnan, más énekessel, 4. vsz. a főadatból. Lejegyzés egyszerűsítve.

200. Magaskezdéssel Nyitra-vidéken, középkezdéssel Dunántúlon, Dél-Alföldön (és XIX. századi feljegyzésekben) előforduló dallam; egységes szöveggel; mintegy 20 adat. D: Kolon (Nyitra), Vikár L., AP 1687/h, az utolsó sorban magasan intonált kvarttal. Sz: Menyhe (Nyitra), Manga J., Mf 3305/d; 2. sor ered: ne húzzon. A: Baranya, MNT III:65. B: Bars, Lt 8933.

201. Dél-dunántúli táncdallam, 40 adat, zeneileg-szövegileg meglehetősen egységes. D: Igal (Somogy), Ádám J., a 4. sor 2. hang a variánsok többségének megfelelően igazítva, lásd Járdányi NdT 117.sz. Sz: Nemespátró (Somogy), Seemayer V., Mf 3218/d, kéziratos pótversszakokkal; l. vsz. 2. sor ered: ketten szeressünk. A: Somogy, MTA 182420. típusban. B: Somogy, ugyanott. C: lásd szöveg-adatnál; egyszerűsített, összevont lejegyzés. Lemezen: HF-I: I/B/8.

202. Országosan elterjedt táncdallam, meglehetősen egységes zenei és szövegi adatokkal (mintegy 100 adat, már a XVIII. század végén feljegyezve). D: Andrásfalva (Bukovina) — Hertelendyfalva (Torontál), Kiss L., Lt 18124. Sz: 1-2.vsz: Csíkmenaság (Csík), Lajtha L., MH 1314/a. 3.vsz: Gyimesközéplok (Csík), Vikár L., AP 4506/d. 4-5.vsz: Csíkrákos (Csík), Bartók B., Mf 1014/b. 6.vsz: a főalakból. A: Hont, VPt 252. B: Maros-Torda, AP 3290/g. C: Csík, AP 4504/i. D: Moldva, MTA 182190/0. típusban.

203. Több mint 200 adattal dokumentált dél-dunántúli leánykörtánc (karikázó) dallam. Gazdagon elágazó variánskörrel, egységes szöveggel (de kezdőversszaka gyakran az itt nem közölt „Víz alá, víz alá”). A főváltozat a leggyakoribb altípust szemlélteti (néhány lazább, átritmizált változattal együtt 72 adat), főbb altípusok még: magasra kanyarodó első sor, szeptim vagy oktáv kadenciával, 1, néha 4 vagy 5 főzárlattal (50 adat); mély kezdősorral emelkedő formává alakítva (lásd C; 40 adat); emelkedő forma szeptimig-oktávig haladó második sorral; ezen belül nagyterces szlavóniai változatok is (lásd D), továbbá nagyterces, gyermekdalszerűen átalakított pentachord dallamok (összesen 60 adat). D: Buzsák (Somogy), Volly I., Lt 1197. Sz: 1. vsz: Öreglak (Somogy), Sárosi B., AP 4047/c — és még igen sok adatban. 2-4.vsz: Somogy, Lt 1189, 4. vsz. a többi adatból javítva. A: Somogy, Lt 1212. B: Somogy, AP 4138/o, ritmus egyszerűsítve. C: Tolna, MF 994/a. D: Verőce, AP 8665/g. Lemezen: HF-II: I/A/2c, továbbá HF-IFMC: A/9.

204. Pozsony és Komárom megyékben elterjedt dudanóta, vegyes mulató, főként kriptadikus szöveggel; olykor 203. szövegeivel is. Főtípusa az 5 4 2 kadenciájú, kivételesen 5 5 2 és 5b 3 2 is előfordul. Az ismert „Hervadj rózsa” Bartók konstrukciója két dallamból. D: Sárosfa (Pozsony), Szomjas Gy., AP 6107/t; de 2. hangja a többi adat alapján g-ről c-re javítva. Sz: Komárom, Lt 948. 2.vsz: Pozsony, AP 2759/n. 3.vsz: Komárom, Lt 945. 4.vsz: Komárom, Lt 944. 5.vsz: Komárom, Lt 943. II. sorozat: Pozsony, AP 7934/c, a negyedik sor AP 4793/f-ből. III. sorozat: Komárom, Mf 986/b. A: Pozsony, AP 7935/f. B: Pozsony, AP 4793/f. C: Komárom, Lt 945. D: Komárom, Mf 796/b.

205. 10 dunántúli adattal képviselt, vegyes szövegű dudanóta, lakodalmas funkcióban is. D: Mezőőrs (Győr), Kiss L., MTA IIIA: 903; a 2-3. vsz. szerint adjuk, utolsó két hangját a többi adatnak megfelelően két fél helyett negyedekre javítottuk. Szövege a főadatból, de 3.sor ered: sej, ha haragszik, vigye el a házát. Vö. Hont, Lt 2537.

206. A Tiszántúlon (Hajdú, Szabolcs, Szatmár, Bihar) népszerű kvintváltó dallam; lassú csárdás. A zenekari felvételekkel együtt közel 100 adat. Szövegileg egységes. D-Sz: Dercen (Bereg), Pálóczy Horváth L., MH 4351/b. 4.vsz: Szatmár, Lt 6212. A: Hajdú, AP 6903/o. B: Hajdú, AP 6902/g. C: Szabolcs, AP 6309/g. D: Bereg, Lt 6213. Lemezen: HF-I: I/B/l. és HF-II: III/B/5c.

207. Mint a változatok is mutatják, dudanóta-motívumokból esetlegesen összeálló, változó kadenciarendű, laza északi (Hont, Nógrád, Komárom) típus, az ott szokásos dudanóta-szövegekkel (20 adat). D-Sz: Egyházasgerge (Nógrád) F 76/Ab. 2. vsz: Komárom, MH 4248/a. 3. vsz: Nógrád, Lt 11021. 4. vsz: Nógrád, Lt 6175. A: Komárom, Lt 11005. B: Nógrád, Lt 6174. VPt 5. C: Nógrád, Lt 11021. D: Nógrád, AP 8308/m.

208. Erdély kivételével az egész nyelvterületen ismert táncdallam (60 adat), meglehetősen egységes szöveggel. Lehetséges, hogy nótaszerű 8 4 b6 altípus (lásd C-D változat) az eredeti (sok XIX. századi feljegyzés), s a tiszta kvintváltó altípus annak népi átalakítása. D-Sz: Jászberény (Jász-Nagykun-Szolnok), Bartók B., Mf 1008/a.; a 2.vsz. zárójeles bővítése csak a B változatban! II. szövegsorozat: Pozsony, Lt 5870; utolsó sor Pozsony, AP 2790/f-ből. A: Jász-Nagykun-Szolnok, AP 8713/b, rubato! B: Jász-Nagykun-Szolnok, AP 5067/b. C: Borsod, Lt 11031, kissé egyszerűsítve. D: Pest, Lt 5871.

209. Sirató-stílusú táncdalaink sajátos ritmusú kis alcsoportja; 5 adat Nyitra, Nógrád megyéből, de már a XVIII. században följegyezve. D-Sz: Tardoskedd (Nyitra), Lajtha L., F 57/Ba; egyszerűsített lejegyzés, a 3-4. sor ritmusa a többi adathoz igazítva, 2. vsz: Nógrád, AP 1146/e. 3-5.vsz. Járdányi NdT I.78. összeállítása szerint. II. szöveg: Nyitra, 1949/p. III. szöveg a XVIII. századi föijegyzés szerint, lásd MNT V. 60. old. A: lásd III. szöveg. B: Nógrád, AP 1146/e.

210. Kevés adattal képviselt, főkadenciájában változékony (4, 5, b3!) erdélyi tánctípus, vegyes mulatozó szövegekkel. D: Bözöd (Udvarhely), Lajtha L., F 99/Bb. Sz: 1. és 4. vsz. a főadatból, 2-3. vsz: Csík, VPt 65. 5-6. vsz: Udvarhely, AP 1153/a, utolsó sor simítva. A: Csík, Lt 5491. B: Kolozs, Lt 5489.

211. A „Páva” dallamcsalád 12 adattal képviselt Szabolcs megyei ritmus-változata. D: Nyíracsád (Szabolcs), Kiss L., MNT VI. 370. Sz: 1-2. vsz: Szabolcs, MNT VI. 373. 3-4. vsz: Szabolcs, MNT VI. 374. A: Szabolcs, MNT VI. 375. B: Bihar, MNT VI. 372.

212. Országszerte ismert, de főleg Dunántúlon népszerű táncdallam. Zeneileg lényegében egységes. Fő szövege a „Hej Dunáról...feküdj mellém”, mellette táncszók, kriptadikus szövegek. D: Karád (Somogy), Vikár L., AP 1008/a. Sz: 1. vsz: Karád (Somogy), Vikár L., AP 711/c. 2. vsz: Somogy, Lt 5527 és még sok adatban. 3-4. vsz: Zala, Lt 5541, de refrén egységesítve. 5. vsz: Somogy, AP 1004/k. 6. vsz: Bukovina, Lt 11150, két versszakból összevonva. A: Somogy, AP 1002/b. A B-D viszonylag ritkább mellékalakokat szemléltet. B: Somogy, AP 2819/a. C: Zala, Lt 5545; az aprókottás változat a 2. sorban. D: Somogy, AP 2697/c; a „Dunáról” refrénszó ismétlésével. A főváltozatban kis és nagytercet is jelöltünk, mert a variánscsaládban ezek egymást váltva, olykor semlegesen intonálva fordulnak elő. Lemezen: HF-II: III/A/3d és HF-IFMC: A/3.

213. Főleg Dunántúlon ismert, a XIX. századi feljegyzésekben is bőven dokumentált táncnóta (20 adat). D: Hernyék (Zala), Horváth K„ Lt 4132 és Lábatlan (Esztergom), Kodály Z., Lt 5495 változatokból, de a refrén az előbbiből. Sz: l. vsz: Murakeresztúr (Zala), Seemayer V., Lt 4131. 2. vsz: Limbay 660; de refrén egységesítve. 3. vsz: Zala, Lt 4132. 4. vsz: Tolna 1372/c, két versszakból összeállítva. A: Bars, AP 6039/a.

214. Közel 200 adattal képviselt, országos tánctípus; főként Dunántúlon. Egységes szöveganyag; zeneileg egységes főtípus (a véletlenszerű variánshangokra példa A-C változatban), néhány szerkezetileg is messzebbre ágazó altípussal. D: Kákics (Baranya), Olsvai I., MTA 180340/1. típusban. Sz: 1-2.vsz. ugyanonnan. 3. vsz: Somogy. 4. vsz: Heves. 5-6. vsz: Esztergom, mind ugyanabban a típusban. (6. vsz-ban ered: cigánylegény). A refrén-szöveget versszakcsoportonként egységesítettük. A: Tolna, MTA 180340/1. típusban. B: Pest, AP 2846/f. C: Somogy, MTA 180340/1. típusban. Lemezen: HF-II: III/A/l/b.

215. 50 adattal képviselt erdélyi táncdallam (főként Csík, Moldva), meglehetősen egységes szöveganyaggal. Érdekes sorismétlős formaváltozatok. D: Ajnád (Csík), Lajtha L„ MH 1601/a. Sz: 1.vsz. ugyanonnan. 2. vsz: Csík, AP 5260/h. 3-5. vsz: Moldva, AP 7175/a. 6-8. vsz: Moldva, F 127/Ab; ered. erősen tájnyelvi. A: Maros-Torda, AP 3120/a. B: Csík, Mf 1073/d. C: Moldva, Lt 5762. D: Udvarhely, MH 4023/a. Szövege a fönti 3-4. versszak egy strófaként.

216. Csak 10, nagyrészt dunántúli adat, de múltszázadi följegyzések is. D-Sz: Kiss Dénes kéziratából (XIX. sz. közepe); ritmusát a típus egésze szerint, a 2. és 4. sor 4. hangját Bartók Tolna megyei gyűjtése szerint igazítottuk. 2. vsz: Zala, Lt 5463. A: Zala, Lt 5463. B: Tolna, Mf 985/a. C: Nyitra, Lt 5486. D: Komárom, Lt 11102; kivételes szótagszám-változat.

217. A 216. sz. szótagszám-változata. 40 adat, XIX. századi nóta-gyűjtemények is. D: Szalafő (Vas), Vikár L., Lt 5454. Sz: Járdányi NdT I. 68. összeállítása szerint, de a 2. sorban a típus többi adata szerint. A: Hajdu, AP 6899/c. B: Jász-Nagykun-Szolnok, Lt 5456. C: „Magyar Nóták Veszprém Vármegyéből”: Friss magyar (XIX. sz. közepe); a második dallamrész hibás leírását javítottuk.

218. Bukovinai tánctípus, egységes variáns- és szöveganyaggal; 30 adat. D-Sz: Fogadjisten (Bukovina), Kodály Z., F 189/b= VPt 299.

219. Csak 10 adattal, szórványos megoszlással jelentkező típus. Vegyes szöveg, Bukovinában mindig az itt közölt. D-Sz: Józseffalva (Bukovina), Kodály Z., Mf 218/b.

220. Dél-Dunántúl egyik legnépszerűbb táncdallama. Vegyes mulató szövegekkel. Változat-lehetőségeit lásd MNT VI. 223-328. E típusnak pedagógiai célból pentatonizált változata a közismert „Volt nekem egy kecském”. D: Gyékényes (Somogy), Olsvai I., MNT VI. 261. Sz: 1. vsz: Baranya, MNT VI. 236. 2. vsz: Somogy, MNT VI. 228. 3. vsz: Zala, MNT VI. 224. 4. vsz: Somogy, MNT VI. 227. 5. vsz: Somogy, MNT VI. 281.; Kodály igazítása szerint. 6. vsz: Baranya, MNT VI. 283. 7. vsz: Baranya, MNT VI. 287. A: Zala, MNT VI. 224. B: Somogy, MNT VI. 257. C: Somogy, MNT VI. 267. D: Somogy, MNT VI. 331.

221. A „Virág Erzsi” stb. periodizáló régies pentachord dallamok moldvai típusa. Két alulról induló változat mellett a közismertre csak egy példa. D-Sz: Bogdánfalva (Moldva), Domokos Pál P., Lt 6643 = „Rezeda” 77. Az eredeti második versszakot a szokásos moldvai sorismétléssel két strófára bontottuk.

222. A gyermekdalként is ismert, elterjedt dallamot itt táncnóta-funkcióban idézzük. Vö. az I. fejezet 83. sz. játékdalával. D: Csíkrákos (Csík), Sárosi B., Lt 6626. Sz: 1-4. vsz: Klézse (Moldva), Kallós Z., Lt 5777; a 4. vsz. eredetileg sorismétléssel két strófa. 5. vsz: a rokon szöveganyagú 130550/4. típusból. 6-7. vsz: Maros-Torda, AP 4284/a. 8-9. vsz: Maros-Torda, Mf 102/b. A: Maros-Torda, Mf 102/b.

223. Egyik legelterjedtebb táncdalunk, gyakran párosító funkcióban is. Az egész nyelvterületről gyűjtött mintegy 150 adat (főként Dunántúl, kevesebb Dunán-innen, kivételesen Erdélyben, XIX. századi feljegyzések) altípusokban tagolódik: a főalakon kívül 4 ütemnyi terjedelmű kisforma, továbbá 115 kadenciájú alak (vö. B-C), középfekvésű vagy magasba nyúló 3. sorral, sőt olykor 11V kadenciájú mély változat; érdekes, rövidülő zárósorú formák, vö. 225. sz. dallal. D: Nova (Zala), Vajda J., MTA 130400/1, a típusban; 5. ütem második fele eredetileg: é c c; a típus egésze szerint igazítottuk. Sz: 1-2. vsz: Háromszék, MTA 130400/9. típusban. 3. vsz: Vas, F 2252/a, két vsz.-ból összevonva. 4. vsz: Zala, MNT I: 1004. II. sorozat: Bartalus IV. 78. vö. MNT IIIA: 437. A: Győr, MTA 130400/1, b típusban „dudaverbunk”. B: Zala, AP 4295/e. C: Vas, MTA 130400/6. típusban.

224. Többféle szótagszámban népszerű, kanásztáncszerű dallamötlet tízszótagos megvalósítása, országszerte ismert, talán XIX. századi népszerűsítés nyomán. Általában ivónóta-szöveggel. 50 adat; szerkezet-variáló (zárósor-rövidítő) mellékalakok is. D-Sz: Nagyszalonta (Bihar), Kodály Z., MTA 100200/1. típusban.

225. A 223. dallamcsalád formaváltozata: részben az itt közölt, részben az amabban szokásos párosító-szövegekkel. Kb. 20 adat, mind Dunántúlról; a kanásztáncban szokásos szabad variálással (lásd A!). D: Nemeshetés (Zala), Sztareczky Z., MTA 130410. típusban. Sz: Kákics (Baranya) és Kemse (Baranya) adatokból; 2. vsz. 2. sor és 3. vsz. 1. sor kissé igazítva.

226. Gazdag variánskörrel rendelkező, kétsoros formában is élő, országosan kedvelt tánctipus, mintegy 200 adattal. Mulatószövegek, nonszensz-elemekkel, kriptádiákkal. D: Szentegyházasfalu (Udvarhely), Lajtha L, MH 4093/b. Sz: 1. és 3. vsz. ugyanonnan. 2. vsz: Bukovina, Lt 18134. 4. vsz: Csík, AP 4506/b. A: Baranya, Lt 8060. B: Somogy, MTA 130570/2. típusban. C: Moson, MTA 130580/1. típusban. D: Békés, VPt 41. Lemezen: HF-II: III/B/3/b.

227. Kis- és nagyterces megoldásban egyaránt gazdagan szétágazó kanásztánccsoportnak (vö. pl. 228. dallal) mintegy 30 adattal képviselt egyik tipikus alakja nagy- és kisambitusú változatokkal. Tánc- és párosítószövegek, vö. MNT IV: 671-691. D: Egyházashetye (Vas), Kodály Z., VPt 377. Sz: Nagymegyer (Komárom), Bartók B., Mf 808/a. A: Zala, MNT IV: 675. B: Zala, MNT IV: 678. C: Limbay 742. D: Komárom, F 153/a.

228. A fönt említett, szétágazó kanásznóta-családnak 40 adattal képviselt nagyambitusú típusa; országos. D: Áj (Abaúj-Torna), Vargyas L. Áj falu zenei anyaga 1. 35. Sz: Hódmezővásárhely, MTA 130340 típusban, de refrén az áji fő változatból. A: Bihar, VPt 42. B: Bukovina, MTA 130330. sz. rokon-típusban. C: Csík, VPt 292.

229. A dallam változatköréhez lásd MNT VI. 1-142. és 183-212. D-Sz: Teleki (Somogy), Olsvai I., MNT VI: 5. Szótagszám-változat a típus többi adatából. 2. vsz: Somogy, MNT VI: 6. 3. vsz: Somogy, MNT VI: 202; a többi adat szerint igazítva, ered: harmadbéli, jól tudtátok. A: Somogy, MNT VI: 6. B: Somogy, MNT VI: 6. C: Tolna, MNT VI: 137. Lemezen: HF-IFMC: A/2. HF-I: I/B/6. HF-II: I/B/2/b. Szótagszám-variánsa („Hol jártál az éjjel”): HF-I: I/B/9. és HF-II: III/A/3/a.

230. A 204. sz. dallam szaporázott, hangszeres hatás alatt átalakult táncváltozata, kb. 50 adattal, Erdély kivételével az egész nyelvterületről; XVIII-XIX. századi feljegyzések. D-Sz: Lajtha L. tunyogi (Szatmár) adatának népszerűsített változata, vö. Járdányi NdT I. 80. Vö. Nagykálló (Szatmár), Volly I. gyűjtéséből. Lemezen: HF-I: III/A/3/c.

231. A 209. sz. dallam szaporázott, hangszeres hatás alatt átalakult táncváltozata, a 230. sz. közeli rokona. 17 adat, Erdély kivételével az egész nyelvterületről. D-Sz: Nagykálló (Szatmár), Lajtha L., VPt 303.

232. Szekvenciázó motívumokból épült újkori táncdallam, 6, 7, 8 szótagos változatokban jelentkező, laza építésű típus, 40 adattal, köztük múltszázadi lejegyzésekkel („Nem, nem, nem…”). D: Felsőireg (Tolna), Bartók B., Lt 18337; utolsó előtti ütem ered: gisz, é, gisz, fisz; Bartók: Hegedűduók 2. szerint változtattuk. Sz: Bács-Bodrog, MNT II: 529; betlehemes betét, pásztortánc.

233. XIX. századi táncdallam (indulóként is használták), népi recepcióját kb. 40 adat igazolja az egész nyelvterületről. Lényegében egységes dallam, néha a kezdősort megismétlik. Szövege vegyes mulatók. D: Bartalus-kézirat II. 313. Vö. Kerényi: 88. Szöveg-összeállítás Kerényitől, 3. vsz. eleje igazítva.

234. D: Pátró (Somogy), Seemayer V., MTA 182390/1. típusban. Sz: Orosztony (Zala), Kiss L., AP 7785/a.

235. A kb. 30 adattal képviselt „Takácstánc” egyik altípusa, meglehetősen variábilis zenei anyag. D-Sz: Hács (Somogy), Halmos I., MTA 172720/1. típusban. A: ugyanott Sopron megyéből. A magyarázatban hivatkozott „Csípd meg bogár” lemezen: HF-I: III/B/3.

236. Több, mint 100 adattal képviselt, igen népszerű típus, egységes szöveg és meglehetősen egységes dallamanyaggal. D: Nagybátony (Heves), Borsai I., AP 5993/c. Sz: Zala, AP 7664/a. 4. vsz: Bihar, F 451/c. A: Fejér, Lt 12427. B: Bereg, Mf 1641/a.

237. Kedvelt, az újstílushoz közelálló táncdal. D-Sz: Gyöngyöspata (Heves), Sárosi B., MTA 111430/1/a típusban. Vö. 111 népi táncdal, 49. sz.

238. Dunántúli ivó- és táncnóta („dús”), mintegy 60 adattal, mulató, általában kriptadikus szöveggel. D: Bakonybél (Veszprém), Kodály Z., MTA 120250/1,b típusban. Sz: Alsószecse (Bars), Kodály Z., F 122/d. A: Bars, F 122/d. B: Somogy, AP 2700/c. A népszerűsített dallamalak (VPt 169) Kodály barsi és két Veszprém megyei gyűjtéséből összedolgozva.

239. Zeneileg, szövegileg igen egységes dunántúli típus, mintegy 60 adattal, mulató, sokszor kriptadikus versekkel. D-Sz: Őriszentpéter (Vas), Vikár B., F 1194/b; ritmus egyszerűsítve; vö. VPt 34. 3. vsz: Baranya, AP 1490/i. 4. vsz: Tolna, Lt 6005. 5. vsz: Zala, Lt 5984. A: Baranya, Lt 6002. B: Tolna, Lt 6005. C: Zala, Lt 5975.

240. Több, mint 100 adattal képviselt, az egész nyelvterületen ismert, de elsősorban Dunántúlon kedvelt típus; az első sor ismétlése tetszőleges; altípusok a 3. sor többféle variációja szerint. D: Kiskomárom (Zala), Kodály Z., Lt 17845. Sz: 1. vsz: ugyanonnan, 2-3. vsz: Baranya, AP 1040/b, de refrén az 1. vsz. szerint. A: Somogy, MTA 120240/2. típusban.

241. A dunántúli, főként lakodalmasban fennmaradt „dús”-ok egyik típusa, néhány somogyi és zalai adattal. Vö. MNT IIIB: 76-78. D-Sz: Balatonöszöd (Somogy), Mathia K., Lt 17890. A szöveghez a főadaton kívül még: Berzence (Somogy), Seemayer V., MNT IIIB: 77. 2. vsz: Somogy, MNT IIIB: 77. 3. vsz: Zala, Lt 18181, ered: Ej, még a Tiszán túl is…

242. Az előbbi dallamhoz közelálló dunántúli „dús”, 3-3 és 1-1 kezdősorváltozattal. A 3. sor mélyebb járású vagy magasabb indítású alakja szerint altípusok. D-Sz: Igal (Somogy), Ádám J., Lt 2462. 2. vsz: Somogy, Lt 20070. 3. vsz. a főadatból. A: Somogy, Lt 2480. B: Somogy, Lt 2474. C: Somogy, Lt 2469, vö. MNT IIIB: 79. D: Somogy, Lt 20070, egyszerűsített lejegyzés.

243. Dunántúli ivónóta, mintegy 26 adat; az 1-1 kezdősorok túlsúlyban a 3-3 kadenciájúakkal szemben. D-Sz: Csokonyavisonta (Somogy), Kiss L., MNT IIIB: 84; vö. az ugyanott lévő változataival! A 2. vsz. 2. sor szövegjavításához: Csányoszró (Baranya), Olsvai I., AP 1493/g. A: Somogy, MNT IIIB: 85. B: Somogy, Lt 10198. C: Tolna, Lt 18694; VPt 269.

244. Az egész nyelvterületről, továbbá XIX. századi gyűjteményekből, közel 100 adat. A 2. sor után oktávugrással és onnan végig transzponálva 1,1,4 kadenciás mellékalak is, 40 adattal. D: Hegymeg (Borsod), Seemayer V., 2497. Sz: 1-2. vsz: Komárváros (Zala), Kodály Z., Lt 2520; ered: vasárnap köll mulatni. 3. vsz: Zala Lt 2518; ered: hogy minden szolgalegény. II. sorozat a főváltozatból; ered. 1/4: elmulathassunk; 2/2: mink. A: Gömör, VPt 344.

245. Mintegy 30 adat, főként Északról; néhány autentikus végződésű változat is. D-Sz: Mohi (Bars), Kodály Z., f 126/a; VPt 485. Szövege már az első népszerűsítő kiadások óta kiigazítva Kodály Z. garamszentgyörgyi (Bars) gyűjtése alapján.

246. Néhány Nyitra-vidéki gyűjtéssel és több múlt századi följegyzéssel dokumentált dallam. D-Sz: Ghymes (Nyitra), Kodály Z., Lt 19306. MNT IIIB: 63, lakodalmi. 3. vsz: Limbay 1103. II. sorozat: Kiss D. kézirat (1844): 24. A: Limbay 1103.

247. Közepes nagyságú dunántúli típus, közelálló típusok közép és mélykezdéssel is. D-Sz: Valkonya (Zala), Seemayer V., Lt 1268, ritmus a típus egésze szerint igazítva. A: Baranya, Lt 1279. B: Rothkrepf gyűjt. I. 5.

248. Dúr ereszkedő dallam 10 erdélyi adattal, s egy korai Kodály-gyűjtés Esztergom megyéből. Az erdélyi adatokhoz lakodalmas szöveg (Bár pártám), vagy az „Egy nagyorrú bóha”. D-Sz: Pilismarót (Esztergom), Kodály Z„ Lt 1130. A 2. vsz. 4. sorában a rím kedvéért szórendcserét tettünk. A: Csík, Lt 1033.

249. A XIX. században népszerűsített, nemzetközileg is ismert, országosan elterjedt ivónóta, mintegy 30 adattal; vö. MNT IIIB: 104-107 (lásd a jegyzetet is!). D: Hadikfalva (Bukovina), Kiss L., 3097/g. Sz: 1-3. vsz: Bartalus I. 239. 4-5. és 8. vsz: Kolozs, Lt 12575. 6. vsz: a főadatból. 7. és 9. vsz: Sopron, AP 4224/h.

250. Európai eredetű (francia párhuzamok!) diákos dal, ivónóta funkcióban. Igen szétágazó a szerkezeti variálódás szempontjából is, pl. első sor ismétlésével és bővítésével, a belső rész magas ill. mély járásával, a kezdőmotívum többféle alakjával, dúr-moll változatokkal kialakult altípusok. Lásd mindehhez MNT IIIB: 32-60., a jegyzetbeli adatokkal! D-Sz: Osztopán (Somogy), Mathia K., MNT IIIB: 56. A: Somogy, Lt 29. B: Zala, Lt 12562.

251. Csak tíz adattal képviselt, szövegileg elég egységes, de zeneileg igen elágazó típus (dúr, moll változatok, de a különös strófaszerkezet mindig így!). Múlt századi lejegyzések, 1832-es latin nyelvű is. D-Sz: Kiskanizsa (Zala), Mathia K., Lt 22. MNT IIIB: 42. 7. vsz: Bartók felsőiregi gyűjtéséből, 8. vsz: Bartalus III. 156. A: Bars, f 128/c. B: Bihar, Lt 18861 (a népszerűsített nagyszalontai adat szövege a fönt jelzett Bars megyeiből volt átvéve!). C: Gömör, MTA 16213/1. típusban.

252. Általánosan ismert, a múlt századi gyűjteményekbe is fölvett népies ivónóta, 25 adattal, a két közölt szöveg valamelyikével. D-Sz: Hódmezővásárhely (Csongrád), Péczely A., MTA 111060. típusban. (A „mégis mikor” résznél kezd el inni, a „hopp”-nál elrántják, mint a gyűjtő feljegyzi.) A változat és szövege: Sziny, 147.

253. Késeinek látszó kanásznóta-származék; közel 100 adat, Erdély kivételével az egész nyelvterületről; a XIX. századból is. „Édes kedves feleségem” tréfás balladaszöveggel is. D: Kapuvár (Sopron), Paulovics G., AP 6770/b. Sz: Alsóőr (Vas), Kertész Gy., AP 1775/d; ered: várjuk, emlegetjük. 2. vsz: Uny (Esztergom), Kodály Z. gyűjtése.

254. Csak néhány adattal ismert újabb kori dallam, esetleges ivónóta-szövegekkel. D-Sz: Hódmezővásárhely (Csongrád), Kodály Z., MTA 184800. típusban.

255. Múlt századi daloskönyvekben szereplő, s néhány, szórványos (Komárom, Esztergom, Nyitra, Szatmár, Csík megye!) népi dallammal szereplő ivónóta. D: Császár (Komárom), Kodály Z., Lt 18742, Sz: 1. vsz. ugyanonnan, 2-3. vsz: Gyergyócsomafalva (Csík), Molnár A., MF 1526/b. II. sorozat: Földes—Demeter: Emlék 1876. 114. sz. A: ugyanonnan.

256. Szerkezetileg is variálódó mulatódal, mintegy 15 adat, szórványosan az egész nyelvterületről; szövegileg nagyjából egységes. D-Sz: Ipolytölgyes (Pest), Vikár B., Lt 6245, a versszak második fele Mosonszentmiklós (Moson), Gábor J., AP 2711/g adatból igazítva, 2. versszak a toldással együtt: Bágyog (Sopron), Kiss L., Lt 12552.

257. D-Sz: Mohács (Baranya), Sárosi B., AP 2928/b; a dallam második feléhez: Nádasladány (Fejér), Kiss L., AP 3756/f.

258. 10 adat múlt századi gyűjteményekből és szórványos népzenei feljegyzésekből. D-Sz: Kiss Lajos kézirata 1864-79. I. 142. MTA 121090. típusban. A dallamváltozat Sárosd (Fejér), Paksa K., AP 8041/c és még több adat alapján.

259. Országszerte elterjedt népies műdal, sok XIX. századi feljegyzés is; 100 adat. Altípusok: 1 b3 4 (ez a többség) és 1 5 4 alak. D: Csapi (Zala), Kodály Z., Lt 336. Sz: 1-2. vsz. ugyanonnan. 3. vsz: Fejér, Lt 342. 4. vsz: Komárom, AP 3902/g. 5-6. vsz: Bihar, Lt 3273; ered: mikor a jegyző; széjjel szaladt már a nyája: szótagszámváltozatok. 7. vsz: Pest, Lt 346; ered: bankó. A: Somogy, Lt 326.

260. Kedvelt dunántúli tánctípus, nagyjából egységes szöveganyaggal; lásd MNT VI: 349-368. D-Sz: Baracs (Fejér), Bartók B., MNT VI: 349. A: Somogy, MNT VI: 350. B: Tolna, MNT VI: 360.

261. Tiszta kvintváltó típus, 13 adat, Erdély kivételével az egész nyelvterületről. A hozzá kapcsolódó szövegeket lásd JárdányiNdT I. 7. D: Felsőireg (Tolna), Bartók B., Lt 6236. Sz: Bartalus II. 135. A: Esztergom, Lt 6239.

262. Mintegy 170 dallammal képviselt, igen elterjedt dallamtípus; főszövege az itt közölt. Altípusok az első sor b10, 9, 7, 8 kadenciája szerint. D-Sz: Alsógagy (Abaúj-Torna), Domokos M., Szendrei J., AP 7883/f. A: Zemplén, AP 834/e. B: Esztergom, AP 8606/i. C: Háromszék, AP 2121/a.

263. A dallamot vö. a „Mikor juhászlegény voltam” típussal. 35 adata szerint az 1 főkadenciájú tekinthető alaptípusnak. D: Dávod (Bács-Bodrog), Kiss L., AP 3985/f. Sz: 1-3. vsz. ugyanonnan, 4-5. vsz: Baranya, Berze Nagy I. 106. A: Bács-Bodrog, AP 3994/c. B: Baranya, Berze Nagy I. 77. C: ugyanonnan. D: Tolna, AP 903/b.

264. 26 adata szerint egységes, Erdély kivételével az egész nyelvterületről. D: Menyhe (Nyitra), Kodály Z., Mf 1229/a. Sz: 1. vsz. ugyanonnan, 2-3. vsz. Baranya, MH 2432/c. A: Somogy, lásd MTA 110130. típusban. B: Tolna, ugyanonnan, C: Nyitra, AP 1671/e.

265. XVII-XVIII. századi „porcióének”, félnépi, jobbágyi panaszdalok származéka (vö. Ortutay Gy.: Magyar Népdalok II. 617. és jegyzete). Csak 3 népi adat (Gömör, Somogy). D-Sz: Alsófalu (Gömör), Kodály Z., f 161/b. 2. vsz: Ortutay id. m.

266. Igen népszerű, zeneileg egységes országos típus; csupán néhány mellékalak az 1-2. sor motívuma és a 2. sor kadencia-variánsai szerint. Közel 200 adat, múlt századi feljegyzések is. Többnyire újkori szöveg-típusok, újabb balladák. D-Sz: Istenmezeje (Heves), Dobszay L., AP 6264/a; dallamvariáns: Borsod, Lt 2719. Sz: 1-2. vsz. a főadatból, 3. vsz: Heves, Lt 2829; ered: 3. sor: szeretőm a… 4. vsz: Bukovina, AP 576/a; ut. sor ered: Nagy Magyarországért. II. sorozat: Borsod, Lt 2719. A: Vas, MF 1199/b; ered. nyolcadokkal, lejegyzés egyszerűsítve. B: Somogy, Mf 43/c, eredetileg nyolcadokban. C: Bars, Lt 2681, nyolcadokkal. D: Bukovina, AP 576/a.

267. Erdély kivételével az egész nyelvterületen ismert, 100 adat fényében egységes típusnak mutatkozik. A legismertebb szövegen kívül betyárballadák is. Közeli giusto rokona: „Nem kapálok, nem kaszálok…” D-Sz: Tiszacsege (Hajdú), Balla P., VPt 186. 3-6. vsz: Hortobágy (Hajdú), Mathia K., lásd MTA 182970. típusban. A: Gömör, AP 5899/i. B: Heves, AP 5344/f. Hanglemez: HF-IFMC: B/21. HF-II: III/A/2/a.

268. Újabb, nyilván népies műdalból eredő, vegyes szöveganyagú kis típus (10 adat). D-Sz: Kapuvár (Sopron), Paulovics G., AP 6762/k; ered: boroskanna.

269. 70 adattal képviselt, egységes újkori daltípus, vegyes szöveganyaggal, újabb ponyvahistóriák is. D: Tereske (Nógrád), Bartók B., MTA 110960/a típusban. Sz: Karád (Somogy), Kodály Z., lásd ugyanott; ered: Nevijorknál kikötik a gőzhajót.

270. A fejezet néhány hátralévő dala általánosan elterjedt újstílusú dallam, többnyire vegyes szöveganyaggal. D-Sz: HF-I: II/B/4/b hanglemezről (Fedémes — Heves; Paulovics G.).

271. HF-II: III/B/5 hanglemezről: Szentes (Csanád), Sárosi B. A: Hont, VPt 390. B: JárdányiNdT II. 48.

272. HF-I: II/B/2/b hanglemezről: Fedémes (Heves), Paulovics G. A: JárdányiNdT II. 6.

273. Járdányi NdT II. 70.

274. Kiterjedt, sokféle altípusban élő, 4×6 ( = 2×12) és 4×12 szótagszámmal énekelt, típussá még alig jegecesedő erdélyi dallamkör egy tagja. D-Sz: Gyergyóalfalu (Csík), Kodály Z., MF 1266/b, VPt 175. Ritmusát a típus egésze szerinti lejegyzésben adjuk; ered. a lejegyzés gazdagabb és megmerevült rubatót tükröz.

275. Ugyanezen dallamkörnek 4x 12-es, bővebben kifejtett alakja; balladaszövegekkel, keservesekkel, koldusnóta-szövegekkel Erdélyből. D-Sz: Vista (Kolozs), Kallós Z., Kallós: Balladák könyve, 3. Kőműves Kelemen ballada, más dallammal, hanglemezen: HF-II: II/A/3.

276. A 274-275. altípusa, magasra ívelt második sorral. D-Sz: Lécped (Moldva), Kallós Z., HF-I: I/A/l. hanglemezen, vö. Kallós: Balladák Könyve 119-120. A: Kolozs, MSz 6154. B: Csík, JJ Romániai: 111. C: Csík, AP 7576/i.

277. D: Rugonfalva (Udvarhely), Vikár B., MF 247/a. Sz: 1. vsz. Gyergyófalu (Csík), Kodály Z., MF 1263/a; itt más, keserves versszakokkal folytatódik; más adatok igazolják a balladához tartozását. 2-9. vsz: Csíkrákos (Csík), Bartók B., MTA 120050/1/c. típusban. A: Csík, lásd Kodály Z.: Magyar Népzene. B: Udvarhely, Lt 12048.

278. Az említett dallamkörnek ritkább változata. D-Sz: Pusztina (Moldva), JJ Moldva: 7. Néhány helyen csekély igazítással adjuk szövegét, vö. a nyomtatott adattal.

279. Ritka dallam. D-Sz: Cered (Nógrád), Szabó A.-né, Lt 3463. Ered: elvitték a törökök, mikor Bécset bírták.

280. 40 adattal képviselt klasszikus moldvai típus, régi balladák és keservesek szövegével. D-Sz: Lécped (Moldva), Kallós Z., Balladák Könyve 13. II. szöveg: Moldva, AP 7673/h. A: Moldva, DPPMoldva: 12., kissé egyszerűsítve. Lemezen HF-IFMC: A/6 és HF-II: l/A/4.

281. Erdélyi dallamtípus. A „Páva”-dallamcsalád tágabb környezetében mutatja be MNT VI: 455-514. Balladák, keservesek. D-Sz: Kászonaltíz (Csík), Kodály Z., MNT VI: 502, lejegyzéséhez, szövegéhez lásd VPt 13. A: Csík, MNT VI: 498. B: Háromszék, MNT VI: 491. C: Bukovina, MNT VI: 514/b jegyzet.

282. Erdélyi dallamtípus; három árva, Molnár Anna, néhány más ballada és keserves szöveggel; mintegy 30 adat. A B változat csak Moldvából (5 adat). D-Sz: Klézse (Moldva)— Egyházaskozár (Baranya), Domokos Pál P., DPP-RBCsángó: II. 50, a közölt vázlat szerint; díszített alakja ugyanott. 5. vsz. utolsó sor ered.: apátoknak, anyátoknak. A: Udvarhely, Mf 460/d, kissé egyszerűsítve. B: Moldva, Lt 11924. Lemezen HF-II: l/B/4, vö. HF-I: I/A/4.

283. Moldvai ballada-dallam, 20 adattal, néhány keserves-szöveg; az 1-2. és 3-4. sor összekapcsolt megismétlésével kétszeresre bővült formában is. D: Lécped (Moldva), Kallós Z., Lt 1840, egyszerűsített lejegyzés. Sz: 1-3. vsz: Kallós Z. Balladák Könyve: 113, ugyanezen dallammal. További versszakok: Moldva, Lt 1834.

284. 20 moldvai adat; a negyed-lépésű ritmusváltozat (B) kivételes. Főleg balladaszövegek. D: Lécped (Moldva), Kallós Z., AP 7318/c. A szöveg a következő moldvai adatok alapján kissé igazítva: AP 6165/d, Kallós Z. Balladák Könyve: 91, Lt 1403, AP 7669/e. A: Moldva, Lt 1419. B: Moldva, Lt 1403. C: Moldva, JJMoldva: 126, egyszerűsítve.

285. Országos típus, 60 adattal. 1 ill. 4 főkadenciás, továbbá dúr jellegű mellékalakok is. Leggyakoribb szövege: Angoli Borbála ballada. D-Sz: Törökkoppány (Somogy), Lajtha L., VPt 494 (de ritmusának a bolgár népzene jellemző ritmusaival való távoli rokonsága ellenére sem nevezhető bolgár eredetű dallamnak). Lemezen HF-IFMC: B/18 és HF-I: II/A/2. A: Esztergom, Lt 18649. B: Békés, Lt 3272. C: Bukovina, AP 637/a.

286. Országosan elterjedt pásztornóta-típus („Szürke szamár” — vö. a változatokkal, továbbá HF-I: III/A/2/a hanglemezzel) dél-alföldi mellékalakja; 11 adat. D: Doboz (Békés), Bartók B., MF 936/a. Sz: Vésztő (Békés), Bartók B., Lt 9065; a 2., 5. és 9. vsz. után egy-egy strófát kihagytunk. A: Heves, Lt 8797. B: Pest, AP 5397/c. A Fehér László ballada szövege, más dallammal, hanglemezen: HF-II: I/B/l.

287. A sirató-stílus hatása alatt létrejött, kivételes (egy adattal gyűjtött) ballada-dallam. D-Sz: Rugonfalva (Udvarhely), Vikár B., MF 346/c., vö. VPt 334.

288. A „Révész”-dallamcsalád mellékága; halottas szöveggel szórványosan az egész országból; balladaszöveggel, helyi variánssal Moldvából. D-Sz: Klézse (Moldva), Kallós Z., Balladák Könyve: 108.

289. Mindössze 5 moldvai adat, sorismétlés nélküli rövidebb és a fenti hosszabb formában. D-Sz: Lécped (Moldva), Kallós Z., Balladák Könyve: 109. Szövege énekelhető a rövidebb, A változat dallamával is: Moldva, Lt 5687.

290. 12 moldvai és Alsó-Fehér megyei adat; balladák, párosítók. D: Diószén (Moldva), Domokos Pál P., DPP-RB Csángó II. 4. (fríg befejezés a versszak-változatok többségében). Már a XVIII. században följegyzett balladaszöveg itt a főadatból, de egyes erősen tájnyelvi formák kissé igazítva; 5. vsz. ered: selyem fatát vevék. A: Alsó-Fehér, Ap 2889/c. B: Moldva, MH 2463/c.

291. A „Virág Erzsi”, „Hidló végén” stb. pentachord párosító és táncdallamok mellékalakja; tánc eredetű gyermekjátékként (Kerek a káposzta) 15 dunántúli és Pest megyei adat, víg-balladaként néhány moldvai. D-Sz: Klézse (Moldva)-Egyházaskosár(Baranya), Domokos Pál P., DPP-RBCsángó II. 25. A: Kájoni kódex (XVII. század): Apor Lázár tánca.

292. Ritka bukovinai dallam. D-Sz: Józseffalva (Bukovina), Paulovics G., AP 6789/b. 7. vsz. ered: kurvácska a leány.

293. A „Rákóczi”-dallamcsalád híres Nyitra-vidéki példája, dallamrokonai Dunántúlról, Dél-Alföldről. D-Sz: Lédec (Bars), Kodály Z.?, VPt 374 (de az eredeti lejegyzésben nincs triola jelölve, a befejezésben nincs augmentáció, s a 6. ütem első hangja: é. Sz: lásd JárdányiNdT I. 142. (Kodálynak több adat fölhasználásával létrehozott kiegészítése nyomán). A: Bars, F 195/a. B: Bács-Bodrog, Lt 17720.

294. A „Révész” — dallamcsalád legklasszikusabb alakja, lakodalmi szövegekkel vagy a szintén lakodalomba beillesztett Révész-szöveggel. 12 Nyitra-vidéki adat, továbbá számos formaváltozat. Vö. MNT IIIA: 259-274. D-Sz: Kolon (Nyitra), Vikár L„ AP 1685/f. A 2. vsz. ered: neked adom neked szép gyöngy koszorúmat, szép gyöngykoszorúmat… Lemezen HF-II: IV/B/4/e.

295. Országosan elterjedt szöveg, 60 adata gazdag, szétágazó (néhol valószínűleg zeneileg nem is idetartozó) változatkört mutat. D-Sz: Kászonimpér (Csík), lej. Bartók B., Gr 44/A. VPt 315. Szövegét a típus más adataiból kiegészítettük; 2. vsz, vö. VPt 314. A: Csík, MTA 182320/1. típusban. B: Csík, VPt 314. C: Nyitra, AP 3467/a. D: Csík, MTA 182320/3. típusban.

296. Ma is népszerű dallam (főként a palóc-vidéken és az Alföldön); 200 adat, többségében a „Hajnallik”, továbbá néhány lírai szöveggel. Altípusok a kezdősor szerint: d-c-b-á; d-c-h-á; d-c-d-á és d-c-é-d kezdőmotívumokkal. D-Sz: Tiszacsege (Hajdú), Gr F/l/B/a. VPt 85. Sz: 4-8. vsz: Szabolcs, Lt 2276 (az 5. és 6. vsz. utolsó sora ered. felcserélve). A: Pest, Lt 2258. B: Heves, AP 3912/b/2. C: Heves, AP 1121. D: Gömör, Lt 2341.

297. Közel 100 adat, országos. Szövege többnyire legenda-dal („Mikor az Úr Jézus ezen a földön járt”), az erdélyi és moldvai adatok (kis- és nagyterccel) balladaszöveget hoznak. D-Sz: Gyergyócsomafalva (Csík), Bartók B., MF 2301/a, VPt 366.; a díszítések nélkül adtuk. A: Zala, Lt 29832. B: Csík, F 112/a, kissé egyszerűsítve. C: Maros-Torda, MF 522/a. D: Moldva, DPP-RB Csángó II. 8.

298. Lényegében azonos szövegű dal, 7, meglehetős variábilitást mutató dallammal: valamennyi a Nyitra-vidékről. D-Sz: Ghymes (Nyitra), Kodály Z., f 407. A: Nyitra, Lt 63. B: Bars, f 195/c.

299. Erdély kivételével az egész nyelvterületről, mintegy 120 adat, párosító szövegekkel is (vö. MNT IV.). Altípusok főként a 3. sor (de néhol a többi sor) kadenciája és dallama szerint: 4 5 VII, 4 5 2, 4 5 b3, 4 5 4 (gyakori!), 4 5 5, továbbá 1 5 x kadenciákkal. D: Kéked (Abaúj), Sztareczky Z., MTA 183140/1/b. típusban. Sz: Járdányi NdT I. 172. szerint. A: Zala, MF 2269/c. B: Somogy, MTA 183140/2. típusban. C: Somogy, MNT IV: 207. D: Zala, F 2204/b, egyszerűsített lejegyzés.

300. Lakodalmas táncként (leírását lásd MNT IIIB: 184.). D-Sz: Kunszentmiklós (Pest), Szomjas Gy., MNT IIIB: 184.

301. Erdély kivételével országos; mellékalakok Erdélyből is. Közel 100 példa, többségük párosító vagy párosító eredetű gyermekjáték-dal. D: Bogács (Borsod), Víg R., AP 2615/c; utolsó sor 1. hangja ered: f, Lt 368 szerint (ugyanabból a községből) igazítottuk. Sz: 1. vsz: Kékkút (Zala), Gábor J., AP 3870/c, stb. 2. vsz: Esztergom, AP 7216/1. 3. vsz: Vas, Lt 364. 4. vsz: Almási S. Magyar Dalnok (1834): II. 51. (itt a mai népi gyakorlatban szereplő többi szövegek is!). II. szöveg: Zala, Lt 7612. A: Vas, Lt 364. B: Zala, AP 3792/e. C: Pest, Lt 410.

302. A 301. altípusa, néhány udvarhelyi és moldvai adattal. D-Sz: Énlaka (Udvarhely), Lajtha L., MH 4210/a. 2. vsz: Moldva, Gr 205/A/c; szövegismétlés a dallam miatt.

303. Egyetlen adat ( +későbbi utángyűjtés): Zsére (Nyitra), Kodály Z., MF 1301/d.

304. 25 Nyitra-vidéki adat, főként a fenti szöveggel; kissé távolabb álló karádi (Somogy!) változatát lásd MNT II: 297-301. jegyzete. D: Bodok (Nyitra), Kodály Z., MNT II: 297. Sz: 1. vsz. a főadatból. 2. vsz: Nyitra, AP 3469/c, ered: csak te rózsám arass. 3. vsz: Nyitra, Lt 3335. 4-5. vsz. a főadatból. 6-7. vsz: Nyitra, Lt 3335. 8-10. vsz: Nyitra, Lt 3337. II. sorozat: Nyitra, MH 2819/a. A: Nyitra, AP 1762/d. B: Nyitra, AP 1692/b.

305. Erdélyi típus (egy nyitrai és egy XVIII. századi adat is! vö. 605. sz!), a fenti szövegeken kívül balladákhoz. Kisterccel 30, nagyterccel 22 adat, kisterc plagális végződéssel 17, nagyterc plagális végződéssel 1 adat. D: Szentegyházasfalu (Udvarhely), Vikár B., VPt 295. Sz: 1. vsz. ugyanonnan; ered: marujannát. 2. vsz: Bukovina, AP 890/a. 3-4. vsz: Bukovina, Sebestyén Á.: Népdalcsokor, 27. 5. vsz: Csík, Lt 5131. 6-7. vsz: Csík, AP 7559/b. A: Udvarhely, MF 424/b. B: Moldva, Lt 5133, ékítések egyszerűsítve. C: Moldva, DPP-RB Csángó II. 17., ritmus egyszerűsítve. D: Maros-Torda, Seprődi 64. Lemezen: HF-I: II/A/6 és HF-IFMC: B/16.

306. Moldvai típus, erősen variábilis, laza alkat, 25 adattal, b3 főzárlattal is. D-Sz: Klézse (Moldva) — Egyházaskozár (Baranya), DPP-RB Csángó II. 29/a., a 204. oldalon közölt szövegváltozat szerint. 3. vsz: Moldva, Lt 5719. 4-5. vsz: Moldva, Lt 5745. A: Moldva, DPP-RB Csángó II. 32., egyszerűsítve. B: Moldva, „Kötöttem”… 72. C: Moldva, DPP-RB Csángó II. 29.

307. Moldvai típus 10, nagyjából egybehangzó adattal. D-Sz: Diószén (Moldva), Domokos Pál P., — Rajeczky B., AP 556/B/a. A: Moldva, MTA 171240. típusban. B: Moldva, AP 501/a. C: Moldva, Lt 5751.

308. Néhány adattal képviselt bukovinai típus. D-Sz: Andrásfalva (Bukovina), Kiss L., Lt 3511.

309. 40 adat Moldvából, Udvarhely, Kolozs megyéből és szórványosan Bukovinából. A közölt szövegkészlet különböző válogatásával, csoportosításával. D: Lécped (Moldva) — Mekényes (Baranya), Domokos Pál P. — Rajeczky B., F 140/A/c. Sz: 1-5. vsz: Klézse (Moldva), F 202/A. 6-7. vsz: Moldva, F 202/B. 8. vsz: Moldva, MH 2472/b, ered. sorismétléssel két vsz. 9-10. vsz: Moldva, MH 2449/b, ered. sorismétléssel 4. vsz. 11. vsz: Moldva, AP 7149/b. 12-13. vsz: Moldva, F 202/B/a. 14-15. vsz: Moldva, MH 2449/b., ered. sorismétléssel 4. vsz. Énekelhető végig minden versszakot sorismétléssel két strófává bontva. A: Moldva, MH 2449/b. B: Moldva, F 202/B/a. C: Moldva, MF 2717. D: Vietorisz-kódex, Papp G.: A XVII. század énekelt dallamai, 34. vsz., ritmusa itt diminuálva.

310. Erdélyből 30 adat; közeli rokon dallamok már a késő középkorban följegyezve. Szövegei nagyjából a 309. sz. készletével azonosak. D: Jobbágytelke (Maros-Torda), Bartók B., F 1303/a. VPt 286, vö. JárdányiNdT 189. Sz: 1-2. vsz. JárdányiNdT alapján. 3-4. vsz. VPt 286. 5. vsz: JárdányiNdT alapján. 6. vsz: Seprődi. A: Maros-Torda, AP 4382/c. B: Csík, MTA 130610/0 típusban. C: Eperjesi Graduál 1635, Papp G.: A XVII. század énekelt dallamai, 33/1.

311. Néhány adat Nyitra-Bars megyékből; „szőlőkötözéskor”. D-Sz: Lédec (Bars), Ág T., MTA 185320. típusban, javítva Kodály Z. lédeci (F 364) gyűjtéséből. 3. vsz: Bars, AP 3894/b.

312. Néhány Udvarhely megyei adat mellett Nyitrából rokon dallamok. D-Sz: Firtosváralja (Udvarhely), Vikár B., MF 110/c. A II. szövegsorozatot a legkorábbi közreadások kapcsolták e dallamhoz.

313. Lakodalmi vőfélyversek, csúfolások, szövegek tónusai Bars és Nyitra megyékből; 25 adat, vö. MNT IIIA: 45-52. D: Nyitraegerszeg (Nyitra), Kodály Z., MNT IIIA: 52. Sz: 1-4. vsz. ugyanonnan. 5-8. vsz: Bars, AP 1678/b. II. sorozat: Nyitra, MNT III A: 48. III. sorozat: a főadatból. IV. sorozat: Bars, Lt 11989.

314. Néhány moldvai adat. D-Sz: Lujzikalagor (Moldva), Kallós Z., Lt 5695.

315. 3 Somogy megyei adat. D-Sz: Karád (Somogy), Kodály Z., F 29/b.

316. A régi (talán középkori eredetű, később följegyzett) virágének nagyformája Dunántúlon él (vö. VPt 376 és jegyzete; alábbi A-változat); kisformája Erdélyben, XIX. századi feljegyzésben és néhány szlovák népi adatban! D-Sz: Gajcsána (Moldva) — Egyházaskozár (Baranya), Domokos Pál P., DPP-RB Csángó I. 239. old., játékdalként. 2-3. vsz: Moldva, Lt 709. A: Bars, Lt 10483.

317. Főként gyermekjátékként (MNT I: 877-880); XIX. századi gyűjteményekben (Egressy B„ Kiss D., Szini Gy.). D-Sz: Kerényi: 12.

318. Lényegében egyetlen adat, az A-B változatok csak zenei környezetét érzékeltetik. D-Sz: Vizslás (Nógrád), Kodály Z., Lt 6112; a dallam első fele eredetileg oktávval lejjebb. 3-4. vsz. egy rokon dallamból, a refrén szerint igazítva: Abaúj-Torna, Lt 13453.

319. Kolozs, Alsó-Fehér megyékben és szórványosan e terület kisugárzási körzetében, 17 adat, nagyjából azonos szöveggel. Szótagszám-változatok jajnótaszerű bővülések következtében (3. sor 10 vagy 8, 4. sor 8 vagy 8 + 3). D: Méra (Kolozs), Kallós Z., AP 4708/g. A dallam aprózásos változata a 2. versszak forrásából. Sz: 1. versszak a főadatból. 2-3. vsz: Szilágy, AP 4724/b. 4-5. vsz: Kolozs, MF 791/b, VPt 220, a 4. sor bővülését (lásd VPt-ban) elhagytuk. A 6. vsz. ered: kőrösfői. A: Kolozs, MTA 181650. típusban.

320. Egész Erdélyben népszerű, az első sor 7 és (inkább:) VII kadenciával, kb. 70 adat. Altípusok: 8 b3 b3 és 4 b3 1 (Kolozs megyéből és környékéről), továbbá kivételes alakok, kb. 30 adat. Szöveg a közöltekből válogatva. D: Korond (Udvarhely), Gábor J., MTA 110420/1. típusban. Sz: Szék (Szolnok-Doboka), Szendrei J., AP 7287/e. II. sorozat, 1-3. vsz: Kolozs, AP 7367/h. 4-5. vsz: Szolnok-Doboka, AP 4830/b. III. sorozat: Udvarhely, Mf 404/a, VPt 162. A: Szolnok-Doboka, AP 4830/b. B: Alsó-Fehér, AP 8174/b. Lemezen HF-I: I/B/ll.

321. Igen gazdag, erősen variálódó országos típus. Erdélyben 4 és 5 soros alakban (kb. 15 adat), a nyelvterület többi részén 4 5 b3,4 5 4,4 5 7,4 5 1 altípusokban (3. sor magas, közép, alsó kezdettel; összesen kb. 70 adat), domború 3. sorral (m-fi-szi-1) s még néhány különleges 3. sor-megoldással (mintegy 30 adat), emelkedő első sorral (kevés adat), hasonult 1-2. sorral („Isten hozzád szülöttem föld”: 6 adat). Vegyes szerelmi és panasz szövegek, olykor Fehér László ballada is; közismert: Édesanyám rózsafája. D-Sz: Csíkmenaság (Csík), Imets: Repülj madár, repülj… 15. old. A: Csík, VPt 134. B: Komárom, MTA 180790/3. típusban. C: Békés, MF 926/c. D: Pest, VPt 144.

322. Lakodalmi dal Moldvából (és néhány példány Udvarhelyből); szöveg állandó, 20 adat. D: Klézse (Moldva) — Egyházaskozár (Baranya), Domokos Pál P.—Rajeczky B., DPP-RB Csángó II. 61. Sz: ugyanebből az adatból összeállítva.

323. Lakodalmi „árgyélus-tánc”, lásd MNT IIIA: 779-792. Szöveg állandó, Erdély kivételével az egész nyelvterületről, 27 adat. D-Sz: Naszvad (Komárom), MNT IIIA: 788. 2. vsz: Komárom, MTA 130360/2. típusban. A: Komárom, Lt 8231.

324. Mintegy 50 adat, Erdély kivételével az egész nyelvterületről; vegyes szöveganyagú kanásztáncok (szótagszám-változatokkal). D-Sz: Felsőiregh (Tolna), Bartók B., MTA 130270/2. típusban. 3-4. vsz: Nyitra, MTA 130300. típusból. A: Bihar, MTA 130270/2. típus. B: Nyitra, MTA 130300. típus.

325. Mintegy 40 adattal Dél-Dunántúlról, Dél-Alföldről, Bukovinából és XIX. századi gyűjteményekből (pl. Arany János népdalgyűjteménye). Vegyes szöveg. D: Andrásfalva (Bukovina), Kiss L., Lt 1332. Sz: Bukovina, Kodály Z., Lt 1931. 2-3. vsz: Szlavónia, Lt 1937. A: Somogy, F 24/B/d. B: Szlavónia, Lt 1937. C: Bihar, MTA 160720. típus.

326. Néhány adat Tolna, Somogy, Nyitra megyékből; eredetileg vénlány-csúfoló. D-Sz: Felsőiregh (Tolna), Bartók B., MTA 100180. típus. 2. vsz. Bartók alakítása?

327. Nyitra és Gömör megyei adatokon kívül XIX. századi gyűjteményben is. Általában lakodalmasként (vö. MNT IIIA: 18.). D-Sz: Menyhe (Nyitra), Manga J., F 37/B/a.

328. Mintegy 40 adat, gyakran szekvenciás újkori dallammal, mint frissel társítva. A lassú rész egyes adatokban a „Zöld erdőben”, másoknál a „Várj madár” résznél indul. D-Sz: Ghymes (Nyitra), Kodály Z., VPt 343.

329. Néhány Nyitra megyei példa; valószínűleg szlovák eredetű. D-Sz: Ghymes (Nyitra), Kodály Z., Lt 3392. 4-8. vsz: Nyitra, Lt 19309.

330. Csupán 3 Nyitra megyei adattal. D-Sz: Béd (Nyitra), Szendrei J., AP 7273/c. Ritmuslejegyzés egyszerűsítve.

331. Csupán 5, így is variábilis példa (A A és AB indítások); tágabb zenei rokonságát a B variáns szemlélteti. Erdélyből, a többi területről csak revival adatok. D-Sz:. Csíkvacsárcsi (Csík), Bartók B., VPt 200. A 3. vsz. eredetileg csak kétsoros toldalék. A: Maros-Torda, MTA 184910. típusban. B: Csongrád MTA 184900. típusban.

332. A közismert műdal moldvai áténeklése, 3 adattal. D-Sz: Trunk (Moldva), Veress S., MH 2486/a.

333. Országosan igen népszerű típus. Főalakja: VII 5 1 kadenciarenddel, kevéssé variálódik, 82 adat. 1 5 1 altípus 16 adattal, 2. sor f m r l m m dallamváltozattal, a Rózsa Sándor betyárballada szövegével (23 adat; múlt századi gyűjteményekben is), egyéb elágazásai 40 adattal. D-Sz: Felsőiregh (Tolna), Bartók B., MTA 161430/1. típusban; 2. szövegsora Schnöller L. Komárom megyei gyűjtéséből javítva. II. szövegsorozat: Csík, MF 1500/b. A: Zala, Lt 2848. B: Csík, AP 6580. Lemezen hallható változat HF-II: II/B/9.

334. D-Sz: Fedémes (Heves), Paulovics G., HF-I: II/B/7. hanglemezről. Változatok: JárdányiNdT II. 107.

335. D-Sz: Fedémes (Heves), Paulovics G., HF-I: II/B/2. hanglemezről. 3. vsz. és variáns: JárdányiNdT II. 80.

336. JárdányiNdT II. 79. szerint.

337. D: Felsőiregh (Tolna), Bartók B., VPt 454. Sz: Az Iskolai Énekgyűjtemény I.195. által népszerűsített változat. A: JárdányiNdT II. 139. B: Iskolai Énekgyűjtemény I.195. (A felsőireghi adatra hivatkozik, de azzal nem egyezik.)

338. D-Sz: Kistild (Bars), Vikár B., MF 310/b. VPt 444. a változatokkal.

339. D-Sz: Járdányi NdT II. 141. szerint.

340. Csupán 2-3, egymáshoz képest is divergens adat. D-Sz: Püspökbogád (Baranya), Lajtha L., MH 2385/a, MNT VI: 411. A: Bihar, MF 1621/a.

341. Egy szabálytalanabb ereszkedő típuscsoport kivételes, pontos kvintváltó típusa; adatok főként Dél-Dunántúl és Dél-Alföldről, majd a korai terjesztés nyomán sok revival. D: Sándorfalva (Csongrád), Péczely A., Lt 6134. Sz: 1. vsz. ugyanonnan, 2-4. vsz: Baranya, MTA 160190/1. típusban. A: rekonstrukció, mely iskolák, énekkarok révén terjedt. B: Baranya, MTA 160190/1. típusban. C: Verőce, AP 3601/a.

342. A fönt említett típus-csoport bukovinai tagja, rabénekek, panaszos szövegek. D-Sz: Istensegíts (Bukovina), Kodály Z., F 174. A 2. vsz. eredetileg az itteni 7. verset követte, a 4. vers ered. a jelen 8. előtt. 3. vsz. ered: eltőteni.

343. Mintegy 20 erdélyi adat (és néhány közeli rokon dallam Dunántúlról). Vegyes szöveganyag. D-Sz: Firtosváralja (Udvarhely), Vikár B., MF 110/a.

344. Jajnótaszerű Kolozs-környéki típus (egy tucatnyi adattal). D: Magyarszovát (Kolozs), Kallós Z., AP 7351/j. Utolsó hang eredetileg kb. á-g magasságában intonálatlan eséssel. Sz: 1-3. versszak: Magyarszovát (Kolozs), Kallós Z., Lt 5748, eredetileg 2, 3, 1. sorrendben. 4. vsz. a főadatból. A: Kolozs, JJRomániai: 32. B: Kolozs, AP 7351/i. Valamennyi közlés egyszerűsített lejegyzéssel.

345. Kb. 20 adat az egész nyelvterületről, változatkörét a közölt példák szemléltetik. Vegyes szöveg-anyag, újkori balladák, valamint lakodalmasok is. D-Sz: Mohi (Bars), Kodály Z., fon 128/a, ritmust egyszerűsítettük. 4-5. vsz: Csík, fon 118/a, az 5. vers 1. és 3. sora eredetileg: piros rózsa levele, ill. a régi babám, hangszaporítással. A: Csík, fon 118/a. B: Csík , Imets 82, 6. ütem ritmusa Csík, AP 6172/e alapján. C: Bukovina, AP 1198/a, vö. MNT IIIA: 413. D: Szolnok-Doboka, MH 4004/b, ritm. egyszerűsítve.

346. XIX. századi műdal egyszeri kvintváltó átalakítása, egy adat + revival-adatok. A műdal-formából 6-8 népi változat is, valamint egy alacsony indítású rokon emelkedő típus. D-Sz: Szentgyörgyvölgye (Zala), Vikár B., MF 2280/a. 2. vsz: Szentirmay: A legény bolondja 135. Lt 1014. 3. vsz: Limbay 309. A: Moldva, Lt 5110. B: Szentirmay im.

347. Két altípusa (magas ill. alacsony kezdősorral) kb. egyforma gyakoriságú (összesen is csak kb. 15 adat). Szöveg állandó. D-Sz: Ghymes (Nyitra), Kodály Z., VPt 332. A: Nyitra, f 411/b. B: Szatmár, MTA 170120/2. típusban.

348. Lakodalmi tánc Szilágy, Szolnok-Doboka megyében és környékén; kevés adattal. D: Szék (Szolnok-Doboka), Kallós Z., AP 6216/c, csekély mértékben igazítva Lajtha széki adata szerint. Sz: Szék (Szolnok-Doboka), Lajtha L., lásd 111 magyar táncdal: 65.II. sorozat: Szolnok-Doboka, AP 6216/c és AP 4029/c.; ered: mert aki azt növelte. A: Szilágy, AP 4725/f. Lemezen: HF-IFMC: A/13.

349. Vegyes szöveganyagú, apró részleteiben erősen variálódó erdélyi típus félszáz adattal a főtípusból, 35 adattal VII főkadenciájú (és egyéb, rendkívüli) mellékalakokból. D-Sz: Zentelke (Kolozs), Vikár B., MF 81/Ia; lejegyzés egyszerűsítve (az eredetinél szintén egyszerűbb, de emennél részletesebb lejegyzés: VPt 74.). A: Kolozs, MH 2936/a. B: Csík, AP 7138/h.

350. Erdélyből közel 40 adat, többnyire a közölt szövegekkel. D-Sz: Magyargyerőmonostor (Kolozs), Bartók B., MF 810/a, vö. VPt 75.

351. Kolozs, Szolnok-Doboka megyékben gyűjtött típus mintegy 25 adattal, a közölt szövegekkel. D: Feketelak (Szolnok-Doboka), Kallós Z., AP 6215/h. Sz: 1. vsz: Szolnok-Doboka, AP 8316/i. 2. vsz. a főadatból. Lemezen: HF-II: I/A/5.

352. A Szabolcstól Szolnok-Dobokáig húzódó földrajzi sávra jellemző (de szórványosan Csíkig) típus mintegy 100 adattal. 7 8 b3 zárlattal is (Szatmár, Szilágy, 27 adat), továbbá rendhagyó főkadenciákkal (43 adat!). D-Sz: Szék (Szolnok-Doboka), Lajtha L., F 91/A/b, vö. JárdányiNdT: I. 48., sok versszakkal. A: Szabolcs, Lt 6262. B: Szilágy, AP 4726/f. C: Szabolcs, MH 2777/e.

353. Főként Északon elterjedt (XIX. századi kéziratokban is szereplő), sirató eredetű típus, 30 adattal. D-Sz: Nagyecsed (Szatmár), Kocsis M.—Dancs L., Lt 13782.

354. Vegyes szövegű (ivónóták, lakodalmas stb. is) típus, Dunántúlon és Északnyugat-Magyarországon (10 adat); altípusa (Akkor szép az erdő) 7 adattal. D: Szalóc (Gömör), Kodály Z., MTA 190050/1. típusban. Sz: Szilice (Gömör), Kodály Z., Lt 9594, vö. VPt 193. Ered. „császár” helyett mindkétszer „király”, ritmusmódosulással. A dallam és szöveg összekapcsolása a korai kiadványok óta. II. szövegsorozat: Gömör, Lt 5968. III. szöveg: Nyitra, VPt 67. A: Gömör, Lt 5968. B: Nyitra, VPt 67. C: Gömör, Lt 7954.

355. Szórványosan az egész nyelvterületről, kevés adat, vegyes szöveggel. D-Sz: Lécped (Moldva), Kallós Z., Lt 2964.

356. Kevés adattal szereplő régies bukovinai-moldvai típus. D: Istensegíts (Bukovina), Kodály Z., MTA 184050/2. típusban, kiírt rubato ritmusát egyszerűsítettük. Sz: Forrófalva (Moldva), Kallós Z., MSz 6354; 3. vsz. 3-4. sor: kopogtassa, rikoltgassa.

357. Ritka moldvai típus, kevés adat. D: Bogdánfalva (Moldva), Domokos Pál P., DPPMoldva, 78. sz. Sz: 1. vsz. ugyanonnan, 2-18. vsz: Kallós Z. Balladák Könyve 258. sz., ered. erősen tájnyelvi.

358. Főként Moldvából, de néhány Udvarhely és Csík megyei adat is (összesen 21); vegyes szöveg, balladák is (Kőműves Kelemen). D-Sz: Klézse (Moldva), Kallós Z., AP 6164/d.; 5. hang ered. g, a típus többsége szerint igazítottuk. A: Domokos Pál P. A moldvai magyarság: 43. sz. B: Moldva, DPP-RB Csángó II. 22/a. Lemezen: HF-II: II/A/3.

359. Udvarhelyből, Bukovinából, Moldvából összesen 10 adat. D-Sz: Klézse (Moldva), Jagamas J., JJMoldva 117.; a 2. sor ered. 9 szótagos, ezt magunk, a 3. sort Somoska (Moldva, MTA 185460. típus) alapján javítottuk. 2-3. vsz: Bukovina MF 2655/c.

360. Országosan elterjedt, valószínűleg a XIX. században népszerűsített típus, közel 300 adattal (múlt századi gyűjteményekben is); a közölt szövegen kívül legtöbbször: Igyál betyár, múlik a nyár. Altípusok a 3. sor többféle változata szerint, továbbá néhány 5 vagy b3 főkadenciás adat is. D-Sz: Kide (Kolozs), Járdányi P., MTA 182490/2. típusban.

361. Dunántúlon (szórványosan másutt is) igen elterjedt típus, közel 300 adattal. Vegyes pásztor, betyár stb. szövegek is. Kezdősora variábilis (emelkedő kezdetek is). D-Sz: Felsőiregh (Tolna), Bartók B., itt több változat is, VPt 114. szerinti alakban került terjesztésre; semleges tercek! A: Zala, MSz 5307. B: Somogy MTA 180820/c. típus. C: Szerém, AP 1927/d, lejegyzés egysz. Vö. lemezen: HF-II: I/A/2/b, HF-II: III/A/4/a, valamint HF-IFMC: B/20.

362. Dél-dunántúli dallamtípus. D-Sz: JárdányiNdT II. 54. alapján. 3-4. vsz. az alábbi változatokból. A-B változat hanglemezről: Somogy, HF-II: II/B/4/a-b lemezen.

363. Valószínűleg egy dúrjellegű műdalból származó (vö. B változattal, autentikus altípus XIX. századi gyűjteményekben és 15 népi adattal), plagális változattá átalakult és népivé lett (35 adat) dallam, többnyire a közölt szövegekkel. D-Sz: JárdányiNdT I. 160. szerint. A: Komárom, MTA 100810/1. típusban. B: Pest-Pilis-Solt-Kiskun, AP 1217/g.

364. Gazdag variánskörrel bíró, főként lakodalmi funkciójú típus. Mi-végű és lá-végű alakján kívül (30+ 15 adat, 1-1-1 ill. 5-5-b3 kadenciák) szó-végű változatok is (1-1-8 ill. 6-6-8 kadenciákkal 15 + 25 adat). D-Sz: Járdányi NdT I. 159. szerint, főleg Formos (Bereg), Bartók B., MF 1852/a. alapján. 1. vsz: Ghymes (Nyitra), Kodály Z., MTA 100270/1. típusban. A: Baranya, KissG. Ormányság 27. B: Somogy, MF 3217/b.

365. Közismert újstílusú népdal. HF-I: II/B/1 hanglemez alapján adjuk: Feketelak (Szolnok-Doboka), Kallós Z. A 3. vsz. JárdányiNdT II. 81. szerint.

366. D-Sz: Fedémes (Heves), Paulovics G., HF-I: II/B/9/a hanglemez szerint. 2. vsz. és A változat: Berzence (Somogy), Seemayer V., VPt 400. Vö. JárdányiNdT II. 71.

367. D-Sz: JárdányiNdT II. 10. szerint. Vö. HF-I: II/B/6 hanglemezzel.

368. D-Sz: JárdányiNdT II. 143. szerint, variánshangok: Istenmezeje (Heves), Dobszay L. gyűjtéséből.

369. D-Sz: Járdányi NdT II. 147. szerint.

370. A 6-os és 12-es, egymástól alig elválasztható pszalmodizáló típusok 6-os dallamcsoportjai összesen mintegy 100 adatot foglalnak magukba Erdélyből, keserves- és balladaszöveggel; valamennyi parlando. Altípusok a kezdősor kadenciája szerint (5, 4, vagy b3), továbbá a 2. sor laposabb, íveltebb, vagy magasból induló alakítása szerint. D-Sz: Zetelaka (Udvarhely), Lajtha L., MH 4011/c, ritmus egyszerűsítve. A: Csík, Lt 3472.

371. A pszalmodizáló dallamoknak (mind a 6-12 szótagszámos, mind a 8-as csoportokban), kisebb de jellegzetes alfaja a b3-ról VlI-re lelépő főkadenciájúaké, természetesen csak Erdélyben. D-Sz: Gyimesközéplok (Csík), Kallós Z., AP 6712/d. A: Csík, MTA 181630. típusban.

372. D-Sz: Melegföldvár (Szolnok-Doboka), Kallós Z., AP 7179/f. 4-5. vsz: Csík, Lt 1430. A: Csík, Lt 1430. B: Szolnok-Doboka, JJRomániai: 110. C: uo. 107., ritmus egyszerűsítve.

373. A b3 középzárlatú „pszalmodizáló” dallamok elágazásainak tekinthetők a VII főzárlati típusok. Valószínűleg ennek mellékalakja az 1 főzárlatú, kivételes — de a népszerűsítés nyomán elterjedt, revival-adatokban is jelentkező — „Elmegyek, elmegyek”. (Vö. a B variánssal!) A VII-es (és 1-es) alakokra kb. 20 adat Erdélyből, keserves- és balladaszövegekkel. Vö. 378. dallal is. D-Sz: Kászonimpér (Csík), Kodály Z., Lt 17931 (A 3. versszakot a népszerűsítő kiadványok kapcsolták hozzá.) A: Csík, AP 8691/a. B: Csík, AP 4670/f.

374. A második sor alsó kanyaros megoldására 10 moldvai adat. D-Sz: Lécped (Moldva), Jagamas J., JJMoldva: 12.; eredetileg balladás folytatás; egyszerűsítettük a lejegyzést. A: Moldva, Lt 3467. B: Moldva, AP 7403/d.

375. A b3 b3 x kadenciás megoldásra mintegy 30 adat, Erdélyben, Szolnok-Dobokától Moldváig, ballada, keserves- és koldusének-szövegekkel. D-Sz: Kalugar (Moldva), Lükő G., Lt 2615.; 2. vsz. ered: se sétálgass vélem. A: Csík, MF I275/a, részletesebb lejegyzés: VPt 86. B: Szolnok-Doboka, AP 7241/f. Valamennyi lejegyzése egyszerűsítve, egymáshoz igazítva.

376. A pszalmodizáló dallamcsoport belső-erdélyi altípusa, 20 adattal, ballada- és koldusének-szövegek. D-Sz: Szék (Szolnok-Doboka), Kallós Z., AP 7201/a.

377. Különleges — talán műzenei hatásra átformált — dallamalak, 3 adattal (Csík, Moldva) és XVII. századi változattal. D-Sz: Gyergyószentmiklós (Csík), Kodály Z., MuzF 1257. VPt 171. A: Kájoni-kódexből, lásd Papp G.: A XVII. század énekelt dallamai, 611. old, vö. Vietorisz-kódex: ugyanott 247. sz.

378. Lásd 373. jegyzetet. D-Sz: Lécped (Moldva), Kallós Z., AP 7669/f. 2-4. vsz: Csík, VPt 100. A: Udvarhely, MF 491/b. B: Csík, AP 3523/b. C: Csík, VPt 100. D: Pálóczi Horváth Á.: 206.

379. Inkább egy zenei nyelvezet, mint valódi típus által összetartott mintegy 20 adat (3 sorosak is; 4 és VII főkadenciások is), Erdélyből, keserves szövegekkel. D-Sz: Gyergyószentmiklós (Csík), Kodály Z., Muz F 1262/a, VPt 178. A 2-3. vsz. nincs az eredeti támlapon.

380. Páva-dallamgondolat, néhány változattal (MNT VI. 424, 431-433, de tágabb környezetét lásd ugyanitt!). D-Sz: Gyimesfelsőlok (Csík), Kallós Z., MSz 7079, MNT VI: 424. A: Bukovina, MNT VI: 431.; ritm. egysz. B: Bukovina, AP 5127/d. C: Bukovina, MNT VI: 433.

381. Mintegy 20 adat (részben b3, részben 4 főkadenciával), Moldvából, Bukovinából, szórványosan Erdély más részeiből is; ballada- és keservesszövegek. D-Sz: Gajcsána (Moldva), Domokos Pál P., AP 4473/d; ritmus egyszerűsítve, egy vsz. kihagyva. A: Bukovina, Lt 986. B: Bukovina, F 181/a, VPt 177. C: Bukovina, MF 2655/a.

382. Erdélyben b3 főkadenciával (3. sor 1vagy VII), a nyelvterület többi részén 1 főkadenciával (vö. C változat). Többnyire a „Mária, Mária” búcsúsének szövegével, vagy koldusénekként; Erdélyben ezeken kívül néha keservesekkel is; mintegy félszáz adat. D-Sz: Kászonimpér (Csík), Kodály Z., f 252/b; 3-4. vsz: Csík, Lt 1858; 5-6. vsz: Csík, Lt 1859. A: Csík, Gr 46/B, VPt 3. B: Udvarhely, F 1612/c. C: Vas, F 238/A/c. Ritmus-lejegyzés (és ékítés) mindenütt egyszerűsítve, a típus egészéhez igazítva.

383. Moldvai típus, keserves szövegekkel. Oktáv-ambitusú és „kolindás”, szűkített ambitusú alakjára összesen 10 adat. D-Sz: Bogdánfalva, Domokos Pál P., DPP Moldva: 50. A: Moldva, MH 2463/b. B: Moldva, MF 3269.

384. Egységes szövegű csíki típus, 17 adattal. D-Sz: Kászonimpér (Csík), Kodály Z., F 253, részletesebb lejegyzés: VPt 105, egyszerűsítve JárdányiNdT I. 58. 3-5. vsz: Csík, F 44. A: Csík, Lt 901. B: Csík, AP 7547/e. C: Csík, AP 6411/g. D: Csík, Lt 1026.

385. Főváltozatunk a Szolnok-Doboka megyei alakot szemlélteti (kb. 20 adat), A változatunk a moldvait (24 adat); balladák, keservesek. D-Sz: Ördöngősfüzes (Szolnok-Doboka), Kallós Z., Lt 11947. II. szövegsorozat: Moldva, AP 3960/d. A: Moldva, DPP-RB Csángó II. 46. Vö. HF-II: III/B/4/a. hanglemezzel.

386. Mintegy 30 Csík megyei (Gyimes!) és Szolnok-Doboka megyei adat, keserves- és balladaszövegekkel. D: Gyimesközéplok (Csík), Kallós Z., AP 7335/g. Sz: 1-2. vsz: Csík, MTA 18048. típusban. 3. vsz: Csík, P 8697/a. 4. vsz: Csík, AP 7335/g. 5-6. vsz: Csík, AP 7517/d. A: Csík, AP 8047/e. B: Csík, AP 4685/d. C: Szolnok-Doboka, AP 6224/g.

387. Erdély különböző részein kb. 50 adat dokumentálja a pentaton pszalmodikus és ereszkedő típusok nyelvezetét használó, de 2 + 1 = 3 soros alakok elterjedtségét; ezek egy része lehet töredék, vagy román hatás eredménye, de nem mind tekintendő népzenénktől idegennek. D-Sz: Gyimesközéplok (Csík), Kallós Z., AP 6167/h. A: Csík, AP 7335/h. B: Csík, AP 7534/b.

388. Szintén jó félszáz adatunk van (főként Moldvából) 1 + 2 = 3 soros alakokra is. D-Sz: Bogdánfalva (Moldva), Veress S., MH 2471/b. A: Moldva, MTA 181780/1. típusban.

389. A „Páva” — dallamgondolat erdélyi nyolcszótagos alakja. MNT VI: 455-514. szélesebb környezetben mutatja be (nem egységes típus!). D-Sz: Gyimesközéplok (Csík), Újváry L., AP 7577/f. Az A-C változatok ugyanennek az adatnak versszakaiból, de egy tévesztést igazítottunk.

390. Gyimesi típus (MNT VI: 378-387), szintén a „Páva”-gondolat nyolcszótagos realizálása; vegyes keserves szöveggel. D-Sz: Gyimesközéplok (Csík), Andrásfalvy B., MNT VI. 381. 3. vsz: Csík, MNT VI: 380. 4. vsz: Csík, MNT VI: 383. 5-6. vsz: Csík, AP 3802/k. 7. vsz: Csík, MNT VI: 385.

391. MNT VI: 455-514. tágabb zenei környezetében mutatja be; a szorosabb értelemben vett típus csak néhány adattal. D-Sz: Feketelak (Szolnok-Doboka), Kallós Z., MNT VI: 471. Hanglemezen: HF-I: I/B/3.

392. Sajátos stílusú „tetraton” dalaink 6-os (12-es), és 8-as szótagszámmal egyaránt Gyimesből adatolhatók (8-as: 17 adat). D-Sz: Gyimesfelsőlok (Csík), Andrásfalvy B., stb. AP 5242/a. 2. vsz. ered: mert gyenge vagyok…

393. Sirató-stílusú, 5 4 x kadenciájú tizenkettes dalaink (nem számítva a szilárd típussá kristályosodott 420. sz. alakot) mintegy 40 adata nem mutat igazán egységes, kialakult dallamformát. Erdélyben 5 4 2 vagy 5 4 1 kadenciával főleg ballada- (néha keserves)-szövegekhez kapcsolódik (16 adat), a nyelvterület többi részén csak elmosódott alakjai élnek, főleg koldusénekként. Néhány fríg változat is. Vö. VPt 359. D-Sz: Gálben (Moldva), Domokos Pál P., DPP Moldvai magyarság: 19. 2-3. vsz: Moldva, Rezeda 67. A: VPt 359.

394. Bár csak kb. 15 adatunk van, ezek Szolnok-Dobokától Moldváig ismertnek mutatják. D-Sz: Lőrincréve (Alsó-Fehér) — Pécel (Pest), Kiss L., AP 1646/a, vö. variánsával, melyet 6/8-ban jegyeznek: AP 1640/b. A: Kolozs, Lt 13201. B: Szolnok-Doboka, Lt 8835. C: Torda-Aranyos, Lt 5782.

395. Kolozs, Alsó-Fehér megyékből 11 adat, keservesek. D: Magyarszovát (Kolozs), Kallós Z., AP 6161/d, kissé igazítva. Sz: Magyarszovát (Kolozs), MTA 180280. típusban; ered: verd meg Isten azt a vermet, ne teremjen más egyebet. 3. vsz: Szolnok-Doboka, JJ Romániai: 30., 2 versszakból összevonva.

396. Csupán 10 adat Szolnok-Dobokától Udvarhelyig. D-Sz: Jobbágytelke (Maros-Torda), Bartók B., F 1300/b, VPt 311, egyszerűsítve. 2. vsz: Maros-Torda, Lt 8716. 3. vsz: Maros-Torda, F 1299/a, VPt 310. A: Maros-Torda, MSz. 6247. B: Maros-Torda, Lt 8717.

397. Vargyas L. szerint „magyar hatásra keletkezett román dallam átvétele”. Közel 20 adat, Szatmártól Csíkig. D-Sz: Magyarvista (Kolozs), Jagamas J., JJ Romániai: 185. 3. versszaka „lakodalmi búcsúztatóból szakadt ki”. A: Kolozs, MF 809/a, vö. VPt 493.

398. Csak néhány adat belső Erdélyből. D-Sz: Szék (Szolnok-Doboka), MH 3957/a; ékesítések kissé igazítva, ritmus egységesítve. Versszakok sorrendjét felcseréltük.

399. 3 széki adat. D-Sz: Szék (Szolnok-Doboka), Lajtha L., MH 3958/a, vö. VPt 307. Ritmust kissé egyszerűsítettük.

400. 8 8 8 11, 16 16 8 8 és 4x 16 szótagszámú formaváltozatok; 10 adat Kolozs és Szolnok-Doboka megyékből. D-Sz: Visa (Kolozs), Sárosi B., Lt 17545. 2. vsz. szintén Visáról, AP 6213/b.

401. Dunántúli, igen élő típusnak tekinthető. Legtöbb adata a C változat szerinti ritmust mutatja (kb. 100), a főváltozat ritmusára 20 adat. Néhány eol jellegű, 1-1-8 és l-l-b6 kadenciájú változat is, ezek Alföldről is. Szöveg (kivéve az utolsó helyen említetteket) meglehetősen egységes. Dallamköréhez lásd VPt 80-83. D-Sz: Felsőiregh (Tolna), MF 995/b; ritmuslejegyzés egyszerűsítve; vö. VPt 80. 2. vsz: Somogy, MH 2575/a. 3-4. vsz: Somogy, MTA 182780/2. típusban. A: Baranya, MTA 182780/2. típusban. B: Szatmár, Lt 13787. C: Somogy, MTA 187280/1/c. típusban, a 3-4. sor ütembeosztását igazítottuk. D: Somogy, Lt 2566, ékítések elhagyásával. Hanglemezen: HF-II: I/A/2/a. A B változathoz: HF-I: I/B/5.

402. Mintegy 160 adat a Felvidékről és az Alföldről; XIX. századi gyűjtemények is; szöveg elég egységes, a dallamalakban kisebb változatok. D-Sz: Karos (Zemplén), Papp J., MTA 183130/a. típusban., a pontozást az 1. vsz-hoz igazítottuk. A: Szabolcs, AP 6535/a. B: Hont, MTA 183130/a, típusban.

403. Kb. 70 adat a Felvidékről és Dunántúlról. A 2. sorban 2 vagy V zárlatot hozó altípus (15 adat) mellett 40 autentikus változat, 23 egyéb kivételes. D-Sz: Felsőiregh (Tolna), Bartók B., MF 952/d, VPt 243, ritmus augmentálva. 3. vsz: Veszprém, AP 4517/b; 1. sor ered: ökröm. A: Fejér, MTA 160890/1/b. típusban. B: Bartalus II. 327. C: Nyitra, AP 7891/e.

404. Érdekes földrajzi megoszlású típus: lakodalmas szövegekkel Nyitra-vidékről, ballada-, keservesszöveggel néhány Csík megyei példa, az itt közölt főszöveggel Kolozs megyéből; összesen 30 adat. D-Sz: Méra (Kolozs), Kallós Z., Balladák Könyve 251. A: Nyitra, MF 1255/a. B: Kolozs, AP 6613/g. C: Bukovina, F 186/c, VPt 95.

405. A következő, emehhez igen hasonló, olykor keveredő típussal együtt egyik legélőbb régi stílusú dallamunk; a szorosabban egy típusba tartozó dallamokon kívül nagyszámú 4-, 5-, 6-soros, lazább melodikájú adat jelenti zenei környezetét. Ebből a típusból kb. 120 adat, főleg Északról. D: Gesztete (Gömör), Ág T., AP 4349/d. Sz: Heves, AP 6625/d/l. II. sorozat a dallamadatból. A: Borsod, AP 6654/a. B: Heves, AP 6625/d/2. C: Udvarhely, F 78/A/a; már inkább a környezetet szemlélteti. Hanglemezen: HF-I: I/B/2.

406. Az előbbihez közeli rokon, olykor vele keveredő típus, illetve típus-csoport. 5- és 6-soros változatain kívül nagyszámú, nem fix melodikájú 4-soros rokon-dallam. 300 adat, főként az Alföldről és Felvidékről; Dunántúlon és Erdélyben szórványosan. D: Bükkszentmárton (Borsod), Szendrei J., AP 5180/i. Sz: Akasztó (Pest-Pilis-Solt-Kiskun), Szomjas Gy., Lt 1960. A: Borsod, Lt 2034. B: Borsod, Lt 7535. C: Borsod, Lt 19066. D: Pest, Lt 1966.

407. A „Rákóczi”-dallamcsalád távolabbi elágazása; 1-1-x és 5-5-x kadenciás alakok; kb. 30 adat, múlt századi feljegyzések is. D-Sz: Felsőiregh (Tolna), Bartók B., MF 978/b. 3. vsz: Hódmezővásárhely (Csongrád), Péczely A., MTA 110500. típusban. A: a 3. vsz. adata.

408. Igen népszerű, Erdély kivételével az egész nyelvterületről (150 adat), egységes szöveg, zeneileg a 3. sor igen variábilis (altípus-értékű eltérések). D-Sz: Liszó (Zala), Vikár L., MTA 110260/1. típusban. Egyes adatokban (pl. Fityeháza—Zala, MF 3203/a példában) a 3. vsz. utolsó sora előtt a bojtár nevét „kiáltja” és fütyül neki.

409. Talán legélőbb régi stílusú népdalunk, szövegei pásztornóták, betyárballadák. Szórványos dunántúli adatok, főként azonban a Felvidéken, Heves, Gömör, Borsod megyékben, a Hajdú-Szabolcs-Szatmár területen. Igen variábilis, bár szerkezetileg csak 3 altípusra oszlik: legszámosabb az 5 főkadenciás (közel 400 adat!), utána a 4 főkadenciás (vö. C változat; 200 adat), s még néhány kivételes kadencia, kisebb számban. D: Hajdúsámson (Hajdú), Papp J., AP 6879/e. Sz: Nádudvar (Hajdú), Bencze L.-né, AP 9241 és 9240 lemezekről „A ladányi torony tetejébe” c. kiadványában összegyűjtött versszakokból válogatva. A: Gömör, AP 5148/a. B: Szabolcs, MTA 180570/1/t. típusban. C: Zala, MTA 180570/3/a. típusban. D: Gömör, MTA 180570/1/c. típusban.

410. Szó-végű változatai (20 adat) Dél-Alföldön (szórványosan északon is); la-végű változatai, keserves-szövegekkel Erdélyből (8 adat). D-Sz: Gyula (Békés), Bartók B., MuzF 926/b, VPt 179. 2. vsz. 4. sor ered: míg a karomon. Csongrád, Lt 18465. B: Kolozs, Lt 5683. C: Csík, MuzF 1275/b. VPt 142.

411. Az északi megyékben elterjedt betyárballada (a dallam a Fehér László szöveggel is!); több, mint 300 adat; szórványosan az Alföldről, Dunántúlról, Erdélyből is (valószínűleg újabb kori elterjedés folytán). D-Sz: Mátravidék (közelebbi megjelölés nélkül), Kodály Z., VPt 118. Hanglemezen: HF-IFMC: A/8 és HF-II: I/B/3.

412. Szerkezetileg is variálódó, igen élő népdaltípus. Az itt közölt alapforma Erdély kivételével országos, mintegy 200 adattal; a közölt szövegen kívül gyakori „Leégett a ---i hodály”. Ennek mellékalakjai (4 1 4 kadencia-forma és egyéb félformák) főleg Északon (60 adat). A C-változatban bemutatott 7-5-4 kadenciájú ereszkedő forma főleg Dunántúlon (50 adat), sőt „Az én ökröm a Virág” szöveggel 8-5-4 kadenciás alak is (15 adat). Az első sor módosításával 1-5-4 kadenciás, az újstílushoz már közel álló mellékalak is Északról (100 adat), további 100 romlott, kivételes adattal együttvéve tehát több, mint félezer adat mutatja népszerűségét. D: Váraszó (Heves), Dobszay L., AP 6272/f. Sz: Izsák (Pest), Szomjas Gy., MTA 100310/1/c típusban. 7. vsz: Fülöpszállás (Pest), ugyanott. A: Nógrád, AP 1323/d. B: Gömör, AP 5143/e. C: Zala, Lt 17758. Hanglemezen az 1-5-4 alak: HF-II: II/B/2.

413. Erdély kivételével országos, XIX. századi feljegyzések is; az V-5-V főalakon kívül 1-5-V és V-l-V mellékalakok; összesen kb. 60 adat vegyes, újabb korinak látszó szövegekkel. D-Sz: Felsőtárkány (Heves), Mathia K., AP 1589/a.

414. Főleg a palócvidéken, mellette északnyugaton és az Alföldön is. D-Sz: JárdányiNdT II. 55. Hanglemezen: HF-I: II/B/6. vö. HF-II: III/B/3/a.

415. Voltaképpen a 401. dal alakváltozatának tekinthető; Dunántúlon és Északon, néhány adattal, vegyes szöveggel; lásd MNT VI: 396-408. D-Sz: Somogyszob (Somogy), Vikár B., MNT VI: 405; a 3-4. vers eredetileg fölcserélve. A: Hont, MNT VI: 398, a Bartók B.: 15 Magyar Parasztdalban feldolgozott alak. B: Tolna, MNT VI: 397. C: Tolna, MNT VI: 399. D: Pest, MNT VI: 400 jegyzetében említett adat, MTA 180040. típusban, ered: zenekari. Hanglemezen: HF-II: III/A/3/c.

416. Lényegében egyedi adatnak tekinthető: Szilvás (Baranya), Olsvai I., MNT VI: 388.

417. Somogy megyei dallam (vö. MNT VI: 414-419, 422-423.). D-Sz: Surd (Somogy), Seemayer V., MNT VI: 414, a népszerűsítés által elterjesztett változatokkal. 3-5. vsz: AP 9105/h. A: Somogy, AP 9105/h. B: Somogy, AP 6407/h, mindkettő ritmuslejegyzése egyszerűsítve.

418. A „Megrakják a tüzet” típus mellékalakja főként Szerém, Verőce (és Baranya) megyékből; 20 adat, főként rabének-szöveggel. D-Sz: Kórógy (Szerém), Kiss L., AP 6999/e; a nyolcad-csoportokban eredetileg triolás eltolódások. A: Baranya, F 105/B/c. B: Verőce, AP 3747/i. C: Szerém, F 1132/a; egyszerűsítve.

419. Dunántúli típus, 40 adattal, általában rab-szövegekkel. Variálódását lásd az A-B példában. Emelkedő kezdősorral is (vö. C változat), 10 adat. D-Sz: Hottó (Zala), Vikár B., MF 2264/d. 2-7. vsz: Náprádfa (Zala), Paksa K., AP 7605/f. A: Somogy, Lt 3497. B: Somogy, F 50. C: Somogy, F 55/b, VPt 101.

420. Hajdú, Bihar, Szabolcs, Szatmár megyék területén igen elterjedt, de ismert a Zempléntől Nyitráig terjedő sávon is; Dunántúlról és Erdélyből csak egy-két szórványos adat. Főalakján kivül a 3. sor kadenciáját változtató 4×12 szótagos mellékalakok is, 5-1-5 és az első sort a negyedikkel kombináló 7-5-b3 kadenciás félformák is. További rendkívüli, részben kontaminált alakkal együttszámítva mintegy 200 adat. Főváltozatunkat HF-IFMC: A/7. adatból vesszük; a 3. vsz: Heves, VPt 362. A: Szatmár, MTA 120200/1/e típusban. B: Szatmár, Lt 13937. C: Hajdú, AP 4046/b. D: Szatmár, AP 5459/g.

421. A 8 szótagos pszalmodikus keserves-dallamok már tárgyalt csoportjából. D-Sz: Pusztina (Moldva) — Szárász (Baranya), Domokos Pál P., DPP-RB Csángó II. 48. II. szövegsorozat: JárdányiNdT I. 180.

422. A 6 szótagos pszalmodikus dallamok már tárgyalt csoportjából. D: Kadicsfalva (Udvarhely), Vikár B., MF 256/a., keserves szöveggel. Sz: Csíkszenttamás (Csik), Bartók B., Lt 18671, katonabúcsúzó. A 3. vsz. két vsz.-ból összevonva, a szöveg itt-ott kissé igazítva.

423. Erdélyi keserves dallam, többnyire la-véggel. D-Sz: Csikrákos (Csík), Bartók B., MuzF 1013/b, VPt 180. A: Moldva, MTA 181480. típusban. B: Udvarhely, AP 4492/d.

424. Emelkedő kezdősorú pszalmodizáló dallam, általában keserves szövegekkel, csak Erdélyből. Formaváltozatok: 4×8, 5×8 és többféle bővült jaj-nóta alak. D-Sz: Vajdakamarás (Kolozs), Kallós Z., AP 5256/b; ebből az adatból való az 1, 2, 4. vsz., de eredetileg csak kétsoros szöveg, a dallam második felében „trallala” töltőszótagok. A 3. vsz. Kolozs, AP 5232/d adatból; eredetileg 5. sora már új szöveg-versszak kezdősora. A: Kolozs, MTA 181440. típusban. Mindkettő ritmuslejegyzése tipizálva.

425. Bukovinai keserves-dallam (15 adat). D-Sz: Istensegíts (Bukovina), Kodály Z., F 188/a.

426. Elevenen élő erdélyi típus (egy mellékalak Szabolcsban is), vegyes keserves, katona, betyár szövegekkel. Elterjedéséről és altípusairól lásd MNT VI: 515-610. D: Nagybacon (Háromszék), Barsi E., MNT VI: 529. Sz: 1. vsz: Alsó-Fehér, MNT VI: 516, két vsz.-ból. 2. vsz: Maros-Torda, MNT Vl: 523. 3-4. vsz: Alsó-Fehér, MNT VI: 515. 5. vsz: Maros-Torda, MNT VI: 523. II. szöveg: Csík, MNT VI: 535. A: Alsó-Fehér, MNT VI: 515. B: Csík, MNT VI: 557. C: Bukovina, MNT VI: 547. Lejegyzések kissé egyszerűsítve.

427. Bukovinai keserves dallam (60 adat). D: Hadikfalva (Bukovina) — Hímesháza (Baranya), Kiss L., AP 3112/e. Sz: 1. vsz. a főadatból. 2-5. vsz: Bukovina, MTA 181390/0/a. típusból. A: Bukovina, AP 7099/i. B: Bukovina, AP 867/g. C: Bukovina, AP 590.

428. Néhány dél-dunántúli adat (vö. MNT VI: 420-1.). D-Sz: Okorág (Baranya), Lajtha L., MH 2432/a. Sirató-rokonságára mutató A-változat: Baranya, AP 2159/a, vö. MNT V: 217-8. és MNT IIIA: 293.

429. A „Megrakják a tüzet” gyakoribb, kevésbé szigorúan kvintváltó környezetébe tartozó altípus. 20 adat, szórványosan az egész nyelvterületről. Főként rabének-szövegekkel. D-Sz: Újszász (Pest), Bartók B., Lt 5839. 3-6. vsz: Menyhe (Nyitra), Kodály Z„ Lt 5840. A: Sopron, AP 9246/c. B: Szabolcs, AP 6903/h. C: Bukovina, AP 8284/i. D: Csongrád, AP 6154/d.

430. A sirató-stílusból eredő, vegyes szöveg-anyagú erdélyi típus (többnyire lassú giusto vagy poco rubato), 17 adattal. A 3. sor karakterisztikus változata szerint (vö. C variáns) altípusok. D-Sz: Lövéte (Udvarhely), Vikár B., MF 402/b. 3-7. vsz: Csík, MF 1029/d, VPt 234; 3. vsz. ered: oltalmazóm. 8-11. vsz: Csík, Lt 1065; 11. vsz. ered: a székely katonának. A: Csík, MF 1029/d. B: Bartalus II. 16. C: Udvarhely MF 358/b.

431. Az 5-2-x sirató-származékok mellékalakjai Csíkból és Moldvából (10 adat; de elég közeli szlovák dallamváltozat is Borsodból?!). D-Sz: Gajcsána (Moldva) — Egyházaskozár (Baranya), Domokos Pál P., F 146/B/c, DPP-RB Csángó II. 11.

432. Legelterjedtebb dudanóta-dallamunknak van egy 4-1-1 kadenciás altípusa (vö. A-B változatokkal!), mely Csongrád megyében az 1. sor kivételes alakításával 9-1-1 kadenciás mellékalakot ölt. Rendszerint négysoros, ivónóta és egyéb mulató szövegekkel. Egyéni, de szép alakítás az 5-soros, bővült tápéi forma, keserves-katonaének versekkel. D-Sz: Tápé (Csongrád), Paksa K., AP 6390/d; 1. vsz.-ban ered: sej, nem volnék mostan katona. 3. vsz: Csongrád, AP 1280/a. A tipikus 4-1-x típusra több, mint 100 adat, Erdély kivételével az egész nyelvterületről; ide tartozik: A: Jász-Nagykun-Szolnok, AP 4015/g. B: Csokonai-darabok betétdalait tartalmazó kézirat-lap a MTA kézirattárában (1824-ből): Karnyóné dala, 7. dallam. Hanglemezen: HF-II: III/A/l/b és III/A/5/b.

433. Dúr ereszkedő dallam, XVIII-XIX. századi feljegyzésekből (Bartha D.: A XVIII. század magyar dallamai: 8.), 5 erdélyi népi adattal (vegyes szövegek). D-Sz: Csíkszenttamás (Csík), Bartók B., MF 1027/b, VPt 323. II. szöveg: Szkárosi melodiárium, Szabolcsi B.: Magyar Zenetörténet Kézikönyve 1947: +71. III. szöveg: Kulcsár-kézirat (1775-85), lásd Bartha D. id. mű. A: lásd III. szövegnél. B: lásd II. szövegnél.

434. Moldvai dallam 7 adattal, de változata már a XVIII. században följegyezve. Vegyes szöveg. D: Gyiószén (Moldva), Kallós Z., Lt 5774. Sz: Lujzikalagor (Moldva), Kallós Z., Lt 5694; eredetileg 2-soros dallam, 2-2 versszakot összevontunk. A: Szkárosi melodiárium (1787-92), Bartha D. i. m. 14., kulcsot és ritmust a népi adatok szerint határoztuk meg. II. szöveg ugyaninnen.

435. Csupán 3 karádi adat. D-Sz: Karád (Somogy), F 32/B/b.

436. XIX. századi feljegyzések és az egész nyelvterületről 50 adat, általában a közölt szöveggel. Erdélyben plagális változat is. D-Sz: Lécped (Moldva)—Mekényes (Baranya), Domokos Pál P., AP 4657/d; ritmusváltozatait a típus többi adata alapján adjuk. 3. vsz. 3-4. sorát AP 1101/b alapján javítottuk. 4. vsz: Alsó-Fehér, AP 8223/e.

437. XIX. századi feljegyzések és az egész nyelvterületről 80 adat, általában a közölt szöveggel. D: Nógrádszakáll (Nógrád), Mathia K., AP 2739/b. Sz: Istenmezeje (Heves), Dobszay L., AP 6265/g.

438. Országosan elterjedt, legnépszerűbb a palóc-vidéken; XIX. századi feljegyzések is (összesen 120 adat). A 3 sor változata szerint és VII-b3-7 kadenciájú alak szerint altípusok. D: Váraszó (Heves), Dobszay L., AP 6261/g. Sz: Gerencsér (Nyitra), Kodály Z., MTA 162650/1/b. típusban. A „beirattak; irattak; szabattak” eredetit a többi adat alapján a rímre való tekintettel javítottuk. 4. vsz: Pest, MTA 162650/1/c. típusban.

439. A közölt formán kívül (csupán 8 adat) 2-5-5 kadenciájú változat is (25 adat), Erdély kivételével az egész nyelvterületről. D-Sz: Battonya (Csanád), Gábor J., MTA 161440. típusban.

440. Erdély kivételével az egész nyelvterületen ismert (35 adat), a közöltön kívül sok V-5-V kadenciájú is! D-Sz: Kassa (Abaúj), Kodály Z„ VPt 205.

441. Járdányi általánosan ismertnek jelzi. JárdányiNdT II. 57.

442. Erdélyben (és néhány adattal az országon belül is) megtalált 11 szótagos „Páva”-dallam. MNT VI: 435-453. D: Gyimesközéplok (Csík), Kallós Z., MNT VI: 452. Sz: 1. vsz. ugyaninnen. 2-4. vsz: Kolozs, MNT VI: 448. A: uo.

443. Bukovinai kvintváltó dallamtípus, többnyire a közölt szöveggel, 30 adattal, a változatokban bemutatott részlet-variálási lehetőségekkel. D-Sz: Istensegíts (Bukovina), Kodály Z., F 185/a-c. A 3. vsz. szerepel másodikként az eredeti támlapon (vö. VPt 346). Az 1. vsz. 3-4. sorának módosítása, a további versszakok idekapcsolása és az eredeti „citromfa” helyettesítése „citrusfával” valószínűleg a támlapon nem jelzett adatokból a Székelyfonó által népszerűsítve terjedt; így JárdányiNdT 119.-ben is. A: Bukovina, AP 637/h. B: Bukovina, AP 660/d.

444. Erdély kivételével az egész nyelvterületen. Főalakján kívül néhány 5-l-b3 kadenciájú adat is (együttvéve 50 adat). D-Sz: Gyulavári (Békés), Bartók B., MTA 110200. típusban. 2. vsz: Bihar, F 432/a. 3. vsz: Pest, 4. vsz. Szolnok, mindkettő az MTA 110200. típusban.

445. Részletelemeiben igen variábilis, fő vonásaiban azonban egységes erdélyi típus (60 adat), vegyes szövegekkel. Néhány távolabbi változat az ország területéről is. D-Sz: Gyergyóremete (Csík), Kodály Z., MuzF 1278/c. Innen a 2-3. vsz. 1. vsz. és A változat: Csík, AP 4507/c. B: Csík, AP 7533/h. Hanglemezen: HF-I: I/A/5 és HF-II: III/B/l/b.

446. 50 adattal képviselt erdélyi tipus; b3, 4, 5 főkadenciás formák egyenlő számban; vegyes szöveggel. D-Sz: Csíkkarcfalva (Csík), Bartók B., MF 1020/b, VPt 165.; 3. dallamsor az általában terjesztett csíkvacsárcsi változatból. 2-3. vsz: Csík, Lt 17757. A: Kolozs, F 35/a, lejegyzés egyszerűsítve. B: Szolnok-Doboka, a HF-I: I/A/2. hanglemezről. Vö. HF-II: I/B/6.

447. Mintegy 40 adat, az l-l-b3 forma csak Erdélyből, 1-1-4 és 1-1-5 kadenciával az ország területéről is. D-Sz: Körösfő (Kolozs), Bartók B., F 128/a és 129, VPt 240, vö. 239. A: Komárom, MF 1326/c.

448. Általánosan ismert. D-Sz: Körösladány (Békés), Bartók B., VPt 410. 2-3. vsz. JárdányiNdT 11. 12.

449. Általánosan ismert. D-Sz: Gyula (Békés), Bartók B., VPt 421, vö. JárdányiNdT II. 30. A: Járdányi NdT II. 19. Vö. HF-I: II/B/3.

450. Országosan ismert. D: Felsőiregh (Tolna), Bartók B., MuzF 1000/a, VPt 426. Az utolsó sor — kihagyható — bővítése és a szöveg JárdányiNdT II. 126.-ból.

451. Dunántúlon és a palócvidéken elterjedt újstílusú népdal. D-Sz: Áj (Abaúj), Vargyas L., VPt 386. A: JárdányiNdT II. 22. Hanglemezen: HF-IFMC: B/22.

452. Az egész nyelvterületről (Erdélyből csak szórványosan) 40 adat, túlnyomó többségben plagális zárlattal. D-Sz: JárdányiNdT I. 223. Az autentikus alakra példa A: Somogy, MTA 111640. típusban.

453. Általánosan ismert újstílusú dallam. D-Sz: Dévaványa (Békés), Sárosi B., HF-II: III/A/6/b. Vö. VPt 441. 2-3. vsz: JárdányiNdT II. 138.

454. Főleg katona-dalként élő országos típus, 65 adattal. D-Sz: Kecskemét, Halmos I., MTA 110670/0/b. típusban. A 2. vsz. 3. sor szövege egy ugyanitt található Pest megyei adatból javítva. A: Pest, AP 3621/a rokon típusból.

455. Általánosan ismert. JárdányiNdT II. 135. NB. A népszokások összeállításánál — tekintve, hogy a szokás-keret összetettsége és a dallamok sokszor lazább szerkezete miatt egyetlen kiemelt adat nem mindig reprezentálhatja úgy a hagyományt, mint a strófás népdalok esetében — gyakrabban használtunk fel több adatot is.

456. Alapként: Zalamernye (Zala), Volly I., MNT II: 330. A kívánságok végén a kity-koty: Zala, MNT II: 331. A két kéregető szövegrészt — mely főadatunkban az elején és végén helyezkedik el — egyesítettük. A szokás leírásához lásd MNT II: 329, 331, 335, 341. jegyzeteit.

457.-469. Az összeállítás szempontjairól lásd a szokás bevezetőjénél. A játék alapjául a bukovinai Andrásfalva (jelenleg: Kakasd) betlehemeseinek hanglemezre vett adatát tekintettük: HF-II: IV/A. (Kiss L. és Sztanó P. felvétele). Ha külön nem jelöltük, a dallamok és szövegek innen valók. A kezdőének szövegét Kájoni Kancionál (II. 34.) alapján további versszakokkal egészítettük ki. A 458. sz. recitáló dallam az említett lemezfelvételről. Mivel az I/1. jelenetnél a közreadó nem közölt dallamot, a 458-ból magunk alakítottunk változatot az eltérő képletű szövegekre (lásd 459.). A 460., majd a 465-468. a lemezfelvételről. A 461. az ország legelterjedtebb — s egyik legrégibb — karácsonyi éneke, gazdag változat-körrel (lásd Szendrei J.—Dobszay L.—Rajeczky B.: XVI-XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben. I. 101-105. és II. 49-50. oldal). A közölt dallamváltozat Paulovics G. gyűjtése Hort (Heves) községből, utolsó sora a gyakoribb variánshoz alakítva. 462: a betlehemesben gyakori, különböző kombinációjú ütempáros anyagok közül; Áj (Abaúj), Vargyas L., MNT II: 366/III. A 463. példa: Istenmezeje (Heves), Dobszay L. A 464-es „glória” több betlehemesben, más-más zenei összefüggésben (pl. MNT II: 41, 354, 363, 384.). A 469. saját gyűjtésünket MNT II: 472, 702, 366, 701, 704-el összevetve. — A dialógusokat a következő helyek alapján állítottuk össze: I/1. Lövéte (Udvarhely), lásd Volly I.: Erdélyi karácsonyi játékok, 1940: 49-54, vö. MNT II: 353, 354. I/2. a hanglemezfelvétel alapján. II/1. MNT II: 366, 363, 358. alapján. II/2. MNT II: 370, 356, 358, 357, 366, 372, 359, 381, 356, 356, 374, 366, 358, 357, 374, 356. alapján; vö. Volly I. im. 9, 10, 25, 29, old. III/l. a hanglemezfelvételen kívül MNT II: 362, 352, 354, 372, 357. és Volly im. III/2: a hanglemezfelvételen kívül MNT II: 372, 358, 354. Hozzá néhány újabb gyűjtés motívumait is felhasználtuk, itt-ott szerényen igazítva.

470. Egyszerű negyedmozgásban haladó változatai főként protestáns egyházi használatban (evangélikus és református variánsok), gyorsabb giusto alakja kánta a bukovinai székelyeknél. Vö. Szendrei J.—Dobszay L.—Rajeczky B.: XVI-XVII. századi dallamaink… I. 58. és II. 28. D-Sz: Hadikfalva (Bukovina) — Kéty (Tolna), Manga J. MNT II: 548. 2-3. vsz: Bukovina, AP 2582/b.

471. Erdély kivételével az egész nyelvterületen elterjedt, apróbb dallamváltozatokkal. Karácsonyi kánta, esti ének. D-Sz: Csokva (Borsod), Kodály Z., MTA 184130/1. tip. 4-5. vsz.: Borsod, MNT II. 555. (5. vsz. ered: Ó, te dudás…) A: Bács-Bodrog, MNT II: 553. B: Abaúj-Torna, MNT II: 554. C: közismert, vö. Csongrád, MNT II: 551.

472. Az Északon elterjedt „Révész”-család kivételes mellékalakja. D-Sz: Balogpádár (Gömör), Kodály Z., MNT II: 437. 3-4. vsz: Gömör, MNT II: 436.

473. A tonálisan igen érdekesen szétágazó újévköszöntő dallamról MNT II: 1-16. ad képet. D-Sz: Nagyszalonta (Bihar), Kodály Z., MNT II: 1. A 6. ütem 3. hangja Arany J. kézirata alapján (MNT II: 3.) már Kodály közreadásában. 4-6. vsz: Veszprém, MTA 130540/1. tip. Köszöntő: Baranya, MTA 130540/1. tip.

474. A regölésről lásd MNT II: 776-876. D-Sz: Orosztony (Somogy), Olsvai I. Lemezen: HF-II: IV/B/1.

475. Kizárólag a Nyitra vidéken, lásd MNT II: 91-95. D-Sz: Menyhe (Nyitra), Manga J., MNT II: 95. Az 1. szövegsorhoz lásd MNT II: 91. „A lányoknak” 1. hang ered: f.

476. Dunántúlon, lásd MNT II: 102-110, vö. 142-148. Példánk ez alakban Kodály Z. összeállításának látszik, kiindulva a Csehi (Nyitra), Kodály Z., MNT II: 102. adatból. A: Zala, AP 7015/a., vö. MNT II: 135. oldal. II. szöveg: Szatmár, Lt 20052, vö. MNT II: 142.

477. A Nyitra vidéken, lásd MNT II: 136-139, vö. 126. D-Sz: Bed (Nyitra), Kodály Z., MNT II: 138.

478. A pünkösdölés különböző dallam- és szövegösszeállításokban, főleg Dunántúlon, lásd MNT II: 152-203. D-Sz: MNT II. 161. (Sopron) alapján, az I. szöveg régi énekeskönyvekből kiegészítve. Hanglemezen: HF-I: IV/A/6, itt a III. rész motívumismétlő szakasza kvinttel mélyebben.

479. -487. A ciklus-összeállítás rekonstrukció. Az egyes darabokhoz (valamennyi Nyitra megyéből; a számok MNT II.-re vonatkoznak):

479.: Ghymes, 230. és 232. 480.: Ghymes, 206. és Kolon, 214. (ritmus!).

481.: Kolon, 222. 482.: Zsére, 224. 483.: Menyhe, 228/II. 484.: Ghymes, 224. 485.: Ghymes, 244; refrén-változat: 245. 486.: Ghymes, 274. 487.: Csitár, 260., szöveg vége: 261.

488. Ritka dallamtípus Nyitra megyéből. D-Sz: Ghymes, Vikár L., AP 3469, vö. MNT II: 309.

489. Ritka közép-erdélyi névnapköszöntő dallamtípus. D: Magyaró (Maros-Torda), Makkai E.—Nagy Ö., MNT II: 928. Sz: 1-2., 6, 9. vsz: Békés, MNT II: 929, 3-5, 7-8. vsz: Maros-Torda, MNT II: 928.

490. Tonálisan erősen variálódó, főleg Dunántúlon élő köszöntő-típus, lásd MNT II: 901-924. D-Sz: Hagyárosbörönd (Zala), Paksa K., AP 7604/g. 2. vsz: Bihar Lt 10671, két versszakból. 3. vsz: Bihar, Lt 10666. 4. vsz: uo. Vers: Bihar Lt 10671. Vö. Vas, AP 931/b. A: Zala, MNT II: 903. B: Vas, Lt 15821. C: Bihar, Lt 10671. D: Zala, Lt 10673.

491. Ritka dallam: D-Sz: Erdőszentgyörgy (Maros-Torda), Vikár B., MNT II: 940.

492. Mintegy 10 erdélyi adat (+ további 10 rokon dallam). D-Sz: Gyergyócsomafalva (Csík), Molnár A., MF 1522/c.

493. Szék (Szolnok-Doboka), Lajtha L., hanglemezről HF-I: IV/A/8, vö. MNT II: 959.

494. D-Sz: Erdőszentgyörgy (Maros-Torda), Vikár B., MNT II: 897. 3-4. vsz: Maros-Torda, MNT II: 898 (ered: a múzsáknak víg tanyája),

495. D-Sz: Hódmezővásárhely (Csongrád), Péczely A., MNT II: 952. A: Kodály Z. kórusából (Horatius szövegére).

496. Középkori szekvencia-dallamból alakult, előbb egyházi használatú négysoros strófás típus, az országban sokfelé elterjedt névnapi köszöntőszöveggel. Galgahévíz (Pest), Bartók J., MNT II: 887.

497. Néhány adat, főként Alföldről. A Kodály által népszerűsített változat (néhány Békés, Csongrád, Arad megyei változat felhasználásával) a Nagyszalonta (Bihar), Kodály Z., F 462/b. adatra épül. A prózai szakaszt a következő helyről vettük: Arad, AP 5167/b.

498. Kevés számú adat, a többség a közöltnél kissé régiesebb. Zólyom (Zólyom), Kiss L., AP 7727/i.

499. Az éjjeliőr dallamok legismertebbje (több mint 200 adattal, főként Észak-Dunántúlról) az A és B változatnál közölt háromsoros középkori dallamból gyakran csak két sort őrizve 3-1 vagy 2-1 kadenciájú dúr alakban; néhány teljes háromsoros forma is. D: Menyhe (Nyitra), Kodály Z., Muz F 123/a. Sz: 1. vsz: Heves, AP 1863/j. és Veszprém, AP 3022/k, 2. vsz: Győr, AP 2780/k. 3. vsz: Veszprém, AP 1075/a és Pest, AP 1948/f. 4. vsz: Pozsony, AP 4790/g. 5. vsz: Pozsony, MTA, 186540. típ. 6. vsz: Pozsony, AP 2791/c. 7. vsz: Komárom, AP 2131/d. 8. vsz: Pozsony, AP 2771/a. A: Cantus Catholici 1651, RMDT I. 118. B: Bukovina, AP 6944/b. C: Pest, MTA 186540/1. tip. II. szöveg: RMKTXVII. század, 3. kötet, 24. sz. Ered. 1/1: ki valál; 1/2: fényes napnak szép hajnalán. 1/3: szép hajnalnak. 2/1: az te kontyodat. 2/2: ne mondjad te gondodat.

500. A próza-szöveg MNT IIIA: 3. old. (Mátyus P.: Násznagyok kötelessége, 1781.), részletek. D: Menyhe (Nyitra), Manga J., MNT IIIA: 178, vö. 176: 2. vsz. és 179. Sz: Menyhe (Nyitra), Kodály Z., MNT IIIA: 1. válogatva, értelemszerű sorrendben; 3. vsz. ered: hogy őtet.

501. A próza-szöveg MNT IIIA: 11. oldalról („Rövid rajzolatja a paraszt lakodalomnak Gömörben”, 1827). D: Menyhe (Nyitra), Kodály Z., MNT IIIA: 8. Sz: 1-2. vsz. ugyanonnan, 3. vsz. Béd, MNT IIIA: 10. 4. vsz: Menyhe, MNT IIIA: 13. A lakodalmas szövegekbe végig azonos névpárt helyettesítettünk.

502. D: Menyhe (Nyitra), Manga J., MNT IIIA: 40. Sz: 1-2. vsz. MNT IIIA: 23. és 24. adatból (Vicsápapáti — Nyitra és Lédec — Bars, Kodály Z.). 3. vsz: Pográny (Nyitra), Kodály Z., MNT IIIA: 26., 2 versszakból. 5-6. vsz: Menyhe (Nyitra), Kodály Z., MNT IIIA: 32. 7. vsz. szövege és dallamváltozata: Csitár (Nyitra), Kodály Z., MNT IIIA: 39.

503. Kb. 20 Kolozs vidéki adat. Szék (Szolnok-Doboka), Lajtha L., MH 3959/c, MNT IIIA: 67.

504. Abaúj, Zemplén megyékben kedvelt lakodalmi dal (kb. 20 adat). D: Pusztafalu (Abaúj-Torna), Kiss L., AP 676/a. Sz: 1-2. vsz: Abaúj-Torna, MNT IIIA: 111. 3-6. vsz: Abaúj-Torna, MTA 161680. típusban. 7. vsz: Abaúj-Torna, Lt 19365. 8. vsz: Zemplén, MTA 161680. típusban.

505. Északkeleten ismert kétsoros típus (20 adat). D: Tornyosnémeti (Abaúj-Torna), Szendrei J., MTA 182450. típ. Sz: 1. vsz: Hollóháza (Abaúj-Torna), Sztareczky Z., MTA 182450. típ. 2-5. vsz. a főadatból. 6. vsz: Abaúj-Torna, AP 3496. A dallam ut. sor 5. hang ered: é.

506. Szépkenyerűszentmárton (Szolnok-Doboka), Lajtha L., MNT IIIA: 214.

507. Magyargyerőmonostor (Kolozs), Bartók B., Muz F 810/b. VPt 379.

508. Pográny (Nyitra), Kodály Z., MNT IIIA: 224.

509. Menyhe (Nyitra), Manga J., MNT IIIA: 570.

510. Dallam, mint 500. számnál. Szöveg válogatva MNT IIIA: 945-6. oldalról.

511. Szék (Szolnok-Doboka), Lajtha L., HF-I: IV/B/5/b. Vö. MNT IIIA: 230.

512. Bozzai (Vas), Kerényi Gy., MNT IV: 505. old.

513. Az Árgirus-dallam, mint vőfély-szöveg „tónusa”, Erdélyből. D: Szárhegy (Csík), Kodály Z., MNT IIIA: 257. Sz: 1, 7, 8. vsz: Csík, MNT IIIA: 255. 2-5. vsz: Csík, MNT IIIA: 258. 5. és 9. vsz: Csongrád, MNT IIIA: 256. (a 9. két vsz.-ból).

514. Hugyag (Nógrád), Kiss L., MNT IIIA: 238. A 3. vsz. vö. Nógrád, Lt 1168.

515. A palóc sirató-típus. Bodony (Heves), Rajeczky B., MNT IIIA: 289, a befejező szakasz ugyanonnan, 290. sz.

516. A Révész-dallamkör Nyitra megyei típusa, 4-5-6 soros formában, lakodalmas használatban. (A jász vidéken nyitrai telepesektől:) D: Jásztelek (Jász-Nagykun-Szolnok), Deák F., MNT IIIA: 261. Sz: 1. vsz: Nyitraegerszeg (Nyitra), Manga J., MNT IIIA: 260, többi vsz. a főadatból.

517. Nyitra vidéki típus, szintén a Révész-dallamkörből. Menyhe (Nyitra), Manga J., MNT IIIA: 273, egyszerűsítve.

518. Igen elterjedt kvintváltó dallam, csaknem mindig lakodalmas szöveggel, főként Dunántúlról, lásd MNT IIIA: 313-376. D: Nemespátró (Somogy), Seemayer V., MNT IIIA: 316. Sz: 1. vsz. eleje Bács-Bodrog, MNT IIIA: 313, a vsz. vége és a 2. vsz. a főadatból.

519. Forrófalva (Moldva), Veress S., MNT IIIA: 383.

520. Bukovinai típus, kevés adattal. Andrásfalva (Bukovina) — Kakasd (Tolna), Kiss L., AP 734/d. 3. vsz: Bukovina, Lt 18655.

521. A prózai szövegek MNT IIIA: 461. oldal (Edvi Illés P.: A magyar parasztok lakodalmi szokásaik, 1827.) alapján. „Az első tál étel…”: 414. szám. — A „fogásnóta” a volta-csoport különleges alakja (vö. 528.), csak Nyitrából. Nyitraegerszeg, Vikár L., AP 1696/e; szövegelhagyással. (Esetleg más ételekre is átkölthető lenne.)

522. XVIII. századi melodiáriumokban is megtalálható régies kisambitusú dallam; csak Erdélyből néhány adat. Csíkmenaság (Csík), Jagamas J., MNT IIIA: 426. Válogatott versszakok, módosított sorrendben, teljes szöveget lásd MNT-ban.

523. Csak Nyitrából, néhány adat. Béd (Nyitra), Rajeczky B., MTA 185260. típusban.

524. Dúr pentachord kanásztánc típus, igen elterjedt, különböző tánc- és köszöntő szövegekkel. Zsitvabesenyő (Bars), Manga J., MNT IIIA: 800.

525. Kolon (Nyitra), Kodály Z., MNT IIIA: 473. 1-7. vsz: Pincehely (Tolna), Szabolcsi B., MNT IIIA: 476. 8. vsz: Felsőrás (Gömör-Kishont), Kodály Z., MNT IIIA: 475, de 3. sora uo. 474-ből. 9. vsz. a főadatból.

526. Csak néhány erdélyi adat. Gyergyószentmiklós (Csík), Kodály Z., VPt 72.

527. Pszalmodizáló tipus. Nyárádköszvényes (Maros-Torda), Bartók B., MF 1295/b. Szövegét némileg igazítottuk, következetlenségeit javítottuk.

528. A Révész-dallamkör volta-ágának legismertebb típusa, Nyitra vidékről, s más — irodalmi jellegű — szöveggel is Erdélyből. Vö. MNT IIIA: 439-468. A közismert, tankönyvekben is terjesztett változat alapja a Kodály által Nyitraegerszegben gyűjtött dallam (MNT IIIA: 445). Szövegét a nyitracsehi változatból vettük, uo. 447. sz., az 5. verset enyhítve. II. szöveg: 1-4. vsz: Nyitra, MNT IIIA: 448; 5. vsz: Bukovina, uo. 451, 6-7. vsz: Nyitra, uo. 456. III. szöveg: Hont, MTA 1616800. típusban. A: Győr, AP 5159/k. B: Komárom, MF 801/c. C: Nyitra, MNT IIIA: 447. D: Bukovina, uo. 451.

529. Már a XVII. században följegyzett dallam, Erdély kivételével az egész nyelvterületen elterjedt, vö. MNT IIIA: 518-558. D: Jásztelek (Jász-Nagykun-Szolnok), MTA 190190. típusban. Szövegét Szendrei J.—Dobszay L.—Rajeczky B.: XVI-XVII. századi dallamaink a népi emlékezetben, II. 132. old. összeállítás szerint közöljük. A dallam változatait lásd ugyanitt I. 170-171. old.

530. A szokás-ismertetéshez és a próza-szöveghez lásd MNT IIIB: 87. old. A dallam az egész országban elterjedt halottas-ének paródiája. D-Sz: Algyő (Csongrád), Péczely A., MNT IIIB: 120. A 3. sor utolsó hangját (ered: f) a típus egésze alapján javítottuk; a 2. vsz. 1. sorában a 12-es szótagszám érdekében betoldottuk a „hosszú” szót.

531. Csitár (Nyitra), Kodály Z., MNT IIIB: 29. A: Zsére (Nyitra), Kodály Z., MF 1138/e, Lt 2529. B: Nyitra, MTA 162150. típusban. C: Nyitra, MNT IIIB: 30. D: Bars, uo. 31. E: Bars, Lt 2620. II. szöveg az A-változatból.

532. Szórványosan az egész országból; lakodalmi és mulató. XVIII. és XIX. századi gyűjteményekben is. D-Sz: Kisölved (Hont), Kodály Z., Lt 17791. A prózaszövegek MNT IIIA: 645-6. oldalról válogatva.

533. Egyik legelterjedtebb lakodalmi dallamunk; menyasszonyfektető ill. gyertyástánc; kanász- és voltaritmusban. D-Sz: Mohi (Bars), Kodály Z., MNT IIIA: 649. A 2. vsz. más változatokból kiegészítve. 3. vsz: Hont, uo. 652. A: Pest, MTA 110310/1 /a. típusban. B: Nógrád, uo.

534. Ritka, régi Nyitra vidéki dallam. Menyhe (Nyitra), Manga J., MNT IIIA: 6. Vö. Kodály MNz: 68-69. old.

535. Lédec (Bars), Manga J., MF 3282/c. A refrén kibővítése: Nyitra (Kolon), Lt 12753. Ered: csókold meg a rózsám; nyilván tévedés.

536. Ritka dallam. Kárásztelek (Szilágy), Víg R., AP 4724/a. Ritmus vö. ugyanonnan AP 4717/c.

537. Lázi (Veszprém), Borsai I., vö. MNT IIIA: 887 (és 885-6), 2-3. vsz. uo. 888.

538. Nemespátró (Somogy), Seemayer V., VPt 93. Hanglemezen a Nyitra vidéki lakodalmas anyag részletei: HF-II: IV/B/4. Hont megyei és erdélyi lakodalmas dallamok: HF-I: IV/B/4,5.

539. XVI. századi dallam (vö. Sz-D-R XVI-XVII: I. 144-145. II. 69.). A közölt dallam hanglemezről: HF-IFMC: B/17. E dallammal csak Erdélyben.

540. Illyés István halottas énekeskönyvéből (XVII. század vége). Lásd Sz-D-R XVI-XVII: I. 26-27. II. 11.

541. Sirató-eredetű XVI. századi halottas ének, az egész országban igen elevenen él. Itt erdélyi változata. Vö. Sz-D-R XVI-XVII: I, 128-129. II. 63. Lásd ott a d példát; szövege Kájoni J. Kancionáléból (1719) kiegészítve.

542. Kisfalud (Sopron), Lajtha L., Lajtha: Sopronmegyei Virrasztó Énekek, 3. Szöveg uo. 1. sz., javítva Vitnyéd (Sopron), Lt 12844. alapján.

543. Lövéte (Udvarhely), Vikár L., Sz-D-R XVI-XVII: I. 182-3. és II. 84. Szövege Kájoni J. Kancionálé szerint kiegészítve.

544. Zsére (Nyitra), Kodály Z., MNT V: 9.

545. a: A XV. század végi Budai Psalteriumból, a kezdő kvartugrás a Nagyszebeni Vigíliáléból. b: Balázsfalva (Kisküköllő), Borsai I., AP 5848.

546. Országos Széchenyi Könyvtár Cod lat 534 töredékről, dallama vö. RMDTII. 152.

547. A Huszár—Gál-féle énekeskönyv nemrégen előkerült példányáról, vö. RMDT I. 124. (Eperjesi Graduál). Szöveg kis igazításokkal: RMKT I. 1921. 220. és 480. oldal.

548. Szöveg: RMKTI.1921. 491. old., kis igazításokkal. Dallamul az Illyés Soltári Énekekben lejegyzett, de középkorra visszavezethető RMDT I. 23/I.-et adjuk, az utolsó sor belső ismétlését elhagyva.

549. Szövegét RMKT I.1921: 236. alapján adjuk, csekély igazítással. Dallam RMDT I. 44. szerint, de a népi hagyomány alapján módosítójelek és ritmus kidolgozásával. Sz-D-R XVI-XVII: I. 34-35.

550. RMDT I. 4., kulcsrakása azóta egyértelműen tisztázódott.

551. Szent László himnusz, valószínűleg XII. század végi nagyváradi kompozíció. D: Budai Psalterium (XV. század vége), Sz: ugyanott és az esztergomi Breviariumban. Fordítás: Csanád Béla. Hanglemezen: Magyar Gregoriánum — V: B/8.

552. A Zsigmond-kori többszólamú töredékről (Országos Széchenyi Könyvtár); kiadva Népzene és Zenetörténet I. (Rajeczky B.). Magyar szöveg Kájoni J. Kancionáléjából. Hanglemezen: Magyar Gregoriánum IV: B/7.

553. A Zsigmond-kori töredék és egy XV. század végi Kassai Töredék összevetésével; lásd Népzene és Zenetörténet I., Magyar Zenetörténeti Tanulmányok 1968, 134. Hanglemezen: Magyar Gregoriánum V: B/7.

554. A XVI. század elejéről való (Gyöngyös)-Patai Graduáléból; kiadatlan. Hanglemezen: Magyar Gregoriánum II: A/6.

555. D: Batthány Graduál (vö. Népzene és Zenetörténet III: 153.), utolsó sorában egy hajlítás a középkori változat alapján törölve. Középkori dallam-alakot lásd Rajeczky B.: Melodiarium… 65. Az I. szöveg szintén a Batthány Graduál alapján. A II. szöveg a Breviarium Strigonienséből, fordítás Döbrentei-kódex alapján (RMKT I. 1921. 126.), apróbb igazításokkal (2. sor első sora eredetileg: Immár új jászol fénylik; a latin alapján javítottuk).

556. D: Tinódi Krónikájából; RMDT I. 52., vö. Sz-D-R XVI-XVII: I. 40-41, II. 18. Szövegválogatás a Tinódi-Krónika facsimile kiadásából; az énekelhetőség érdekében csekély igazításokkal. A: Borospataka (Csík), Kallós Z., hanglemezről HF-I. III/B/4/a. II. szöveg ugyaninnen.

557. D: Tinódi Krónikájából; RMDT I. 56. Szöveg-válogatás, mint 556.

558. D: Tinódi Krónikájából; RMDT I. 40. Szöveg-válogatás, mint 556.

559. A Kádár-história dallamáról lásd Sz-D-R XVI-XVII: I. 38-39, II. 17, vö. RMDT I. 50. és jegyzetei. A dallam hanglemezről HF-IFMC: A/11., vö. HF-II. I/A/l (Bukovina). Versszakok innen válogatva, 1. sor a többi változat alapján javítva, 2. vsz. sorai megcserélve. A II. szöveg válogatás Ilosvai Selymes Péter, a III. Arany János Toldi-jából.

560. A híres „Árgirus” dallam zenetörténeti és népzenei adatairól lásd RMDT I. 235. és Sz-D-R XVI-XVII: I. 92-93, II. 44. Két formában adjuk, e szám alatt katona-búcsúzó szöveggel, a következőben egyszerűbb variánssal históriás-szöveghez kapcsolva. D-Sz: Istensegíts (Bukovina), Kodály Z., VPt 349. Vö. még az 513. számmal! A: Klézse (Moldva) — Egyházaskozár (Baranya). Domokos Pál P.—Rajeczky B., 1954. F 201 A/b.

561. D: Ghymes (Nyitra), Kodály Z., Muz F 1144/e. (Koldusének-szöveggel.) Hozzá kapcsoltuk a Gyergyai-féle Árgirus-história válogatott versszakait (néhol csekély igazítással), vö. Széphistóriák — Magyar Helikon, 1975.

562. D-Sz: Hofgreff-gyűjtemény (1553 körül). RMDT I. 15.

563. A dallam históriás-eredetéről lásd Sz-D-R XVI-XVII: I. 22-25. és II. 9. D: Nemespátró (Somogy), Vikár L., Lt 3349 (ered. koldusének, ill. kásapénz-szedő lakodalmi). Sz: Bartalus I. gyűjteményéből, Mezőkövesdről.

564. XVI. századi halottas-ének dallama, följegyezve a Kolozsvári Énekeskönyvben (1744), vö. RMDT. I. 100/1. Népzenei életéről: Sz-D-R XVI-XVII: I. 94-95, II. 45. A hozzáadott szöveg: RMKTXVII. század I. 14. 1/4 ered: falukon, városokon. A dallam halottasként ma is élő az egész nyelvterületen. A ritmust e népi gyakorlat alapján adtuk.

565. Énekeskönyvi formáját a Cantus Catholiciből (RMDT I. 189.) az A-variánsban adjuk; a II. szöveg is innen. Halottasként ma is él a Dunántúlon és az Alföldön, vö. Sz-D-R XVI-XVII: I. 82-83, II. 39. D: Mélykút (Bács-Bodrog), Kiss L., AP 4623/f. Szövegként ad notam jelzések alapján hozzákapcsolva: Kájoni J. Kancionálé 1719: 554, Illyés Halotti Énekek alapján javítva; ut. sor ered: ha csak egy órában.

566. Balassi Bálint: Valedicit… verséhez a XVI. századra visszavezetett, korában igen sok dallamhoz társuló tizenkettest adjuk: RMDT I. 23/I (Illyés I. 1693-as zsoltár-énekeskönyve szerint). Ritmus a rokon népi változatok szerint, vázlatosan (vö. Sz-D-R XVI-XVII: I. 32-33, II. 14.).

567. Illyés I. zsoltár-énekeskönyvében található lejegyzés szerint, lásd RMDT I. 103/1, de ritmus egyszerűsítve a ritmus-típus szerint.

568. D: Kájoni-kódex (1650 körül) szerint, lásd RMDT I. 18/II. Ritmusa a ritmus-típusnak megfelelően. A népzenében is igen elterjedt XVI. századi dallam, lásd Sz-D-R XVI-XVII: I. 30-31, II. 12.

569. D: Kórógy (Szerém), Kiss L., lásd a történeti dallamalakkal együtt (RMDT I. 196.) Sz-D-R XVI-XVII: I. 84-85, II. 40. További versszakok Kájoni J. Kancionálé szerint, válogatva.

570. A dallam történetéről: RMDT I. 225. Népzenei kapcsolatairól: Sz-D-R XVI-XVII: I. 88-89, II. 42. D: Nyitragerencsér (Nyitra), Kiss L., az idézett mű dallamtáblázatából. A hozzá kapcsolódó szövegek többsége halottas, az általunk adott: Váradi Énekeskönyv, 1566: 161-165. oldal.

571. Cantus Catholici 1651, lásd RMDT I. 196/I. Népzenei (erdélyi) adatairól Sz-D-R: XVI-XVII: I. 90-91, II. 43. 2-6. versszakát Kájoni J. Kancionáléja alapján adjuk, a 6. versszakot három versből összevonva.

572. D: Kolon (Nyitra), Kodály Z., MTA 160800. típus, szöveghez ugyanitt: Béd (Nyitra), Kodály Z. XVI. századi vonatkozásaihoz: RMDT I. 236. jegyzete.

573. Az 568. ének bővített dallamváltozata. D: Lövéte (Udvarhely), Forrai M., lásd Sz-D-R XVI-XVII: I. 30-31, II. 12-13. A szövegalkalmazáshoz lásd ugyanitt I. 32-33. és II. 13-14. is! Sz: RMKT XVII. század, 3. kötet, 276/VI, de két helyen V. és IV. változatból javítva. A: Pálóczi Horváth Á. 1813 (RMDT I. 237.). B: Verőce, AP 3667/e. C: Jász-Nagykun-Szolnok, Lt 16573. D: Somogy, Lt 11425.

574. D-Sz: RMDT I. 28. (Cantus Catholici 1651 dallama és Nagybánkai Mátyás szövege alapján). Vö. Szabolcsi B. MZK Pt 19.

575. RMDT I. 234.

576. D: Cantus Catholici 1651, lásd RMDT I. 138. (Népzenei emlékeihez lásd Sz-D-R XVI-XVII: I. 62-63., II. 30.) I. szövege az eredeti Tritonius-ódagyűjteménynek megfelelően (RMDT I. 523. oldal), magyar fordítás közölve: Horatius Noster, Officina 1935. II. szöveg: Berzsenyi D. A: a főalak metrikus változata. B: Kolozsvári Énekeskönyv, RMDT I. 138/II.

577. Honterus János: Odae cum harmoniis, Brassó, 1548. Egyszólamban: főalak, harmonizálva: A-változat. Lásd RMDT I. 192/III. A Honterusnál szereplő Horatius-versszakon kívül Berzsenyi híres ódájának szövegét kapcsoltuk hozzá.

578. Illyés I. Soltári Énekek, 1963. RMDT I. 211. Az A-változat az eredeti Tritonius-féle harmonizált forma, RMDT I. 211/III. Berzsenyi versét kapcsoltuk hozzá szövegül.

579. Szenczi Molnár Albert fordításainak kiadása: RMKT XVII. század VI. kötet. Dallam ugyaninnen.

580. Lásd 579.

581. RMDT II. 248. Vö. Szabolcsi B. MZK Pt 36. A 3. ütem 1. hang ered. f. A: Csíkvacsárcsi (Csík), Bartók B., VPt 345.

582. Alsóbalog (Gömör), Kodály Z., MTA 110490. típusban.

583. Az ország egyes vidékein ma is élő szaffikus karácsonyi ének. Kolozsvári Énekeskönyv 1744. RMDT II. 319. Népzenei adatokról: Sz-D-R XVI-XVII: II. 214-215, II. 95.

584. Pürkerec (Brassó), Kallós Z., AP 8181/e, A: Eperjesi Graduál 1636. RMDT II. 39/I.

585. Szentlászló (Verőce), Kiss L., AP 1827/a. A 3. sor a többi változat alapján javítva. Vö. MNz: 71. old.

586. XVII. századi halottas ének variánsa bujdosó szöveggel. Halottasként országosan elterjedt, lásd Sz-D-R XVI-XVII: I. 128-131, II. 63. D-Sz: Gyergyóújfalu (Csík), Bartók B., Muz F 1042/b, VPt 347. Szöveget kissé modernizáltuk.

587. Lédec (Bars), Kodály Z., VPt 62, szövegek ugyaninnen.

588. Igen elterjedt XVII. századi ének, Erdélyben főként a Bátori-szöveggel, az országban halottasként. A történeti dallamalak (A-variáns) a Cantus Catholici 1651-ből, lásd RMDT II. 98. a néphagyományban simább ritmussal és dallammal) Sz-D-R XVI-XVII: I. 142-143, II. 68. A közölt adat Csíkrákos (Csík), Sárosi B., im. 142. old. c) példa alapján; a szöveghez: ugyanitt II. 138-140. oldal. Hanglemezen HF-I: II/A/3.

589. Cantus Catholici 1651 (diminuált ritmussal adjuk); RMDT II. 147. Az 5. versszakot kettőből vontuk össze.

590. RMKT XVII. század 1., 55. szám; 3. vsz. harmadik személyből értelemszerűen első személybe; kevéssé érthető első sora igazítva.

591. Szórványosan adatolt a Felvidékről és Dél-Alföldről. Nagyszalonta (Bihar), Kodály Z., VPt 369. A: Szatmár, „Gilicemadár” 74. Hanglemezen: HF-I: II/A/4.

592. Kisvisnyó (Gömör), Kodály Z„ MTA 130190/3. típusban. Szövegkiegészítés ugyanitt Tyukod (Szatmár) adatból. 4. vsz. ered.: „Ha. bánsz…”.

593. Kilyénfalva (Csík), Bartók B., Muz F 1036/b, VPt 288; ritmusa a többi változatra való tekintettel augmentálva. A: Szatmár, ugyanott. B: Udvarhely, ugyanott. C: BarthaXVIII: 31. II. szöveg a B, III. szöveg a C adatból (egy javítással).

594. Tyukod (Szatmár), Lajtha L., MH 2737/b; 5. hang eredetileg: b, az elterjedt változat és a többi variáns alapján igazítva, ugyanígy a 2. sorban. 2-4. vsz. Káldy Gy. Kuruc dalok-ból. A: „Dávidné Soltári”, 1791, ritmus a típus alapján. B: Tóth István gyűjtemény 1828-32. Mindkettő Szabolcsi B. MZK Pt 61.-ről.

595. Az 592. dal egyedi mellékalakja. Tura (Pest), Bartók B., VPt 372.

596. Vietorisz-kódex, 1680 körül. RMDT II: 173. A 11. hang ered: á; ritmus egyszerűsítve, a mai szokásokhoz igazítva. Szöveg RMKT XVII. század, I. 64. sz. alapján.

597. Szabolcsi B. MZK Pt 35, vö. RMDT II. 118. (Vietorisz-kódex). Szöveg RMKT XVII. század III. 102/I-IV összevetésével. A ritmust kevés simítással Szabolcsi alapján adjuk.

598. Szabolcsi B. MZK Pt 33., RMDT II. 251 (Vietorisz-kódex). Szöveg: RMKT XVII. század III. 219.-ből összeállítva.

599. XVIII. században feljegyzett, stílusa alapján valószínűleg XVII. századi darab. Bartha XVIII: 16. sz. Népzenei változat MNT IIIA: 476. A ritmust ennek alapján adjuk.

600. Vietorisz-kódex; Szabolcsi B. MZKPt 35., RMDT II. 140. Variáns és szöveg: Bartha XVIII: 128.

601.-602. Esterházy Pál művei Szabolcsi B. MZK Pt 59. és 48. old.-ról közölve. Az előbbi szövegeit az ismert himnuszból idézzük.

603. Csomasz Tóth K.: Maróthy György és a kollégiumi zene. Budapest, 1978. 150. oldal.

604. A Sárospataki melodiáriumból. Kiadás: Csomasz Tóth K. id. m. 208. old. Szöveg: Bartha XVIII: 114. sz.

605. Kulcsár-melodiárium, 1770. Bartha XVIII: 1. sz. A kétféle hangnemi értelmezést népzenei változatai sem döntik el; ritmusát viszont aszerint adjuk.

606. Kovács Ferenc kézirata, 1777-1801. Bartha XVIII: 83. sz.

607. Szabolcsi B. MZK Pt 14. old., Bartha XVIII: 69. Szöveg: Pálóczy Horváth Á.: 130.

608. Erdélyi dallam (mintegy 20 adat), stílus alapján sorolható e dallamkörbe. D: Csíkmenaság (Csík), Kolossa T., MSz 3878. Sz: 1-3. vsz: Csíkrákos (Csik), Sárosi B., MTA 185390/3. típusban. 4. vsz: Bukovina, AP 1353/a. A-variáns és II. szöveg: Lövéte (Udvarhely), Vikár B., MF 403/b.

609. XIX. századi gyűjteményekben (és néhány népi adat). Tóth István kéziratából, 1832, némileg egyszerűsítve, Limbay 681. hozzávetésével. Csokonai Vitéz Mihály szövegével.

610. Szkárosi-Járdánházi melodiárium, 1787-1792. Bartha XVIII: 115. Ritmizálva adjuk.

611. Szkárosi-Járdánházi melodiárium, 1787-1792. Bartha XVIII: 84. Szöveg részben az ott közölt variánsokkal. Ritmizálva adjuk.

612. XIX. századi gyűjteményekből és dunántúli népi gyakorlatból kb. 30 adat. D: Halászi (Moson), Paulovics G., AP 6768/j; balázsoló szöveggel. A Verseghy-szöveg egy dallamváltozatához, lásd Szabolcsi B., MZK Pt 72., vö. Almási S. Magyar Dalnok, 1834: II. 9.

613. Kulcsár-melodiárium, 1775-1785. Bartha XVIII: 62.

614. Zalata (Hont), MNT IIIA: 108. Sz: Tóth István gyűjtemény 1832. 3. vsz: Baranya, Lt 12638. 4. vsz: Somogy, AP 2085/d.

615. Novák-melodiárium, 1791. Bartha XVIII: 39. Átritmizálva adjuk.

616. Szkárosi-Járdánházi melodiárium 1787-1792. Bartha XVIII: 79. Ritmizálva adjuk.

617. Szabolcsi B. MZK Pt 73, Bartha XVIII: 68. (Zemplényi-féle daloskönyv, 1780-90 körül.)

618. Bartalus I. gyűjteményében (21.) Pálóczi Horváth Á. Ötödfélszáz Énekek alapján. Ritmusát MF 93/a Siklód (Udvarhely) adat alapján adjuk.

619. Almási S. Magyar Dalnok 1834, II. 160.

620. Szabolcsi B. MZK Pt 74.

621. XIX. századi (és népi) adatok, nem nagy számban. Limbay gyűjt. 334. sz. Ritmus Vas megyei adat (Lt 17681) alapján. Az eredeti „Lórikám” nevet korhű másikkal helyettesítettük.

622. Szabolcsi B. MZK Pt 74.

623. Tóth István kézirata, 1832. Bartha XVIII: 106/b.

624. XIX. századi és népi adatok (20). D: Hódmezővásárhely (Csongrád), Bodon P., Lt 16732. Vö. Kerényi: 9. Sz: Limbay, 1882: 545.

625. Mintegy 20 adat az egész nyelvterületről s múlt századi gyűjteményekből. D: Újcsanálos (Zemplén), Lajos Á., „Este a fonóban” 1974. Sz: 1. vsz. Szabó József gyűjt. 121. sz. 2. vsz: Kiss L. kézirata, 1864-79: I. 255. Vö. Kerényi Gy.: 92.

626. XIX. századi gyűjteményekben, népszínművekben; egy népzenei adat is. D-Sz: Csíkszenttamás (Csík), Bartók B., VPt 254. Vö. Kerényi Gy.: 205.

627. Kerényi Gy.: 35.

628. Zombor (Bács-Bodrog), Kiss L., AP 4584/1. Országosan elterjedt. Vö. Kerényi Gy.: 67.

629. Szétágazó változatkörrel igen elterjedt múltszázadi műdal (kb. 100 adat). Vö. Kerényi Gy.: 18-19. D: Almási Sándor gyűjteményéből a Bartalus I. .-féle kéziratban I. 377. Csokonai szövege. Változat-csoportjai közül egy bővült alakot idézünk — A: Udvarhely, AP 4492/h.

630. Feljegyzései a XIX. század közepétől kezdve; ma is sokfelé népszerű. Kerényi Gy.: 71.

631. Kerényi Gy.: 81.

632. Népszerű, ma is emlékezetben tartott XIX. századi diákdal. D: Kiskunhalas (Pest), Szomjas Gy., Lt 10599, de 3. sora Lt 18547 sz. Komárom megyei, Lt 10598 sz. bukovinai adat (valamint közszájon forgó változatok egyezése) alapján adtuk. A szótagszám-változat az említett bukovinai adatból. Sz: 1-2. vsz: Kenesei gyűjt. 1911: VIII. 13. 3. vsz. ugyanonnan, a fönti bukovinai adatból vett 2. sorral. 4-5. vsz: Bukovina.

633. Kerényi Gy.: 206. A változat: Csongrád, MTA 120780. típusban.

634. Káldy Gy.: Kuruc dalok, 19. 2. vsz: Nógrád, Lt 10581. 3. vsz: Zala, Lt 10582. 4. vsz: Veszprém, Lt 10576. A XIX. századi gyűjteményekben inkább az itt 5-6. versszakként közölt szöveggel.

635. Közismert; MTA 190120. típus.

636. Kiss L,. kézirata, 1864-79; ritmus kissé egyszerűsítve. 2-3. vsz: Zala, Lt 2934. 4. vsz: Somogy, Lt 19023.

637. „Szunyoghné nótás könyve”. A 2-4. vsz. Limbay, az 5-6. Szabó József múlt századi gyűjteményéből. Vö. Kerényi Gy.: 110.

638. Limbay gyűjteményéből, 210. Augmentált ritmussal. II. szöveg: Zala, MTA 183480. típusban (e szöveg kivételes).

639. Hódmezővásárhely (Csongrád), Péczely A., MTA 183670/2. típusban. 4. vsz: Kórógy; ugyanott /3. altípus.

640. A főváltozat Szabó József gyűjteményéből, az A-variáns Egressy B. dallama.

641. Ábrányi Kornél: „Blaháné kedvelt dalai” alapján, de augmentált ritmusban. Csaknem mindegyik XIX. századi gyűjteményben szerepel. A 2. vsz. Limbay 133. sz. szerint.

642. Kerényi Gy.: 32. A népzenében is fenntartott népszerű múlt századi táncdal.

643. Kodály: Iskolai Énekgyűjtemény II. 630. szerint idézzük.

644. Szabolcsi B. MZK Pt: 85.

645. uo. 82.

646. uo. 111.

647. -650. A művek közkézen forgó gyakorlati kiadásai alapján.