Ugrás a tartalomhoz

A belgyógyászat alapjai 1.

Zsolt, Tulassay (2010)

Medicina Könyvkiadó Zrt.

A belgyógyászat alapjai 1.

A belgyógyászat alapjai 1.

Tulassay, Zsolt

2010-09-01

Kivonat

A belgyógyászat alapjait összefoglaló, tizennégy fejezetes munka az egyes betegségformulákat anatómiai megjelenésük szerint, szervekhez csoportosítva mutatja be.


Tartalom

Előszó a harmadik kiadáshoz
1. A belgyógyászati betegségek tünettana és vizsgálómódszerei
A belgyógyászat jellemzői
A belgyógyászat fogalma
A belgyógyász gondolkodásának sajátosságai
A belgyógyászat fejlődése
A belgyógyászati kórisme elemei
Találkozás a beteggel, az orvosi vizsgálat körülményei, a betegvizsgálat menete
A kórelőzmény (anamnézis)
Fizikális vizsgálat
A szív és a keringési rendszer vizsgálata
A szív és a keringési rendszer fizikális vizsgálata
A szív vizsgálata
A perifériás erek vizsgálata
Az arteria carotis-vertebralis rendszerének színes Doppler-ultrahangvizsgálata
A keringési szervek betegségeinek tünettana
A légzőszervek vizsgálata
Kórelőzmény, panaszok
A mellkas fizikális vizsgálata
Mellkasi folyadékgyülem szindróma
Pneumothorax
Atelectasia
Mediastinalis szindrómák
A has és a hasi szervek vizsgálata
A hasi betegségek kórelőzménye
A has fizikális vizsgálata
Az akut has fizikális vizsgálata
A máj és az epeutak vizsgálata
A lép vizsgálata
Az epehólyag vizsgálata
A hasnyálmirigy vizsgálata
A vese vizsgálata
A neuroendokrin rendszer és az anyagcsere vizsgálata
Az endokrin beteg fizikális vizsgálata
Az anyagcsere-betegségek kórisméje
A vérképzőrendszer vizsgálata
Kórelőzmény
Fizikális vizsgálat vérképzőrendszeri betegségekben
Hematológiai vizsgálatok
A mozgásszervek betegségeinek fizikális kórisméje és tünettana
A mozgásszervi betegségek kórelőzménye
A mozgásszervek fizikális vizsgálata
Neurológiai betegvizsgálat
A kórelőzmény és az előzetes kórisme
Pszichiátriai vizsgálat
Neurológiai vizsgálat
A nukleáris orvoslás in vivo kórjelző módszerei a belgyógyászatban
Általános ismeretek
Csontok-ízületek vizsgálata
Endokrinológiai betegségek vizsgálata
Szívbetegségek vizsgálata
Neuropszichiátriai betegségek vizsgálata
A tüdő és a légutak vizsgálata
Az emésztőrendszer vizsgálata
A vérképzőrendszer vizsgálata
Az urogenitalis rendszer vizsgálata
Gyulladásos folyamatok vizsgálata
Onkológia
Pozitronkibocsátó tomográfia (PET)
Molekuláris nukleáris orvoslás. Molekuláris képalkotás
Képalkotó eljárások a belgyógyászati kórismében
Röntgensugárral végzett belgyógyászati képalkotás
Mechanikus (hanghullámmal működő) képalkotás
Molekuláris szintű ábrázolás (Molecular imaging)
Kontrasztanyagok
Endoszkópos vizsgálatok
Laboratóriumi vizsgálatok a belgyógyászati kórismében
A laboratóriumi vizsgálat szakaszai
A belgyógyászati gyakorlatban leggyakrabban alkalmazott laboratóriumi vizsgálatok. Referenciatartomány, módszer, értékelés
Klinikai farmakológiai alapismeretek
A klinikai farmakológia meghatározása és tárgya
A gyógyszerek és a szervezet kölcsönhatása
A klinikai farmakológiai vizsgálatok
2. A genetikai tényezők szerepe a betegségek kialakulásában
A humángenetika alapjai
Az emberi genom
Többszörös szervi fejlődési rendellenességek
Kórelőzmény
Családfaelemzés
Fizikális vizsgálat
Általános laboratóriumi és képalkotó vizsgálatok
Különleges genetikai laboratóriumi módszerek
A megelőzés és kezelés lehetőségei
Kromoszóma-rendellenességek
Számbeli kromoszóma-rendellenességek
A mendeli szabályok szerint, monolocusos módon öröklődő betegségek
Autoszomális domináns öröklődésű betegségek
Autoszomális recesszív öröklődésű betegségek
X-kromoszómához kötött domináns öröklődésű kórképek
X-kromoszómához kötött recesszív öröklődésű kórképek
A mendeli öröklődési szabályoktól eltérő genetikai mechanizmusok
Mitochondrialis öröklődés
Mozaikosság
Uniparentalis diszómia, genomikai imprinting és az X-kromoszóma inaktiválódása
Nukleotid ismétlődések számának kóros növekedése
Daganatgenetika
Mutációk kórjóslati szerepe a daganatos betegségekben
Genetikai célpontok, a daganatkezelés új lehetőségei
A genetika és az orvosi gyakorlat
Gyakori felnőttkori megbetegedések
Genetikai tanácsadás
Genetikai tesztelés
Követéses gondozás a genetikai vizsgálat után
A genetikai tanácsadás és a genetikai továbbképzés
A génterápia lehetőségei
A genetikai kockázaton alapuló kezelési módszerek
Magzati kórisme
Genetikai adatvédelem, etikai, jogi szabályozások
3. Biológiai és környezeti hatások
A fertőző betegségek és kórisméjük
Bevezetés a fertőző betegségek fogalomkörébe
A fertőző betegségek laboratóriumi kórisméje
Szempontok a bakteriológiai vizsgálatok eredményeinek értékeléséhez
Klinikai szindrómák és kezelésük
Antimikrobás kezelés
Klinikai szindrómák
Hasi fertőzések
Sepsis
Nosocomialis fertőzések
Csökkent immunitású betegek fertőzései
Ismeretlen eredetű láz
Az antibiotikummal szemben ellenálló (rezisztens) kórokozók
Vírusfertőzések
Variola
Herpesvírusok
Fertőző mononucleosis – EBV-fertőzés
Cytomegalovirus-fertőzés
Coronavírus-fertőzések
Coxsackie-vírusok
Akut vírushepatitis
Chlamydia-fertőzések
Mycoplasma-fertőzések
Rickettsiosisok
Q-láz
Kiütéses typhus
Mycobacterium okozta fertőzések
A Mycobacterium tuberculosis komplex és a tüdő tuberculosisos megbetegedése
Nem tuberculosisos Mycobacterium-fertőzések
Gram-pozitív baktériumok okozta fertőzések
Staphylococcus-fertőzések
Streptococcus- és entero-coccusfertőzések
Diphtheria
Gram-negatív baktériumok okozta fertőzések
Enterobacteriaceae
Pseudomonas aeruginosa-fertőzések
Acinetobacter speciesek
Cholera
Legionellosis
Typhus abdominalis
Spirochaeták
Leptospirosis
Lyme-borreliosis
Anaerob baktériumok
Tetanus
Botulismus
Gázgangraena
Bacteroides speciesek okozta fertőzések
Gombák
Candidosis
Aspergillosis
Cryptococcosis
Ritkán előforduló mycosisok
Szisztémás mycosisok antifungalis kezelése
Protozoonosisok
Amoebiasis
Leishmaniasis
Toxoplasmosis
Parasitosisok
Hengerféreg-fertőzések
Mételyfertőzések
Szalagféreg-fertőzések
4. A szív betegségei
A szív betegségeinek tünetei és vizsgálómódszerei
A szív betegségeinek tünetei és fizikális vizsgálata
Elektrokardiográfia és mechanokardiográfia
Echokardiográfia
Nukleáris szívgyógyászati vizsgálatok
Terheléses vizsgálómódszerek
Komputertomográfia és mágneses magrezgés vizsgálat
A szív sokszeletes (multidetektoros) CT-vizsgálata
Diagnosztikus koszorúérfestés és angiográfia
A szív ritmus- és ingerületvezetési zavarai
Bradyarrhythmiák és szívritmus-szabályozó-kezelés
Tachyarrhythmiák
Kamrai tachycardiák és a hirtelen szívhalál
Ischaemiás szívbetegség
A koszorúér-betegség és a heveny ischaemiás szindrómák kialakulása: atherosclerosis és plakkrepedés (plakkruptura)
Az ischaemiás szívbetegség megjelenési formái
Stabil angina pectoris
ST-eleváció nélküli heveny koszorúér-szindrómák: instabil angina és nem Q-hullámú szívizominfarctus
ST-hullám-elevációval járó szívizominfarctus (STEMI)
A heveny ST-elevációval járó szívizominfarctus percutan koszorúér intervenciós kezelése
Percutan katéteres beavatkozások a szívgyógyászati klinikai gyakorlatban
A szív elsődleges betegségei
A szívműködés szabályozása
Genetikai eltérések szív- és érrendszeri betegségekben
Szívelégtelenség
Veleszületett és szerzett billentyűbetegségek
Cardiomyopathiák
Fertőzéses (infekciós) endocarditis
A pericardium betegségei
Szívtumorok és szisztémás betegségekhez társuló szívelváltozások
A műtétek szív- és érrendszeri kockázatának felmérése. A perioperatív kezelés szempontjai
A terhesség és a szív- és érrendszeri betegségek
A szív- és érrendszeri betegségek megelőzése és a szívbetegek rehabilitációja
Szívbetegség és sport
5. Hypertonia és érbetegségek
hypertonia
A hypertonia epidemiológiája
A hypertonia kóreredete és klinikai formái
A hypertonia tünetei
Eszközös vizsgálatok
A hypertonia szövődményei
A hypertonia kezelése
Érbetegségek
Az érbetegek vizsgálata
A mélyvénás rendszer betegségei
Varicositas
A nyirokrendszer betegségei
Beavatkozások perifériás érbetegségben
6. A légzőrendszer betegségei
A légzőszervi beteg vizsgálata
Kórisméhez vezető eljárások légzőszervi betegségekben
Képalkotó eljárások
Biológiai minta vételére alkalmas módszerek légzőszervi betegségekben
Légzésfunkciós vizsgálatok. A légzésfunkció zavarai
Vérgázelemzés
Légzészavarok ébrenlét és alvás alatt
Hypo- és hyperventilatiós szindrómák, kóros légzéstípusok
Alvás alatti légzészavarok
Alvásvizsgálat
Asthma bronchiale
Kórok
Kórtan, kórélettan
Epidemiológia
Kóreredet, a kórkép kialakulása
A korai és késői típusú asthmás reakció kialakulása
Az „instrinsic” asthma kialakulása
Idegi mechanizmusok szerepe asthmában
Klinikai tünetek
Osztályozás
Kórisme és elkülönítő kórisme
Az asthma szövődményei
Az asthma lefolyása, kórjóslata
Az asthma bronchiale kezelése
Hypersensitiv pneumonitis
Kórok és a kialakulás módja
Epidemiológia
Szövettani kép
Klinikai tünetek és osztályozás
Kórisme és elkülönítő kórisme
Kezelés
Tüdőgyulladás és tüdőtályog
Tüdőgyulladás
Tüdőtályog
Tuberculosis
Krónikus obstruktív tüdőbetegség
Epidemiológia
Kóreredet
Patológia
Kórfejlődés
Kórtan
Klinikai megjelenés
Kórisme
Kezelés
Bronchiectasia
Patológia és kóreredet
Klinikai tünetek és kórisme
Kezelés
Interstitialis tüdőbetegségek
Eosinophiliával járó tüdőbetegségek
Ismert eredetű eosinophil tüdőbetegségek
Ismeretlen eredetű eosinophil pneumoniák
Pulmonalis hypertonia
Kisvérköri hemodinamika és pulmonalis hypertoniák
A pulmonalis hypertonia meghatározása és formái
Elsődleges pulmonalis hypertonia
Tüdő thromboembolia
A thromboembolusok forrásai
Kóreredet, patofiziológia
Epidemiológia
Klinikai tünetek és fizikális jelek
A tüdő thromboembolia klinikai formái
A tüdőembolia ritkább formái
A tüdő daganatos megbetegedései
A tüdő rosszindulatú daganatai
A tüdő jóindulatú daganatai
A mellhártya, a mediastinum és a rekesz betegségei
A mellhártya betegségei
Ritka mellhártyadaganatok
A mediastinum betegségei
A rekesz működésének rendellenességei
Környezeti ártalmak okozta tüdőbetegségek
Foglalkozási eredetű tüdőbetegségek
Környezeti eredetű akut, toxikus légzőszervi ártalmak
A légszennyezés és hatásai
A tüdő sugárkárosodása
A légzési elégtelenség klinikai formái
I-es típusú, részleges vagy pulmonalis légzési elégtelenség
II-es típusú, teljes vagy légzésipumpa-elégtelenség
Kezelés
Akut respirációs distressz szindróma (ARDS)
Gyakoriság és kóreredet
Kóreredet, patofiziológia
Klinikai tünetek és kórisme
Kezelés
Immunhiányos betegek tüdőszövődményei
Immunhiányos betegek tüdő- fertőzései: általános ismeretek
Elsődleges immunhiányos állapotok tüdőszövődményei
Tüdőszövődmények humán immunhiány vírus (HIV) fertőzésben és szerzett immunhiányos szindrómában (AIDS)
Tüdőszövődmények csontvelő- és őssejtátültetés után
Szervátültetett betegek tüdőfertőzései
Daganatos betegek tüdőfertőzéses szövődményei
7. Az emésztőrendszer betegségei
Az emésztőrendszeri betegségek általános tünetei
Kórelőzmény, fizikális vizsgálat
Hányinger (nausea), hányás (emesis)
Hasmenés és székrekedés
Fogyás (cachexia)
Sárgaság
Emésztőrendszeri vérzés
Hasi fájdalom
Az emésztőrendszer endoszkópos vizsgálata
Az emésztőrendszer felső szakaszának endoszkópos vizsgálata
A vékonybél endoszkópiája
A vastagbél endoszkópiája
Endoszkópos retrográd kolangiopankreatográfia
A nyelőcső betegségei
A nyelőcső betegségeinek jellegzetes tünetei
Kórjelző módszerek
Szervi betegségek
Funkcionális kórképek
A gyomor és a nyombél betegségei
Anatómiai és kórélettani alapok
A gyomor és a nyombél organikus betegségei
Az emésztőrendszer felső szakaszának funkcionális betegségei. Funkcionális dyspepsia
A vékonybél betegségei
A felszívódás kórtana
A felszívódás zavara
Coeliakia
Vékonybél bakteriális túlnövekedési szindróma
Fehérjevesztő enteropathia
Rövidbél-szindróma (short bowel syndrome)
Whipple-kór
Gyulladásos bélbetegségek
Epidemiológia
Elkülönítő kórisme
Bélen kívüli (extraintestinalis) tünetek
Kezelés
Egyéb bélbetegségek
Diverticulosis
A bél motilitásának zavarai
A mesenterialis keringés zavarai
A végbél betegségei
A bélgázok kóroki szerepe
Heveny bélelzáródás
Kórélettani háttér
Klinikai tünetek
Fizikális lelet
Kezelés
Akut appendicitis
Kórélettan
Klinikai tünetek
Elkülönítő kórisme
Kezelés
A máj betegségei
A máj betegségeinek általános tünetei
Bilirubin-anyagcsere és hyperbilirubinaemia
Akut vírushepatitis
Toxikus és gyógyszer okozta hepatitis
Nem alkoholos steatohepatitis
Idült hepatitis
Idült alkoholos májbetegségek
A máj genetikai eredetű anyagcsere-betegségei
Májtátültetés
A máj keringési zavarai
Az epehólyag és az epeutak megbetegedései
Anatómiai és kórélettani háttér
Az epehólyag megbetegedései
Az epeutak betegségei
Az epeutak és az epehólyag funkcionális betegségei
A Vater-papilla betegségei
A hasnyálmirigy betegségei
Heveny hasnyálmirigy-gyulladás
Idült hasnyálmirigy-gyulladás
Autoimmun pancreatitis
Herediter pancreatitis
A hasnyálmirigy fejlődési eltérései
Az emésztőrendszer daganatai
A nyelőcső daganatai
A gyomor daganatai
Vékonybéldaganatok
Vastag- és végbéldaganatok
Májdaganatok
Hasnyálmirigy-daganatok
A hasnyálmirigy neuroendokrin daganatai
Az emésztőrendszer carcinoid daganatai
Az emésztőrendszer lymphomái
8. A vese és a húgyutak betegségei
A vesebetegek vizsgálata
Kórelőzmény
Fizikális vizsgálat
Főbb klinikai szindrómák
Laboratóriumi vizsgálatok
Bakteriológiai vizsgálat
Képalkotó vizsgálatok
Vesebiopszia
A folyadék- és elektrolit-háztartás zavarai
Oliguria, anuria, polyuria
Hypertonia vesebetegségekben
A veseműködés és a vérnyomás szabályozása
Vese eredetű hypertoniák
Immunológiai mechanizmusok vesebetegségekben
Humorális antitestekkel kapcsolatos vesekárosodás
Sejtes, antitesttől független, glomerularis károsodás
A glomerularis ártalom kimenetelét meghatározó tényezők
A glomerulonephritis immunpatológiai megjelenési formái
Glomerulopathiák szisztémás kötőszöveti betegségekben
Glomerularis károsodás fertőzésekben
Tumorhoz társuló glomerulopathiák
Glomerularis betegségek
Elsődleges glomerulopathiák
Heveny nephritis szindróma
Szisztémás betegségekhez társuló glomerulonephritisek
Diabeteses nephropathia
Tubulointerstitialis betegségek
Tubulopathiák
Interstitialis nephritis
Analgetikum-nephropathia
Idült pyelonephritis
Húgyúti fertőzés
A húgyúti fertőzések kialakulása
Hajlamosító tényező nélküli húgyúti fertőzések
Szövődményes húgyúti fertőzések
A húgyúti fertőzések szövődményei
A vese cystás és daganatos betegségei
Cystás vesebetegségek
Juvenilis nephronophtisis – medullaris cystás veseegyüttese
Medullaris szivacsvese
Veserák
Vesekövesség
A kőbetegség klinikai képe
Anyagcsere-vizsgálatok ismétlődő vesekőbetegségben
Az ismétlődő kalcium-vesekövek megelőző kezelése
Veseelégtelenség
Heveny veseelégtelenség
Idült veseelégtelenség
Vesepótló kezelés
9. Rövidítések

A táblázatok listája

1.1. 1.1. táblázat. A vérnyomást befolyásoló tényezők
1.2. 1.2. táblázat. A carotis-vertebralis rendszer színes Doppler-ultrahangvizsgálatának javallatai
1.3. 1.3. táblázat. A transcranialis Doppler-vizsgálat javallatai
1.4. 1.4. táblázat. Mellkasi fájdalommal járó betegségek
1.5. 1.5. táblázat. A centrális és perifériás cyanosis leggyakoribb okai
1.6. 1.6. táblázat. Szívelégtelenséghez vezető okok
1.7. 1.7. táblázat. Köhögéstípusok különböző betegségekben
1.8. 1.8. táblázat. Véres köpetet okozó betegségek és előfordulási gyakoriságuk
1.9. 1.9. táblázat. Gyorsan kialakuló, valamint idült nehézlégzéssel járó betegségek és társult tüneteik
1.10. 1.10. táblázat. Mellkasi fájdalmat okozó betegségek
1.11. 1.11. táblázat. Pleuralis folyadékgyülemet okozó betegségek
1.12. 1.12. táblázat. A mediastinalis térfoglalás jellemzői
1.13. 1.13. táblázat. Az anuria okai
1.14. 1.14. táblázat. Az oliguria okai
1.15. 1.15. táblázat. A polyuria okai
1.16. 1.16. táblázat. A hyperurikaemia okai
1.17. 1.17. táblázat. Az akut myeloid leukaemiák FAB osztályozása az immunfenotípus és a gyakrabban előforduló citogenetikai eltérései alapján
1.18. 1.18. táblázat. Az akut lymphoid leukaemia FAB osztályozása immunológiai, citokémiai és citogenetikai eltérések alapján
1.19. 1.19. táblázat. A thrombocyták vizsgálómódszerei
1.20. 1.20. táblázat. A coagulopathiák szűrővizsgálatai
1.21. 1.21. táblázat. Thromboemboliára hajlamosító öröklött és szerzett eltérések
1.22. 1.22. táblázat. A mozgásszervi betegségek és a fizikális lelet jellemzői
1.23. 1.23. táblázat. Ideggyöki károsodások fizikális jelei
1.24. 1.24. táblázat. A perifériás és a centrális eredetű vertigo elkülönítése
1.25. 1.25. táblázat. A legfontosabb saját- és idegenreflexek
1.26. 1.26. táblázat. A perifériás és centrális motoneuron sérülésének elkülönítése
1.27. 1.27. táblázat. A gerincvelői szegmentumok magasságának viszonya a csigolyákhoz
1.28. 1.28. táblázat. Az indikátorizmok gyöki sérüléseknél
1.29. 1.29. táblázat. A beszédzavarok osztályozása
1.30. 1.30. táblázat. Az aphasiák jellegzetességei
1.31. 1.31. táblázat. A beszéd vizsgálata
1.32. 1.32. táblázat. Metabolikus eredetű tudatzavarok
1.33. 1.33. táblázat. A nukleáris medicinában használt radioizotópok fizikai tulajdonságai
1.34. 1.34. táblázat. A leggyakoribb izotópdiagnosztikus vizsgálatok átlagos hatásos dózisegyenértéke növekvő sorrendben
1.35. 1.35. táblázat. Preanalitikai hibalehetőségek
1.36. 1.36. táblázat. A hypomagnesaemia tünetei
1.37. 1.37. táblázat. A hypophosphataemia okai
1.38. 1.38. táblázat. A hyperphosphataemia okai
1.39. 1.39. táblázat. A hypophosphataemia tünetei
2.1. 2.1. táblázat. Transzkripciós faktorok mutációival összefüggő néhány megbetegedés
2.2. 2.2. táblázat. Néhány autoszomális domináns módon öröklődő kórkép
2.3. 2.3. táblázat. Néhány autoszomális recesszív öröklődésű kórkép
2.4. 2.4. táblázat. Néhány X-kromoszómához kötött recesszíven öröklődő megbetegedés
2.5. 2.5. táblázat. Néhány mitochondrialis megbetegedés és a részletes leírásukat tartalmazó McKusick-katalógus száma
2.6. 2.6. táblázat. A kórosan nagyszámú trinukleotid ismétlődéssel (expanzióval) járó néhány fontosabb megbetegedés
2.7. 2.7. táblázat. Néhány daganat kezelésében alkalmazott monodonalis antitestek
3.1. 3.1. táblázat. Az aminoglikozidok javasolt szérumkoncentrációi napi egyszeri, illetve osztott adagolás esetén
3.2. 3.2. táblázat. Az antibiotikumok felosztása
3.3. 3.3. táblázat. Antibiotikumok szöveti eloszlása
3.4. 3.4. táblázat. Az fertőzéses gastroenterocolitis két formájának elkülönítése
3.5. 3.5. táblázat. A fertőzéses gastroenterocolitis gyakoribb kórokozói
3.6. 3.6. táblázat. A fertőzéses gastroenteritis megjelenési formái
3.7. 3.7. táblázat. A fertőzéses gastroenteritis célzott antimikrobás kezelése
3.8. 3.8. táblázat. A sepsis empirikus kezelésében választható antibiotikumok
3.9. 3.9. táblázat. Antibiotikum-kezelés kórokozók szerint sepsisben (az elsőnek választandó antibiotikumok)
3.10. 3.10. táblázat. Betegségkategóriák (Center for Disease Control Atlanta, USA)
3.11. 3.11. táblázat. AIDS-stádiumot jelző betegségek
3.12. 3.12. táblázat. Antiretrovirális gyógyszerek
3.13. 3.13. táblázat. Ajánlások HIV-fertőzött vérrel, vagy véres váladékkal történt expozíció esetén
3.14. 3.14. táblázat. Opportunista fertőzések megelőzése
3.15. 3.15. táblázat. Kórokozó-specifikus megelőzés
3.16. 3.16. táblázat. Kórkép-specifikus megelőzés
3.17. 3.17. táblázat. „Host” specifikus megelőzés
3.18. 3.18. táblázat. A Mycobacterium tuberculosis komplex közvetlen kimutatására alkalmas nukleinsav-megsokszorozó (amplifikációs) módszerek vizsgálati algoritmusa és az eredmények értékelésének szempontjai
3.19. 3.19. táblázat. Gyógyszerérzékeny kórokozó okozta tuberculosis összetett antituberkulotikus kezelési módjai tenyésztés-pozitív esetben
3.20. 3.20. táblázat. Az antituberkulotikumok adagolása
3.21. 3.21. táblázat. Parasitosisok kezelésére leggyakrabban ajánlott gyógyszerek
4.1. Az első szívhang (S1) = mitralis (M1) és tricuspidalis (T1) összetevővel
4.2. Második szívhang (S2) = aorta (A2) + pulmonalis (P2)
4.3. 4.1. táblázat. M-mód echokardiográfiával meghatározható adatok
4.4. 4.2. táblázat. A színkódolt Doppler-módszer előnyei
4.5. 4.3. táblázat. A transoesophagealis echokardiográfia javallatai
4.6. 4.4. táblázat. A szívgyógyászati kórisméhez használt radiofarmakonok
4.7. 4.5. táblázat. A terheléses vizsgálat ellenjavallatai
4.8. 4.6. táblázat. A terheléses EKG-vizsgálat javallatai
4.9. 4.7. táblázat. A terheléses vizsgálat megszakításának javallatai
4.10. 4.8. táblázat. A terheléses EKG-vizsgálat kapcsán figyelemmel kísért változók
4.11. 4.9. táblázat. A koszorúér-MDCT javallatai és ellenjavallatai
4.12. 4.10. táblázat. Az ischaemiás szívbetegség kórisméjében alkalmazható nem invazív vizsgálóeljárások összehasonlítása
4.13. 4.11. táblázat. Az angina pectoris súlyossági fokozatai (a Kanadai Kardiológiai Társaság ajánlása alapján)
4.14. 4.12. táblázat. Antiarrhythmiás gyógyszerek
4.15. 4.13. táblázat. Funkcionális vizsgálatok a koszorúér-betegség kórisméjében
4.16. 4.14. táblázat. A koszorúérbetegek veszélyeztetettségének megítélése különböző mértékek alapján
4.17. 4.15. táblázat. A koszorúérbetegek veszélyeztetettségének megítélése különböző mértékek alapján
4.18. 4.16. táblázat. A koszorúérbetegek veszélyeztetettségének megítélése különböző mértékek alapján
4.19. 4.17. táblázat. A koszorúérfestés elvégzésének javallatai stabil angina pectorisban
4.20. 4.18. táblázat. Teendők a stabil angina pectoris kezelésében
4.21. 4.19. táblázat. Az instabil angina tüneteivel kórházba szállított betegek kockázatának megítélése
4.22. 4.20. táblázat. A nem ST-elevációs szívizominfarctus (NSTEMI) kezelésének algoritmusa
4.23. 4.21. táblázat. A fibrinolyticus szerek összehasonlítása
4.24. 4.22. táblázat. Az infarctus hemodinamikai szakaszai és kezelési lehetőségeik
4.25. 4.23. táblázat. A koszorúér-szűkületek megítélésének módszerei
4.26. 4.24. táblázat. A revascularisatiós eljárás megválasztásának szempontjai
4.27. 4.25. táblázat. A cardiomyopathiák genetikai okai
4.28. 4.26. táblázat. Szerkezeti szívbetegség nélkül kialakuló, genetikusan meghatározott szívritmuszavarok
4.29. 4.27. táblázat. A hosszú QT-szindróma három alapváltozatának (LQT 1–3) genetikai és EKG-jellegzetességei, a kamrafibrillációt kiváltó típusos inger jellege
4.30. 4.28. táblázat. A beteg panaszai és tünetek szívelégtelenségben
4.31. 4.29. táblázat. Fizikális jelek szívelégtelenségben
4.32. 4.30. táblázat. A húgyhajtók ajánlott adagjai szívelégtelenségben
4.33. 4.31. táblázat. ACE-gátlók ajánlott adagjai szívelégtelenségben
4.34. 4.32. táblázat. Béta-blokkolók ajánlott dózisai szívelégtelenségben
4.35. 4.33. táblázat. Az aortaszűkület súlyossági fokozatai
4.36. 4.34. táblázat. A súlyos aortabillentyű-elégtelenség echokardiográfíás jelei
4.37. 4.35. táblázat. A cardiomyopathiák osztályozása
4.38. 4.36. táblázat. Különleges cardiomyopathiák
4.39. 4.37. táblázat. A hirtelen szívhalál legfontosabb kockázati tényezői HCM-ben
4.40. 4.38. táblázat. Myocarditis kórokozói
4.41. 4.39. táblázat. Myocarditist okozó vírusok
4.42. 4.40. táblázat. A fertőzéses endocarditis klinikai és laboratóriumi jellemzőinek gyakorisága
4.43. 4.41. táblázat. A fertőzéses endocarditis Duke-feltételei*
4.44. 4.42. táblázat. Módosított major Duke-feltételek
4.45. 4.43. táblázat. Módosított minor Duke-feltételek
4.46. 4.44. táblázat. A műtét javallatai NBIE-ben
4.47. 4.45. táblázat. A műtéti javallatai MBIE-ben
4.48. 4.46. táblázat. A heveny pericarditis okai
4.49. 4.47. táblázat. A szívtamponád okozta típusos echokardiográfiás eltérések
4.50. 4.48. táblázat. A perioperatív szív- és érrendszeri szövődmények szempontjából fontos klinikai adatok
4.51. 4.49. táblázat. Terhességi kockázat anyai szívbetegségben
4.52. 4.51. táblázat. A szívbetegek rehabilitációjának javallatai
4.53. 4.52. táblázat. A rendszeres testmozgás élettani hatásai
4.54. 4.53. táblázat. A fizikai terhelés során szív- és érrendszeri veszélyeztetést okozó kóroki tényezők
4.55. 4.54. táblázat. A sportolás közben fellépő hirtelen halál lehetséges okai
4.56. 4.55. táblázat. A 35 éves életkori előtt bekövetkezett hirtelen halálesetek okai
4.57. 4.56. táblázat. Hirtelen bekövetkező szív- és érrendszeri halálozás a 35 évnél idősebb korcsoportban
4.58. 4.57. táblázat. Kóros és élettani balkamra-túltengés elkülönítése
5.1. 5.1. táblázat. A vérnyomás normális és kóros értékeinek meghatározása 18 éves kortól, higanyos vérnyomásmérővel mérve*
5.2. 5.2. táblázat. A testtömegindex (BMI) és a három csoport összefüggése
5.3. 5.3. táblázat. A hypertoniák felosztása
5.4. 5.4. táblázat. A hypertonia szív- és érrendszeri kockázati tényezői
5.5. 5.5. táblázat. Célszervek károsodásának jelei hypertoniában
5.6. 5.6. táblázat. A hypertonia kezelésének nem gyógyszeres lehetősége
5.7. 5.7. táblázat. A nem farmakológiai kezelés várható eredményei
5.8. 5.8. táblázat. A hypertonia kezelésére használt gyógyszercsoportok
5.9. 5.9. táblázat. Az antihypertensiv gyógyszer kiválasztásának elvei
5.10. 5.10. táblázat. Kettős gyógyszer-kombinációk a hypertonia kezelésében
5.11. 5.11. táblázat. Szempontok az időskori hypertonia kezelésében
5.12. 5.12. táblázat. Vérnyomáscsökkentő gyógyszerek alkalmazása terhességi hypertoniában
5.13. 5.13. táblázat. A praeeclampsia kialakulásának elméletei és főbb kockázati tényezői
5.14. 5.14. táblázat. A praeeclampsia felosztása és szövődményei
5.15. 5.15. táblázat. A vérnyomáscsökkentő gyógyszerek hatása a szénhidrát- és lipidanyagcserére
5.16. 5.16. táblázat. A súlyos hypertonia forrnák elkülönítése
5.17. 5.17. táblázat. Hypertoniás sürgősségi állapothoz vezető okok
5.18. 5.18. táblázat. Hypertoniás sürgősségi állapotban alkalmazható szerek
5.19. 5.19. táblázat. Hypertoniás sürgősségi állapotokban választandó kezelés
5.20. 5.20. táblázat. Az atheroscleroticus érbetegségek kockázati tényezői
5.21. 5.21. táblázat. Az arteriosclerosis obliterans Fontanie-féle beosztása
5.22. 5.22. táblázat. Tapintási és hallgatózási lelet az érszűkület súlyosságának függvényében
5.23. 5.23. táblázat. Az alsó végtagi fájdalom elkülönítő kórisméje
5.24. 5.24. táblázat. Az atherosclerosis kockázati tényezői
5.25. 5.25. táblázat. A fokozott thrombocytaaktiváció során felszabaduló anyagok hatása az érrendszer működésére
5.26. 5.26. táblázat. Az atherogenesist befolyásoló, érfalból felszabaduló anyagok
5.27. 5.27. táblázat. Akut elzáródásos események kezelésének irányelvei
5.28. 5.28. táblázat. A vérlemezke fibrinogénkötő jelfogó (Gp IIb-IIIa) gátlói
5.29. 5.29. táblázat. A mélyvénás thrombosis klinikai valószínűségi tesztje
5.30. 5.30. táblázat. Az LMWH fontosabb előnyei az UFH-nal szemben
5.31. 5.31. táblázat. A mélyvénás thrombosis (MVT) kezelése LMWH-val
5.32. 5.32. táblázat. Az akut mélyvénás thrombosis kezelése
5.33. 5.33. táblázat. Az oralis antikoaguláns kezelés időtartama thrombophiliások vénás thromboemboliáját követően
5.34. 5.34. táblázat. A vénás thromboembolia (VTE) gyakorisága különböző belgyógyászati kórképekben thromboprophylaxis nélkül
5.35. 5.35. táblázat. A vénás thromboembolia megelőzésének új, belgyógyászati jellegű javallatai
5.36. 5.36. táblázat. Az antikoaguláns profilaxis vázlata thrombophiliás terhesekben (Terhesség előtt: kumarinkezelés, INR 2,0–3,0 közötti)
6.1. 6.2. táblázat. Hyperventilatiót előidéző betegségek, tényezők
6.2. 6.3. táblázat. Az alvászavarok nemzetközi osztályozása
6.3. 6.4. táblázat. Gyulladást keltő mediátorok és neurotranszmitterek asthma bronchialéban
6.4. 6.5. táblázat. Asthmás rohamot kiváltó hatások
6.5. 6.6. táblázat. Az asthma súlyossági lépcsői
6.6. 6.7. táblázat. Az asthma befolyásolhatósága
6.7. 6.8. táblázat. Az asthmakezelés célja
6.8. 6.9. táblázat. Az asthma gyógyszeres kezelésének lépcsői
6.9. 6.10. táblázat. Hypersensitiv pneumonitist okozó leggyakoribb anyagok és betegségek
6.10. 6.11. táblázat. A bronchoalveolaris mosófolyadék sejtjei granulomás tüdőbetegségekben
6.11. 6.12. táblázat. A hypersensitiv pneumonitis klinikai formái
6.12. 6.13. táblázat. A hypersensitiv pneumonitis kórisméjének feltételei
6.13. 6.14. táblázat. A kivizsgálás menete hypersensitiv pneumonitis gyanúja esetén
6.14. 6.15. táblázat. Hypersensitiv pneumonitis elkülönítő kórisméje
6.15. 6.16. táblázat. A pneumonia kórisméjéhez szükséges fontosabb vizsgálatok
6.16. 6.17. táblázat. Területen szerzett pneumonia
6.17. 6.18. táblázat. A kórjóslatot befolyásoló fontosabb kockázati tényezők
6.18. 6.19. táblázat. Nosocomialis tüdőgyulladás
6.19. 6.20. táblázat. A kórisme lehetőségei legionellosisban
6.20. 6.21. táblázat. A tüdőtályog kórokai
6.21. 6.22. táblázat. A COPD kockázati tényezői
6.22. 6.23. táblázat. A COPD elkülönítő kórisméjének szempontjai
6.23. 6.24. táblázat. A COPD súlyossági fok szerinti tartós kezelése
6.24. 6.25. táblázat. Az interstitialis tüdőbetegségek osztályozása
6.25. 6.26. táblázat. Az idiopathiás interstitialis pneumoniák néhány jellemzője
6.26. 6.27. táblázat. A Boeck-sarcoidosis tüdőn kívüli megjelenési formái
6.27. 6.28. táblázat. Az eosinophiliás tüdőbetegségek osztályozása
6.28. 6.29. táblázat. A parazitafertőzéseket bizonyító vizsgálatok
6.29. 6.30. táblázat. Eosinophil pneumoniát okozó gyógyszerek
6.30. 6.31. táblázat. Kisvérköri hemodinamika tengerszinten és 4000 méter magasságban
6.31. 6.32. táblázat. A pulmonalis hypertoniák elkülönítő kórisméje
6.32. 6.33. táblázat. Pulmonalis hypertoniára utaló fizikális eltérések és vizsgálati eredmények
6.33. 6.34. táblázat. Légzésfunkció- és vérgázvizsgálatok különféle eredetű PPH-ban
6.34. 6.35. táblázat. Vénás thrombosisra és tüdőemboliára hajlamosító állapotok, kockázati tényezők
6.35. 6.36. táblázat. Tünetek és fizikális eltérések gyakorisága tűdőemboliában
6.36. 6.37. táblázat. Mellkasröntgen- és EKG-eltérések gyakorisága tüdőemboliában
6.37. 6.38. táblázat. Thrombolyticumok adagolása tüdőemboliában
6.38. 6.39. táblázat. Antikoaguláns kezelés tüdőemboliában
6.39. 6.40. táblázat. A tüdőrákhoz csatlakozó paraneoplasztikus tünetek
6.40. 6.41. táblázat. A tüdőrák stádiumbeosztása
6.41. 6.42. táblázat. Ötéves túlélés operált nem kissejtes tüdőrákos betegek esetén
6.42. 6.43. táblázat. Leggyakrabban alkalmazott összetett kemoterápiás módok nem kissejtes (NSCLC) tüdőrákban
6.43. 6.44. táblázat. A tüdőrák sugárkezelésének ellenjavallata
6.44. 6.45. táblázat. A kissejtes tüdőrákban leggyakrabban együtt adott kemoterápiás szerek
6.45. 6.46. táblázat. A tüdő jóindulatú daganatai
6.46. 6.47. táblázat. A pleuralis folyadékgyülemet okozó betegségek becsült gyakorisága az USA-ban a 2000-es évek elején
6.47. 6.48. táblázat. A pneumothorax szövődményei
6.48. 6.49. táblázat. A légzési elégtelenség klinikai tünetei
6.49. 6.50. táblázat. Fokozatosan kialakuló hypercapniát okozó betegségek
6.50. 6.51. táblázat. Gépi lélegeztetés megszűntetésének feltételei
6.51. 6.52. táblázat. Az akut tüdőkárosodás (ALI) és az ARDS klinikai feltételei
6.52. 6.53. táblázat. Az ALI/ARDS okai
6.53. 6.54. táblázat. Az ALI/ARDS kórisméjének feltételei
6.54. 6.55. táblázat. Immunhiányos állapotokat kísérő jellegzetes fertőzések
6.55. 6.56. táblázat. AIDS-es betegek leggyakoribb tüdőszövődményei
6.56. 6.57. táblázat. AIDS-es betegek opportunista tüdőfertőzéseinek radiológiai megjelenési formái
6.57. 6.58. táblázat. Csontvelő- vagy őssejtátültetés után megjelenő tüdőszövődmények
6.58. 6.59. táblázat. Csontvelő- és őssejtátültetés után a bronchoalveolaris mosófolyadéknak rutin patológiai és mikrobiológiai vizsgálata
6.59. 6.60. táblázat. Az idiopathiás pneumonia kórisméjének feltételei
6.60. 6.61. táblázat. Neutropenia daganatos betegségekben
6.61. 6.62. táblázat. Gombafertőzések kockázati tényezői rosszindulatú daganatokban
6.62. 6.63. táblázat. Daganatos betegek szövődményesen előforduló tüdő beszűrődéseinek elkülönítő kórisméje
7.1. 7.1. táblázat. A hányás és a hányinger okai
7.2. 7.2. táblázat. A hányás és a hányinger gyógyszerei
7.3. 7.3. táblázat. A heveny hasmenés okai
7.4. 7.4. táblázat. Az idült hasmenések okai
7.5. 7.5. táblázat. A székrekedés okai*
7.6. 7.6. táblázat. A fogyás okai
7.7. 7.7. táblázat. A sárgaság típusa a bilirubin-anyagcsere zavarának helye szerint
7.8. 7.8. táblázat. A fontosabb kórelőzményi adatok jelentősége a sárgaság okának megállapításában
7.9. 7.9. táblázat. A gyomor- és nyombélfekélyek vérzésének osztályozása (Forrest szerint)
7.10. 7.10. táblázat. A hasi fájdalom formái
7.11. 7.11. táblázat. A nyelőcsőégést kiváltó mechanizmusok és okok
7.12. 7.12. táblázat. A dysphagia okai
7.13. 7.13. táblázat. A nyelőcső fejlődési rendellenességeinek klinikai jellemzői
7.14. 7.14. táblázat. A GORB endoszkópos morfológiai képen alapuló osztályozása
7.15. 7.15. táblázat. Az odynophagia kórokai
7.16. 7.16. táblázat. A Barrett-nyelőcső dysplasiájának kezelése a Barrett-eltérés kiterjedésétől függően
7.17. 7.17. táblázat. Az eosinophil oesophagitis tünetei felnőtt- és gyermekkorban
7.18. 7.18. táblázat. Az eosinophil oesophagitis és a gastrooesophagealis refluxbetegség elkülönítésének szempontjai
7.19. 7.19. táblázat. Az eosinophil oesophagitis kezelése
7.20. 7.20. táblázat. A nyelőcső motilitásának zavarai
7.21. 7.21. táblázat. A NSAID-okozta fekélyek kockázati tényezői
7.22. 7.22. táblázat. A klinikai tünetek gyomor- és nyombélbetegségekben
7.23. 7.23. táblázat. Az emésztést kísérő közérzet jellegzetességei
7.24. 7.24. táblázat. Az idült gastroparesis fő okai
7.25. 7.25. táblázat. A dyspepsiás tünetek elkülönítő kórisméje
7.26. 7.26. táblázat. A felszívódási zavar okai
7.27. 7.27. táblázat. Gyakoribb vékonybélbetegségek
7.28. 7.28. táblázat. Hiányállapothoz tartozó klinikai tünetek
7.29. 7.29. táblázat. A malabsorptio laboratóriumi kórisméje
7.30. 7.30. táblázat. Oralis terhelések a malabsorptio kimutatására
7.31. 7.31. táblázat. A vékonybél funkcionális vizsgálatai
7.32. 7.32. táblázat. A vékonybél morfológiájának vizsgálati módszerei
7.33. 7.33. táblázat. A szövettani vizsgálat jelentősége egyes vékonybélbetegségekben
7.34. 7.34. táblázat. Coeliakiával kapcsolatos vagy társuló folyamatok
7.35. 7.35. táblázat. A vékonybél bakteriális túlnövekedésére hajlamosító állapotok
7.36. 7.36. táblázat. A gyulladásos bélbetegségek gyanúját is felvető egyéb eredetű bélbetegségek
7.37. 7.37. táblázat. A klinikai és morfológiai kép eltérései gyulladásos bélbetegségekben
7.38. 7.38. táblázat. Műtét javallatai gyulladásos bélbetegségekben
7.39. 7.39. táblázat. Az irritabilis bél szindróma III. római feltételei
7.40. 7.40. táblázat. A bélischaemia fontosabb klinikai formái
7.41. 7.41. táblázat. Egyes élelmiszerek és jellemző szénhidrátjuk, amelyek egészségesekben sem szívódnak fel maradéktalanul a vékonybélben
7.42. 7.42. táblázat. A bélgázok termelődésének/szabályozásának zavaraival járó tünetcsoportok
7.43. 7.43 . táblázat. Májbetegségek
7.44. 7.44. táblázat. Májbetegségre utaló panaszok és tünetek
7.45. 7.45. táblázat. Májbetegségre utaló külső jelek
7.46. 7.46. táblázat. Akut hepatitist okozó vírusok
7.47. 7.47. táblázat. A toxinok és gyógyszer által okozott májkárosodás típusai és példák a kiváltó okra
7.48. 7.48. táblázat. Steatohepatitishez vezető állapotok és betegségek
7.49. 7.49. táblázat. A krónikus hepatitis okai
7.50. 7.50. táblázat. Antivirális gyógyszerek javallatai idült B-hepatitisben
7.51. 7.51. táblázat. Vírushepatitisek extrahepaticus tünetei
7.52. 7.52. táblázat. Krónikus C-hepatitis kezelésének irányelvei
7.53. 7.53. táblázat. A primer biliaris cirrhosis kórjelző feltételei
7.54. 7.54. táblázat. Az alkoholos májbetegség kockázati tényezői
7.55. 7.55. táblázat. Laboratóriumi eltérések alkoholos hepatitisben
7.56. 7.56. táblázat. A májcirrhosis okai
7.57. 7.57. táblázat. A cirrhosis súlyossági fokozatai a Child–Pugh-pontok (score) szerint
7.58. 7.58. táblázat. A májcirrhosis szövődményei
7.59. 7.59. táblázat. A hepaticus encephalopathia okai
7.60. 7.60. táblázat. A hepaticus encephalopathia szakaszai és tünetei
7.61. 7.61. táblázat. Vas felhalmozódással járó betegségek osztályozása
7.62. 7.62. táblázat. Haemochromatosis gének és klinikai jellemzőik
7.63. 7.63. táblázat. A májátültetés javallatai gyermek- és felnőttkorban
7.64. 7.64. táblázat. A donormáj odaítélésének sürgősségi sorrendje a fogadó (recipiens) állapota szerint. A nemzetközi szervelosztó hálózat (UNOS = United Network for Organ Sharing) ajánlása
7.65. 7.65. táblázat. Az akut pancreatitis kóreredet szerinti osztályozása
7.66. 7.66. táblázat. Kórfolyamatok és állapotok, amelyek hyperamylasaemiával járhatnak
7.67. 7.67. táblázat. Az akut pancreatitis Ranson–Imrie-féle súlyossági kórjóslati feltételei
7.68. 7.68. táblázat. Az egyszerűsített Glasgow súlyossági feltételek
7.69. 7.69. táblázat. CT súlyossági jelző
7.70. 7.70. táblázat. Az idült pancreatitis keletkezésének okai
7.71. 7.71. táblázat. Az idült hasnyálmirigy-gyulladás kialakulásának módja
7.72. 7.72. táblázat. A hasnyálmirigy működés vizsgáló eljárásai
7.73. 7.73. táblázat. Az autoimmun pancreatitis kórjelző feltételei (Japán Pancreas Társaság)
7.74. 7.74. táblázat. Az autoimmun pancreatitis kórjelző feltételei (HISORt)
7.75. 7.75. táblázat. Az autoimmun pancreatitis és a hasnyálmirigyrák elkülönítő kórisméje
7.76. 7.76. táblázat. A nyelőcső jóindulatú daganatai
7.77. 7.77. táblázat. A nyelőcsőrák lehetséges kockázati tényezői
7.78. 7.78. táblázat. A gyomorrák kockázati tényezői
7.79. 7.79. táblázat. A gyomorrák Laurén szerinti osztályozása
7.80. 7.80. táblázat. A gyomor egyéb daganatai
7.81. 7.81. táblázat. A vékonybéldaganatok felosztása
7.82. 7.82. táblázat. A vékonybéldaganatok lehetséges kockázati tényezői
7.83. 7.83. táblázat. A vékonybél-carcinomák WHO szerinti osztályozása
7.84. 7.84. táblázat. A vékonybél adenocarcinoma legfontosabb tünetei
7.85. 7.85. táblázat. Az emésztőrendszeri stromalis tumorok (GIST) leggyakoribb helye és gyakorisága
7.86. 7.86. táblázat. Az emésztőrendszeri stromális tumorok (GIST) kockázati és kórjóslati jellemzői
7.87. 7.87. táblázat. A jóindulatú vastagbélpolypok osztályozása
7.88. 7.88. táblázat. A vastagbél-adenomák malignus átalakulásának kockázati tényezői
7.89. 7.89. táblázat. A sporadikus vastagbélrák kialakulását befolyásoló életviteli-étkezési tényezők
7.90. 7.90. táblázat. Vastagbélrák kialakulása a különböző kockázatú csoportokban
7.91. 7.91. táblázat. A vastagbélrák kórjóslatát befolyásoló legfontosabb tényezők
7.92. 7.92. táblázat. A vastagbélrák stádiumbeosztása
7.93. 7.93. táblázat. A vastagbélrák szűrőmódszereinek összehasonlítása
7.94. 7.94. táblázat. Májdaganatok
7.95. 7.95. táblázat. A hasnyálmirigyrák kockázati tényezői
7.96. 7.96. táblázat. A hasnyálmirigyrák legfontosabb klinikai jelei és gyakoriságuk
7.97. 7.97. táblázat. A hasnyálmirigyrák kórisméjében alkalmazott képalkotó eljárások érzékenysége és fajlagossága
7.98. 7.98. táblázat. A hasnyálmirigyrák TNM beosztása
7.99. 7.99. táblázat. A pancreasrák stádiumbeosztása és az átlagos túlélés
7.100. 7.100. táblázat. A pancreas cysticus daganatainak osztályozása
7.101. 7.101. táblázat. A pancreas cysticus daganatainak elkülönítése a cysticus folyadék összetétele alapján
7.102. 7.102. táblázat. A hasnyálmirigy endokrin daganatainak jellemzői
7.103. 7.103. táblázat. Carcinoid daganatok osztályozása az embrionális eredet, a szövettani és biokémiai sajátosságok alapján
7.104. 7.104. táblázat. Emésztőrendszeri endokrin daganatok klinikopatológiai osztályozása
7.105. 7.105. táblázat. Carcinoid tumorok hormontermelése
7.106. 7.106. táblázat. Szérum kromogranin A-szintet növelő betegségek
7.107. 7.107. táblázat. A tápcsatornai nem-Hodgkin-lymphomák WHO osztályozása
8.1. 8.1. táblázat. A vesebiopszia javallatai
8.2. 8.2. táblázat. A valódi és látszólagos hypoosmolarítas elkülönítése
8.3. 8.3. táblázat. A sav-bázis értékek jellegzetes eltérései acidosisokban és alkalosisokban
8.4. 8.4. táblázat. A glomerularis károsodás szövettani típusai és előfordulásuk elsődleges glomerulopathiában
8.5. 8.5. táblázat. A gyorsan rosszabbodó glomerulonephritisek osztályozása
8.6. 8.6. táblázat. Nephrosis szindrómát okozó leggyakoribb betegségek
8.7. 8.7. táblázat. A fokális szegmentális glomerulosclerosis osztályozása
8.8. 8.8. táblázat. A membranosus glomerulopathia kialakulásában szerepet játszó betegségek, fertőzések és gyógyszerek
8.9. 8.9. táblázat. Membranosus glomerulonephritis kezelése
8.10. 8.10. táblázat. SLE nephritis vesetünetei
8.11. 8.11. táblázat. A lupus nephrítis (LN) egyes formáinak kezelése
8.12. 8.12. táblázat. A Wegener-granulomatosis gyógyszeres kezelése
8.13. 8.13. táblázat. Az albuminuria mértéke
8.14. 8.14. táblázat. A DNP szakaszai 1-es típusú diabetes mellitusban
8.15. 8.15. táblázat. Az angiotenzinkonvertáló enzim-gátló (ACE-gátló) és az angiotenzinreceptor-blokkoló (ARB) kezelés vesevédő (renoprotektív) hatékonysága hypertoniás, diabeteses betegekben
8.16. 8.16. táblázat. A renalis tubularis acidosis okai
8.17. 8.17. táblázat. Húgyúti fertőzések hajlamosító tényezői
8.18. 8.18. táblázat. Urethritisre, colpitisre utaló adatok dysuriás nőkben
8.19. 8.19. táblázat. A vese gyakoribb cystás betegségeinek klinikai jellemzői
8.20. 8.20. táblázat. Vesetumorok TNM beosztása
8.21. 8.21. táblázat. A hypercalciuriák felosztása
8.22. 8.22. táblázat. Az esszenciális hypercalciuria egyes formáinak elkülönítése laboratóriumi adatok alapján
8.23. 8.23. táblázat. A praerenalis veseelégtelenség okai
8.24. 8.24. táblázat. A heveny veseelégtelenség renalis okai
8.25. 8.25. táblázat. A toxikus eredetű heveny tubularis necrosis okai
8.26. 8.26. táblázat. A húgyutak heveny elzáródásának okai
8.27. 8.27. táblázat. A heveny veseelégtelenség tünetei és szövődményei
8.28. 8.28. táblázat. Az idült veseelégtelenség súlyosságának fokozatai
8.29. 8.29. táblázat. Az idült vesebetegség és veseelégtelenség legfontosabb kockázati tényezői
8.30. 8.30. táblázat. Az idült veseelégtelenség funkcionális stádiumai
8.31. 8.31. táblázat. Az idült vesebetegség és veseelégtelenség előrehaladásában szerepet játszó tényezők
8.32. 8.32. táblázat. A krónikus veseelégtelenség megelőzésének lehetőségei
8.33. 8.33. táblázat. Az idült veseelégtelenség előrehaladását csökkentő kezelés összefoglalása
8.34. 8.34. táblázat. A vesepótló kezelés javallatai
8.35. 8.35. táblázat. A haemodialysis szövődményei