Ugrás a tartalomhoz

A belgyógyászat alapjai 1.

Zsolt, Tulassay (2010)

Medicina Könyvkiadó Zrt.

6. fejezet - A légzőrendszer betegségei

6. fejezet - A légzőrendszer betegségei

Tartalom

A légzőszervi beteg vizsgálata
Kórisméhez vezető eljárások légzőszervi betegségekben
Képalkotó eljárások
Biológiai minta vételére alkalmas módszerek légzőszervi betegségekben
Légzésfunkciós vizsgálatok. A légzésfunkció zavarai
Vérgázelemzés
Légzészavarok ébrenlét és alvás alatt
Hypo- és hyperventilatiós szindrómák, kóros légzéstípusok
Alvás alatti légzészavarok
Alvásvizsgálat
Asthma bronchiale
Kórok
Kórtan, kórélettan
Epidemiológia
Kóreredet, a kórkép kialakulása
A korai és késői típusú asthmás reakció kialakulása
Az „instrinsic” asthma kialakulása
Idegi mechanizmusok szerepe asthmában
Klinikai tünetek
Osztályozás
Kórisme és elkülönítő kórisme
Az asthma szövődményei
Az asthma lefolyása, kórjóslata
Az asthma bronchiale kezelése
Hypersensitiv pneumonitis
Kórok és a kialakulás módja
Epidemiológia
Szövettani kép
Klinikai tünetek és osztályozás
Kórisme és elkülönítő kórisme
Kezelés
Tüdőgyulladás és tüdőtályog
Tüdőgyulladás
Tüdőtályog
Tuberculosis
Krónikus obstruktív tüdőbetegség
Epidemiológia
Kóreredet
Patológia
Kórfejlődés
Kórtan
Klinikai megjelenés
Kórisme
Kezelés
Bronchiectasia
Patológia és kóreredet
Klinikai tünetek és kórisme
Kezelés
Interstitialis tüdőbetegségek
Eosinophiliával járó tüdőbetegségek
Ismert eredetű eosinophil tüdőbetegségek
Ismeretlen eredetű eosinophil pneumoniák
Pulmonalis hypertonia
Kisvérköri hemodinamika és pulmonalis hypertoniák
A pulmonalis hypertonia meghatározása és formái
Elsődleges pulmonalis hypertonia
Tüdő thromboembolia
A thromboembolusok forrásai
Kóreredet, patofiziológia
Epidemiológia
Klinikai tünetek és fizikális jelek
A tüdő thromboembolia klinikai formái
A tüdőembolia ritkább formái
A tüdő daganatos megbetegedései
A tüdő rosszindulatú daganatai
A tüdő jóindulatú daganatai
A mellhártya, a mediastinum és a rekesz betegségei
A mellhártya betegségei
Ritka mellhártyadaganatok
A mediastinum betegségei
A rekesz működésének rendellenességei
Környezeti ártalmak okozta tüdőbetegségek
Foglalkozási eredetű tüdőbetegségek
Környezeti eredetű akut, toxikus légzőszervi ártalmak
A légszennyezés és hatásai
A tüdő sugárkárosodása
A légzési elégtelenség klinikai formái
I-es típusú, részleges vagy pulmonalis légzési elégtelenség
II-es típusú, teljes vagy légzésipumpa-elégtelenség
Kezelés
Akut respirációs distressz szindróma (ARDS)
Gyakoriság és kóreredet
Kóreredet, patofiziológia
Klinikai tünetek és kórisme
Kezelés
Immunhiányos betegek tüdőszövődményei
Immunhiányos betegek tüdő- fertőzései: általános ismeretek
Elsődleges immunhiányos állapotok tüdőszövődményei
Tüdőszövődmények humán immunhiány vírus (HIV) fertőzésben és szerzett immunhiányos szindrómában (AIDS)
Tüdőszövődmények csontvelő- és őssejtátültetés után
Szervátültetett betegek tüdőfertőzései
Daganatos betegek tüdőfertőzéses szövődményei

Dr. Magyar Pál

A légzőszervi beteg vizsgálata

Dr. Magyar Pál

Az orvoshoz forduló beteg panaszai közül elsősorban a köhögés, a köpetürítés, a nehézlégzés és a mellkasi fájdalom tereli az orvos figyelmét a légzőrendszer betegségeinek irányába. E panaszok legalább egyike vagy közülük több együttes előfordulása általában jelen van a légzőszervi betegségekben. Kivételt jelentenek azok a légzőszervi betegek, akiknek betegségére panasz- és/vagy tünetmentes állapotban, pl. munkaalkalmassági vizsgálaton vagy ernyőképszűrésen derül fény. A köhögés, a köpetürítés és a nehézlégzés, amelyeket „respiratorikus tüneteknek” is neveznek, azonban nem csak légzőszervi betegségekben fordulnak elő. Ez a mellkasi fájdalomra még fokozottabban érvényes, hiszen a szív, a nyelőcső vagy például egyes hasi szervek megbetegedéseinek kisugárzó fájdalma is a mellkasra irányul. A kórisme első megközelítéséhez a vizsgálatok irányának meghatározásához alapvető fontosságú a beteg kórelőzményének minden lényeges előzményre kiterjedő gondos – és a beteg „spontán” elmondott panaszai irányában való részletes – felvétele. A légzőszervi betegek kórelőzményéről, panaszairól, az ezekre épülő elkülönítő kórisme kérdéseiről a 126. oldalon olvashatunk.

A kórelőzményt követően, vagy gyakran (pl. sürgős esetben) azzal párhuzamosan végzett fizikális vizsgálati eljárások közül a minden betegségnél elsődleges megtekintésen és tapintáson túl a kórisme megközelítésében, a betegség gyanújának megerősítésében fontos szerep jut a tüdő, illetve a mellkas hallgatózásának és kopogtatásának. Az előbbi a légzés kóros zörejeinek, az utóbbi a kopogtatott terület levegőtartalmától függő dobos (hiperrezonáns) vagy tompa hangzásával nyújthat adatot kóros elváltozásra.

Pneumothorax, pleura közeli nagy bulla vagy emphysema lehetőségére hívja fel a figyelmet a dobos kopogtatási hang, ha gyengült légzési hanggal társul. A tompult kopogtatási hang mellett csökkent vagy hiányzó légzési hang az adott részen mellhártya folyadékgyülem, pleuracallus vagy daganat, atelectasia, mellkasfal közeli tüdőconsolidatio, illetve infiltratív tüdőbetegségre utalhat, ugyancsak az adott területen észlelt csökkent légzési hang mellett. A sípoló légzés mindig diffúz vagy helyi légúti szűkületre utal. A tüdők felett hallható crepitatio és „fibrotikus pattogás”, a szörtyzörejek pneumonia és interstitialis fibrosis, illetve a hörgőrendszer fokozott váladéktermelődését és annak csökkent eltávolítását előidéző betegségek gyanúját keltik. Több fizikális lelet együttes előfordulása meghatározott (légzőszervi, mellkasi) betegségre (pl. pneumothoraxra) vagy egy-egy betegségcsoport által előidézett jól körülírható szindrómára (pl. pleuralis folyadékgyülem, atelectasia, mediastinalis szindrómák) utal. A fizikális vizsgálattal nyerhető, a légzőszervi betegségek elkülönítő kórisméjében szerepet játszó jellegzetes tünetegyütteseket a 135–144. oldalon ismertettük.

A kórelőzmény és a fizikális vizsgálat alapján felmerülő légzőszervi betegség kórisméjének bizonyításához alapvető a posteroanterior mellkasröntgen (PA), szükség esetén oldalfelvétel, valamint nehézlégzésre utaló panaszok, jelek esetében a légzésfunkciós vizsgálat.

A mellkasi betegségek kórisméjében, elkülönítésében a tüdő, a mellhártya és a mediastinum daganatainak stádiummeghatározásában gyakran nem nélkülözhetjük a modern képalkotó (CT, MRI, ultrahang) és invazív kórjelző eljárásokat (bronchoszkópia, torakoszkópia, mediasztinoszkópia, különböző biopsziás eljárások) és néhány más speciális vizsgálatot. Ezen vizsgálatok leírása a következő fejezetben található.